Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-26 / 226. szám
I \ Honismereti tennivalók Egy múzeumbarát szemével Jelentősnek tartom, hogy * honismereti mozgalom szervezetté válásának negyedszázados évfordulóját ebben az évben ünnepeljük. De megyénkben az anyagok gyűjtése már korábban megkezdődött. mert —, ha jól emlékszem — az első összegyűjtött anyagot jómagam még 1959- ben adtam át a Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeumnak. Ügy értékelem és az eltelt Időszak is azt jelzi, hogy közművelődésünk olyan mozgalmának eredményeit, tapasztalatait vehetjük számba, amely képes volt időnként a megújulásra, újabb és újabb tevékenységi területeken az anyaggyűjtésre. Ismereteim nem teljesek, mégis szilárd meggyőződésem, hogy ebben értékes szerepük volt azoknak. akik áldozatokat is vállalva segítették ezt a fontos közösségi munkát. A mozgalom már hagyományosnak mondható területein a feldolgozó, anyaggyü.i- tő munka határozottan fejlődik. mindezt bizonyítják a különböző kiadványok. Az utóbbi években tág teret kapott a régmúlt, közelmúlt történelmének vizsgálata. Ebben igen nagy szerepe van a megyei sajtónak, a különböző pályázati felhívások meghirdetésének stb. Különböző csoportok és személyek foglalkoznak megyénk történeti, földrajzi, műemlékvédelmi, ipari és technikai, a munkás- és az ellenállási mozgalom, kutatásával, a tárgyi és szellemi hagyatékok összegyűjtésével. Ám, eddigi tapasztalataim feljogosítanak arra. hogy kijelentsem: megyénkben is irá- nvítottabbá kell tenni a kutatómunkát, a krónikaírást. Véleményem szerint nem lehet jellemzője ennek a tevékenységnek az ösztönös munka. Továbbá el kell érnünk, hogy •az alapadatok, a dokumentációk gyűjtése, rendszerezése jobban segítse a közművelődési igények felkeltését, kielégítését. Néhány példát erre: a Nógrádi Sándor Múzeum, a megyei könyvtár, de más köz- művelődéssel foglalkozó intézmények helyismereti tevékenysége köztudottan régi hagyományokra nyúlik vissza. Tapasztalhatjuk. nemcsak szfik környezetük leírását, dokumentumait gyűjtik; ezeket azonban olyan szervezett gyűjteménnyé kellene tenni, amelyik a nevelést, az ismeret- szerzést még szélesebben, alaposabban segítené elő. A különböző intézmények együttműködésének alapja a leletmentés, a gyűjtés. Így még hatékonyabban jelentkezne a tárgyi, történeti dokumentumok megmentése az elkaliódástól. Igen elgondolkoztató. miért nem ír ki pályázatot —, például a megyei lapunkhoz, a múzeumhoz hasonlóan — más közművelődéssel foglalkozó intézmény. Vagy: miért olyan szigorú bizonyos forrásmunkák tanulmányozása, melyeknek hiteles adatai lehetővé tennék a gyűjtők munkájának pontosabb Teljesítését? Igen nehéz hozzájutni egy-egy kiadványhoz, mert „féltve őrzött kincsként” kezelik. Előfordul az is. hogy a keresett forrásmunkát nem tudják kiadni tanulmányozás céljából, mert évekkel korábban valaki elvitte és „elfelejtette” visszavinni. Lehetne még több olyan tapasztalatot felsorolni, amely a komoly összehangolt együttműködés szükségességét sürgeti. Különböző kiadványok, módszertani útmutatók, olvasókönyvek, krónikák, fonásgyűjtemények közös kiadása jobban segítené a honismereti mo/.galmat, a meghirdetett helyi pályázatokra jelentkezők számát növelné. Véleményem szerint a kutató- és gyűjtő-, a pályázati munka nagy ismerethalmazt hozott és még hozhat nyilvánosságra. A feldolgozásuk. kiegészítésük, a közművelődési hasznosításuk hosszú távra lehetőséget ad a kutatóknak. A felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére a mozgalom meghirdette a Magyarország fényképeken 1985- ben akciót. Ezt támogatták a salgótarjáni múzeumi baráti kör tagjai is. Igen hasznos lenne, ha megyékről vagy városainkról, az összevont községekről fényképalbum jelenne meg. Folytatnunk kell megyénk szakszervezeti és ifjúsági mozgalmával kapcsolatos történelmi múlt és jelen ösz- szefüggéseinek ismertetését, a hagyományok ápolását, népszerűsítését. Szilárd meggyőződésem, hogy a honismereti, üzemtörténeti és munkásmozgalmi kutatómunka sok lehetőséget biztosít hazánk történelmének, eredményeinek megismeréséhez, ezeket éltető, továbbfejlesztő tevékenységéhez, az ifjúság politikai, magatartásbeli kultúrájának formálásához. A közösen végzett és módszeresen irányított honismereti munka igen fontos eszköze annak, hogy hozzájáruljunk a reális szocializmuskép kialakításához, szocialista értékeink megbecsülésének növeléséhez, a szocialista ha- zafiság és internacionalizmus elmélyítéséhez. Huszár Lajos, a salgótarjáni múzeumbaráti kör tagja Kitekintés Madách szellemének ápolása Vácott ' Kimagasló személyiségek •zületésének vagy halálának minden kerek évfordulója nagy visszhangra talál, s figyelmünket újból és újból az életművekre irányítja. A visz- szapillantás során tárgyilago- sabb képet kapunk személyükről, valamint a nemzet kulturális örökségéhez való hozzájárulásuk jelentőségéről Így volt ez a Madách-év- fordulón is, amikor a madáchi életmű került reflektorfénybe. Azonban elég-e ezt csupán az évfordulón reflektorfényben tartani? Mint a váci kulturális intézmények Ss bizonyítják, nem! Hiszen e váciak a mai napig, akárcsak az évfordulón, úgy ke- eelik a Madách-emlékeket. A Pest Megyei Levéltár váci fiókjának . vitrintjében láthatjuk a Váci Kegyes Tanítórendi Főgimnázium anyakönyvét Madách tanulmányainál és érdemjegyeinél kinyitva. Az idelátogatók innen tudhatják meg. hogy a gyermekkorában betegeskedő Madách, aki otthon tanult, Vác- ra járt be vizsgázni. A váci Vak Bottyán Múzeum kiállítótermében pedig Madách saját kezűleg írt politikai jellegű körlevelét, a „Hírlelő”- jét olvashatjuk, amelyben mint kiküldött választmányi tag általános népfelkelésre szólította fel Tereske. Berki, Nógrád, Nagyoroszi, Horpács és Borsosberény lakosait. A Madách Imre nevét viselő művelődési központban egy állandó fotódokumentációs kiállításon ismerkedhet a fiatalabb és felnőttnemzedék Madách életútjával és a halhatatlan művel, a Tragédiával. Ugyanitt alakult meg a közelmúltban a város értelmiségi rétegéből az a Madách . Kör, amely feladatának tekinti. hogv megemlékezzen jeles évfordulókról, irodalmi és történelmi eseményekről, hagyományokról és rájuk irányítsa a nagyközönség figyelmét. A körnek máris vannak eredményei, hiszen II. Rákóczi Ferenc .halálának 250. évfordulóra Pro Patrie et Libertate című kiállítással emlékeztek meg, gazdag fotó- dokumentumanyag. numizmatikai gyűjtemény, valamint könyvek, fegyverek bemutatásával. A kiállításban kiemelt helyet kaptak azok az események is, melyek Szé- csénvhez és Romhányhoz kapcsolódtak. A Madách Kör rendszeresen meghívja irodalmi folyóiratok szerkesztőit is. Elsőként a Tiszatáj szerkesztősége látogatott el a Duna partjára, de ebben a sorozatban meghívással fordulnak a Palócföld szerkesztőségéhez is. A Madách Kör őszi programjában szerepel, hogy Alsó- sztregovára és Csesztvére látogatnak. megismerni Madách szülőföldjét, életének főbb állomásait. Papp László Gyakorta mutatkoznak be színvonalas produkciójukkal a helyi és környékbe'i ünnepségeken a bálonytereiiyei általános iskola gyermektán ccsoportjának tagjai. A Bartók Béla nevét viselő intézmény ötödik osztályosai névadójukhoz méltóan a haza* nép- dalkincs feldolgozásaira készítik műsorukat. Veres Lászlóné pedagógus irányítása mellett egyik legsikeresebb programjuk a Rábaközi gyermekjátékok színpadi megelevení- tése. Képünkön a bátonyterenyei csoport. — kj — Beszélgetések a gépipariban Újra technikusképzés műsor f KOSSUTH RADIO: 8.20: Köznapi ügyeink 8.30: Bizet: Dzsamile. Egyfelvonásos opera 8.01: A gyermekeknek írta J. S. Bach 10.05: Két hangon. (Isim.) #0.35: Labirintus. (Ism.) #0.50: Nótacsokor ti.39: A kelletlen leány XV/6. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Szűzbeszéd helyett. Beszélgetés Polgárdl József országgyűlési képviselővel 13.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai. (101.) Petőfi politikai prózája. 1848'49-beii. (Ism.) . 14.20: Francia muzsika 14.54: Olvasókör 15.24: Zenei tükör 16.05: Révkalauz 17.00: A Rádiószínház bemutatója 17.53: Bartók: Elmúlt Időkből 19.15: Például: Janya tanya! Bontás vagy hasznosítás? Antal Éva és Gáosi Sándor összeállítása 10.40: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót. 20.45: Benkő Dániel lanton játszik 20.54: Vallomások a szülőföldről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Gesztv Szilvia dalfelvételeiből 22.57: Zenekari muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Fúvósindulók 8.20: A Szabó család. (Ism.) 4 NÓGRÁD — 1985. szeptember 26., csütörtök 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Kónya Sándor operett- felvételeiből 12.25: Útikalauz 12.30: ..Énekeltem én: Törő Gábor.” 12.45: Hajdú-Bihar megyei népdalkörök felvételeiből 13.05: NosztalgiahuHám 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: H.15: Idősebbek hullámhosszán. (Ism.) 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Berky Tamás énekel, Garay Attila dzsessz- együttese játszik 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 10.05: Tudósítás az országos ökölvívó-bajnokságról 19.10: Operettkedvelőknek 20.ÍM): Reklámparádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószinház 21.35: Moszkvából érkezett 22.05: Böngészde a zenei an tikvá riumb an 23.20: Sztevanovity Zorán én-ekei 23.45: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, Kozák Gábor József vezetésével, (ism.) 0.15: Ejfél után.. . MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju_ dit. (A tartalomból: Nők fegyverrel a kézben. —• Telektulajdonosok. — Üj iskolában. — Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete ) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé 9.20: Desszert Constance-nak. Francia tévéjáték, (ism.) 10.20: Képújság 14.30: Iskolatévé 15.10: Hírek 15.15: Műsoron a számítógép X/5. rész. (ism.) 15.45: Perpetuum mobile 16.20: Húsz óra. Magyar film. 18.10: Képújság 18.15: Tévébörze 18 25: Adni érdemes 1&.30: Telespor* ___ ___ 1 8.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20 00: Családi kör 21.00: Hatvanhat 21.50: Színházról néhány percben 22.00: Egy végtére hat vágta 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz 2. MŰSOR: 18.20: Reklám 18 25: Zen eb útik 19.25: Képújság 19 30: Dvorák: F-dúr vonósnégyes 20.00: A nagy sivatagok Vl/4. rész: A fehér sivatag 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Életre-halálra. Angol tévéfilm. 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Ballada a reményről. 21.05: Portréfilm 21.35: URH-kocsival. (Ism.) 23.05: Hírek 2 MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.05: Közvetítés a bratielavai zenei ünnepségek nyitó- hang versen yérőd 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 21.56: Idő járás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A labdarúgó-vb selejtezőmérkőzéseinek tükre 22.25: A huligán. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.í Fél 4-től: Éljen Da r tag n an. Színes, szinkronizált angol—olasz rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Fantom az éjszakában (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Hófehérke és a hét törpe Színes, szinkronizált USA- rajzfilm. Háromnegyed 6-tól: Ragtime I—II. (14). Színes, szink ronizált USA-film. — Madách Kai mara: Csatorna. Lengyel film. — Pásztói Mátra: Nyomás utána (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjóték. — Szécsényi Rákóczi: Piszkos munka (14). Színes, szinkronizált ausztrál western. — Kisterenyei Petőfi: Egv nő azonosítása (16). Színes olasz film. — Nagylóc: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált, olasz western. — Jobbágyi: Kesztyűbe dudálni. Színes, szinkronizált ifjúság gi fiskn, Lelkesedés és szorongás, öröm és gond bizonyára együtt járt, mióta a salgótarjáni Stromfeld Aurél szakközép- iskolában megtudták: újra alkalmuk lesz a technikus- képzés beindítására. Felidé- ződtek a régi idők, régi sikerek. Sokan szurkolnak az iskola falain túl is, számos nagyüzemben, Nógrádban is megyén kívül, hogy ezzel együtt az iskola régi híre-ne- ve is feltámadjon. A teendő technikusok képzésekor az a cél lebeg a szemük előtt, hogy olyan korszerű általános és középfokú szakmai, elméleti, gyakorlati tudással bíró műszaki szakembereket bocsássanak ki az öt év után, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésében és lebonyolításában a kutatási, fejlesztési munkákban mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzésére. Amikor a tennivalókról beszélgettünk, a múlt, a jelen és a jövő minduntalan ösz- szekeveredett. Ügy szeretnénk megvalósítani. hogy az egyszerre legyen méltó az egykori sikerekhez és feleljen meg a mának. Az alábbiakban következzék néhány vélemény. vallomás. Szolnoki István igazgató• — A régi technikumban végzett többek között a nagy- kanizsai üveggyár, az öblösüveggyár. a mátranováki Ganz- MÁVAG igazgatója, a Fűtő- ber főmérnöke, több vezető állású közéleti ember. Szeretettel Emlékeznek vissza az iskolára. Hogy most miként indítottuk újra a képzést? A pályaválasztási tanácsadótól 1 kapott szóróanyaggal végigjártuk a megye iskoláit. Nem r agitálni, toborozni kellett, 1 hanem inkább reális képet adni: mii várunk a jelentkezőktől, milyen komoly tanú- i lásra számíthatnak. A mini- 1 mumhatár 3.5 volt, de kitűnő I tanulók is jöttek. A szakkö- 1 zépiskolaihoz képest bővült a magyaróra anyaga, érett- i ségi tárgy lett a fizika. két | évig kötelező második idegen i nyelvet, is tanulni (utána foly- ] tatható). Negyedikben ugyan- i úgv érettségi vizsgát tesznek, mint a többiek és még egy évig a teehnikusvizsgára készülnek. A szakmai alapismereti tárgyon belül számítástechnikával is foglalkoznak. A tanáraink közül hatan alapfokú tanfolyamot végeztek, ketten Debrecenbe számítástechnika szakra jártak. Még a pedagógusgárda fel- készültségéről annyit: a gyakorlati oktatók is felsőfokú diplomával rendelkeznek; volt. aki 50 éves fejjel szerezte meg. A technikusképzés nagyon elméletigényes — de harmadiktól az egyes műszaki tárgyakhoz gyakorlat is kapcsolódik. Túrái Ferenc igazgatóhelyettes: — Tanítottam az egykori technikumban is — nagy öröm számomra, hogy most újra van erre lehetőségem. Mérnökök, osztályvezetők garmadával kerültek ki innen. és akik nem tanultak tovább — bár mintegy 80 százalék akkoriban főiskolára, egyetemre került! — egy-egy üzemben a megbecsült, jó szakemberek közé tartoznak. Volt esztendő, hogy négyszeresnél is több volt a túljelentkezés — igaz, más északi megyékből is jöttek a gyerekek. Pál István műszaki tanár: — Azok közé tartozom, akik innen indultak, technikusi végzettséggel. Aztán a Debreceni Agrártudományi Egyetemen üzemmérnöki oklevelet, a dunaújvárosi műszaki tanárképzőben pedagógusvégzettséget szereztem és visszajöttem ide. Ügy emlékszem vissza, nagyon nehéznek találtam a technikumot. Karancsaljáról jártam be, meg kellett dolgoznom a jegyekért. Osztafi Sándor műszaki tanár: — Szerintem is nagyobb követelmény, jobb válogatási lehetőség, igazi konkurencia jellemezte a technikumot a szakközépiskolai formával összehasonlítva. Bár a körülmények nem mindenben voltak rózsásak: a tanműhely egy kóceráj volt, ócska gépekkel, mi magunk alakítgattuk. Amiért vonzó volt idejárni, az akkoriban sem a középfokú végzettség megszerzése volt a legtöbb fiatalnál (bár azzal is sokan ki tudtak emelkedni az igénytelenebb környezetből), hanem a továbbjutás. Es azért tanultunk is!... Jómagam Moszkvában a szerszámgépipari egyetemet végeztem el. ☆ Mondogatják, hogy régen neve volt az iskolának. dicsőségnek számított gépiparisnak lenni. Ha a szeptemberben belépett száz fiatal az elődeihez hasonló komolysággal. tudásvággyal és akarattal fog a tanuláshoz, újra tekintélye lehet a Stormíeld- nek. G. Kiss Magdolna
