Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-23 / 223. szám
a cukorrépa betakarítás« Hógrádban Indulásra készen Selypen és Hatvanban 40 éves a Salgé Cipiipari SzSvet&ezet Rcpahcgyek tornyosulnak a selypi cukorgyár úsztalóján. Vízágyúk ürítik a vasúti kocsikat, a répával teli gépkocsikat. Kalló, Palotás, Tápiógyö-gye — írja a mérlegelési jegyeket a mérlegelő. Igyekeztünk időre, lelkiismeretesen felkészülni — mondja Benke Sándor, a gyár igazgatója. Még az induló cukortartalom is elfogadható, bízunk abban, hogy a minőséggel nem lesz kifogás, mert répa van bőven. A terv szerinti jó kampányban bízik Nagy István is. a Mátr a vidéki Cukorgyárak mezőgazdasági főosztályvezetője. aki Hatvanban ad tájékoztatást a beindult répafeldolgozásról. — Hogy sikerült a felkészülés? — A szükséges normál és nagy karbantartási munkák határidőre elkészültek, így a cukorgyártási idényt gondosan előkészített berendezések szolgálják. Beruházási tevékenységünket, az életbe lépett új szabályozók meghatározták. A saját erő kiegészítésére pályázat útján rakodási, fejlesztési és világbanki energiaracionalizálási témákra jelentős támogatást, hitelt nyertünk. — Hogyan alakult a nyersanyagellátás helyzete? — Termést adó területünk 15 621 hektár. Az előző évektől eltérően ez évben kedvezőbb volt a cukorrépa fejlődésére az időjárás és a gazdaságok is nagyobb gondolt fordítottak a termesztés technológiájára. jobb lett a répaállomány. A terület 56 százaléka jó minősítést kapott, 40 százaléka közepes, és csak 4 százaléka a gyenge terület. Az augusztus közepén végzett termésbecslés alapián a meglevő területről 604 ezer 700 tonna cukorrépa termésével számolunk, ami 38,7 tonna'hektár átlagtermésnek felel meg. Az eddig elvégzett érési kísérletek adatai Közelkép Bizalmi bizalom 99 Besuszterolt történelem 99 Krisch Árpád átadja a jubileumi oklevelet Fotó: Bábel A Pásztói Béke Termelőszövetkezet műanyag üzemében 1509 pár műanyag cipőkitömő készül naponta —bp—• Trágyáznék, vetnek, betakarítanak Silókukoricáit takarítanak be 240 hektáron a karancs lapu j - tői tsz emberei. A munka felén már túl vannak. Négyötöd részben elkészültek a rozs vetésével is: e munka 150 hektáron zajlik. Nagyobbik fele még hátravan az is- tállótrágyézásnak: 120 hektáron helyezik el a szerves tápanyagot. A héten kezdenek hozzá a napraforgó betakarításához, e feladatra jászkíséri és endrefalvai kombájnosok is. érkeznek a lapujtői határba. A sárga tányérú növényeket idén 350 hektáron termesztették a tsz-toen. azt mutatják, hogy a minőség várhatóan az előző évinél jobb lesz. — Mit várhatnak a nógrádi répatermelők? — Nógrád megyéből 40 ezer tonna körüli répát várunk, a gyári átlagnál magasabb cukortartalommal. Új betakarítógépek beszerzésének reményében Palotáshalmon, Endrefalván, Karancslapuj- tőn a répa területét emelték. Sajnos, a termelőink által megigényelt KLEINE-betaka- rítógépek várhatóan a betakarítás vége felé érkeznek meg. Ez kedvezőtlenül hat az időbeni betkarításra és a termesztési kedvre egyaránt. A rendelkezésre álló gépkapacitást úgy kell kihasználni a gazdaságainknak, hogy a várható veszteségeket mérsékeljék. — Hogy oldódnak meg az átvétel és szállítás problémái? — Az átvételi állomások, mérlegek, rakterületek karbantartása megtörtént. A beérkező szállítmányok folyamatos fogadása biztosított, nagy gondot fordítunk a cukorminták szabványban előírt vételére. Ez évben is a Volán-vállalatok közreműködésével segítünk egyes gazdaságok gondjain. Rom- hányban, Palotáshalmon, Ka- rancslapujtőn a 2. sz. Volán jelentős mennyiségű répa szállítását végzi. Közel 30 ezer tonna répa továbbítását kell megoldania a MÁV balassagyarmati üzemfőnökség dolgozóinak. — Az elmúlt években megnőtt a cukorgyári melléktermékek iránti érdeklődés. Milyen ellátás várható? — A gyári melléktermék ethelvezése már nem gond. Változatlanul a termelői igények kielégítését tartjuk szem előtt. A nyers és tartósított szelet, a szörplé, a répafarok használhatóságát már nem keli bizonygatnunk, a teljes mennyiséget értékesíteni tudjuk. De emellett változatlanul szorgalmazzuk a répafej nagyobb tömegű felhasználását. Nógrád megyében a rétságiak készítenek árpaszalmával keverve silót, a tavalyi jó tapasztalatok alapján, a szlovákiai ipolybalogi termelőszövetkezet önjáró fejezőgépével. — Mi várható 1986-ra a répafronton? — Gyárunk lehetőségéhez képest igyekszik a jó partnerkapcsolatokat ápolni a nyersanyagellátás biztosításának érdekében. Javítjuk szolgáltatásaink színvonalát. Nógrád megyében a várhatóan beérkező új gépekkel együtt a betakarítógép-kapacitás elegendő a tervezett területre. Javulást várunk a technológiai fegyelem betartása terén, hogy az őszi aratás, a betakarítás minél eredményesebb legyen. Szabó Endre Talán, nincs is olyan cipőüzlet az országban, amelynek kirakatában ne fordulna elő a „Salgó” márka. Közkedvelt, igényes termék, méltó a 40 évvel ezelőtt készített első lábbelik országos híréhez. — A határokon túl is nagy becsben tartották cipőinket — eleveníti fel a múltat Sajtos Lajos bácsi, egyike a hét alapítónak, akik 1945-ben létrehozták a Salgó Cipőipari Szövetkezetei. — Már a fel- szabadulás előtt is hagyománya volt a bőriparnak ezen a vidéken. Annyi volt a cipész, hogy ha kutya* akartaik ütni, susztert találtak. Lajos bácsi ma is aktívan részt vesz a szövetkezet életében, egyfajta miibdenes ő — tele életerővel, a szakma iránti szeretettel. — Nagy lendülettel veti bele magát a munkába — mondja Szép Antal, a jelenlegi elnök. — Ha valamelyik üzletünkben kiesik egy irányító, őt mindig lehet mozgósítani — teszi hozzá nevetve. Beszélgetésünk alatt egy egész történelem bontakozik ki a szövetkezet fejlődéséről, amíg a mai korszerű üzemek létrejöttek. Kezdetben — a korábbi tulajdonos —, Fridman berendezéseivel és saját szerszámokkal indult a, munka. Szalagrendszerű termelés csak a Karancs utcai telephely megvásárlása után vált lehetővé. Támogatásban sem vott hiány, bár ezt az akkori viszonylag alacsony keresetek nem tükrözték. — Hozzám ért ük ujjúnkat a ■bőrhöz, ezen „fogtunk” valamicskét — meséli Lajos bácsi. — Annyit tudtunk megtakarítani, hogy évente egyszer elmehettünk kirándulni Keszthelyre, Szoboszlóra... A gépesítés nem váltott ki egyértelmű lelkesedést a kaptafához szokott mestereikből. Távoli helyekről érkeztek „gépen tudó” cipészek, a Németh vagy Szilágyi család ma is szövetkezetünkben dolgozik. — Sajnos, manapság nagy pazarlás folyik, eldobnak egy egész női csizmát, mert nincs, aki „megfejelje” — jegyzi meg szomorúan a korelnök. — Még az üzemben is kevés a jó szakember és a szakmában tanulók száma is rohamosan csökken — folytatja Szép Antal, Divatos, tartós cipőt pedig csak azok tudnak gyártani, akik ismerik a mesterség csínját-bínját. A gépesítés csak a tömegtermelést segíti, a szívet a jó cipész adja hozzá. 1973-ban már három üzemegység alkotja a Salgó Cipőipari Szövetkezetét, a zagyvapálfalvai, a mátranová- ki és a balassagyarmati. Az első időszakban férfifélci pöt készítettek, javítottak. Ma már felsorolni is nehéz azokat a részterületeket, amivel foglalkoznak: női-férfi lábbeli készítése (méretre is-!), munkavédelmi felszerelések gyártása, javítás... A jubileumi ünnepségre a salgótarjáni út+örő-váitótáborhan kérőit sor, ahol a Nógrád táncegyüttes szórakoztatta a 260 dolgozót. Kis ünnepség keretében Krisch Árpád, a Nógrád Megyei KI- SZÖV elnöke adta át Szép Antalnak az OKISZ díszoklevelét, majd köszöntötték aa alapítás éveitől a szövetkezetnél dolgozókat. Az elnök értékelő beszámolója felvázolta a további sikeres munka feltételeit, a piacon maradás lehetőségeit.' Kívánjak, hogy ennek jegyében még nagyon sokáig találkozhassunk divatos cipőikkel, s ne csak itthon, hanem, mint az ősök idejében,' külföldön *s>! T. Németh U A szakszervezetek,, «i ^sitiadásra készülnek, öt esztendő munkája kerül mostanában górcső alá. A számadással egyidóben az is eldől, bizalmat kapnak-e a bizalmiak, vagy újabbak kerülnek a régiek helyére. Ez jár mostanában Petényi Józsefné eszében is. No. nem rágja a körmét izgalmában — a szókimondó asszonyt meg is mosolyognák érte —, de azért belül érez nemi feszültséget. Tősgyökeres balassagyarmati, a fémipari vállalat pénzügyi csoportjának vezetője. Klapka utcai házuk tizperenvi járásra van munkahelyétől, ahová tizenhat esztendeje nyitott be először. Ném veietlenül. Meg a gimnáziumban kezdődött a ..dolog”. A fiatalember — akivel azóta is közös az örömük-, gondjuk — még ott. tűnt föl. Hamarosan házasságot is kötöttek. Nem sokkal a házasság után a fiatalasszony már követte férjét a vállalat-» hoz is: a gépkocsivezető „odacsábította” feleségét. — Nagyon sok embert ismertem már akkor az itt dolgozók közül, s ha munkatársak még nem is voltunk, de már volt közöttünk valami - yen kapcsolat. Nem éreztem hát idegenül magam, gyorsan befogadtak. T’zennégy éve a penzügvi osztály a munkahelyem. Még meg sem melegedtem igazán, amikor már bizalmivá választottak a szak- szervezeti tagok. — Nem érezte úgy. talán a Fiatalságának szólt, inkább a megválasztás? — Akkor már mindkét lányom megszületett, tehát nem voltaim annyira fiatal. Meg azután ismerték az emberek szókiroondásomat. egyéb tu- teidonságaimat. Azt teszem ennek szőtt a bizalom. Petényidét negyven szakszervezeti tag választotta meg szószólóul. Az ..irodisták”, ahogy mondani szokták. :— Néhol erősen elkülönül az adminisztráció és a fizikai-termelő dolgozók csoportja. Itt? — Ahol rgv van. rossz tehet. Kétségkívül más és más a fetariwtwnk, de egyfonw emberek vagyunk, nincs okunk elkülönülni. Napközben persze nem találkozhatunk, de számtalan egyéb lehetőség v*an erre. Közösen szervezzük a kirándulásokat, a színházlátogatásokat, de elmegyünk a Nyírjesbe egy szelőn nasütésre, vagy épp az ebédlőbeli Katalin-bálra. — (Négyven ember keresheti gondjaival. — Ügy tervezzük, hogy több bizalrmt választunk, mert kevesebb emberrel hathatósabban foglalkozhatnak majd. A szakszervezeti bizottság húsz főben állapította meg a bizalmiak köré csoportosulókart. Hogy jól dön- töttünk-e, majd elválik. — Miben kell képviselnie a szakszervezeti tagokat? — Ami a leggyakoribb, az zsebbe vágó: a berek. Létezik a vállalati érdek, és létezik a dolgozóké. Nyílván az a legjobb, ha ezek fedik egymást, de legalábbis közel állnak. A lehetőségek megszabják a kívánságok teljesítését. Néha nehezebb megértein' _ egy döntés — egy kevésbé kedvező döntés — miértjét magunk között, mint a vállalat vezetését rábírni a döntésre. Nehezebb körülmények között a bérek kérdése is fontosabbá. jelentősebbe válik. Nekünk bizalmiaknak a döntések megértetése legalább olyan fontos, mint a dolgozók javas tatainak a lehetőségekhez iga zitt atása itt volt például a fürdő ügye. Bővíteni kellett volna. de pénz nem jutott. Nem felej- tődött el! Szűkült ugyan az öltöző, de nagyobb lett a hely a tisztálkodásra, azaz alkalmazkodnunk kellett a körülményekhez.-- Ahhoz, hogy a bizalminak információ! legyenek a helyes. valós tájékoztatáshoz, _ azokat meg i« keil szereznie. — így van. Mi meg *s kapjuk. A vállalati vezetésnek nem bólogató bizalmiakra van szüksége, hanem olyanokra. akik a gyári problémákat ismerik és ..hozzák" is. Bármilyen információra van szükségé*«», én megkapom. — Infomiáció »de, mformá- , c»ó oda. a gyárban dolgozók is a piacról élnek, a boltból vásárolnak. — Az adminisztrációs átló- < mányból is sokan vállaltak munkáit a vállalati géemkák- ban. — Fizikai munkát? — Azt, azt. Szeretnék az emberek az életszínvonalukat tartani, ahhoz azonban most többletmunkát keM végezni. < — Érte-e már a bizalmit csalódás ? — Engem még nem. Nem érzem gondnak, a szó köznapi értelmében azt, amit meg kell oldanom. Egy a feladatok kö- ' zül. És én szeretem a feladatokat megoldani. — Hamarosan választásra ’ kerül a sor. — Nem tagadom, van bennem feszültség. Az ötéves beszámolóm elmondása után már látni fogom az arcokon, hogy én leszek-e újra a bizalmi. Azt hiszem. bíznak bennem a kollégáim. — h — Váltósé mutatok az ellátottságban Száz lakásban átlagosan 283 személy lakik megyénkben jelenleg. E mutató mérhetően javult öt év alatt: 1980-ban 308 ember jutott száz lakásra. Elképzelések szerint az évtized végére 266 fő jut száz otthonra Nógrádban. Most negyvennyolc százalék a közműves vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya nálunk, tíz százalékkal jobb az évtized elején mértnél. Várhatólag ugyancsak tíz százalékkal javul ez az adat a következő öt évben. A közcsatorna-hálózatba való bekapcsolás mérőszámai ennél szerényebbek: jelenleg a lakások egynegyede van bekapcsolva, az évtized végén 28 százalék lesz az arány. Most az egy általános orvosi körzetre jutó népesség 2269 fő. az évtized yégére ez az' ellátottsági mutató 6 százalékkal lesz kedvezőbb várhatólag. Jelenleg ezer bölcsödé« korú gyereknek 102 hely jut a kisdedóvőkban. 1990-re 104-re emelkedik ez az adat, a tárgyi ellátottság és a várható születésszám egybevetésével. Nem változott öt év alatt az egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulóiét-: szám. 27 fő. Az évtized végén 24 nebuló jut egv teremre előreláthatólag, átlagosan. A középiskoláikat figyelembe véve más a kép: most 33 diák tanul egy teremben, az évtized fordulóján számuk 38 lesz a becslések szerint. A kollégiumban elhelyezhető közép- iskolások aránya ma 23 százalék. lényegesen nagyabb az öt évvel korábbitól. 1990-re azonban e mutató 16.7 százalékra csökken. A diákotthonban elhelyezhető szakmunkás- tanulók aránya 9.3 százalék lesz a mostani 10,4 százalékkal szemben. Az előrejelzések szerint nem változik az egy szakmunkásképző intézeti osztályteremre jutó tanulók száma. Ez jelenleg 54 fő. kettővel több mint fél évtizeddel korábban volt, és föltehetői eg az évtized végén is 54 serdülő tanulja majd a szakmáját egy osztályteremben, átlagban.