Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

Nagy fába vágták a fejszéjüket a diósjenőiek. amikor az iskolájuk bővítését, felújítását elkezdték, hiszen két terv­időszakot átölelő munkáról van szó, 32 millió forintos beruházásról. A tanév megkezdése idén nem ütközött akadály­ba. A padló, a nyílászáró, az elektromos berendezések cseréjét időben elvégezték a meglevő szárnyban. A pedagógu­sok mellett a VILLTESZ brigádjai segítettek a berendezésben. Öt szükségtantermet is kialakítottak. A szociális blok­kot már úgy készítették el, hogy az a jövőben megépülő hat új tanterem, a tornaterem kiszolgálására is alkalmas legyen. A lakosság, brigádok, szülők, tanácsi dolgozók társadalmi munkával és munkabérük felajánlásával segítettek. A rendelkezésre álló hétből eddig hárommilliót használtak föl, a következő tervciklusban a helyi tanács tíz, a megyei 15 milliót ad a beruházáshoz. __ bp — T orna kismamáknak Lehetséges a fájdalommentes szülés nagyon sok mindent tanul­tunk és így könnyebb voix. Amikor kitoltak a szülőszo­bából, azt mondtam: ez olyan élmény, hogy akár holnap is eljönnék egy másik babát a világra hozni. — Ez az első gyereke? — Igen, de tervezünk neld egy testvért is. Bevallom, fi­út szerettem volna, mert én „egyke” vagyok és olyan jó lett volna, ha van egy bá­tyám. Azon izgultam, hogv csak az első fiú légyen, a második már mindegy. Per. sze, így is nagy az öröm. Ríj- konaim. ismerőseim, már bi zonygatták, hogy milyen jó az, ha lánya van az ember­nek, szebben lehet öltöztetni, kedvesebb, ragaszkodóbb és ez nagyrészt igaz is. Hosszú haja van ' a kislányomnak, olyan szép a bőre, minit egy barack. Ügy is szoktam szólí­tani. ha fürdetem, hogy kis őszibarackom. — A csecsemőknél még nem lehet tudni azt, hogy ki­re hasonlít... — Dehogynem — vágott közbe — a férjemre. Békési Beáta szólt közbe, mert elérkezett a szoptatás ideje, én sem akartam feltar­tani tovább az anyukát, báT> ő szívesen mesélt volna to­vább. Búcsúzóul üvegen ke. resztül megnéztem a kislányt. Anyukájának igaza volt, a bőre és az egész baba olyan volt, mint egy őszibarack. V. M. Faluház épül Dobszán Faluház épül Baranya egyik legkisebb településén: a dob- szai tanácshoz tartozó Ceg- lédpusztán. A mindössze 160 lakosú falucska a felszabadu­lás után jött létre egy volt uradalmi major helyén, erre utal a helységnévben szereplő puszta szó is. A faluház lesz a település első közintézmé­nye; orvosi rendelő, mozi, könyvtár, klub és kisgaléria kap helyet benne, s ott tart­ják a társadalmi eseménye­ket: falugyűlést, lakodalmat, névadó ünnepséget. Alkalmas lesz téli teremsportokra és táncmulatságokra is. A házat NSZK-beli vándor­ácsok építik, akik a népmű­velési intézet révén jutottak el Ceglédpuszjára. Egy öreg vad gesztem veli­getben épül a falúház, még­pedig teljes egészében, fából. Tíz méter magas lesz, teljes alapterülete 300 négyzetméter. A kupolás építmény alapraj­za a kifestett rózsára emlé­keztet. Az immár nemzetközi hírű Makona Építéstervező Mérnöki Gazdasági Munkakö­zösség (Makovecz Imre < Nagy Ervin) tervezte. Az épü­letet nyolc ágastölgyből fara­gott oszlop tartja, az íveket fenyőből ácsolták, a fazsinde­lyek akácból készültek, pado­zata tölgyfa és a galériára ve zető lépcsők anyaga cseresz­nyefa. Sok faszöget alkalmaz­nak az építkezés során, ezeket a német ácsok maguk farag­ják. (MTI) TENGERKÉK r A megyei Madzsar József Kórház-Rendelőintézetének tornatermében érdekes fog­lalkozásokat tart minden csü­törtökön a kórház pszicholó­gusnője, Békési Beáta. Külön­leges tornát — autogéntrénin­get — mutat be és tanít meg a leendő édesanyáknak. Film­vetítés folyik, diaképeken ma­gyarázza el a terhesség élet­tani sajátosságait. — Tavaly szeptemberben kezdtük el működtetni a kis­mamaklubot — kezdte me­sélni — A kismamák felké­szítése a szülésre nem újke­letű dolog, ezt a módszert, amivel én is dolgozom, a Szovjetunióban és az Ameri­kai Egyesült Államokban dolgozták ki. Fájdalommen­tes szülésnek nevezik. Ha azt mondom, szülés, azonnal min­denki a fájdalomra gondol. Az elnevezés is riasztó, még ma is mindenki szülési fáj- dalbmról beszél. A kismamá­kat meg kell tanítani arra, hogy ne passzív, hanem aktív résztvevői legyenek szülésük­nek, a torna- és légzőgyakor­latokkal ezt próbálom előse­gíteni. — Milyen légzőgyakorlatok - ról van szó? — Kétféle légzést kell al­kalmazni, attól függően, hogy a szülés mely szakaszában van a páciens. A szülés nagyon nagy izommunka. Ahhoz tud­nám hasonlítani a legjobban, mintha most le kéne futnom teljes erőmből ötezer métert. S zámolom bulgáriai ten­gerparti barátaimat. A tanárt, aki részt vett a du­nántúli felszabadítási harcok­ban, és dicséri a magyar nyelv kifejezési lehetőségeit, szókincsünket, és kevesellt a bulgárokét. Okát a több mint 400 éves török uralom szám­lájára írja. A hajdani csó­nakmestert, aki most Berlin­ben úszómester. Okát így fo­galmazza meg: jobb kereset, és Berlinbe nősültem. Török származású strandmesterünket, a kagylókészítés bajnokát előbb a csehszlovákok egyik jégkorongcsapata tartotta ma­gánál évekig, most férj a Szovjetunióban. A hajdani re­pülőtisztet, aki szintén a szo­Biztos, hogy összeesnék a végére, mert nem gyakorol­tam, de, ha felkészülök rá, akkor minden másképpen ala­kul. Fel kell tehát készíteni erre a nagy izomfeladatra a kismamát. — Van a kórházban egy másik érdekes kezdeményezes is. — Igen, a babás szoba, ahol az anyukák együtt le­hetnek gyermekükkel. A nő­vérektől megtanulják szak­szerűen tisztába tenni, etet­ni, fürdetni gyermeküket, hogy amikor hazamennek, ne legyen ez probléma. Ha eset­leg fáradtabbak, egészségügyi dolgozóink szívesen besegíte­nek a fürdetésbe, etetésbe. A hét végén született meg a kislánya az egyik „tornász” kismamának, még én sem beszéltem vele, szívesen be­hívom néhány szót váltani. Pár perc múlva a pszicho­lógusnő kíséretében megér­kezett Szevenyi Józsefné, a salgótarjáni síküveggyár ér­tékesítési előadója. Mosolygós szemű, kedves asszony, aki­ről sugárzott a boldogság. Le­ült közénk és ömlött belőle a szó. — Július 27-én született meg a lányom. Anett. Két ki­logramm, nyolcvan deka­gramm, ötvenöt centiméter. Egészen pontosan délután hat óra öt perckor látta meg a napvilágot. Örülök, hogy úgy mehettem a szülőszobára, ké­szültem rá. A kismamatornán cialista táboron belül telepe­dett le. diplomata barátomat, aki már másodszor teljesít szolgálatot a Közel-Keleten. Jövünk, megyünk. Írogatunk egymásnak, és évente egyszer, ha nem is teljes számban, de összetalálkoztunk az Arany­homokon. Rendjén való do­log ez. De vannak, akik már nem jönnek. Georgi a nyár derekán meghalt. Infarktus. Itt. a ten­ger partján. Kis házának lép­csője a tengerbe lóg. Sok esti órát töltöttünk nála. Motoros bárkáját már a hangjáról fel­ismertük. Azzal járt horgász­ni a látóhatáron belül. Be kellene nézni a házba, de eh­hez erő kell. Előbb letáboro­zok Inánál, a presszóban. Mondja. Georgi felesége most éppen itt van. Ina halat ad. Valahogy nem ízlik most úgy a sült hal, mint korábban. Ugyanaz a popcseta, ugyan­úgy sütve. Legalább rontotta volna el. Így Georgira emlé­keztet. Beszélnem kellene a felesé­gével. Részvétet nyilvánítani. Megyek a parti honfokban a ház felé. S akkor meglátom Cézárt, Georgi korcs kutyáját, nem messzi a plázson. Hívom: „Cézár, elá!” Másodszorra fel­kapja a fejét, megismerni a hangomat. A ház felé menet előttem lohol s farkát magasra tart­va vakkant: vendég jön! Va­laki előkerült a falkához tar­tozók közül! Cézárral való történetemet meséltem minap baráti társa­ságban. Senki sem tartotta hi­hetetlennek. Sőt, újabb példá­kat soroltak. Azt mondja a végén egy nyugdíjas kollé­gánk: „Jó neked. Engem már a kutya sem ismer meg. ..” Azt hiszem, jobban kellene fognunk egymás kezét. Benkő Károly FILMJEGYZET A fekete himlő A jugoszláv film eredeti címe a szörnyű betegség szépen hangzó latin megnevezése: variola vera. Az ember szinte azt gondolná első hallásra, hogy kár ezért a lágy dallmú vonzóan hangzó címért. Ugyanakkor azonban megértem a hazai filmforgalmazók döntését, hogy a magyarra fordítás mellett döntöttek. Ma már valószínűleg kevesen sejtik, hogy mit is jeient a variola vera. Sőt, a betegség magyar neve is inkább csak a történelmi múltat idézi. A XVI—XVII. szá­zadi Európát rettegésben tartó nagy járványokat, amik vá­rosok lakosságát pusztították el. országok népét tizedeltek meg. Egyszóval ma már csak sötét emléke kísért. Persze a 39 éves rendezőt, Goran Markovicot sem első­sorban maga a betegség érdekli. Vagy, ha igen. akkor is csak azért, hogy annak segítségével alkossa meg azt a kere­tet, amelynek szűkre szabott méretein belül játszathat el, mutathat be valami igen fontosat. Azt, hogy valójában milyenek is vagyunk akkor, amikor mások, és a saját éle­tünkről van szó. Amikor meg kell küzdenünk saját és má­sok gyengeségével. Amikor össze kell fognunk, hogy senkit ne veszítsünk el, és el kell zavarnunk azt, aki miatt min­dent felveszíthetünk. Ahhoz, hogy ez bemutathatóvá váljon, tényleg egy éles. a szokásos hétköznapi szürkeségtől merő­ben eltérő szituációra van szükség. Olyanra, amiben megszo­kott manirjaink, trükkjeink nem „jöhetnek be”, az őszinte magatartás szinte elkerülhetetlen. Sok szempontból azonban nehéz is ilyen szituációt létrehozni, hiszen az emberek alapszükséglete kielégítésének a megvonása, vagy a puszta életének kockáztatása révén érhető csak el. Ebben az eset­ben pedig nem egyszerű dolog, az emberi reakciókat meg­konstruálni. Mert. ami egyrészről még a minimális humaniz­mus és az emberi méltóság megtartása, az más nézőpontból már a helvzetfelismerés hiánya, vagy az életképtelenseg jele lehet. Innen nézve a moralitásnak már nincs helve, legfeljebb az életben maradásnak. A film két szélsőséges konkrét példája a kórház igazgatója és a karanténban ma; radt ifjú doktornőhöz beszökött szerelmes könyvtáros fiú esete. Markovié tehát egy kellően hírhedt betegség és egy szűkre határolható térben élő „társadalom’ — egy kórház — mellett dönt. A napjainkban játszódó történet szerint egy keleti zarándokűtról hazatérő hithű mohamedán hurcol­ja be a betegséget a belgrádi klinikára. (Az „eredeti souve­nir” gyűjtők számára figyelemre méltóan: egy utcai kol­duló zenésztől vásárolt furulya révén.) A kórház megszokott laza, intrikáló, orvosok és betegek számára egyaránt vég­telenül unalmas életét forgatja fel fenekestől, mikor kide­rül, hogy az addig félrekezelt beteg halálát mi okozta. A láncreakció beindul, a fertőzés rohamosan terjed, bekövet­keznek a tragédiák, és a vesztegzár. A külvilágtól való kényszerű elzárás, illetve a betegséggél való összezárás, a kellőnél kevesebb oltóanyag, végső soron az életveszély az, ami a rendkívüli szituációt előidézi. A bentrekedtek egytől egyig levizsgáznak és nagyon sokan elhullanak ezen a pró­batételen. Rendszerint azok, akik egyébként addig épp az ellenkezőjéről papoltak. A film, mint látjuk, fontos kérdésekkel foglalkozik, nern kevésbé figyelemre méltó stílusban. Mindvégig olyan gro­teszk, szatirikus ábrázolásmód kíséri a fő téma kibontako­zását, ami alapvetően a cseh filmek hangulatát idézi. Ez nem a véletlen műve, hiszen Markovié szintén azok közé a jugoszláv rendezők közé tartozik, akik Prágában tanul­ták a filmkészítést. Ugyanakkor némi erőszakkal még vala­miféle katasztrófafilm dramaturgia is felsejlik, de ezt csak óvatosan említem. Mint, ahogyan azt is, hogy talán nem egé­szen véletlenül próbál ez a film —, ha nem is átütő siker­rel — általános emberi értékekre és gyengeségekre hivat­kozni. Mindezt utalásként a mai Jugoszlávia szélesebb tár­sadalmi gondjainak megértéséhez. Mert ugyan a járvány véget ér, de afelől bizonytalanságban hagy a film. hogy azt a furulyát, amivel a többé-kevésbé sikeresen intézkedő bi­zottság egyik tagja játszadozik, ugyan fertőtlenítették-e vagy sem... Bodnár Mihály Magyar könyvek Moszkvában Szeptember 10-én , nyílik meg Moszkvában az V. nem­zetközi könyvkiállítás. A könyvseregszemlén a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat — amely évente mintegy kétmil­lió magyar és idegen nyelvű könyvet szállít a Szovjetunió­ba — ezúttal tizennyolc ma­gyar könyvkiadó képviseleté­ben kétezer kötetet mutat be. A kiadói műhelyek az elmúlt két esztendő legjelentősebb műveiből válogatták össze a magyar és idegen nyelveken közreadott köteteket. Közöttük láthatók azok a művek, ame­lyek hazánk felszabadulásának 40., valamint a KGST fennáli- lásának 35. évfordulójával foglalkoznak, illetve az ünnep alkalmából kerültek a könv- vesboltokba. A kiállításon kü­lön válogatás mutatja be La­kács György műveit, emlé­ket állítva a 100 esztendeje született filozófusnak. (MTI) KOSSUTH RÁDIÓ: 8.25: PAF-műsor 8.55: Nagy nevettetők 9.33: Száll az ének 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Hajdan hársfa voltál 10.10: Polgár László opera­felvételeiből 10.40: Iránytű. Szórakoztató magazin világjáróknak és otthonülőknek 12 30: Ki nyer ma — Keszthelyen? 12-45: Áprily Lajos összegyűjtött versei és drámai 12.55: Muzsikáló természet. Pirókok Közép-Ázsiábó! 13.00: Kedves lemezeim (ism.) 14.10: Nyugat — Huszadik század —■ Vasárnapi kör — szellemi csoportosulások a XX. szá­zad elején 14.47: Koetsier: Kis szvit 14.56: Erről beszéltünk... 15.26: Tíz opera — tíz tenorhős 16.05: Ábel a rengetegben. Tamási Áron regényének rádióválto­zata. Wl. rész (ism.) 16.48: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa éne­kel 17.00: Vizsgálatok nyomában 17.25: Barokk muzsika 18.00: Népzene Brazíliából 19.15: Magyarország ’85. — Riportműsor 20.15: Fritz Kreisler saját művei­ből hegedül 20.30: Töltsön egv órát kedven­ceivel (ism.) 21.30: ..Kinek van erre ener­giája?” — antihirdetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Bolyongások Közép- Európában 23 00: A dzsessz világa 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 8 05: Magyar fúvószene 8.20: Hilde Güden operettdalo­kat énekel 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt 12 10: Mészáros Ágnes tánc­dalaiból 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Nyolcvan éve született Ráday Imre 15.05: Népszerű énekesek és együttesek műsorából 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 19 50: Egészségünkért! 20 00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Rádiószínház: Becsületének oka ismeretlen 21.51: Nosztalgiahullám. Billy Fury 23 20: Johann Strauss műveiből 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17..05: Péntek este Észak­Magyarországon. (A tartalomból: Tanácsok a tanítása év elején — Gyümölcsfelvásárlás — Költöz­zünk, de hogyan? — Könyvek ajándékba — Hét végi program- ajánlat.) Szerkesztő: Jakab Má­ria. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEV1ZO: 9.25: Tévétorna. (Ism.) 9.30: Az a.szmatok izgalmasan vad világa 10.25: Operált operák. 10.35: Az új-zélandi szarvasok 11.00: Képújság 16.10: Hírek 16.20: Egy nyár a vízimadarak költőtelepén 16.30: Három nap tévéműsora 16.35: A völgyben 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Férfimulatság 21.10: Unokáink sem fogják látni. . . 21.45: Népdalkórusok 21.50: Richie halála. 23.25: Tv-híradó 23.35: Himnusz 2. MŰSOR: 18.00: sokismeretlenes egyenlet. III/2. rész. A rejtély kulcsa. (Ism.) 18.25: Képújság 18.30: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet 19.30: J. s. Bach: IV. (G-dúr) Brarídenburgi verseny 19.45: Gondolkodó. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A császárság jegyesei. VI/3. rész. Tiszta gondolatok 22.15: Vendégjáték. 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20 00: A betolakodók — Ausztrál természetfilm, 6. rész (ism.) 20.40: Ragadozók — Angol bűn­ügyi filmsorozat. 4. rész (15 é\?en felülieknek!) 21.25: Szórakoztató vetélkedő 22.00: Az aranyember — Magyar film 23.50: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: A rektor. — Portréfilm Anton Biazej akadémikus­ról (ism.) 21.30: Időszerű események 21 56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Sárkány közbelép. Színes, ame­rikai-hongkongi karate-kaiand- fiLm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Egy asszony visszanéz. Magyar film. — Pásztói Mátra: Kincs. ami nincs. Színes, szinkronizált olasz film vígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz wes­tern. — Rétsás:: Kelly hősei. I— II. Színes. szinkronizált USA- háborús kaland fi Lm. — Ersek- vadkert: Anna Pavlova. I—II. Színes, szinkronizált angol- szovjet film — Nagylóc: Segít* ség. felszarvazlak! (14) Színes, szinkronizált olasz film bohózat. S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents