Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-26 / 226. szám

Az elmúlt évben alkotott törvényerejű rendeletet a tele­pülésfejlesztési hozzájárulásról az Elnöki Tanács. Az erről szóló 1984. évi 12. számú tvr. végrehajtását a 28 1984. (Vili. 17.) PM sz. rendelet szabályozza. \ településfejlesztésről szóló jogi szabályozás célja annak elősegítése, hogy a helyi tanácsok — kiegészítve saját pénz­eszközeiket — a lakosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önállóan gondoskodhassanak a település intézmé­nyéinek fejlesztéséről és a közfeladatok ellátásának korszerű színvonaláról. Ennek érdekében az állampolgárok többségé­nek előzetes egyetértésével a helyi tanácsok működési terü­letükön, tanácsrendeletben településfejlesztési hozzájárulást állapíthatnak meg. A lakosság véleményét a hozzájárulásból megvalósítandó célok kiválasztásához, továbbá a hozzájárulás mértékének és időtartamának meghatározásához ki kell kérni. A lakosság által legfontosabbnak Ítélt célok gyorsabb elérésének egyik lehetséges eszköze a településfejlesztési hozzájárulás. Hiva­tott tehát ez a forma az igények és lehetőségek közelítését előmozdítani. Ezt a jogszabálynak az a rendelkezése is biz­tosítja, hogy a hozzájárulásból származó pénzügyi fedezettel kizárólag az adott helyi tanács rendelkezik, a településfej­lesztési hozzájárulás a helyi tanácstól nem vonható el, s a pénzeszközök felhasználásáról a tanácsok kötelesek évente tájékoztatni a lakosságot. Az új hozzájárulási forma széles körű, általános beveze­tésének időpontja: 1986. január 1. Megyénk három városában az előkészítés eddigi szakaszá­ban felmerült és olvasóinktól kapott kérdéseket gyűjtöttük össze, s adjuk meg rá a válaszokat a jogszabály rendelkezé­seivel és az illetékes tanácsi szakemberek véleményével együtt. Salgótarján A rangsorban első az ivóvíz pedagógusok, a pártalapszer- vezetek tagjai is. Kik kaphatnak fizetési men­tességet, vagy kedvezményt? A jogszabály alapján köte­lező mentesíteni azt, akinél az egy főre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző évben — az együtt lakók jövedelmeit is figye­lembe véve — nem haladja meg a havi 2500 forintot. Nem mentesíthetők ebben az esetben sem azok, akik a hozzájáru­lást a úgynevezett egyéb in­gatlanok után fizetik. A to­vábbi mentességek, kedvezmé­nyek körét és feltételeit ta­nácsrendelet fogja szabályozni. Ebben a tanácsi tervek sze­rint az időskorúak, nyugdíja­sok, gyermeküket egyedül ne­velők, a három- és többgyer­mekes családok helyzetére lesznek tekintettel, s figye­lembe veszik azt is, hogy ki fizet társulati hozzájárulást. Ezentúl jogszabályi felhatal­mazás alapján a tanács ille­tékes szakigazgatási szerve az anyagi és szociális körülmé­nyek alapján egészben vagy részben mentességet adhat a hozzájárulás fizetése alól más ese+ekben is. Hogyan számít iák ki az egy főre jutó jövedelmet? Minden munkaviszonyból származó bérjellegű jövedel­met és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos közös munkából származó, munka­+ iocítmóriTT nímán iX vedelmet figyelembe keli ven­ni. Számításba jönnek továbbá a nyugellátások és a társada­lombiztosítás által folyósított egyéb ellátások, az általános jövedelemadó és a háztáji, ki­segítő gazdaságok jövedelem- adója alá eső jövedelmek is. Az átlagjövedelem számí­tásánál ki számít együttlakó- nak és ki a nagykorú közeli hozzátartozó? Az együttlakást a lakossági Adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló rendelet alapján bírálják el. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örök­be fogadott, a mostoha- és ne­velt gyermek, az örökbe foga­dó, a mostoha- és nevelőszü­lő, valamint a testvér. Hogyan történik a mentes­ség, kedvezmény engedélyezé. se? A mentességet, kedvezményt a szakigazgatási szerv kére­lemre. vagy a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. A kérelem a fizetési kö­telezettségről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 naoon belül nyújtható be. A szakigazgatási szerv a men­tességet. kedvezményt az ál­lampolgár nyilatkozata. eset­leg a rendelkezésre álló ada­tok alapján, hivatalból is megállapíthatja mindazokban az esetekben, amelyeknél a mentesség. kedvezmény felté­telei az előzetes ismeretek sze­rint fennállnak. (Egyedül élők. kis jövedelmű nyugdíjasok, tanácsi szociális segélyben részesülők stb.). Ennek nincs akadálya, ezt nem lehet visszautasítani. Van olyan városszerető em­ber, aki nem kíván mentessé­get kérni, szavazni akar a településfejlesztési hozzájáru" lás mtellett, s azt is vállalja, hegyi a megállapított összeget fizeti. Természetesen ezt a tanács elfogadja, s nem vizs­gálja, hogy nagyobb összegű takarékbetétkönyve van-e, avagy jelentősebb értéket örö­költ. Hogyan gyakorolhatják jo­gaikat a településfejlesztési hozzájárulás felőli döntésben azok a nvírjesi üdülőtulajdo­nosok. akik nem balassagyar­matiak? Hozzájuk a lakossági véle­mények begyűjtésével foglal­kozó aktívák — valószínűleg — nem jutnak el, ők levélben kapnak tájékoztatást. Ennek ismeretében gyakorolhatják jogaikat. Pásztó Más-más célok a városrészekben Fiatal, új város Pásztó, s ebből adódik sajátos helyze­te. A tanácsnak elsődleges feladata a lakossági igények kielégítése és annak megvaló­sítása, hogy valóban városi legyen az ellátás minden terü­leten, úgy a szolgáltatásokban, mint az egészségügyi ellátás­ban. Az igények növeked­nek, a lehetőségek pedig meg­határozottak. A településfej­lesztési hozzájárulásnak az lesz az egyik legfőbb haszna, hogy közelíti a lehetőségeket az igényekhez. A lakosság kü­lönböző fórumai eddig úgy­nevezett igénrfórumok voltak. A most elkészült VII. ötéves tervi koncepció a városiaso­dást a lehetőségeken belül a reális, igények figyelembevé­telével szolgálja. Városré­szenként különböző célokat javasol a tanács, ezek is több alternatív javaslatot tartal­maznak. amelyről majd a la­kosság dönt. Ä HNF-bizottsá- gok most zajló újjáválasztá- sai jó lehetőségek adnak az elképzelések megvitatásához. Ezután városkörzeti tanács­kozásokon még közvetlenebbül kapcsolódhat be a vitába a lakosság. A kidolgozott elképzelések szerint a településfejlesztési hozzájárulás mértéke évi egy­ezer forint lesz, mégpedig 5 éven keresztül. Milyen konkrét célokat szolgál a településfejlesztési hozzájárulás a városban? Pásztó városkörzetéhez tar­tozik Hasznos. Mátrakeresz- tes és Mátraszőlős is. Pász- tón ravatalozó építése a cél, ezenkívül szabadidős-park építését javasolja a terv, ahol színpad, park, sport- és egyéb kiszolgáló létesítmé­nyek éDÜlnének. Pásztó területén hány em­bert érint a hozzájárulás be­vezetése?, A „szőkébb” Pásztón há­romezer fő jön számításba az előzetes felmérés szerint, de sokan lesznek, akik mente­sülnek a fizetés alól. De ha csupán háromezer ember fe­le fizetné is meg a hozzájá­rulást, az másfél millió fo­rintot tenne ki. A ravatalozó pedig 2.5—3 millió forintba kerülne, ezzel régi jogos igény valósulna meg a városban. És mibe kerül a szabadidő­park? A terv szerint körülbelül 7, millió forint, s a költségek fedezéséhez a lakossági hoz­zájárulás nagyban segítene. Jelenleg már megvan a szín­pad. van tisztálkodási lehe­tőség. s a sportpálya mellett célszerű még egy pihenőpark kialakítása, ehhez közművesi- teni kell, és bővíteni a víz- vili anv hálózatot. Milyen célok megvalósítá­sát szolgálná a településfej­lesztési hozzájárulás Mátra- szőlősön? Itt az iskola a megoldásra váró feladat. A két műszakos tanítást kell megszüntetni, s a meglévő iskola bővítésével, felújításával e jogos kérés megvalósítható. Az öt éven keresztül fizetett évi ezer fo­rint hozzájárulás körülbelül a költségek, felét fedezné az előzetes becslések szerint. Hasznoson viszont nem ke­rülne sor településfejlesztési hoozájárulás bevezetésére. Arra is ad lehetőséget a jogszabály, hogy valamely vá­rosrészben mellőzzék a tele­pülésfejlesztési hozzájáru­lást? Lehetőség van arra. hogy ha például egy adott terüle­ten vízműtársulást kívánnak létrehozni, ott mentesítés ad­ható a hozzájárulás fizetése alól. Hasznoson két éven be­lül létre kell hozni a víz- m'űtársuiást. ugyanis nemso­kára „beindul” a hasznosi víztározó, s a víztársulattal megoldódhat Hasznos ivóvíz- ellátása. Mátrakeresztesen a településfejlesztési hozzájá­rulással kapcsolatban három utca útjának építését java­solja a tanács a lakosság egy­ezer forintos hozzájárulásá­val. Pásztó városban — az elő­zetes felmérés szerint — há­nyán lesznek akik a hozzá­járulás fizetésére kötelezhe­tők? Mátrakeresztes 250, Hasz­nos 330. Mátraszőlős 600, és Pásztó 3000 családjából a jö­vedelmi viszonyok alapján ezeknek a felére számíthat a hozzájárulás megfizetésében a tanács. A jövő hónapban a tanácsi aktívák kérdőívekkel keresik' fel a lakosságot és ezek összegzése után várható­an a városi tanács december­ben dönt majd véglegesen a településfejlesztési hozzájá­rulás ügyében. Ezek szerint a lakosság majdnem felének mentesíté­sével számol a városi tanács.’ Sok-e ez vagy kevés? Sok, de az előzetes kalku­lációk ezt támasztják alá. Itt kiugró jövedelmű emberek nincsenek, a 2500 forint alat­ti jövedelemmel rendelkező személyek száma pedig sok; s őket a hozzájárulás fizeté­se a'ól mentesíteni kell. Miíven fórumokon gyako­rolhatják a városlakók ingái­kat a településfejlesztési hoz­zájárulással kapcsolatban? Az előkészítések során üze­mi beszélgetések egv-egy ipart és mezőgazdasági üzem­ben adnak lehetőséget arra, hogy a tanácsi javaslatot megismerve mindenki el­mondhatja véleménvé+, íavas- latát. Az, intézményeknél ös­szevontan kerül sor ilven fó­rumra és minden település­részen külön-külön is lesz le­hetőség arra, hogy az állam­polgárok élőszóval elmond­ják: mi a véleményük a Pásztó városban jövő évtől bevezetésre javasolt telepü­lésfejlesztési hozzájárulás cél- ä'-01, mértékéről. —— ...................................T ö sszeáT1’tette: Zsély András Tóth Jolán igények és lehetőségek Isiepíiiésfejiesztésr hozzájárulás a közösségi célok szolgálatában Válaszolunk olvasóink kérdéseire A hónap elején tartott vá­rosi tanácsülésen a VII. öt­éves terv település- és taná­csi gazdaságfejlesztési koncep­cióját vitatta meg és hagyta jóvá a testület. Az elképze­lések meghatározásánál a vá­ros egész lakosságának igé­nyeit vette figyelembe a helyi áilamhatalmi szerv, s a kor­látozott lehetőségek miatt a feladatok között szoros rang­sort kellett megállapítania. A kitűzött feladatok megvalósí­tása a közösségért felhasznált tanácsi pénzeszközök kiegészí­tését indokolják. Éppen ezért született — ugyanezen a ta­nácsülésen — állásfoglalás a településfejlesztési hozzájáru­lással kapcsolatban, amely egyben már tükrözi a lakos­ság körében lefolytatott tár­sadalmi vita eredményeit is. A tanácsi testület állásfog­lalása szerint a településfej­lesztési hozzájárulás célja a város közműellátottságát ja­vító beruházások finanszíro­zása, illett-e azok megvalósí­tásának gyorsítása. A hozzájárulás mértékeként évi egyezer forintot, a fizetés időtartamára pedig — a kö­vetkező 5 éves tervvel egye­zően — 5 évet javasolt a vá­rosi tanács. Az alábbiakban ezzel kap­csolatban részletes tájékozta­tást kívánunk adni — gya­korlati eligazítást segítve — a településfejlesztési hozzájáru­lás jövő évben bevezetendő rendszeréről. Kötelező-e a településfej­lesztési hozzájárulás beveze­tése? A törvényerejű rendelet a településfejlesztési hozzájáru­lást lehetőségként fogalmazza meg. Olyan lehetőség ez, amellyel élve a tanácsi pénz­eszközök kiegészíühetők és a lakosság által legfontosabbnak vélt helyi célok gyorsabban elérhetők. A tanács a város közműellátottságának javítá­sát javasolta közös célként kitűzni. Ezen tae’iil a bizton­ságos ivóvízellátás megterem­tését. a szennvvízelvezető és -tisztító kapacitás bővítését. Milyen mértékben állapítha­tó meg a településfejlesztési hozzájárulás? A jogszabály az alsó határi 300 forintban, a felsőt pedig 2000 forintban határozta meg. A jóváhagyott cél eléréséhez a hozzájárulás mértékét éven­te 1000 forintban javasolta a salgótarjáni tanácsi testület megállanítani. Ez az összeg, figyelembe véve a városban lakó fizetésre kötél ezhető'ket, évente 10—14 millió forintbe­vételt jelentene a település­fejlesztési hozzájándáském. Av: itt ’akik a városban ak:. nek itt inea‘tana van. vagv olyan használati értéke, mint a tanácsi bérlakás, vagy zárt­kertben ingatlana, avagy üdülőtulajdonos, azok felé az a kérése a tanácsnak, hogy mint városlakó, járuljon hoz­zá a településfejlesztéshez úgy, mintha az övé volna — és övé is — ez a város. Mi képezi a hozzájárulás alapját? A hozzájárulás alapja a la­kásbérlet, (társbérlet), vala­mint a tulajdonosnak a sze­mélyi tulajdonon alapuló la­káshasználata, ezen belül a személyi tulajdonban, illetve tartós használatban lévő egyéb ingatlana. Mit kell érteni az egyéb in­gatlan alatt? A jogszabály egyéb ingat­lannak minősíti a személyi tu­lajdonban lévő üdülőt, az ön­álló ingatlannak minősülő mű­helyt, üzletet, műtermet, a nem lakásbérlet, alapján hasz­nosított lakástulajdont, a sze­mélyi tulajdonban és tartós használatban lévő, magánerő­ből beépíthető lakó- és üdü­lőtelket. A zártkerti épület beletarto- zik-c az egyéb ingatlan fogal­mába? Amennyiben a zártkerti épü­let alapterülete meghaladja a 30 négyzetmétert, akkor an­nak tulajdonosa, használója a hozzáíárulás fizetésére kö­telezhető. Közös telektula jdon esetén ki a fizetésre kötelezhető? Az ingatlannvilvántartás- ban személyi közös tulajdon­ként nyilvántartott egyéb in­gatlanok esetében a nagvobb tulajdoni hányaddal rendelke­ző személy, azonos tulajdoni hányadok esetén pedig az. aki nyilvántartásban az első he­lyen szerepel. A hozzájárulás fizetési kötelezettsége azonban a tulaidonostár.sakat egyetem- legesen terheli Kérhető-e valakitől több címen is a hozzájárulás? Igen, akinek például lakása és üdülője is van. vagv egyéb ingatlana, az mindegyik után kötelezhető: a hozzáíárulás megfizetésére Van-e bejelentési kötelezett­sége az állampolgároknak a tel enülésf e jl esztési hozzá járn - lás megállapításával kapcso. latban? Az állampolgárnak a hozzá­járulás megállapításával kap­csolatban csak akkor van be­jelentési kötelezettsége. ha mentességre vagv kedvez­ményre tart igénvt. Egyébként ilven kötelezettsége nincs. Kö­rülbelül 600 aktíva, köztük tanácstag, póttanácstag vállalt megbízatást arra, hogy sze­mélyesen keresik fel a város­lakókat és mindenkit meg- Icé-öozoek. kikérik a vélemé- nví’ke+ a hozzáíárulás beveze- 1 V^n^íohrhín. Részt vésznek a munkában a nép­front aktivistái, nyugdíjasok. rulás fizetésére, akkor nem ke!l fizetnie. Fizet-e hozzájárulást a szol. gálati lakás bérlője? A vállalatok, üzemek szol­gálati (gondnoki) lakásainak bérlői — az egyéb bérlőkkel, társbérlőkkel azonos módon -— kötelezhetők a hozzájáru­lás fizetésén?. Kivételt képez­nek a telephelyen belüli szol­gálati lakások bérlői. Haszonélvezet esetén kit terhel a hozzájárulási kötele, zettség? Haszonélvezet fennállása esetén a hozzájárulás fizeté­sének kötelezettsége a tu­lajdonos helyett a haszonélve­zőt terheli. Amennyiben a ha­szonélvezet csupán bejegyzett jog és a lakás tényleges hasz­nálója a tulajdonos, ebben az esetben is a hászonélvező fi­zeti a hozzájárulást. Fizethet-e olyan személy is, akinek az egy főre cső jöve­delme 2500 forint alatt van? A városban a tanács leg­utóbbi ülésén fogalmazták f meg azokat az elképzeléseket, t amelyet a településfejlesztési i hozzájárulás célját, mértékét j körvonalazzák. Ezek szerint 1 a legfőbb cél a város ivóvíz- s gondjának, vízellátásának j megoldása. A megválasztott * tanácstagok, póttanacstagok < és népfrontaktivisták már ] megkezdték azt a munkát, g amelynek során személyesen i beszélgetnek minden állam- < polgárral, aki a településfej- ; lesztési hozzájárulás fizeté- • sére kötelezhető. Ez ideig kö- < rültoelül egyötödükkel talál­koztak és a hozzájárulás cél­jára, mértékére, megfizetésé­re a megkérdezettek mintegy 70 százaléka mondott igttnt. A településfejlesztési hoz­zájárulás mértékét a tanácsi testület egyezer forintban ja­vasolta meghatározni. Az említett beszélgetések, lakossági vélemények meg­ismerése közben merültek fel , az alábbi kérdések. A településfejlesztési hozzá­járulás mértékének megállít, pitásánál az egyének, csalá­dok eltérő jövedelmi viszonyai miért nem differenciálnak abban, hogy ki milyen össze, gű hozzájárulást fizessen? A jogszabály a településfej­lesztésben az egyenlő teher­viselés elvét alkalmazza és a hozzájárulás mértékének megállapítása egyénenként vagy családonként nem kö­tött az eltérő jövedelmi vi­szonyokhoz. A 300—2000 fo­rint között megállapítható hozzájárulás — ha az érintett lakosság többségének egyet­értésével bevezetésre kerül — mértéke a fizetésre kötelez­hetők között egységes lesz. (A jövedelemhez kötött adózásról más jogszabályok hivatottak rendelkezni.) Igaz. a hozzájá­rulás mértéke a helyi tanács működési területének meg­határozott részén eltérő is le­het, de ez nem a jövedelem szerinti differenciálást jelen­ten 6 Mi a biztosíték arra, hogy a mentességet valóban meg­kapják azok. akik ugvan el. vileg egyetértenek a hozzá iá- ruiás eéliával, mértéVévol. bevezetésével, de iövp^^lmi viszonyuk alapián — elfoga­dás esetén — nem kötelesek i fizetni a településfejlesztési hozzájárulást? Balassagyarmat A megkérdezettek hetven százaléka: igen A jogszabály egyértelműen fogalmazza meg a mentességet és kedvezményt, mégpedig há­romféle jogcímen. Először is jogszabály szerint- mentesíteni ' kell azt.,- akinél az egy főre szánt!tott jóvedelem a hozzá­járulást megelőző évben — az fegyüttlakó házastárs és más együttlakó nagykorú közeli hozzátartozó jövedelmét is fi­gyelembe véve — nem haladja meg a havi 2500 forintot. Má­sodszor a helyi tanács a hoz­zájárulás megállapításáról- szóló — később megalkotan­dó — tanácsrendeletében to­vábbi mentességet és kedvez­ményt adhat. Harmadszor a helyi tanács végrehajtó bi­zottságának szakigazgatási szerve az anyagi és szociális körülmények (pl. lakással kapcsolatos terhek. fiatal házasok stb.) alapján egész­ben vagy részben mentesítést adhat a hnzzáiáriilás alól. Balassagyarmaton is egy­ezer forintos hozzájárulás be. vezetését tervezik, miért ilyen magas ez az összeg? A hozzájárulásból befolyt pénzösszegekkel az említett célt kívánja megoldani a város. Előzetes számítások szerint ez évente körülbelül 4 millió forintot tenne ki. a következő tervciklusra vo­natkozóan pedig 20 millió fo­rintos lakossági támogatást jelenteni, ami egy százmillió forintos objektum létesítésé­hez már elfogadható .segítség lenne de még ígv is csak egy részét fedezné. Mivel jövő évtől a községfejlesztési hoz- záiárulás megszűnik, szük­ség van arra, hogy a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel legalább érje el. vagy haladja meg azt a pénzügyi fedezetet, amelyet a megelőző években a község- feilesztési hozzájárulás biz­tosított, Ezek alapulvételével tríj’f ,órvf p hozzá lá'H/ll.óc’ P£JV’#*7°T’ . r-nó.r*j-ó,V.óv*/p SOZZOCI0 + FeJvetődött-e más cél is? Má^ az eml’tett tanácsülés is másik célként ie1 ölte meg 97. általános iskolákban .folyó oktatáshoz szük'séees tárffvi és működési feltételek javítá­sát; és A7 áliqmnolyárok né1­HÓ11I ii + áv-»í+ i <5 foffpV máf ' •"> ■» *"éln +0 + o fr'-roiivü»*» a7 albérlő­nek0 Ha csak ezen a jogcímen lenne kötelezhető a hozzája-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents