Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-30 / 229. szám
4 Az előadásokat neves, nagy tapasztalattal rendelkező vadászati szakemberek tartják. Az első foglalkozáson Kollár József megyei vadászati felügyelő a vadászati jogi alapismeretekbe avatta be a megjelenteket, sok-sok megyei tapasztalatot ismertetve. — rácz — Szép sikereket hozott a pénteken megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásár a Nógrád megyei kiállítóknak is. A szakmai zsűri elismerését váltotta ki az Ipoly Bútorgyár Columbia Lux elnevezésű elemes szekrénysora, valamint a Salgótarjáni Ruhagyár divatos ruhacsaládja BNV-díjat kaptak. — kulcsár __ f l terem előtt üldögélünk az ismét megválasztott igazgatóval. A fizetéséről dönt odabent a vállalati tanács. — Fölszállt már a füst — mondja nevetve Csízek Fe- rénc, homlokán néhány verí- tékcsöppel. A mosoly mögött van némi izgalom is. — Gratulálok! — Köszönöm. De mihez? — A bizalomhoz, amivel a bentiek voksoltak: az Ipoly Bútorgyár igazgatója legyen ismét Csízek Ferenc. — Azt szoktam mondani, hogy a balhét valakinek el kell vinnie. Ha csak ennyi volna...! — A tizennyolc tagú vállalati tanács, amelyik most odabent dönteni készül, vajon nem csorbítja-e igazgatói tekintélyét, hatáskörét? — Ellenkezőleg! Mindig is híve voltam a kollektív vezetésnek. Eddig is valami ef_ félét gyakoroltunk, s most mindezt magasabb szinten tesszük majd. A vállalati tanács korántsem lassítja any- nyira a döntéseket, mint azt sokan előre a szemére vetették ennek az új vezetési formának. Lassítja, de több a haszna! A kollektív bölcsesség mindig okosabban kormányoz az egyéni döntéseknél, de nekünk még külön szerencsénk, hogy szerencsés Fölszólít a füst összetételű a társaság. Harmada fizikai dolgozó, s, ami még ettől is lényegesebb, hogy szerencsésen ötvöződik a menedzsertípusú a gyakorlatban jártasabbal. Tükrözi a gyárban dolgozók minden rétegét. — Mi ennek az előnye? — Választott testület, önálló gondolkodással. Választóinak köteles is beszámolni, de érdekeiket is képviselni a tanácsban. Legyen csak vita! Érezze mindenki a döntés fájdalmát! Az igazi hasznot, azt hiszem, a szorosabb kapcsolattartás hozza majd. — Örül a bizalomnak? — Miért tagadnám? Benne mindig „ketyeg” a vállalat. Azt szoktam mondani, hogy totaliárisan hat rám. Még fürdés közben is. Jó is, rossz is. A repülőtéri irányítótorony, ban négyóránként cserélik a vezénylőtiszteket, épp a teljes igénybevétel miatt. Hát, néha... Nyílik az ajtó. Beszólítják. ☆ Pintér István egyike azoknak, akik a munkapad mellől kerültek a vállalati tanácsba. Nem látszik ijedős Lajtának, mokány, kemény ember. Asztalos. Rögtön a közepébe vág: — A vezetésbe eddig csak a szakszervezeten keresztül szólhattunk bele, most közvetlenül. Engem is negyven ember delegált. Nem volt semmiféle suskus a választások körül. Összegyűjtöm majd az emberek gondjait és elmondom a tanács ülésein, a választ meg viszem vissza. Pintér Istvánnak az Ipoly Bútorgyár az első munkahelye, huszonöt éve választotta. Négyszeres kiváló dolgozó, szocialista brigádvezető, csapatával négyszer érdemelték ki az aranykoszorús címet. Nem véletlen hát a bizalom iránta.- Termelési értekezleten sokan voltunk, de nem nagyon szóltak az emberek. A folyosón, meg a gép mellett, persze másként volt és van. Hát majd ott beszéljük meg a dolgokat. — Mit hoz majd a tanács elé? — A bérezés égető ügy. Hét-tíz százalék emelést tűztünk ki célul, ezt el kell érni, de meg is kell tartani jövőre is. Teremtődjenek meg azok a munkafeltételek, amik mellett megtermelhetjük ezt a béremelést! lazít nyakkendőjén. Hosszú volt az alakuló ülés: — Nem új dolog ez nálunk, csak más. Szokatlan ez a fajta irányítási mód, akli- matizálódni kell hozzá. Ezután lényegesen több embernek lesz módja beleszólni a gyár dolgaiba. Azt biztosan tudjuk. hogy csak akkor működhetünk jól, ha döntéseink azonosak — no, ez azért illú_ zió —, de közelítőek a gyár többi dolgozójának elképzeléseihez. — A vállalati tanács közelebb hozza-e az embereket a munkahelyükhöz? — Lehetséges. No, nem azonnal, mert ez egy folyamat. Egyébként ügyeinket tárgyalva, az alakuló ülésen is, de már korábban rájöttünk, mennyire túlszabályozottak vagyunk. Most nagyobb döntési szabadságot kapnak vezetők, középvezetők, amely erősítheti a hovatartozást is. ☆ Sorjáznak kifelé a vállalati tanács tagjai.- Csízek Ferenc búcsúzóul a következőket mondja: — Abban bízunk, hogy működésünk nem lesz formális. De miért is lenne? Mégnem tud juk, mekkora energia szabadulhat föl nálunk. Hortobágyi Zoltán A ruházati kereskedelem lugusztusi forgalmának nagyobb részét a nyári szezonvégi vásár idején, illetve az skolaruházati cikkekből bo- íyolította le. A szezon végén ti árusított nyári holmiknak nintegy kétharmada kelt el, :z 15—17 százalékkal kevesebb i múlt évinél. Iskolaruházati emlékekből viszont jobb és választékosabb volt a kínálat, nint a tavalyi tanév kezdete ilőtt. Változatlanul gond a gyermekcipők szűkös választéka: különösen 31—34-es méretekből van kevés. Valamelyest javult a fagyasztóládák és -szekrények kínálata. Változatlanul nincs ilegendő a legkeresettebb hasai hűtőszekrényekből. Színes elevízióból többet értékesített a kereskedelem mint tavaly augusztusban, de így sem tudták kielégíteni az igényeket. Elegendőnek bizonyultak a rádiósmagnóit, zseb- és táskarádiók, változatlanul kevés azonban az olcsó magnetofon és lemezjátszó, valamint az asztali mono-rádió. A kazánok, gáztűzhelyek, vegyestüzelésű kályhák választéka megfelelő, a vasáruk közül hiányos az építkezések befejezéséhez szükséges szerelvényáruk kínálata. Nem kielégítő a fürdőszoba-berendezések színválasztéka sem. Szekrénysorokból, kárpitozott garnitúrákból van elegendő, a kereslet azonban mérsékelt irántuk. A keresettebb gyermek- és elemes bútorokból viszont nem tud kellő mennyiséget kínálni a kereskedelem. Változatlanul élénk a lakosság érdeklődése a tüzelőanyagok iránt. A TÜZÉP-te-, lepeken augusztusban brikettből 11, kdkszból 21, tűzifából mintegy 6 százalékkal többet adtak el mint az elmúlt év azonos hónapjában, s készleteik erősen megcsappantak. A sz-n a növekvő importtal sem elegendő egyelőre az igények kielégítésére. A telepeken a szükségesnél több a cement, a tetőcserép, a pala, a hullámlemez, a födémgerenda, a mozaik- és cementlap, ám a túlkínálat ellenére a vásárlók hiányolják az olcsóbb hazai árukat. (MTI) NÓGRÁD— 1385. szeptember 30., héttő Több mint hárommillió Eredményes a politikai irodalom terjesztése Az elmúlt esztendők jelentős eredményének számít itt a megyében is, hogy nőtt az érdeklődés a politikai irodalom iránt. A könyvek a lakosság széles rétegeiben erősítik szocialista értékeinket. Milyen szerepe van mindebben a Kossuth Kiadó Nógrád megyei kirendeltségének? Mindössze hárman Ebben az esztendőben a Kossuth Kiadó tevékenységét olyan jelentős eseményekkel összefüggő kiadványok határozták meg, mint az MSZMP XIII. kongresszusa, a felszabadulás 40. évfordulója, az őszi politikai könyvnapok. S a tapasztalatok azt bizonyítják, a politikai irodalom terjesztése a kiadványok tervszerű, folyamatos forgalmazása esztendőről esztendőre hatékonyabban segíti a gyakorlati pártmunkát. Segít abban, hogy a megye párttagsága ismerje, jól értse a párt politikájának elméleti kérdéseit, hasznosítsa azt a mindennapi munka gyakorlatában. A kiadványok iránt a növekvő érdeklődést mutatja, hogy az eladott könyvek, folyóiratok értéke 3,3 millió forint, minden korábbi esztendőnél jelentősebb összeg. Ez annyit jelent, hogy a megye kereső népességét figyelembe véve, közel 34 forintot költenek politikai irodalomra. Ez a forgalom jobb az országos átlagtól, s mindössze három megye — Békés, Győr és Veszprém — előzi meg Nóg- rádot. A megyei kirendeltség rendszeresen méri azt is, milyen az igény a megye párt- elapszervezeteiben az elméleti folyóiratok iránt. A Társadalmi Szemle, a Pártélet, a Nemzetközi Szemle, a Béke és Szocializmus több mint 230 ezer példányban jelenik meg. A megyében azonban kevesebben olvassák a szükségesnél. Ezért a megyei kirendeltség. a terjesztők arra törekszenek, hogy elsősorban a-----------------------------L p olitikai munkával foglalkozók, a párttisztségviselők rendszeres olvasói légyenek az elméleti folyóiratoknak. a pártmunka része Az üzemekben, az intézményekben tevékenykedő párt- szervezetek a politikai irodalom terjesztését mindinkább a pártmunka szerves részének tekintik, s gondoskodnak annak tervszerűségéről, folyamatosságáról. A legtöbb helyen a párt kiadványainak terjesztése egyike a legfontosabb pártmegbízatásoknak. Hiszen a terjesztő csak akkor tud meggyőzően érvelni, ha felkészült, ha maga is rendszeresen olvassa a kiadványokat. amelyeknek híveket akar szerezni. Nem kétséges, abban, hogy a párttagok jelentős része ismeri a politika céljait, eligazodnak a nemzetközi élet. a belpolitikai események között, jelentős szerepe van a közel hatszáz megyei terjesztőnek, politikai munkásnak is. Különösen hatékony munka folyik e tekintetben a Salgótarjáni Kohászati Üzemékben, ugyancsak Salgótarjánban az öblösüveggyárban, a romhányi termelőszövetkezetben és Balassagyarmaton, a szakmunkásképző intézetben. A Kossuth Kiadó, de a pártszervek és az -alapszervezetek is arra törekszenek, hogy elismerjék a politikai irodalom terjesztőinek, propagálóinak tevékenységét. Az őszi politikai könyvnapok alkalmából is többen részesülnek kiváló terjesztő elismerésben. Azok közül válogattak az alapszervezetek, akik 5, 10, illetve 20 esztendeje végzik munkájukat lelkiismeretesen, nagy hozzáértéssel. Egyre több azoknak az alapszervezeti vezetőségeknek a száma is, akik a pártélet különböző fórumain, értékelik a politikai irodalom terjesztését, a munka hatását, a terjesztők tevékenységét. Jelentős tartalékok Természetesen e tevékenység gondjai azt is jelzik, hogy a politikai irodalom terjesztésében még jelentős tartalékok vannak a megyében. Hiszen a gondos pártszervezetek mellett vannak olyanok is, ahol nem fordítanak kellő figyelmet a pártkiadványok terjesztésére. Minden bizonynyal javítaná a terjesztési munkát, ha a pártszervezetek mindenütt rendszeresen megvizsgálnák a pártkiadványok terjesztését, a felhasználás tapasztalatait, s rendre meghatároznák a legfontosabb teendőket. A terjesztők munkájának segítése, folyamatos értékelése, a jó munka elismerésé ugyancsak növelhetné a terjesztési munka színvonalát. Hatékonyabban segíthetné, hogy a megye párttagjai közül egyre többen olvassák a politikai kiadványokat. A megyei kirendeltség, mint eddig is a legjobb terjesztői tapasztalatok közreadásával, a terjesztők helyszíni segítésével teheti a legtöbbet a pártkiadványok terjesztéséért. Azzal, hogy sokoldalúan igyekszik rielégíteni — a kiadványok egvre szélesebb, egyre gazdagabb választékával — a párttagok. a politikai munkások igényeit. Az őszi politikai könyvnapok minden bizonnyal jó lehetőséget kínálnak erre. Különösén akkor, ha sikerül hasznosítani már az előkészületek során a korábbi évek tapasztalatait. Mert ezek nem rosszak. Az elmúlt esztendőben is sok ipari és mezőgaz- lasági üzemben, intézményben tartottak bensőséges ünnepségeket a könyvünnep alkalmából. Salgótarjánban a ko- lászati üzemekben. Nógrád községben és még egy sor településen sikerült úiabb m'veket szerezni a politikai irodalomnak. — vg — Vadgazdálkodási tanfolyam indult Salgótarjánban A MAVOSZ Nógrád Megyei Intéző Bizottsága szombaton — sorrendben a hatodik — vadgazdálkodási tanfolyamot indította, melynek színhelye a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődési Háza volt. — Az érdeklődés a természeti sportok iránt növekszik, és a vadásztársaságok is arra törekednek, hogy minél xöbt jól felkészült „gazdája”, gazdálkodója legyen a társaságoknak — utalt köszöntőjében a tapasztalatokra Mátrai István, a megyei intézőbizottság vadászmestere, tanfolyamvezető. Nyolc elméleti és két gyakorlati jellegű foglalkozásra kerül sor a tanfolyam során. Áruforgalmi jelentés Kielégítő ellátás az elmúlt hónapokban A Belkereskedelmi Minisztérium most közzétett áruforgalmi jelentése szerint .a kiskereskedelmi forgalom az év elejétől augusztus végéig valamivel meghaladta a 328 milliárd forintot, folyó áron 6.7, összehasonlítható áron pedig 0,6 százalékkal volt nagyobb, .mint a múlt év első nyolc hónapjában. Változatlan áron számolva élelmiszerekből 3,3 százalékos a forgalomnövekedés, iparcikkekből és építőanyagokból az átlag alatt maradt. Az augusztusi áruellátásról a jelentés megállapítja: élelmiszerekből összességében kielégítették a keresletét. A rendelkezésre álló tőkehús elegendőnek bizonyult, s a tapasztalatok szerint a minőség is javult. Továbbra is gyakran hiányzik az üzletek polcairól a szárazkolbász és a j szalámi, különösen így volt ez az idegenforgalmi főszezon- ban. Az új termés megjelenéséig a napraforgóolaj hiányát repceolajjal pótolták, ez azon- : ban kevésbé kelendő. Ugyan- . csak nem várható javulás a ; pirospaprika-kínálatban az új i őrlemény megjelenéséig. . A háztartási vegyi áruk ki- ■ nálata többségében kielégítő. , Változatlanul hiányoznak , azonban az olcsóbb hazai fog- , krémek, pipereszappanok és egyes hajsamponok. Ezek hiányát a kereskedelem igyekszik olcsóbb importtal pótolni. Továbbra sem kielégítő a ( festékválaszték: kevés a disz- ’ perziós falfesték, az olaj- és < zománcfestékeket nem mindig : lehet a keresett színben kap- 1 ni. : — És mit visz vissza? — Ami előnyös, de azt is, ami nem az. Nem vagyunk könnyű helyzetben, bizonyos dolgokat nem tudunk még így, kollektíván sem megoldani. Ezt meg kell majd értetnem. Rajtunk csak a munka segít! Azon még javíthatunk is, többet, jobban, pontosabban dolgozhatunk, s akkor több kerül a pénztárcánkba. — A szakszervezeti funkcionárius miként vélekedik a vállalati tanácsról? — Már nem vagyok főbizalmi-helyettes, épp az új tennivalóm miatt nem vál- 1 laltam. Nyilván azért kérdezi, mert a tanácsnak minden tagja szakszervezeti ember, s ezért talán összefonódnak a dolgok. A szakszervezet meg- 1 tartja eddigi szerepét, segiti a vállalati tanács munkáját, hiszen az utóbbi az egész gyár, a vállalat közös érdé- j keit hivatott képviselni. Meg- 1 teremthetjük a jó munkafeltételeket a jó tervekkel, és ] akkor nem lesz különösebb gond. J — Optimista. * — Mindig is az voltam. ☆ Kácsor Lajos, a gyár ' személyzeti osztályának vezetője
