Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-03 / 206. szám
lljeinény Hazárdjáték Bevallom — mindent értek, csak a címet nem. Hazárdjáték. azaz kockázatos játék nyereség reményében, (amikor mindent el lehet veszteni is), miért jó cím a múlt héten szerdán a kései órákban játszott Szalai Györgyi (író). Erdős Pál (rendező) alkotta tévéfilmnek? Ki kockáztatott itt a nyereség reményében? Vagy netán mi kockáztatunk mindnyájan a társadalom «gyedéiként egyebek között a kultúra (mint üzlet?) elgics- csesedő terein nézőként-beío- gadóként és alkotóként-mű- itelődési szakemberként (vezetőként?). Ha erről van szó —, akkor a cím is rendben. • ☆ A történetet, ami mellesleg valóban nem egyedül a köz. művelődés zsákutcáiról szól, hanem egy hovatovább egyre nagyobb területet elhódító szemléletről (üzletelni kell!), másfelől egy egyre kisebb területre csökkenő-zanzásodó szemléletről, hogy ugyanis — ,.népművelni kell”, vagy jól politizálni, vagy az embereket rneggyőzni sokszor akaratuk ellenére arról amire ném is kíváncsiak (tartalmasabb életet!) ezúttal sem tudom elmesélni. Nincs rá helyem. Aki látta — így is tudja, miről, van szó. Aki nem látta (nem csoda fél tízkor már csak „rétegek” nézik a tévét), annak hiába mesélgetném. Ezt a filmet ugyanis látni kellett. A műsorszerkesztés finom tapintattal nyolckor egy „Öz, a csodák csodája” típusú varázslót varázsolt» a képernyőre — Doug Henning —, majd gondolt a lefekvéshez készü. lődő tizen-huszonévesekre is a kilenc előtti popműsorral kedveskedve nekik. A fáradt asszonyok tehát már elszen- deredtek a sok varázslattól, a férfiak már előtte (esetleg), a sörtől, a srácok megkapták a maguk KFT-jét. és aki még' ezek után is megragadt az ülőkéjén és belevágott ebbe a kései fekele-fehérbe. az valószínűsíthetően rétegértelmiségi lehetett. Annak is abból a fajtájából, amelyik éjfél után még égeti a villanyt és olvas valamit (nem pénzt többnyire). Igv volt ez jó. Hogy aztán milyen hangulatban zárta el a készüléket a Hazárdjáték útán (talán a Himnuszt már meg sem várva. volt elég balsors így is a filmben) nos. azt sem nehéz elképzelni. Jómagam egész képcsarnokot láttam magam előtt azokból a népművelőkből. akik. miként a filmbeli üzemi kultúrigazaató, valóban a népmeséi hősökhöz hasonlítanak értelmiségihez egykor illő ábrándjaikkal. „Meg kell tanítani az embe- 'reket az önállóságra, a demokráciára. az anyagiakon túli életre is...” stb. Tipikus történet volt a Hazárdjáték? Mindenesetre két űt van előttünk: az egyik a nevelés- nevelődé«; útja, a másik más kategóriákban gondolkodva járható. Ezek a kategóriák: a pénzszerzés, az anvagiasság. a nvereséseentrikusság. a prémiumhajhászás, az üzletelés stb.. de az is lehet, hogy ez envetlen kategória. Hogy a kívánatos (társadalmi-emberi) kultúrát és mindazt, ami az utóbbihoz tartozik lehet-e m!nden értéket mellőzni alku nélkül összeházasítani (nem lehet), erről is szólt a tévéfilm. A hős. a régi értelembe vett népmeséi figura, a kultúrigazgató elbukik. Igaz, mint egy Dugonics Titusz, magával rántja a mindent behálózó korszerű (?) üzleti szellemet és egyéni anyagi érdeket megtestesítő, a gyári klubot lezüllesztő ellenlábasat;' a jó ajánlókkal, patrónusokkal a KISZ-ből útnak eresztett új klubvezetőt. De hát, ez mit sem számit! A macska a talpára esik — Dugonics Titusz pedig a nyakát töri. Ez két történelmi igazság. „Ez kell a nepnek. erre jön be, ebből lesz a pénz. nekem, neked. . .” hirdetheti az egyik szemlélet. Mert. ami kell — az a jó. Hogy esetleg nagyon nagy tömegek (egvre nagyobbak?) élnek neveletlenül, saját kultúrszintjük alatt? Hogy a lefelé hajtás veszélyes lehet? Igv értheló a cím is. A film alkotói amúgy, ismert dokumentaristák. ☆ Az igazgató beadja a lemondását, előtte —. mert egyedül marad a számonkéréssel — fegyéni „terror”-ral, elrablással, magnós zsarolással kényszeríti a klubvezetőt (bizonyítottan sikkasztott,- de senki sem akarja felelősségre vonni), a lemondásra. A klubot a gyár benépesíti rozsdásodó csavarokkal. Az igazgató csa’ádi élete már korábban tönkrement, nem marad más, mint kimenni a telekre és a soha el nem készülő ház alapjába elásni magát (legalábbis igv fest a dolog). Az utolsó totál a ház alapja — ami olyan, mint egv sírgödör túlméretezve — fölött a távoli horizontot mutatja gyenge derengésben. Nem lehet tudni, hogy kel a nap, vagy tegészen nyusszik? (T. Pataki) Ahol fizetnek oz egyetemistáknak Már nem újdonság, hogy minduntalan fel kell figyel" ni a Rábára. Emlékszünk még arra, milyen nagy meglepetést keltett, amikor a vállalat felmérte, hány emberre van szüksége a feladatok ellátásához. Akkor még újdonságnak számított ez a szemlélet. S, aki fölöslegesnek bizonyult, az nézhetett más munka» hely után. Ha megfelelték számára a vállalati ajánlatok, akkor a javasolt helyre mehetett, s, ha esetleg nem, akkor saját maga keresett új állást. Azóta is volt néhány szokatlan kezdeményezés ennél a nagyvállalatnál. (Köztük az például, hogy kölcsönt adott a banknak.) A legújabbat nemrég kapta szárnyra a hír: a cég fizetést ad azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után legalább a meghatározott ideig dolgoznak a Rábánál. Most senki se gondoljon arra', hogy ez nem új jelenség, hanem azonos a régi társadalmi ösztöndíjjal. Ez utóbbi, sajnos, már nem jelent igazi vonzerőt a hallgatóknak. Alig valamivel kap többet a társadalmi ösztöndíjas, mint az, aki az egyetemtől kapja a pénzt. Éppen ezért a társadalmi ösztöndíj el is vesztette a rangját. Vagy nem kötnek szerződést a hallgatók, mert senki sem szeretné magát lekötni, a kis különbségért, vagy —, s ez gyakrabban előfordul —, az ösztöndíjas semmi kötelezettséget sem érez arra, hogy valóban letöltse a szerződésben megszabott időt a vállalatnál. Ehelyett —, ha jobb állást talál — könnyű szívvel szegi meg a megállapodást. Inkább vállalja, hogy a számára kifizetett összeget visszaadja, többnyire részletekben. Sőt, akad. aki adósságát azzal a vállalattal fizetteti ki, amelyikkel „megcsalja” a céget, amelv- lyel korábban szerződést kötött. Nos, hogy . ilyen dolgok ne következzenek be, azon egyszerű módon segít a Rába. Akkora fizetést ad a munkaszerződés alapján, amekkora nagyon vonzó az egyetemi hallgatóknak, s amekkorát bizony a végzős sem képes a meüényzsebé- ből kifizetni. De még vállalat is nehezen akad. amely ekkora összeget áldozna az általa alig ismert végzősért. A tanulmányi eredménytől függően akár 4—5 ezer forintra is rúghat az az összeg, amely havonta üti a markát annak a mérnökjelöltnek, aki vállalja a munkaviszonyt. Azaz, ha valaki öt évre köt szerződést. akár 300 ezer forintot is kézhez kaphat egyetemi tanulmányainak ideje alatt. Ez szép summa, bizony, kötelez. Biztos, hogy a cégnek sem kis áldozat ennyi munkabért kiadni a több mint száz egyetemistának, akikkel ilyen kapcsolatba lép. De megéri, mert így a szó szoros értelmében biztosítani tudja szakemberszükségletét a következő évtizedekre. Mégpedig úgy. hogy meghatározza, milyen eredményeket kell elérnie tanulás közben, milyen nyelvet kell elsajátítania. Emellett a vállalathoz kötött hallgatók már képzésük közben megismerkedhetnek leendő cégük mindennapjaival. az előtte állő problémákkal. tehát saját jövendő feladataikkal is. A Rába most is jó módszert talált jövendőbeli fejlődéséhez. De bármennyire is jó, nem szabadalmaztatta azt. Lehet utánozni! G. J. Délelőtti sétán a hugyagi óvodások Néptáncparádé '85 A megyeszékhelyi Nógrád táncegyüttes évente hatvan,alkalommal lép színpadra önálló műsorral vagy közreműködőként. Ha számításba vesz- szük, hogy amatőr együttesről van szó — ez nem színpadi teljesítményüket minősíti, hanem lehetőségeiket, hisz’ az együttes tagjai munka mellett szabad időben táncolnak —, nagyon is tiszteletre méltó szám. Minden héten jut legalább egy, az ünnepek tájára nyilván több, ha csak úgy egyszerűen összevetjük a naptárral. A salgótarjáni közönség számára mégis különleges alkalomnak tetszett az együttes két egész estét betöltő műsora augusztus 16-án és 23-án: ritkán találkozni a salgótarjáni műsorfüzetben ilyen program- ajánlattal. Magától értetődő volt tehát, hogy a Nógrád táncegyüttes telt ház előtt mutatta be jubileumi gálaműsorát. Vagy ha pontosak akarunk lenni, gálaműsorait. A két program ugyanis nem volt egészen azonos; 16-án, a jubileumi ünnepséget követő „abszolút gálán” három részben több mint háromórás műsort mutattak be. A fergeteges siker ellenére, kímélendő a közönséget, no és a nem kis fizikai megterhelésnek kitett táncosokat, kétrészesre, kétórásra zsugorodott a program. Magam a másodiknak lehettem elégedett szemtanúja, bár bevallom, a háromórás programot is örömmel „viseltem” volna... Mert meg kell állapítani a tízéves Nógrádról, hogy ha papírforma szerint amatőrök is. felkészültségüket illetően határozottan profik. Jó felkészültséggel A műsor első részében déldunántúli ugróst, csárdást, sárközi karikáiét és mutatványos táncot láttunk — Mli- nár Pál, Györgyfalvy Katalin és Lelkes Lajos koreográfiáját. A jó technikai felkészültségű táncosok a különböző tájegységek folklórjának autentikus előadóiként mutatkoztak be. Mlinár Pál feszes ritmusú szerkesztése pedig az első pillanattól zavarba hozta a közönséget: mi, a nézőtéren ülők nagyon szerettük volna jelezni, hogy tetszik, amit látunk, de nem volt időnk tapsolni, mert akkor menthetetlenül lemaradtunk volna valamiről, ami pedig érdemes volt a figyelmünkre. Az első rész végén a Regrutanóta jelentette a feloldódást. Mlinár Pálnak a Düvő népzenei együttes muzsikájára koreografált tánca szinte katartikus élmény volt. Az erősen stilizált ruhákban bemutatott Regrutanóta tömör dráma a néptánc formanyelvén elbeszélve. A koreográfia üzenetét nem csak mozgásukkal, de szemük játékával, a csizmák hol huszáros hetykeséget, hol a' hatalom kérlelhetetlenségét érzékeltető csattogásával is kifejezték a táncosok. Hasonlóan hatásos és értékes kompozíció a Rokonság, amely ugyancsak a művészeti vezető és a Düvő közös alkotása. A székely és román népviseletben bemutatott tánc a szerelemben egymásra talált emberpár beilleszkedésének konfliktusáról — Mlinár Pál és Mlinárné Kora- lovszkv Mária táncolt szólót ■— a gyengébb törvényszerű behódoiásáről, a. hagyományos asszonysorsról szólt egyszerre művészi hitelességgel. Az együttes saját paiócföldi gyűjtését állították színpadra az öttételes palócszvitben. Ott volt az utánpótlás Kedves színfoltja volt a gáláknak a Viganó utánpótláscsoport közreműködése. Tari Antal kis tanítványai csak néhány hónapja táncolnak együttesben, bár " különböző formákban évek óta ismerkednek a néptánccal. Már ők is rendelkeznek önálló műsorral, mi • több, kísérő zenekarral is. ami igazán ritkaság- számba megy: a salgótarjáni zeneiskola népzene tagozatán tanuló gyerekek húzzák a talpalávalót a Viganónak. Hogy a Viganó Kis Nógrád, kiderül produkciójukból! Mlinár Pál koreográfiájában gyakran köszönnek vissza azok a motívumok, amelyeket a nagy együttes műsorában láthattunk. A siker garantált, még ha a kicsiknek nem is megy olyan ügyesen a kalappakolás, mint a nagyoknak... A Viganóról szólva egy apró kellemetlenségről is be kell számolni, akkor is ha a gyerekek vétlenek. Még a nagyon is, emberi es érthető szülői elfogultság sem lehet magyarázat arra a fegyelmezetlenségre, ami a nézőtéren tört ki a gyerekek műsorszáma után. de még a műsor közben. A zsúfolt nézőtérről virágcsokorral kifelé törtető szülők sajnálatos módon zavarták 9 gálát... Külföldi vendégek Mindkét műsornak voltak külföldi vendégei is Előbb a finnországi Piroska, másodszor a francia Les Betegails vendégszerepeit. Ami a franciákat illeti: ezúttal is szembesülnünk kellett kultúráink különbözőségével. A mi paraszti kultúránkban gyökerezett fel- szabadultságában is fegyelmezett táncokhoz viszonyítva a francia nagyon is fesztelennek tetszett. De mint ilyen — tetszett. Mint arról már írtunk, a gálák után minősítő fellépésre készül a Nógrád tánc- együttes. A legmagasabb kategóriát. az Arany I-et célozzák a Pesti Vigadóban szeptember derekán. A hazai közönség titán, reméljük a szigorú kritikusokat is megnyerik maguknak, hogy aztán újra itthoni sikerekre pályázza-! nak. A helyzet ugyanis az, hogy a megyeszékhelyi hatszáz férőhelyes nézőtér gyakrabban is megtelne a Nógrád táncegyüttes kedvéért. ezért talán nem kellene várni a következő kerek évfordulóig... Veszprémi Erzsébet KOSSUTH RADIO: *.2«: Társalgó ».44: Találkozás a Hangvillában 10.05: Két hangon 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Népdalcsokor 11.40: Védett férfiak. XXIV/22. rész (ism.) 12.30: KI nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza . 14.10: Magyarán szólva. Nyelvőrködés 14.25: Orvosi fsrvi-'ink 14.30: örökzöld dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom. Finnország (ism.) 15.19: Melis György két filmdalt énekel 15.29: Tíz opera — tíz tenorhős 16.05: A Nvitnikék postája 17.00: A huszadik század „pestise’* 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja 20.00: Zenekari muzsika 21.00: Nádor Magda operaáriákat énekei 21.30: Megoldás? Kapusi Rózsa riportja 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót': Bársony László . brácsázik Kb.: 23.30: Szimfonikus táncok 0.15— 4.20: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.^0: nerc külpolitika (ism.) S.OW 4 NÓGRÁD — 1985. szeptember 3., kedd j 12.00: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Fúvósmyzsika 12.30: Fátyol József klarinétozik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Gyöngyössy Zoltán fuvolázik 14.15; Nyolc rádió nyolc: dala 14.45: Régen találkoztunk. Rapcsányi László vendége: Viski János festőművész 15.05: Vietnami népdalok 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nyári László népi zenekara játszik 20.34: Anyanyelvemben őrizlek téged... 21.05: Tndul a bakterház. X 7. rész 21.30: Dévai Nagy Kamilla népdalfelvételeiből 21.54: Film fül. Képtelen rockfilmtörténet. 13. rész 23.20: A mai dzsessz. Richis Cole felvételeiből 24.00— 0.13: Fúvószene a XVI—XVII. századból 0.15— 4.20: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: Nem csak katonáknak. Látogatás az egri HEMO-ban. — Szakmunkás- tanulók között a tanév első napjaiban. — Évad kezdés a színházban. — A tokaji írótábor.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelöze- tes. MAGYAR TELEVtZO: 9.23: Műsorismertetés 9.25: Tévétorna. (Ism.) 9.30: Hullának is kell lennie. NDK-fi lm (1977) 10.50: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Mincso Mincsev hegedül 17.15: A velünk élő történelem. VII/l. rész: „Lesz magyar újjászületés. . (Ism.) 18.15: Képújság 18.30: Reklám 18.25: Diagnózis 18.45: Három nap tévéműsora 18. >0: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szerelem és barátság története. Olasz tévésorozat. VI/1. rész: A barátság — 1935—1936. 21.05: Studio 85 .22.05: A II. világháború a Csendes-óceánon. . . ahogy a japán gyerekek megélték 22.55: Tv-hiradó 3. 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Zsebtévé. (Ism.) 18.30: Körzeti adások 19.05: Sakk-matt 19.25:, Mexikói ballada 19.40: Üt a rivaldafényig 20.00: Beethoven-ciklus. XI/10. rész .21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: Égből hullott ajándék 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19 30: Tv-híradó 20 00: A tajga rossz szelleme — Szovjet kalandfilm 21.30: i’RH-kocsival — Magazin (ism.) 22.10: Kamarahangverseny 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19 30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21 30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22 00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Griffin és Phoenix — Amerikái film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Piszkos munka. (14) Színes; szinkronizált ausztrál western. — Kohász: Feketehimlő. (16) Színes jugoszláv katasztrófafi m. — Mo- presszó: Segítség, felszarvaztak! Szinkronizált olasz filmbohózat. — Balassagyarmati Madach: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált, olasz western, — Pásztói Mátra: Hóhányók és hóvirágok. Színes. szinkronizált, csehszlovák ifjúsági film. — Nagvbátonyi Bányász: nős agglegény. Szinkronizált szoviet filmvígjáték. — Petőfi: A zsaru nem tágít. Színes, szinkronizált, francia bűnügvi film vígjáték — Kétség: Ö 1 láda aranvrog (14) Színes, szinkronizált, francia, kalandfilm. — Jobbágyi: Dühöngő bika. (14) Színes. szinkronizált USA-film.