Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

ßaszfißsilSiaio fiuHatfékbóí évi ?5 milliós megfaSarítás A sikertelenségen át vezet az át a sikerhez A szigetelt vezetéket szétbontó berendezés mellett áll meg_ alkotója, Sümegi Tibor. Mint mondotta, a berendezés kor­szerűsítése, illetve újabb kiegészítő berendezéseken való fel­szerelése a közeljövő feladata. ELÖHANG — Termékeinkben 70—80 százalékot képvisel az anyag­érték. Ezért a legkisebb mér­tékű megtakarítás is jelen­tős összeget jelent. Az alap­anyagokkal már korábban is takarékoskodtunk, urgássze- rű változás viszont ebben az esztendőben következett be — érzékelteti a beszélgetés lé­nyegét Sümegi Tibor, a Ma­gyar Kábel Művek balassa­gyarmati gyára erősáramú üzemének vezetője, aki har­mincéves, villamosmérnök és két éve vezeti, irányítja a reá bízott üzemet. Ebben az év­ben több mint egymilliárd- százmillió forint értékű kész­termék kerül ki innen a bél­és az igényes külföldi meg­rendelőkhöz. « ESEMÉNYEK DIÓHÉJBAN Az ésszerű anyagtakarékos­ság megvalósításához az újabb, jelentősebb ösztönzést, lökést Czelleng János, a gyár főmérnöke adta. amikor múlt év vége felé az eddigi jó ta­pasztalatokat mérlegelve, an­nak kiszélesítése céljából újabb használható ötleteket, javaslatokat kért műszaki kollégáitól. Az érdekeltek — köztük az üzemvezető is — idejében vették a lapot. Volt, aki műanyag teniszpályához kívánta felhasználni a gyár­tásnál keletkező PVC-hulladé- kot. Akadt, aki a cipőtalp elő­állítására voksolt, de volt olyan, aki padlóburkoló la­pokat kívánt belőle előállíta­ni. Sümegi Tibor volt az, aki fején találta a szöget, rátalált a lényegre: — Arra használ­juk fel, amire eredetileg vet­tük, késztermék gyártására... Ez nyerte meg a főmérnök tetszését, ennek megoldására adott megbízást. ■Ar Az üzemvezető maga vá­lasztotta ki csapatát, amely­nek tagjai voltak: Szatmári Pál esztergályos, aki a lapító­gép elkészítésénél jeleskedett, Kovács József gyártás-előké­szítő művezető, aki a szétfeitő- gépet alkotta meg, Oravecz Tibor fejlesztőmérnök, a mű­szaki osztály dolgozója, aki­nek a tudását a darabológép megalkotásánál kamatoztat­ták. ■fr — Az első megbízást janu­ár végére teljesítettük. Elké­szült a folyamatrendszer, megterveztük, illetve kivite­leztük azt a célgépet, amely a hulladék PVC-t képlékeny, meleg állaootban képes fel­dolgozni. Ez a gép a lapító­berendezés, az első olyan a gyárban, amely megbízás alapián készült és iól bevált — állítja Sümegi Tibor. Az újra feldolgozásra kerü­lő hulladék PVC megfelelő tisztaságú, nem rontja az? eredeti élettartamát, minden tekintetben megfelel a leg­kényesebb minőségi követel­ményeknek Olyan termékek­nél — külső köpeny gyártása — használták és használják fel, ahol nem volt nagy a kockázat. Érthető ez a körül­tekintés és megfontoltság, mert olyan sajátos feladatról volt és van szó, amelynek sem hazad irodalma, sem pe­dig itthoni gyakorlata nincs. ☆ — Szakmai sikernek tart­juk — mondja az üzemveze­tő. — Mint szellemi termék­kel, részt vettünk a vállalati FMKT által kiírt pályázaton, és benyújtottuk az Alkotó If­júság pályázatra is. Elnyertük vele az első díjat. ☆ A megbízás teljesítéséért járó jogos járandóságot, a csapat megkapta, mert az írásban rögzített követelmé­nyeknek eleget tett. Az erre az évre ígért 100 tonna PVC- hulladék újra hasznosításá­nak időarányos részét az el­ső fél évben teljesítették, amelynek révén négymillió forint megtakarítást értek el. ☆ — A gyors siker után meg­kaptuk az újabb megbízást. Ez arra szólt, hogy oldjam meg a szigetelt hulladékok szétbontását. Mivel a lapító­berendezés tervezése, kivite­lezése sok hasznos időt vett el a napi termeles szervezé­sétől és irányításától, annak ellenére, hogy a célgép alkat­részeinek elkészítését és ösz- szeállítását szombatonként és vasáraponként végeztük ezért a második megbízás csupán a folyamatrendszer kidolgozására és a szétbon­tást szolgáló célgép megter­vezésére szólt. ☆ — A sikertelenségen át ve­zetett az utunk a sikerekhez. Bizony előfordult, hogy a kísérletezés során jó néhány­szor csődöt mondtunk. Ilyen­kor így biztattuk magunkat: Csak azért is sikerülnie kell! így is lett! Akinek megmutat­tuk az általunk készített cél-< gépeket, azok mindannyian elismeréssel szóltak róla. Gvá- runb igazgatója és főmérnöke sem mulasztotta el, bogy a hozzánk látogató vendégeinek is bemutassa az általunk ké­szített, jól sikerült, jól műkö­dő masinákat. UTÓHANG — Igen, érlelődnek az újabb gondolataim. Ön is tudja, hogy a fejlődésben nem le­het megállni. Amit eddig tet­tünk, azt munkánk extenzív szakaszának fogom fel. A ne­heze, a feladatok árnyaltabb elvégzése ezután következik. Arról viszont továbbra sem feledkezem el, hogy jó, meg­valósítható gondolatainkat, öt­leteinket csak sorrendben tudjuk megvalósítani — véle­kedik a szimpatikus, alkotó kedvű, gondolatokban gazdag ifjú. tekintélyét ily módon is erősítő, sikeres szakember. Venesz Károly Mostoha munkaerő?! Hú Boródi Józseffel. a megyei munkaeiő-szclgáiati iroda vezetőjével Napjainkban, amikor szocialista rendszerünk alapelve­ként a teljes foglalkoztatottságot továbbra is biztosítani akarjuk, különösen sok szó esik a munkaerőhelyzetről, em­legetve egyfelől munkaerőhiányt, másfelől munkaerő-fölös­leget. Hogy valójában milyen a kép a munkaerőpiacon, ne­héz lenne megállapítani., Tény azonban, hogy az arra hiva. tott állami, szervek újabb és úiabb szabályokat hoznak, in­tézkedésekét tesznek annak érdekében, hogy egyrészt a mun­kát keresők megfelelő elhelyezkedését megoldják, másrészt a munkáltatók munkaerő-szükségletét kielégítsék. E kettős cél megvalósítását segíti elő a Nógrád Megyei Tanács mun­kaerő-szolgálati irodája. A megyei iroda vezetőjével, Boró­di Józseffel a munkaerő-közvetítés jelenlegi feladatairól, módjairól és jövőbeni változásairól beszélgetünk. A munkaerő-közvetítés ál­lami feladat. 1983-tól folya­matosan alakultak meg a me­gyékben az új, szolgáltató jel­legű munkaügyi irodák, ame­lyeknek elsődleges feladatuk a munkaerő-közvetítés. Ez az alaptevékenység ingyenes ál­lami szolgáltatás, mind az ál­lampolgárok, mind a munkál­tatók részére. — Milyen módon történik ma a közvetítés: a munkát, avagy a munkást keresők tá­jékoztatása? — A módszerekben nincs megkötés, az érdeklődő állam, polgároknak tájékoztatást adunk telefonon, vagy sze­mélyesen, hirdetőtábláinkon is rendszeresen közzét esszük a hozzánk bejelentett állásie­hetőségeket. Például Salgó­tarján centrumában három helyen — a buszállomásnál, a megyei tanács épülete mel­lett. s a Pécskő Áruház előtt — hirdetjük a betölthető munkahelyeket, A vállalatok pedig irodánk belső nyilván­tartásából kaphatnak tájékoz­tatást. A módszerekben min­dig kísérletezünk újjal. Még. is, ha abból indulok ki, hogy a megyébeá évente 18—20 ezer dolgozó lép ki a munkáltatók­tól, illetve lép be más mun­káltatóhoz, akkor ilyen ará­nyú mozgás mellett túlságo­san kevesen keresik fed az irodánkat. — Mi viszi el végül is az embereket a munkaközvetítő szervekhez? — Sokszor bizony, csak a ,.végső” kétségbeesés. Amikor már végigjárták -a város munkáltatóit, s esetleg a gyár kapujánál nem jutottak tovább, hogy az emberek nagy része ma még a vállalatok­nál kopogtatva keres munkát, az emberi szemléletben rej­lik: nem „elfogadott” még a munkaerő-közvetítés. Ugyan­akkor Nógrád megyében a vállalatok és más munkálta­tók sem jelentik be időben és rendszeresen a munkaerő iránti igényeiket, holott az időszakonkénti bejelentéseket a jogszabály kötelezettségként írja elő. Sajnos, a gazdálko­dásban nincs olyan súlya a munkaerővel való gazdálko­dásnak. mint, amilyenre szük­ség lenne. — Hogyan érződik a válla-' lati munkaerő-gazdálkodás e hiányossága a közvetítő szer­vek tevékenységében? — Előfordul, hogy a válla­lat munkaerő iránti igénye hozzánk egyáltalán nincs be­jelentve, ám, ha ügyfeleink megkeresése után rákérde­zünk, akikor mégis azt a vá­laszt kapjuk, hogy van felvé­tel. Avagy csak hosszas után­járással tudunk segíteni azok­nak, akiknek sok kilépett be­jegyzés van a munkakönyvé­ben. A vállalatok ugyanis elzárkóznak ezeknek az em­bereknek a felvételétől. Ha ezt némely munkáltató „jo­gosan” is teszi, bizonyára ezeknek az embereknek is könnyebben akadna munka­hely, ha bejelentési kötele­zettségeinek eleget tenne minden munkaadó szerv. Mos­tanában elég sok olyan mun­kát kereső személy jön hoz­zánk, akinek kilépett bejegy­zés van a munkakönyvében... — Ilyen sokan szüntetik meg jogellenesen a munkavi­szonyukat? Mi lehet ennek az oka? — Valószínű, hogy több kö­rülmény hatására szünteti meg a dolgozó együk napról a másikra munkaviszonyát, de van egy általunk is isnrreHj ok, amely gyakorta közreját­szik ehben, mégpedig az,' hogy a vállalatok gyakorla­tában ismeretlen a pálya-' korrekció. Leginkább a pá­lyakezdők esetében feltűnő en­nek hiánya. Évente mintegy háromezer fiatal létesít elő­ször munkaviszonyt, s ők be­lépésükkor nem ismernek meg más munkaterületet Ezért, ha abban a munka­körben, amelybe felvették, nem érzi jól magát, vagy nem tudja ellátni feladatát, előbb- utóbb kéri a munkakönyvét, A vállalatnál, lehet, elmond­ják neki a kilépett bejegyzés hátrányait, de azt már nem­igen teszik meg, hogy más munk a ter ületet, másik mun­kakört is bemutatnának, aján­lanának a pályakezdő fiatal­nak. Inkább csak így: akkor hát. kiléptél, fiam. — Tavasszal a munkaerő közvetítéséről, elhelyezéséről és toborzásáról új jogszabály született. Milyen változások várhatók ennek alapján? — Elsősorban szervezeti változásokra van szükség. Nógrád megye három váro­sában a megyei munkaerő­szolgálati iroda kirendeltsé­gét működtetnénk, míg Szé- csény. Rétság és Bátonvtere- nye városi jogú nagyközsé­gekben a tanácsi apparátu­son belül tevékenykednének a munkaerő-közvetítő szervek. Remélhetőleg ebben a kérdés, ben október 1-ig megszületne a megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése. — Leg­fontosabb azonban, hogy a vállalatokkal az együttműkö­dést bővítsük. Az új jogsza­bály — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­nek 2/1985. (III. 1.) ÁBMH számú rendelkezése — szerint először október 5-ig kell a munkáltatóknak a negyedik negyedévi munkaerőigényt bejelenteniük a közvetítő­szervekhez. A bejelentések rendszeressége, pontossága len­ne a kiindulópont az együtt­működésünkben. Utána jö­hetne szóba aztán az átkép­zésekben. a rehabilitációban való segítségnyújtás, *majd a keresőszolgálat beindítása is. De ma még csak a kezdetek­nél tartunk. Zsély András ló termés paradicsompaprikái Megkezdték a vitaminokban különösen gazdag paradicsom- paprika szedését Csongrád megye legnagyobb pritamin- paprika-termelő gazdaságá­ban. A szatymazi Finn—Ma­gyar Barátság Tsz-ben. Az idén ebben a gazdaságban 102 hektáron termelik ezt a köz­kedvelt kora őszi csemegét, s jó termés ígérkezik belőle. Ezt egyebek (között annak is kö­szönhetik, hogy az ültetvényt a nyáron öntözték. fft kilencjegyű szám U endet teremteni a termékek dzsungelében — régi óha- ja gyártónak és kereskedőnek, nálunk és a világ min­den táján. Van, ahol e téren előbbre járnak: számokkal és jelekkel látják el a gyárból kikerülő termékeket, s ezek a jelzésék végigkísérik az árut az alapanyagtól a fogyasztó­ig. Vagyis: a vásárló pontosan tudja, mit vesz, milyen mi­nőségű gyártmányra adja ki a pénzét. Mi néhány lépéssel lemaradtunk —, s a hátrányt most kezdjük megszüntetni. Mert bizony, nem érünk rá, sőt jó létt volna, ha erre előbb gondolunk. Mármint arra, hogy bármelyik termékről a felhasználók, (most még nem a fogyasztó nagyközönség, csak a feldolgozás láncolatában egymást követő vállalatok) azonnal tudják: ki, melyik vállalat készítette, azonos-e vagy sem az ugyanonnan eddig kapott termékkel. A kilenc­jegyű szám —. amelynek szerepelnie kell közvetlenül a gyártmányon, vagy annak ipari csomagolásán — első öt Szep'EinSjEf éiÉiszailiiHjÉ Megkezdődött a legnagyobb területen termesztett ipari nö­vény, a napraforgó betakarí­tása, feldolgozása. A növény­olajipar martfűi és rákospa­lotai gyárában már fogadják az első tételeket, Győrben, Nyírbátorban és Budapesten a kőbányai üzemben a követ­kező napokban indul a fel­dolgozás. A teljes felfutás után a jelenlegi 600—700 ton­nával szemben napi 2—3 ezer tonna magból sajtolnak majd ki olajat. A szezon előreláthatóan jövő év áprilisáig tart, addig a hat gyárban gyakor­latilag megállás nélkül há­rom műszakban dolgozik em­ber és gép. Az idei termésű napraforgó­ból készült első palackozott étedajszállítmány szeptember közepén érkezik az üzletekbe. (MTI) Az iparcikk-kereskedelmi napok egyik legn épszeriíbb rendezvénye a Salgótarjáni Lak­berendezési Áruházban levő bútorkiállítás és -vásár, amelyet a Zala Bútorgyár termékei­ből szerveztek. — — számjegye a gyártónak amolyan „azonossági száma”. Min­den készítményen ugyanannak az öt számjegynek kell sze­repelnie. A további négy számjegy pedig a termék („név­jegye”.) Ha a terméken bármilyen változtatást hajt végre a gyártó — legyen az szín, méret, vagy akár adagolás — a termékszámnak is meg kell változnia. Természetesen a terméket .kísérő iratokon is szerepelnie kell termékszámnak, amelynek, hivatalos neve (ajánlatos már most megjegyezni) egységes termékazonosító kód. Ha a terméket vásárló vállalat továbbadja a gyártmányt — a maga kódszámait köteles hozzátenni. Így már a kezdettől figyelemmel lehet kísérni a termék útját. De még nem végig. A rendelkezés kivételt tesz a lakosság részére történő közvetlen értékesítéssel. Erre még 1988-tól sem kell alkalmazni az ETK-rendszert. Kétségtelenül nagy jelentősége van — vagy inkább lesz — az alapanyagok, alkatrészek, kész- és félkésztermékek ilyen egyértelmű azonosításának. Ami pedig az ETK jövőjét illeti: ma még talán korainak látszik erről szólni, mégsem utópia, hogy a továbbiakban ki kell ennek fejlődnie úgy, hogy a lakosság, a fogyasztó közvetlenül is hasznát lássa. Vagyis a kódok haszna, hogy vitát kizáróan megállapít­ható minden árucikkért a felelősség. Jobban oda kell fi­gyelnie alapanyaggyártónak és készárut előállítónak, de még a készletező és kereskedelmi vállalatok illetékeseinek is a forgalomba kerülő árucikkekre. S. a további, remélhetőleg nem is olyan sokára következő lépés: amikor a fogyasztó, a vásárló is előre tudja, a kód alapján mit és kitől vásá­rol, s tapasztalatai nyomán — ő is azonosít. Ügy, hogy hon­nan és milyen cikket érdemes vásárolnia. Várkonyi Endre NÓGRÁD — 1985. szeptember 6-> péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents