Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-23 / 223. szám
Hasznos hobbi ■ m Ügyes kezű asszonyok közt r Szép látványban van része annak, aki besétál a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ klubjába: színes kézimunkák sorjáznak a paravánokon, dohányzóasztalká- kon. Hímzett és rátétes térítők, kötött pulóverek — csupa ízléses, szemet gyönyörködtető holmi. A Kohászati üzemek üzemfenntartó gyáregységének ügyes kezű asz- szonvai hozták el ide legszebb munkáikat a művelődési központ munkatársainak hívó szavára. Nem az első ilyen kiállítás ez a Kohászatban, hogv eg '-esv gyáregység munka és művelődés hónapjának programjaiban a gyengébb nem is aktivizálja magát. gyakran megrendezik, ám ez most Kiemelkedik a többi közül. Minden darab míves munkáról árulkodik. A legszebb ..kiállítási tárgyat” mégis Jakab Lászlón e és Simon Lászlóné hozta. Mészáros Erzsébet textilművész ítélete alapján ők kapták a legjobb helyezéseket. Térítőikét persze ők nem kiállítási tárgynak tekintik. Hanem minek? — Nekem ez a hobbim, szeretem csinálni. Nem bírom a tétlenséget, s a kézimunká- zás. varrás azért jó, mert míg a kezem jár, nyugodtan elgondolkodhatom bármiről — vallja Simonná. — Egy időben kiment a divatból a hímzett terítő, az aprócska míves szalvéta, de most újra reneszánszát éli. Én örülök ennek, a mi lakásunkban is sok ilyesmi van, mert így otthonosabb, barátságosabb a környezet — toldja a kolléganő, Jakab Lászlóné. — Csak arra kell ügyelni, hogy ízlésesek legyenek ezek a holmik, mert a sok csicsától nem kellemesebb a szoba, sőt! így érthető, hogy a fiatal- asszony „tudományos alapon” hódol hobbijának. Gondosan ügyel rá, hogy a kiválasztott minta, a színek megfeleljenek az adott tájegység folklórjának. Otthon könyvtárnyi ez erről szóló szakirodalom. — Pepecs munka az ilyesmi, hogy van rá idejük? — Este, tévéhallgatás közben. Mert inkább csak hallgatjuk a filmeket is — nevetnek egymásra. — Amit szeret az ember, arra szakít időt. A férjemnek a bélyeggyűjtés a hobbija, nekem e;:. tiszteletben tartjuk. Én egyébként a gyes idején kezdtem hímezni. Nevetett is a férjem, hogy sose fogom befejezni, hisz egy gombot fel- varrni se szeretek. Ami igaz. az igaz. gombot felvarrni meg stoppolni nem is kedvemre való . — meséli Simon Lászlóné, akiről alig hinné az ember, hogy egy tizennyolc éves lány és egy tizenkét éves kisfiú édesanyja. Takab Lászlóné másként kezdte: — Második osztályba jártam, amikor az első konyhagarnitúrához hozzáfogtam. El is készült, használom má is. A három lányom is szeret hímezni, de inkább kötni. Én is kötök és varrók is. Szoknvát, ruhát, dzsekit, steppelt nadrágot. Sose tanultam, a ms- kam kárán jöttem rá. hogyan kell, persze a szabásminta- melléklettel megjelentetett divatlapok korában már nem is nagy tudomány. Meglátok valamit. ami tetszik, jön az ihlet, és gyorsan hozzálátok. Olcsóbb, mintha készen venném az üzletben, barátok, rokonok körében ajándékozni is lehet, de a lényeg nem ez, hanem. hogy jó csinálni. —■ Most min munkálkodnak? — Kötök Pulóvert magamnak, bár lehet, hogy a lányomé lesz. mert már nagyon dicséri. Emellett dzsekit akarok varrni, no és nadrágokat Elkopott ugyanis néhány ieptelő közepe, de a szélük teljesen jó vászon. A lányok kitalálták, hogy fessük be sárgára és varrjunk belőle nadrágot. Olyat, amilyen a butikban kapható. Belementem, hisz csak porrongvnak fogtam volna be a kiselejtezett lepedőket. — S mennyi idő alatt lesz ez kész? — Hamar. Mert van hozzá kedvem. Ha kényszerből keilen« csinálni, biztosan sokáig tartana. Régen, amikor az asszonyok otthon töltötték az idejüket, s a családról való gondoskodás volt az egyedüli kötelességük, a világ legtermészetesebb dolga volt. hogy fontak, szőttek, a vászonból .inget, pendelyt szabtak, abroszt, konyharuhát hímeztek, fuszeklit kötöttek. Nagyanyáink tudománya ma is tudomány persze, de terhes kötelességből kellemes időtöltéssé lépett elő. Ma már nem kell a lányoknak maguknak elkészíteni a staftnmgot. Csak ha kedvük van hozzá. — vési — A héten zömében lezajlott a jelen+kezés, beiratkozás a T udományos Ismeretterjesztő Társulat 1985/8tí-os szabad- egyetemeire, át- és továbbképző tanfolyamaira. Ezek zöme természetesen nem „utcán át”, egyénileg történik, mivel a természet- és társadalomtudományi tagozatok, a közhasznú tanfolyamok nem ingyenesek, gyakrabban a vállalat, intézmény fedezi a költségeit, ha úgy vélik, „hasznos befektetés” a dolgozók tudásának gyarapítása. Persze, nem mindegyik előadássorozat ölvén jellegű, hogy képzettséget nyújtson — de a közművelődési hasznú kurzusok is kedveltek, mivel a munkásművelődésre szánt forintok egy részét így „váltják be” kulturális értékre. Mind a természettudományi, mind a társadalomtudományi tagozatokon (az elsőből 18-at hirdettek meg, a másodikból 11-et) általában megyei előadóktól hallhatják a témákat, de kurzusonként mindig eljön egy-egy neves, ismert tudósember is. A szabadegyetemekre a legnagyobb érdeklődés a salgótarjáni és környéki nagyüzemekből volt. A TIT-sorozatok talán a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a legnépszerűbbek, utána sorakozik föl a két üveggyár, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a Volán, a BRG. Van két sorozat. melynek lényegesebb elemeit a legtöbb közhasznú tanfolyam hallgatói is meghallgathatják: az egyik korunk tudományához. a csillagászathoz, űrkutatáshoz kapcsolódik, a másik a környezet- és természetvédelemhez. A társadalomtudományban a vallástörténettől az építészetig, az ápoláslélektantól a művelődéspolitikáig sok témakörből indítanak élőadássorozatot. A közhasznú "^tanfolyamok között idérf is ott lesz a gyors- és gépírói, a titkárnői. kibővült a helyesírási tanfolymmal (!!!)', lesz számítástechnikai. országjárásvezetői, folyamatszervezői, programozó, mo+orfűrész-ke- zelői, többek között. A jelentkezőik illetve az üzemek szervezői számára a napokban kézbesíti a posta a programot. októberben kezdődik is a munka. Balassagyarmaton a Balassi Bálint Gimnáziumban Gulyás István ásványkiállítása tekinthető meg október közepéig. A helybeli gyűjtő mintegy 10 0 előfordulási területről állította ki szerzeményeit. —bp— Szabadegyetemek, tanfolyamok a TlT-ben A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskolában a* idén 4R1 diák kezdte meg az új tanévet. A felvételen: a harmadikos óvónőjelöltek láthatók az ének-zenei órán. —bp— Az eredményes gyermekvédelem alapia az együttműködés Beszélgetés a megyei albizottság titkárával A mintegy másfél évtizeddel ezelőtt életbe lépett ifjúsági törvény megjelenése óta a társadalom minden eddiginél nagyobb érdeklődéssel fordul a gyermekvédelem felé. A munka összehangolására a hetvenes évek első harmadában a tanácsoknál megalakultak a gyermekvédelmi bizottságok és albizottságok, amelyek azonban csak igen kis százalékban voltak képesek megoldani feladatukat, és hamarosan szinte maradéktalanul felszámolódtak. Idestova három éve annak, hogy egy minisztertanácsi rendelet hatására újra sorban életre kelnek. A Nógrád Megyei Tanács művelődési bizottságán belül 1983-ban alakult újjá a megyeii gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság. — Mi indokolta egy már bukott szervezeti forma újraélesztését? — kérdeztük Végh- seő Tamástól, az albizottság titkárától. — A bukást az okozta, hogy annak idején ntem voltak világosan megfogalmazott célok, és hiányzott a megfelelő eszközrendszer. Most azonban határozottan körvonalazott céljaink vannak, jól kidolgozott működési szabályzatunk. A bizottság a gyermekvédelemben érdekelt állami, mozgalmi, társadalmi szervek képviselőiből áll. Előrelépés manapság csak e szervek jól ösz- szehangolt munkájával képzelhető el. — A gyermekvédelem meglehetősen sok mindent magában foglal. Most mik a legfontosabb feladatok? ' — Az utóbbi időben köztudottan megnőtt a hátrányos, veszélyeztetett és állami gondozásra szoruló gyerekek aránya. Munkánk előterébe a megelőzés és a családdal való törődés került. Különös figyelmet fordítunk a területen — a falvakban, városokban — folyó gondozásra. — Mit takar ez az odafigyelés? Módszertani segédanyagok, útmutatók összeállításával, megjelentetésével segítjük az oktatási intézmények, gyámhatóságok, rtendőri, egészség- ügyi, mozgalmi szervek és üzemek, vállalatok gyermekvédelmi, lehetőségeit. Emellett, véleményem szerint, leghasznosabb tevékenységünk, hogy egy négytagú kollektíva (a megyei tanács igazgatási, egészségügyi és művelődési osztálya, valamint a megyei rendőr-főkapitányság képviselője) havonkénti rendszerességgel járja a nógrádi településeket, ahol a gyermekvédelemben érdekelt szakemberekkel beszélgetnek, s ez alapján ítélik meg a területen folyó munkát, az együttműködés eredményességét, és szükség esetén tanácsokkal látják el a gondokkal küszködd, megoldást kereső kollégáikat. — Kérem, beszéljen tapasztalataikról! — Húsz településen jártunk eddig. Sajnos, az összkép egyáltalán nem hízelgő. Balassagyarmaton és Litkén például egyáltalán nem működik területi albizottság. Neműben és Mátramindszenten a tanácsi vezetés ntem is tartja fontosnak. Mátraverebély- ben és Nagylócon működik ugyan, de csak formálisan, feladatvállalás és irányítási elképzelés nélkül. Kiemelkedően jó példákkal is találkoztunk. örhalomban, Nagyorosziban és Szirákon nagyon tudatos, valóban szervezett együttműködésen alapuló munka folyik. A családok helyzetének közös eiemzéie után együtt döntenek arról, hogy a huszonegyféle lehetséges hatósági intézkedés közül melyiket alkalmazzák, melyiktől várható eredmény. Az ertedménvességet fo'vamatában értékelik. és szükség esetén módosítják. — Az említett negatív és pozitív szélsőségek , mellett vannak-e általánosítható tapasztalataik? — Az esetek 90 százalékában mind az iskolai gyermekvédelmi megbízott, mind a tanácsi gyámügyes, vagy akár a körzeti rendőr, a védőnő igyekszik a feladatát jól ellátni. Valóban sok energiát fordítanak munkájukra, as eredmény azonban megsem megfelelő. — Mi az oka az alacsony hatékonyságnak? — Elsősorban az ismeretek hiánya. Sem az óvodai, iskolai megbízott, sem a gyakran cserélődő tanácsi gyámügyes, stem az őket segítő aktivisták nem tudják elég jól, mikor, mit kell tenni. Több községben felvetették például, hogy nem találnak kiutat azokban az esetekben, amikor a jó megoldás az lenne, ha a gyerek óvodába, napközibe járna, de erről a szülő hallani sem akar. Nem tudják, hogy ebben és még sok más indokolt esetben a szülők gyámhatósági lag kötelezhetők. A gyengébb haté- ■ konyság másik oka. hogy a családokat első ízben megis- mterő védőnőknek csupán 49- százaléka adja tovább ismereteit az óvodáknak. ezek ugyanilyen arányban ielzik a veszélyeztetettséget az iskoláknak, ahonnan már csak 4—5 százalékban megy tovább a jelzés a középfokra. Ilyen feltételek mellett nem lehet fölvamatos a gondozás. — Miben látja az előbbre- lépés lehetőségeit? — Mindenhol meg keilen» alakulniuk a területi albizottságoknak. Szerintem sokat stegftene, ha kinevezett vezetője lenne vagy az iskolai gyermekvédelmi megbízott, vagy a tanácsi gyámügyes, aki felelősséggel tartozna a munka összehangolásáért. A másik fontos feladat: íráso» anvagokkál. személyes tanácsokkal. továbbképzésekkel bővíteni a területen dolgozók módszertani tájékozottságát. Van min javítani hát a megve gyermekvédelmében érdekelteknek. Ugvan akkor Szirák. Örhalom és Nagyoroszi példája bizonyítja, hogy a jelenlegi szervezeti keretek alapjában véve alkalmasak a gyermekvédelmi feladatok megoldására, ha az ügyért munkálkodók lelkesen és megfelelő hozzáértéssel teszik a dolgukat. Kovács Erika műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 8.00: A hét zeneműve 9.U0: Oda az-észhez. Vas István versei. (Ism.) 9.39: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: N^da’ok 11.05: Régi magyar szokások 11.25: A Magyar Rádió és Televízió énekkara éi>ek«l 11.39: A kelletlen leány. XV/4. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Utak. ösvények... 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Világiroda-lmi dekameron 14.55: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) 15.00: Irodaim! évfordulónaptár. Id. Teleki László 15.30: A Leöwey Klára Gimnázium Kodály kánwt enekel 16.05: Ugroiskol« 17.00: Eco-mix 17.30: Daloló, muzsikáló tájak 18.00: Van új a nap alatt 19.15: A Rádiószínház bemutatója 20.07: Pablo C as ale górd ónk ázik. 20.14: Az utak összefutnak. Bognár József portréja 20.45: Beethoven: III. Leonora nyitány 21.01: Folytassuk! 22.20; Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából 0.10: Himnusz 9.H: Éjiéi után PETŐFI RADIO: S.ftü: Notaesokor 9.0i: Napközben 1<2.10: Karéi Valdau-f fúvós- zenekarának polka- fel vételeiből l?.?*: Kis magyar néprajz *2.30: Ifj. Santa Ferenc népi zenekara játszik 13.05: Slagéi múzeum 14.00: Kettőtől ötig. . 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 10.30: Tipp-topp parádé 19.05: Nóták: Jákó Vera és Lente La jo« énekel Sport’világ 20.05: Rockújság n. évfolyam, 13. szám 21.05: Portré négy nézetbőL Pataki István és Alföltíy Boruss István zenés beszélgetése 21.35: Nevessen velünk, avagy egy hajdani költő vallomásai 22.35: Cyril Kornbluth: Az orvosi táska 23.20: Operettrészletek 0.15: Ejfél után. . . MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 25-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El szeretném mondani. Paulpvits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire,. Karosai Nagy E\v* összeállítása). 18.00: Esza- magy.arországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Eszak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság valamint a NOGRAD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: So ln es építőmester 21.15: A Duna-díj, *95. tévéfesztivál krónikája 21.36: Amikor a bálnák elúsznak 22.50: Hírek •2. MŰSOR: 20.66: A. Mrazova o-peraáriáket énekel 30.36: A hazai és a külföldi sportesemények összefoglalója 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.06: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Roman ti cizmus kontra klasszicizmus MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Ragtime, I—TI. (14). Színes, szinkronizált TJSA- film. — Kohász: Törekvő tanerő. Színes, szinkronizált francia film. — IMH: Kémek a lokálban (16). Francia—olasz bűnügyi filmvígjáték — TIT: A Nap lánya (14). Színes brazil ka’.sndfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Fehér toll. Színes NDK-indián. film. Háromnegyed 6 es 8-tól: Fantom.- az éjszakában (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Pásztói Mátra: önbíráskodás (16). Színes francia bűnügyi film. — Nagybátonyi Pető- fi: Baracktolvaj Bolgár filmdráma. — Szécsényi Rákóczi: Sar- kanyölő (14). Színes, szinkronizált USA-mesehorror. — Rétsáe: V.sdlovak (14). Színes, szinkronizált új-zélandd western. — Ka* rancslapujtő: Te. rongyos élet (14). Színes magyar film. — Kisterenvei Petőfi: Aranveső Yuccában. Színes, szinkronizált, olasz western. — Érsek vadkert t Sandokan. Színes. romantikus, olasz—francia—NSZK kalandfilm, — Nagylóc: TSKOLAMOZT: Hugó, & víziló. — Jobbágyi: Abigél, II. Színes magyar film. 4 NÓGRÁD — 1985. szeptember 23^, hétfő
