Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

Hátrányban Az ötvenes években úgy mentek iskolába a cigánygye­rekek, hogy egy szakasznyi rendőr körbevette a telepet, és módszeresen összeterelte a lurkókat, aztán sorbaállítot­ták őket és énekszóval nyo más iskolába. A tankötele zettségi törvényt csak így tud­ták érvényesíteni akkoriban Karancsságon. Az adminiszt­ratív eszközök kora persze le­járt. de ma már nincs is szükség ilyen eljárásra. an­nak ellenére, hogy a község iskolájában a tanulók negy­ven ö* százaléka cigányszár- ma • !. — A mai iskolásoknak a szülei elvégezték az általá­nos iskolát. így természetes számukra, hogy a gyerekek, nek iskolában a helye —ad­ja a magyarázatot Nagy Gé­za igazgató. — Csupán né­hány család miatt fáj a fe­jünk. ahol tizenkét, tizenhá­rom gyerek van. a szülők nem dolgoznak, vagy csak al­kalmi munkát vállalnak, isz­nak. De itt már nem is hát­rányos helyzetről kell beszél­ni v— ezek a gyerekek már a veszélyeztetettek kategóriájá­ba tartoznak. A karancssági általános is­kola igazgatóját ugyanis a hátrányos helyzetű gyerekek­ről kérdeztük, s bár nyilván­való. hogy a cigánytanuló és a hátrányos helyzetű tanuló kifejezések nem szinonimái egymásnak, a gondolattársí­tás kézenfekvő. Sok cigánycsalád életvite­le. céljai semmiben nem tér­nek el a magyarokétól. Dol­goznak, házat építenek, tévé. rádió szól a lakásban, újságot hoz a postás. De ők vannak kevesebben. A többség még keresi a helyét. Évszázadok hátrányát nem lehet pár év­tized alatt leküzdeni, még akkor sem, ha mindenünnen segítő kezek nvúlnak feléjük. Hiába a szociális segély is, hisz a legtöbb nehézséggel magának az egyénnek kell megküzdenie. Senki sem spó­rolhatja meg neki az erőfe­szítést. míg elhagyja a beil­leszkedést hátráltató rossz szokásokat, negatív megnyil­vánulásokat. s természetessé teszi magának azt, amit a társadalmi elvárások diktál­nak. Ha a hátrányos helyze­tű tanulókról beszélünk. a cigánygyerekekről van tehát szó mégis elsősorban. Melyek azok a hátrányok, amelvek a cigánygyerekek helyzetét ne­hezítik Karancsságon? — Kulturális hátrányokra kell gondolni. Bár mindany- nyian járhatnának óvodába •okán nem vesznek részt az Előfordul, hogy az első osztá­lyos gyermek nem tud ma­gyarul... iskola-előkészítő foglalkozá­sokon. Ezért nem alakulnak ki azok a szokások, amelyek­kel hatéves korban már ren­delkeznie kellene a gyerek­nek, hiányoznak bizonyos készségek, jártasságok. Elő­fordul, hogy az első osztály­ba járó gyermek nem tud magyarul. Vagy tud magyarul de csak szavakat és cigányul gondolkodik. Szerencsére azon rég túl vagyunk, hogy bár­kinek is problémát okozna, ha egy magyar gyereket ci­gánygyerek mellé ültetünk, s mivel első osztályban a ta­nító néni sokat manipuláltat, ja a gyereket, tehát mondja, hogy vedd elő ezt, keresd ki azt, és így tovább, a magya­rul nem beszélő gyerek figye­li a szomszédját, s néhány hónap alatt ledolgozza hát­rányát. Ez persze, a tanító­nőktől is nagyobb figyelmet követel. A magyar nyelvet hatéves korában elsajátító gyerek szó­beli kifejezőképessége persze még jó ideig elmarad a tár­sakétól. A hátrány tehát nem tűnik el, mert a teljesítmény­központú iskolában az a gye­rek érdemel dicséretet, ame­lyik szépen, szabatosan el tudja mondani, amit tanult. Ezért indokolt a kérdés: nem morzsolódnak le ezek a gye­rekek? El tudják végezni a nyolc osztályt? — A tanköteles korban ki­lencvenöt százalékuk elvégzi az általános iskolát. Három­négy százalék marad le, többnyire azok, akiknek ki­segítő iskolába kellett volna járni. Mert meglehetősen megnőtt az iskolaéretlen, vagy terhelt gyermekek száma, akiknek korrekciós osztályba, vagy kisegítő iskolába kelle­ne járniuk. Nálunk egyik sincs, hisz olyan kevés a tan­terem, hogy két műszakban tanítunk. így csak a differen­ciált foglalkoztatás, a korre­petáló segíthet. — Az igaz­gató szavairól az a dadogós cigányfiú jut eszembe, aki­vel az iskola kapujában ta­lálkoztunk, s útbaigazítást kértünk. Az ötödikes forma fiúcskának — és a tanárnők­nek — nem kis erőfeszílésé- be kerülhet, míg ő elsajátít­hatja a tantervi anyagot, vagy legalább az előírt mini­mumot. — S ráadásul, nem akarunk bizonyítványt adni senki ke­zébe csak azért, hogy megsza­baduljunk tőle. Csak tudá­sért jár az elégséges osztály­zat is... De a számokból ki­tetszik. hogy a többséggel nincs ilyen gond. Sokan ta­nulnak tovább, szakmát sze­reznek, s megállják a helyü­ket a munkahelyeken. Sze­rencsére jól összeszokott tan­testület dolgozik itt, a taná­rok kilencvenkilenc százalé­ka törzsgárdatag. Vagyis, is­merjük mai tanítványaink­nak a szüleit is, mert őket is tanítottuk. Olyan ió velük a kapcsolat, hogy például az elsősök szülei esténként itt serénykednek az iskolában, a tanító irányításával eszközö­ket készítenek a gyerekek­nek. Közben, persze, megbe­szélik azt is. mit és hogyan segíthet a szülő otthon a gye­reknek. A karancssági viszonyokról szólva, el kell mondani azt is, hogy az iskola is hátrá­nyos helyzetű. Az évek során összetoldott öt tanterem­ben a napközisekkel együtt tíz tanulócsoport tevékeny­kedik nap mint nap. nincse­nek megfelelő kiszolgálóhe­lyiségek. A gyerekek szünet­ben kóláznak. s ez csak az első pillanatban irigylésre méltó, tudniillik, ők víz he­lyett isszák az édes folyadé­kot — nitrótos a kút. Ezt azonban nem tekintik indok­nak arra Karancsságon. hogy egyetlen gyerekről is lemond­janak. Aprólékos, évekig tar­tó munkával fáradoznak, hogy a végén bizonyítványt adjanak minden gyerek kezé­be. Veszprémi Erzsébet Fílmmúzeumi sikerek o művelődési központban ' Sokféle módon igyekszik kedvébe járni a megyeszék­helyi mozirajongóknak a rrtegyei moziüzemi vállalat. A menetrend szerinti vetítések mellett különböző tematikájú sorozatokkal teszi bőségesebbé a választékot. A salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban már évek óta biztos programot •jelent vasárnaponként a Nagy siker volt! sorozat, ám tegnap­tól két film jut a vasárnap délutánra. 16 órától napjaink Sikeres filmjeit vetítik, 18 órától pedig a fővárosi Film­múzeum legjobbjaiból fűznek be egyet-egyet. Tegnap az Óriás című 1956-ban készült amerikai fil­met láthatta a közönség, amelynek rendezője George Stevens, s egyik főszereplője a nagyszerű Elisabeth Taylor. Jövő héten a Nicholas Ray rendezte Johnny Guitar-t ve­títik. A sorozatban helyet kap több Hitchcock-alkotás is! A Manderley-ház asszonya, a Madarak, és a Pszicho várja dobozában a bemutatás};. A filmművészet másik nagy klasszikusát, Ingmar Berg- mant is képviseli egy alkotása, a Szűzforrás című november elején kerül sorra. Levetítik Roman Polanski világhírű al­kotását is, az 1967-ben for­gatott Vámpírok bálját. UgyancsaK nagyhírű a Peter Weir rendezte ausztrál film, a Piknik a sziklánál. A film­múzeumi sikerfilmkoktélban magyar alkotás is helyet ka­pott, a méltán népszerű, 1934- ben készült Meseautó. A fil­met Gaál Béla rendezte, s olyan hírességeket láthatunk viszont, mint Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Gőzön Gyula, Várkonyi Zoltán. A régi filmek sorozata mel­lett két filmklubot is tervez a moziüzemi vállalat a me­gyei művelődési központban. Ezeket hétköznapokra terve­zik és várhatóan november­ben indítják. SaHÓnapi 'Rómeótól Big popéig Prwgyén Kállai FeteilC 60 ?ves A Szlovák Újságíró Szö­vetség Közép-szlovákiai Kerü­leti Bizottsága kétnapos sajtó­napi ünnepséget rendezett a hét vegén Privigyén, a Cigel banya vállalati üdülőjében. A rendezvényen a kerület kö­zel háromszáz újságírója kép­viseletében százötvenen jelen­tek meg. Pénteken közgyűlés­sel kezdődött az eseménysoro­zat; Jozef Simko, az újság­írók kerületi bizottságának el­nöke számolt be az éves munkáról, illetve azokról a tennivalókról, amelyek a szö­vetség tagjai előtt állnak a kommunista part politikájá­nak hatékonyabb közvetítésé­ben, a népgazdasági tervek teljesítésére való mozgósítás­ban. A hozzászólók saját mun­katerületek eredményeiről és teendőiről adtak számot. Délután labdarúgó-mérkő­zés. a privigyei járás életéről szóló sajtótájékoztató szerepelt a programban, este kultúrmű­sor szórakoztatta a résztvevő­ket. Szombaton a privigyei járás nevezetességeit tekintet­ték meg a közép-szlovákiai újságírók. Meghalt André Kertész Kileficvenegy éves korában New Yorkban elhunyt Andre Kertész, világhírű magyar származású fotóművész, a „pillanat művészetének” egyik úttörője. A fotózás XX. szá­zadi nagy újítói között tar­tották számon. Andié Kertész még az első világháború előtt kezdett el fényképezni Magyarországon, majd 1925-ben Párizsban te­lepedett le és szerzett euró­pai hírnevet. Negyvenkét éve­sen, 1936-ban érkezett New Yorkba, ahol mintegy fél év­századon át a városi élet min­dennapjainak mtegörökítpje volt. Idén májusban Chicagóban gyűjteményes kiállítás nyílt André Kertész legfontosabb alkotásaiból. A bemutató anyagát a tervek szerint a New York-i szépművészeti múzeumban decembertől lát­hatja a közönség. / Az úi magyar zene hónapia a rádióban Október 22. és november 17. között rendezik meg a rádióban az új magyar zene hónapját. Az elmúlt öt esz­tendő legszínvonalasabb ma­gyar zenei alkotásaiból és felvételéiből válogatott ciklus­ban, a hallgatók nemcsak az eimúlt fél évtized z'inei ter­mésével ismerkedhetnék meg, hanem áttekinthetik a kor­társ zeneirodalom sokrétűsé­gét, a stílusok széles skáláját is. A műsorsorozat minden napján sugároznak majd olyan zenei összeállításokat, amelyek egy-egy jeles magyar zene­szerző alkotásaiból, kiemel­kedő zenekarok és együttesek produkcióiból, valamint szó­listák felvételeiből adnak íze­lítőt. Balassa Sándor, Kúrtág György, Láng István, Petro- vics Emil és Ránki György művei mbiiett lehetőséget ad a sorozat a legfiatalabb alko­tók bemutatkozására is. Kállai Ferenc A nők iskolájá­ban Az 1981-ben megjelent Ki kicsoda? éfmű vaskos kötet három sorban írja le Kállai Ferenc pályafutását: „1945 — Szabad Színház. 1946 — Bel­városi Színház. 1948 — Nem­zeti Színház.” Utána 18 soros lista következik szerepeinek felsorolásával. Mit mutat ez a két szám: a, 3 és a 18? Egyrészt azt, hogy Kállai Ferenc hűséges alkat: 40 éves színészi pályafutása során mindössze három színház rag­ja volt. Másrészt, hogy rend­kívül” sok szerepet játszott ez­alatt Rómeótól Coriolanusig, Csongortól Falstaffig. Most hatvanéves születés­napján — melyet október ne­gyedikén tölt be — próbáljuk kissé kibővíteni a fenti há­rom sort. amely egy nagy szí­nész jelentős pályafutását rej­ti magában: 1945: Both Béla. a felszaba­dulás napjait követően színé­szeket., toborzott a ligetben megnyíló Szabad Színházhoz. Sok fiatal, a pálya küszöbére érkező színészt szerződtetett: Horváth Tivadart, Soós Lajost, s egy ismeretlen pályakezdőt, aki mindössze két hónapig járt a színiakadémiára: Kállai Ferenc. A felvételin Babits Mihály Imádság háború után című versét szavalja, s Both Béla azonnal meglátja benne a színészt. 1946: A Belvárosi Színház tagia lesz. Bárdos Arthur a kiváló igazgató, rendező, szín­házi író felfigvelt Kállaira. Bárdoshoz, került, aki először Gáspár Margit Űj Isten Thé- bában című nagy sikerű da­rabiában bízott rá feladatot, majd a mélyvízbe dobta, és Rómeó szerepét acha Kállai Ferencnek. Balázs Béla a pre­Érdekesnek ígérkező versen­gésre hívja a jó képzelőerő­vel rendelkező fiatalokat és időseket a berettyóújfalui ifjú­sági baráti kör. Anagy hazudo- zó, Háryról elnevezett .nagyot mondó versenyen a legképtte- lenebb történetek kitalálóit, a legötletesebb „nagyokat lódí- tókat” díjazzák. A kitalált történetek témája szabadon ’ ier után többek közi.ezt ir­ta; ..Kállai Rómeójáról még sokszor fognak írni, mert meg sokszor fogja játszani. . A bimbóban még benne alsza­nak a festett szirmok, érez­zük a jövendő virág illatú’. . ” 1948: Kállai Ferencet a Nemzeti Színház szerződteti. Ekk r már egy ismert és érett színész játszotta el azokat a sokat emlegeted sikeres, szép szerepeket, mint Noszty Feri, Csongor. Borisz (Osztrovszkij Viharában) vagy Frank a Warrenné mesterségében. De sorolhatnám tovább alakítása­it. ezeket azonban bárki meg­találhatja a lexikonban, vagy ha láita, felidézheti emlékeze­tében. Ahogy ő mondja: „Nekem voltaképp nincs szerepköröm. Jósorsomnak köszönhetem, hoey mindenkor más-másféle szerepeket osztottak rám. .. ily módon nvílt alkalmam ar­ra, hogy többféle arculatomat mutassam meg a színen”. Régi s mostani önmagáról pedig így vall: „Harmincéves koromig Mikszáth hálvogko- vácsához hasonlóan dolgoztam, játszottam, olvkor én is birs- kával operáltam. Ma már más­ként látom a pályát, tudom, hogy a színészet nemcsak ön­feledt lobogás, hanem mértani pontosságú munka, s ez — ha jó a légkor — már folyama­tában boldogító. . . A színészet — hosszútávfutás. Kezdetben van az exhibicioniz.mus. s va­lami na“'', buzgó akarás 'z- tán minél több évet tö'r az ember a pályán, annál na- gvobb felelősségtudattal, féle­lemmel lép a színpadra.” Az évek során a hősszerel­mesből karakterszínész vált. Alakításait Kossuth-díj. érde­mes és kiváló művész cím ju­talmazta. s szinte minden évad tartogatott számára ©gv-eey nagy feladatot Volponétó' Sir John Falstaffig. Az elmúlt év­adban két nagy alakítás fű­ződött nevéhez. Az egyik Gor­kij Jegor Bulicsovja. melv mint a kritika írta „Kállai iu- talomiátékává vált”. monu­mentális egy tömbből fara­gott Bulicsovja sokáig emlé­kezetes marad. A másik nagv siker: a Tartuffe Orgon sze­repe. amelyben megejtő gver- mekségbe oltotta az elképesz­tő hiszékenységet és az atyai despotizmust, s művészetének szinte minden színét felvillan­totta Moliére darabiának ki­ugró sikerű előadásában. Most, hatvanadik születés­napián szép aiándékot kapott színházától: Tenesse Williams Macska a forró bádogtetőn című híres drámáiéban Big papát, a halálos beteg család­főt alakítja. De ez az aiándék nemcsak az övé. A próbákat látva úgv tűnik. Kállai Fe­renc születésnapién mi. néznie is gazdagabbak leszünk: egv nagv színész ajándékoz meg bennünket pálváia rcdosán újabb nagy választható azzal a feltétellel, hogy csak saját lódítások ad­hatók elő, legfeljebb tíz perc­ben. A legjobbak pénzjutalom mellett stílusos díjban része­sülnek: arany-, ezüst-, illetve bronzbilincset kapnak. A nem mindennapi mulatságnak ígér­kező versenyre november 15-ig lehet jelentkezni a Berettyó­újfalui Művelődési Központ­ban. (MTI) Kárpáti György Háry János nagyot mondó verseny műsor KOSSUTH RADIO: 9.90: Mit fizen a Rádió? (ism.) .9.00: A hét zeneműve 9.30: Aránylik, őszül. Szergej Jeszenyin versei 9.45: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Népdalkörök és citeraze- nekarok felvételeiből 11.05: Magyar László nyomában.- Szabadkán. Krizsán László írása. 11.25: Kémény Egon dalaiból 11.37: A kelletlen leány. Veres Péter regénye rádió­ra alkalmazva. XV/7. rész. 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma. 14.11: Fúvószenekari hangverseny á 6-os stúdióban 14.41: A gyilkos. Lövik Károly novellája 15.00: Mozgásterek 15.30: Muzsikáló természet. 15.35: Kőruspódium 16.05: Neked szól! — Zenéről gyerekeknek! 17.00: Ecomix 17 30: Rip van Winkle. Részletek Planquette ope­rettjéből 19.15: Amiről a világ vitatkozik. 19.45: Schubert: G-dúr vonos- • négyes 20.30: Szovjet drámák szemléje 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 23.27: Anton Dermonta opera­áriákat énekel 9.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: * 05: Népdalcsokor 9.05: Napközben 12.10: Honthy Hanna és Weygand Tibor felvételeiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Szalai Antal népi zenekara játszik. 13.05: Siágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp párádé 19.05: Nóták Marczis Demeter énekel, Szegfű Károly gordonkázik 19.30: Sportvilág 20.05: Es nálunk?... Az energiatakarékos építé­szetről 20.35: Minden hangra emlékezem. Tamássy Zdenkó műsora. 21.35: Kérjen lehetetlent! 23.20: Verbunkosok, nóták 0.15: Ejfél után... MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Fórum. A tele­pülésfejlesztésről. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: G. Tóth Ferenc. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Ma- gyarország. a Déli £íírlap, a He­ves Megyei Népújság, valamint a NOGRAD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA : 19.30: Tv-híradó 20.00: Az irodalmár. Tévéjáték 2l.lp: Egy nyugdíjas bűnügyi felügyelő vallomása 21.35: Auschwitz 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Hszian, az egykori kínai főváros 21.00: Sporttükör 2i.3ü: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: ez történt 24 óra alatt 22.10: Az ókori Görögország, Svájci filmsorozat. 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fan­tom az éjszakában (lö). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Kohász: Kesztyűbe dudálni. Színes, szinkronizált szovjet if­júsági film. — Ifjúsági-művelődé­si ház: A karatezó cobra (14). Színes, szinkronizált japan bűn­ügyi film. — Tál: Alkonyt. Szí. ne», szinkronizált jugoszláv— USA koprodukció. — naias^- gyarmati Madach: Ragtime 1—fi. (14). Színes, szinkronizált USA- beli film. — Pásztói Mátra: Nyo­más utána! (14). Színes, szinkro­nizált olasz fiimvígjatek. Este 8- tól: Luxusbordéiy Pánzsoan (16). Színes, szinkronizált francia film. — Nagybátonyi Petőin Aranyoskám (14). Színes, szink* ro-nizalt USA-íilmvigjálek. Szécsényi Rákóczi: Csatorna. Vi^ lághírü lengyel film. — Rétsági A szavanna fia. Színes, szinkri* nizált olasz—NSZK kalandiiirp­— Karancslapujtö: A medveva­dász (14). Színes, szinkronizált japán film. — Kisterenyei Petőfi: önbíráskodás (16). Színes fran­cia bűnügyi film. — Ersekvad- kert: Aranyeső Yuccában. Szí­nes, szinkronizált olasz western. — Nagylóc, iskolamozi: Apacsok. — Jobbágyi: H,imu és gyémánt (16). Világhírű lengyel film. 4 NOGRÁD — 1985. szeptember 30., hétfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents