Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

Szót emeltek i a világűr militarizálása ellen Mihail Gorbacsov és a Japán Szocialista Párt elnökének megbeszélései Az ázsiai és csendes­óceáni béke és stabilitás biz­tosításának módjairól volt szó egyebek között Mihail Gorba­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és Isi. basi Maszasi, a Japán Szocia­lista Párt Központi Végre­hajtó Bizottsága elnöke hét­fői megbeszélésein. A felek hangot adtak azon óhajuknak, hogy a kiterjedt térség or­szágai — társadalmi beren­dezkedésüktől függetlenül — ilven vagy olyan formában egyesítsék erőfeszítéseiket an­nak érdekében, hogy a térség a béke és az egyenjogú együttműködés övezetévé vál­jék. A szovjet—japán államközi kapcsolatokról szólva Mihail Gorbacsov megerősítette: to­vábbra is érvényben vannak azok a konkrét szovjet javas­latok, amelyek célja a két ország közötti politikai léskör javítása. Az SZKP KB főtit­kára amellett emelt szót. hogy a szovjet—iapán kapcsolatok­ra is terjesszék ki a Szov­jetunió és a nvusat-eurónai országok kereskedelmi-gazda­sási kapcsolatai gvümölcsöző fejlesztésének tapasztalatait. Ezek a kapcsolatok a hosszú távú gazdasagh együttműkö­désről szóló megállapodásokon és az együttműködés távlafl programjainak kidolgozásán alapulnak. A felek áttekintették a to­vább éleződő nemzetközi hely. zetet. Szovjet részről felhív­ták a japán küldöttség figyel­mét arra, hogy miközben a Szovjetunió egyoldalúan be­szüntette a műholdelhárító rendszerek világűrbe juttatá­sát. leállította közepes hatótá­volságú rakétáinak telepítését és felfüggesztette a többi vá­laszintézkedések megvalósítá­sát Európában, moratóriumot hirdetett a nukleáris robban­tások minden faitájára. az Egyesült Államok kormánv- zata gvűlöletkamoányt folvtat a Szovjetunió ellen, újabb, a fegvverkezési hajszát fokozó lépéseket tesz. Isibasi Maszasi kijelentette, hogv a Japán Szocialista Párt is korunk legfontosabb fel­adatának tártig a nukleáris háború megelőzését, támogat­ja a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet morató­riuméit, fontos lépésnek tart­ja azt a fegvverkezési hajsza megfékezésének, a nukleáris Megnyíltak a magyar napok Kijevben Magyar gazdasági és mű­szaki napok kezdődtek hétfon délután Kijevben, az Ukrán SZSZK fővárosában. A ren­dezvényen részt vevő magyar küldöttséget Marjai József, miniszterelnök-helyettes, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormán ykö- ci bizottság elnöke vezeti. • A Magyar, és,..f ^ovjet Ke­reskedelmi -kamara- szervezé­sében megrendezésre került ötnapos eseménysorozat cél­ja a magyar gazdaság ered­ményeinek megismertetése, a magyar és szovjet vállalatok közötti új együttműködési le­hetőségek felkutatása. Marjai József miniszterelnök­helyettesnek, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu- domátyos kormányközi egy ári működési bizottság társ­elnökének beszédével hétfőn Kijevben, az Ukrán SZSZK fővárosában ünnepélyesen megnyitották a magyi.r gaz­dasági és műszaki napokat. A vendéglátók névében Szta- nyiszlav Gurenko, az ukrán minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket. fegyverek felszámolásának út­ján. Mindkét részről a fegyver­kezési hajsza világűrre törté­nő kiterjesztése ellen emeltek szót. Mihail Gorbacsov nang- súlyozta, hogy a világűr mi- litárizálása a fegyverkezési hajsza új, még veszélyesebb fordulóját, a háborús veszély növekedését jelentené. Mihail Gorbacsov és Isibasi Maszasi elégedetten szólt az SZKP és a JSZP közötti je­lenlegi kapcsolatokról. Megál­lapították, hogy e kapcsolatok hozzásegítenek a szovjet és a japán nép közötti kölcsönös megértés elmélyüléséhez. A pártközi kapcsolatok további fejlesztéséért és tökéletesíté­séért, a két párt közötti, min­denekelőtt a béke és a bizton­ság kérdéseiben megvalósuló együttműködésért szálltak sík­ra. ☆ Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának elnök­letével tartották meg hétfőn Moszkvában, az SZKP Köz­ponti Bizottságában azt a ta­nácskozást. amelyen a szep­tember 19-én folvtatódó gen­fi szovjet—amerikai tárgyalá­sokkal* kapcsolatos kérdéseket tekintették át. A tanácskozáson a nukleá­ris és űrfegyverzet kérdései­vel foglalkozó tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség megkapta a munkájához szükséges irányelveket. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, Viktor Csebrikov, a Szovjetunió Ä1- lambizton-sági Bizottságának elnöke, Eduard Sevsrdnadze külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Szergej Szokolov, a Szovjet­unió marsiallja. honvédelmi miniszter, a Politikai Bizott­ság póttagja, valamint' a Genfben tárgvaló szovjet kül­döttség vezetői: Viktor Kar­pov, Julij Kvicinszkij és Alekszej Obuhov. Végrehajtó bizottsági ülések Nópraian (Folytatás az 1. oldalról) bezést nyújtottak be, s ebből öt esetben változtatta meg a határozatot a megytíi tanács igazgatási osztálya. Tavaly negyvenhat fellebbezés volt, és tizenkilenc esetben szüle­tett megváltoztató határozat — a számok mindkét esetben csekéljj arányúak az ügyek összességéhez viszonyítva. A szabálysértési tapasztala­tok összegezése után a végre­hajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy eredményesebb felderítő munka és követke­zetesebb felelősségre vonás szükséges a köztisztasági, kör­nyezetvédelmi és kereskedel­mi ügyekben. Ennek érdeké­ben mielőbb meg kel] alakí­tani Salgótarjánban a köz- terület-felügveletet. BALASSAGYARMATON dr. Dudás György városi fő­orvos az iskolaorvosi és üzem­orvosi tllátás helyzetéről tá­jékoztatta a végrehajtó bi­zottságot. Az iskolákban vég­zett munka tárgyi feltételeit hiányosnak minősítette, ugyan­akkor nagy jelentőségű, hogy a kijelölt korosztályok szűrő- vizsgálata gyakorlatilag száz­százalékosan megvalósul. A városi főorvos felhívta a fi­gyelmet a sportolási lehető­ségek hatékonyabb kihaszná­lására. Jelentős előrelépés az iskolaorvosi munkában négy szolgálat beindítása, ezek: a' nevelési tanácsadó, az iskola­védőnő-, a gyermek ideggon­dozói és a gvógvtestnevelési szolgálat. Az átfogó értékelés­ből kitűnik az is, hogv az egészségnevelés megfelelő hanssúlvt kap a tantervekben. Nagv nénszerűségnek ' örven­denek oéldául az őszi egész­ségnevelési hetek, ehhez a szervezésben jelentős segítsé­get adnak az iskolai vöröske­resztes alapszervezetek és azok tanárelnökei. Bár, a létszám miatt fő­foglalkozású üzemorvosi állás megszervezésére nincs lehető­ség, a város minden nagyobb üzemében dolgozik üzemorvos, Örhaiomban pedig mezőgaz­dasági üzemi körzet működik. Jól felszerelt rendelő találha­tó a kábelgyárban, a bútor­gyárban, a finomkötöttáru­gyárban, a céloknak a PE- NOMAH rendelője felel meg a legkevésbé. A kábelgyárban és a BFK-ban külön fogorvo­si rendelő is van, az utóbbi­ban ugyanakkor nőgyógyá­szati rendelés is folyik. Az értékelés szerint az üzemor­vosok — természetesen a napi egy-két, esetleg .háromórás rendelést figyelembe véve — megfelelő színvonalon látják el feladataikat Balassagyarma­ton és vonzáskörzetében. PÁSZTÖN a lakossági épí­tő- és tüzelőanyag-ellátás helyzetéről tájékozódott a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága oly módon, hogy meg­hallgatta a népi ellenőrök vizsgálatáról Tari István NEB-elnökbelyettes és Tari Ottó vizsgálatvezető beszámo­lóiét. A sok tanulsággal szol­gáló összegzés többek között arra utal: központi rendelke­zéstől függ, a helyi TÜZÉP- telepen nem múlik, hogy egyes árufélékből mennyi és milyen árut kap. Az árube­szerzésben önállósággal nem rendelkezik a telep. A pásztói áfész vezetése alatt álló tele­pek elvileg többcsatornás anyagbeszerzéssel rendelkez­hetnek, a telepvezetők azon­ban ezt a tehetőséget teljes mértékben nem használják ki. Ez a módszer pedig nem biz­tosítja a lakosság építőanya­gokkal való egyenletes és za­vartalan ellátását. A lakos­sági igények nem jutnak el a gyártókhoz, s ez va körülmény károsan befolyásolja a lakos­sági építkezéseket. A sok utánjárás, a bizonytalan anyagbeszerzés megnöveli az építkezések költségeit és a ki­vitelezés idejét is. Az átfogó vizsgálat tapasztalatainak birtokában a végrehajtó bi­zottság úgy döntött, hogy fel­kéri a Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottságot: 1986. első felében végezzen helyszíni utóvizs­gálatot. kérve a lakosság vé­leményét is az ellátás színvo­nalának esetleges változásá­ról. BÁTONYTERENYÉN a vá­rosi jogú nagyközség tanácsá­nak végrehajtó bizottságát Kiss Gvörgv kirendeltségveze­tő a gázhálózat illesztéséről, valamint a lakossági magán­erős gázvezeték-építés lehető­ségeiről tájékoztatta. Elöljá­róban , utalt arra. hogy a naavbátonvi településrészen 1977-ben. Kisterenvéh pedig 1981-ben indult meg a veze­tékes gázszolgáltatás Már a VI. . ötéves tervben is korlá­tozottak voltak a beruházási lehetőségek, a rendelkezésre álló pénzt elsősorban a meg­lévő vezetékrendszer bizton­ságos üzemelését segítő léte- sítménvekro kellett felhasznál­ni. A körülmrtivekre va'ó te­kintettel a gázellátás továhb- foílisztesére csak helyi nénz felhasználásával van lehető­ség. A végrehajtó bizottság előtt részletesen ismertette ennek módszerét is. tvfigem- Htve a tanánora háruló tenj­b ázói teendőket 37 joénvhe. vehető társadalmi munkát. va'am’nt a lakossá“’ hozzájá­rulás fizetésének módját is. 2 NóüRÁD - 1985. szeptember 17., kedd Üj forduló Genfben A nyár elején, amikor Genf­ben véget ért a szovjet—ame­rikai tárgyalások második for­dulója, és hivatalosan beje­lentették, hogy a harmadik fordulóra szeptember 19-től kerül sor, a politikai megfigye­lők nem voltak túl optimis­ták. A moszkvai NovojeVrem- ja akkoriban a „Genfben nincs semmi új” című vezércikké­ben jogosan vetette Washing-, ton szemére: a két fél janu­ári előzetes megállapodásától eltérően a Reagan-kormányzat mesterséges akadályokkal igyekszik eltorlaszolni a köl­csönösen elfogadható megegye­zéshez vezető utat. A brüsszeli NATO-főhadi- szálláshoz közel álló lap, a Les Nouvelles Atlantiques — a Genfben tárgyaló amerikai küldöttségvezetőnek a NATO- tanács előtt elhangzott tájé­koztatójáról írva — aláhúzta: „A kilátásokról az Egyesült Államok képviselője megle­hetősen borúlátóan nyilatko­zott. .. A legfőbb probléma, amely a két felet szembeállít­ja egymással. Reagan elnök SDI-programja. hadászati vé­delmi kezdeményezés.” SZOVJET KEZDEMÉNYEZÉSEK És ez igaz. A Genfben ha­marosan megnyíló új forduló­ban várhatóan ismét ez lesz az amerikai magatartás pró­baköve. A legutóbbi fehér há­zi nyilatkozatok, a Pentagon lépései — mindenekelőtt az elsőcsapás-mérő hadászati fegyverekkel, a kozmikus had­viselés előkészítését szolgáló eszközökkel felgyorsított kí­sérletek — azonban nem arra vallanak, hogy az Egyesült Ál­lamok politikai és katonai felső vezetése változtatni kí­vánna eddigi tárgyalási pozí­cióján. Pedig a Szovjetunió már eddig is eléggé messze elébe ment amerikai partnerének. Az atomfegyverek elsőként! alkalmazásáról történt egyol­dalú lemondás, a közepes Ti'a- tótávolsáéú nukleáris hadi­eszközök további feurópaf tele­pítésének befagyasztása, a mű­holdromboló fegyverek koz­mikus pályára állítására, majd legújabban a mindenféle nuk­leáris robbantási kísérletek moratóriumára kimondott ön­kéntes kötelezetts'égvál'nlás éppen elég tanúbizonyságot szolgáltatott Moszkva jószán­dékáról, őszinte megegyezési készségéről. E nagyvonalú gesztusok ter­mészetesen csak a viszonos­ság elve alapján maradhatnak érvényben, mert ha Genfben a már előre jelzett, de még részleteiben nem ismert újabb szovjet leszerelési kezdemé­nyezések is süket fülekre ta­lálnak. akkor ebből le kell vonni a helyzet diktálta kon­zekvenciákat. A tét és ezzel együtt a tárgyaló felek fele­lőssége igen nagy. A tények ismeretében bíz­vást mondhatjuk, a Szovjet­unió ennek tudatában cselek­szik és egyetlen alkalmat sem szalaszt el a holtpontról való elmozdulás érdekében.1 Hűen a SALT—I. szerződés betűjé­hez és szelleméhez, nem szán­dékozik kiépíteni átfogó raké­taelhárító rakétarendszert, s ha Washington elállna az űr­fegyverkezési program gya­korlati megvalósításától, kész lenne hadászati rakéta-atom- erőinek a negyedénél is na­gyobb arányú csökkentésére és a telenlegi európai állomá­sosa.ású közepes hatótávol­ságú rakéta-nukleáris eszkö­zeinek igen jelentős redukálá­sára. Természetesen csak ak­kor. ha erre a Nyugat meg­felelő ellentételezéssel vála­szolna. REAGAN SPEKULÁCIÓI Sajnálatos, hogy a genfi tárgyalóasztalra letett szovjet indítványok sorra-rendre visz- szautasításra 'találtak. Amikor Paul Nitzét. Reagan elnök fegyverkoríátozási tanácsadó­ját egy ízben arról kérdezték, valamikor a jövőben lehetsé­gesnek tartja-e a megállapo­dást a Szovjetunióval, azt vá­laszolta: nem tartja kizártnak, de ehhez mennyiségileg és minőségileg elsősorban a má­sik félnek kellene radikálisan leépítenie hadászati potenci­álját. Amit azután mondott, az úgy értelmezhető, hogy a Reagan nevével fémjelzett 'csillagháborús elképzelések re­alizálásában az Egyesüli ,’.Ai- látríók 'teljésen Szabad “'kezet kövétőlmagának. ErrőT1 teh’St —■' úgymond’— nincs mit be­szélni. és erről az amerikai küldöttség,érdemben nem haj­landó vitatkozni.. Még jól emlékezhetünk a „két csatornás” szovjet—ame­rikai .párbeszéd 1979. végi meg­szakadásának körülményeire. Washington akkor a Pershing —2 rakéták és a robotrepü'ő- gépek nyugateurópai telepíté­séhez próbálta volna spanyol­falul felhasználni Genfet, eh­hez viszont a szovjet fél nem adhatta hozzájárulását. A „be­fejezett tények” washingtoni katonapolitikájának következ­ménye ismert: az Egyesült Ál­lamok. a NATO részéről meg- kézdődött a kontinentális ka­tonai egyensúlyi állapot meg­bontásának folyamata, amire a Szovjetuniónak — szövetsé­geseivel egvütt — meg kellett tennie a kiegyenlítő védelmi válaszintézkedéseket. A helyzet most. megint kí­sértetiesen hasonlít a koráb­bira. A Reagan-kormányzat ismét arra spekulál, hosv a megállapodási szándék látsza­tát keltve, eleve kudarcra kárhoztassa az eszmecseréket, vagy pedig a végtelen.ségigé!- húzza azokat, miközben a ezínMak mögött felkészül az űrhadviselésre, az abszolút katonái fölény remélt meg­szerzésére. A KOCKÁZAT TÜL NAGY Igaza van Nino Pásti nyu­galmazott olasz tábornoknak, a NATO-főnarancsnok egyko­ri helyettesének, aki úgy véli: az- az amerikai elgondolás, hogv tűzön-vízen keresztülvi- gvék az űrfégvverkezési prog­ramot, gyakorlatilag meghiú­síthat bármilyen tényleges korlátozást a hadászati raké- ta-nfémeszközök területén, sőt újabb fegvverkezési ford’^ot indíthat ei. Fnn°k kihatá=ai a mai. még inkább a ho'naoi haditechnikai fejlődés színvo­nalán már szinte kiszámítha­tatlanok. Most még meg le­hetne húzni a vesztéiket, hi­szen a világűrben egyelőre nincsenek kölcsönös megsem­misítő csapásra alkalmas fegy­verek. de ez belátható időn belül bekövetkezhet. A kockázat túlságosan nagy ahhoz, .hogy a. döntést kato­nákra lehessen bízni. A genfi harmadik ’fordulóban., .különös­képpen a kpzf^gő. . szovje.1 — amerikai csú’osjaláijíózön, jpífj- den azon múlik, riogy miná- „ két' fél egyformán átérzi-e az égymááráutaltság, az együtt­élés történelmi kényszerét: a minden eddiginél nagyobb ve­szély elhárításában viselt kü­lönleges felelősséget. Serfőző László alezredes Svédországban Győztek a szociál­demokraták A szociáldemokraták nyer­ték meg a vasárnapi svédor­szági parlamenti választáso­kat, de a liberális párt nö­velte lényegesen mandátumai számát. A 349 tagú stockholmi Riks- dagban az eddigi 186 helyett csak 178 baloldali képviselő lesz, a polgári pártok pedig 171 mandátummal . rendelkez­nek majd. Ez azt jelenti, hogy Olof Palméval az élen fenn­maradhat a szociáldemokra­ták kisebbségi kormánva. amely a jobbközép pártok ko­alíciójával szemben számíthat a Lars Wernen vezette kom­munisták parlamenti támoga­tására. Míg a szociáldefnokraták és a kommunisták egyaránt cse­kély szavazatveszteséggel ke. rültek ki a csatából, addig a három nnlgári párt. között je­lentősen átrendeződtek az erő­viszonyok. Az Ulf Adelsohn vezette mérsékelt koalíciós nárt és a Thorbiörn Fälldin ábal iránvított cent.rumnárt visszaesett, a liberális nárt oedig óriási mértékben előre­tört s két és félszeresére nö­velte képviselőinek számát. A sikerben oroszlánrésze van 9»n®t Westprherenek. az új liberális pártvezérnek, aki fia­talos rnezieipriésével és hatá­rozott fellépésével sok szava­zót nvert meg a tv képernyő­jén keresztül. Svédasztal Svédországban ismét a világszerte nagy tekintélynek ör­vendő szociáldemokrata Olaf Palme alakíthat kormányt, új­ra a kommunisták segítségével, de az eddiginél kisebb par­lamenti többség: birtokában. . Palme pártja negyven hosszú esztendőn át játszott fősze­repet a sajátos „svéd modell” kialakításában. 1976-ban azonban (elsősorban a háborút nemzedékek- óta nem is­merő jóléti államnak a nemzetközi recesszió nyomán meg­növekedett gazdasági gondjai miatt) a polgári ellenzék vet­te át a hatalmat. 1982-ben a kommunisták által támogatott szociáldemokraták győztek és akkor a 349 tagú egykama­rás nemzetgyűlésben, a Riksdagban összesen 186 baloldali képviselő foglalhatott helyet. A kormányfő meglehetősen drákói intézkedésekkel, pél­dául az ország fizetőeszközének, a koronának 16 százalé­kos leértékelésével kezdte meg „kilábalási programját”. En­nek lényege az volt, hogy akár komolyabb nadrágszíj meg­húzások árán is fenn kell tartani a jóléti jelleget, tehát egy­részről a progresszív adórendszert, másrészt a tőkésviszony­latban valóban kiterjedt szociális juttatások és támogatá­sok hálózatát., A kilábalás megkezdődött (a legutóbbi vá­lasztások óta például 15 százalékkal nőtt az ipari terme­lés), de természetesen problémák (infláció, költségvetési de­ficit stb.) is maradtak. A három pártból álló jobbközép koa­líció polgári ellenzékként a gondokra hivatkozott mostani kampányában. A tét ezúttal is elsősorban gazdasági jellegű volt. Mint 1982-ben, most is elsősorban annak kellett eldől­nie: maradjanak-e a .magas adók és a kiterjedt juttatások, vagy —, mint ezt az ellenzék hirdette — „reagani irány­ban” mozduljon el az ország, azaz a kevésbé megadózta­tott, korlátlan magánvállalkozás és a radikálisan csökkenő szociális kedvezmények felé. Mivel az alápvető, immár hagyományos külpolitikai irányr vonal, a semlegesség nem kérdőjelezhető meg (bár ezt a semlegességet az ellenzék szovjetellenes felhanggal próbál­ta volna megvalósítani), a 6,4 millió választónak elsősor­ban arról kellett döntenie, megmaradjon-e az eddigi belpo­litikai-gazdasági modell. Bár a korábbinál nyolc mandá­tummal kevesebb (186 helyett 178) parlamenti hellyel ren­delkezik a baloldal és bár a polgári koalíció egyik pártja, a liberális párt két és félszeresére, ötvenegyre (!) emelte mandátumainak számát, a lényeg mégiscsak az, hogy a választók többségének döntése nyomán ismét Olof Palme alakíthat kormányt. Ez egyben annyit is jelent, hogy a szociális vívmányok „svédasztala” továbbra is az ország jellemzője marad. Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents