Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

„Itt vagyok otthon..."

.4 Cserhát Jankái közt meghúzódó csöndes kis falu Cserhátsurány. Szinte út sem vezet ide. Árnyékban harminchat fokot 'mutat a hőmérő. a kocsi kerekei alatt pattog a megolvadt szurok. Keskeny poros út visz a Bodó-völgyi téesz irodájához, ahol Istvanovszki Józsefet keresem. ..Várnia kell '■— mondja egy gépkocsivezető — most mentek be érte a faluba'

Amíg megérkezik, a hírek alapjan megpróbálom elképzelni. milyen ember leltet Harminc-negyven ev körüli, szerény embernek gondolom. Az út végén feltűnik egy fehér Dácia. ..Jön Jóska” — mondják az emberek, mert többen is várnak rá.

Jó mozgású, szikár, mosolygós szemű, középkorú férfi. Kedves szóval betessékel az irodájába, hellyel kínál. Önmagáról kérdezem, őt szeretném megismerni. Megtudom, hogy öt éve választották meg a helyi népfrontbizottság elnökének. előtte azonban . már részt vett a választásokban. Pártfeladatként kapta a szervezés és lebonyolítás segítései.

Megismerkedésünk után azonnal a közösség problémáiról. örömeiről beszél. Felcsillanó szemmel említi a kultúr- otthont. amelyet népfrontelnöksége alatt építettek. Büszke első munkájukra, ahol ma már színvonalas műsorokat láthat a falu. Boldogan beszél a község embereiről, akiket nem kell különösebben biztatni a társadalmi munkára sem.

— Persze —, mondja kicsit halkabban — a mezőgazdasági munkák idején nehezebb a helyzet. De különben nálunk még a fiatalokkal sincs gond...

Kicsit elkomorodva beszél az ivóvize’látásról.

— Sajnos, mint sok más nógrádi településen, itt sincs megfelelő ivóvíz. De számolni kell a lehetőségekkel, tudomásul kell vennünk. hogy ennek megoldása csak a későbbi. időszakban várható.

Nem ilyen higgadt, amikor az éjszakai orvosi ügyeletről esik szó. Megértik ugyan az emberek, hogy a beosztás így előnyösebb, de mégis jobb lenne, ha Balassagyar)natról és nem Bércéiről járna ki az ügyeletes.

Aztán a gyarmati kenyeret említi:

— Nincsenek megelégedve a minőséggel, de ezt a gondot talán a most ide települt pék megoldja, javítva az egész környék kenyérellátását is.

Istvanovszki József elmondja, hogy évekkelt ezelőtt, amikor divat volt Magyarországon faluból városba költözni, ő is gondolt a csomagolásra. De itt maradt, most pedig már családja, rokonai is ide kötik. A faluról szólva meghittebb, csöndesebb a hangja. Ahogy beszél, érzem, ragaszkodik ehhez a településhez, Cserhátsurányhoz.

— Tudja itt az emberek érzik, hogy maguknak dolgoznak — mondja halkan. — Az ő érdemük: csaknem úgy élhetnek, mint a városban. Része van ebben a népfrontnak is. amely maga az egész fa’u. Olyan mozgalom, amit rokonságok, barátságok tartanak össze.

Egyetlen kérdés izgat még. Mióta az elvándorlásról esett szól. nem hagy nyugodni, mi volt az, ami ebben a faluban tartotta Istvanovszki Józsefet. Kicsit elgondolkodik, aztán barátságos mosollyal csak ennyit mond: „Itt vagyok otthon. . .”

H. R.

Sorkatonák CSÉB-biztosítása

Augusztus vége nemcsak az iskolásoknak jelenti, hogy itt van a tanév, hanem erre az időszakra esik a sorkatonai szolgálatra alkalmas fiatalok egy részének bevonulása is. A rokonokat, munkahelyi kollégákat, ismerősöket itt kell hagyni egy kis időre. A nagy készülődés közepette többen megfeledkeznek a munkahelyükön kötött CSÉB-biz- tosításról. A csoportos élet- és balesetbiztosításra pedig a katonai szolgálat ideje alatt is szükség lehet, hiszen a véletlen baleset mindenütt előfordulhat.

A CSÉB-biztosftások díját általában a dolgozók munkabéréből vonják le az üzemek és utalják át az Állami Biztosítónak. Amint

a munkaviszony megszűnik, a díjfizetésre már csak egyénileg van lehetőség, s ha ez nem történik meg, a biztosítás megszűnik. Ez a helyzet a sorkatonai szolgálatra bevonult fiatalok esetében is, mivel a munkaviszony a sorkatonai szolgálat ideje alatt szünetel. . Megkerestük az ÁB megyei igazgatóját, Balatoni Józsefet, legyen segítségünkre a teendők tisztázásához.

— A sorkatonai szolgálatra való bevonulás többszáz fiatalt, így jó néhány CSÉB-biztosítást, érint megyénkben is. Mi is figyelemmel kísérjük a biztosítások sorsát, nem célunk, h'ogv azonnal töröljük az állománvunkból. ha egv'-két havi díjfizetés elmarad. Amennyiben tudomásunkra

jut-, hogy ügyfelünk sorkatonai szolgálatra bevonult, úgy küldünk egy „érdeklődőt” a hozzátartozóknak- és felkérjük őket nyilatkozzanak: kívánják-e tovább

egyénileg fizetni a biztosítási dijat. Ha- igen, úgy postai csekken, vagy fiókjainknál befizethető a biztosítási díj és nem szűnik meg a CSÉB-biztosítás, ami érdeke ügyfeleinknek és nekünk is. Azoknak, akikhez valamilyen oknál fogva érdeklődő levelünk nem jut el, javasoljuk: jelezzék a területileg illetékes fiókunknál, hogy a sorkatonai szolgálat ideje alátt a CS®B-biztosí-‘ <tási díjat egyénileg kívánják tovább fizetni. Más biztosítások esetében is ajánlatos hasonló módon eljárni.

Haovan menteti meg a lettéi lazacot?

A Volga-parti Volgográd ichtiológusainak húsz évre volt szükségük ahhoz, hogy kidolgozzák a fehér lazac állományának helyreállítását célzó technológiát. Ez a hala lazacfélék páratlan képviselője. csak a Kaszpi-tengerben él

A keskeny, egy méter hosz- szúságú halat a kipusztulás veszélye fenyegette. Á Volga

folyón az erőművek vízlépcsőinek gátjai elzárták a halak vándorlásának útját. A volgográdi halüzemben, hogy megmentsék a fehér lazacot, megkezdték a hal mesterséges szaporítását.

Ez a munka nehéznek bizonyult. Az óvatos fehér lazac ősszel ívik. Az ikrákból több mint fél év múlva fejlődnek ki az ivadékok. Ráadásul, mérsékelten hideg vízre van szükségük, meghatározott áramlási sebességgel. A víz hőmérsékleti viszonyainak a fenntartására nagy teljesítőképességű hűtőberendezéseket kapcsoltak be.

Jelenleg a fehér lazac reprodukciójának a technológiáját teljesen kidolgozták, s így csökkent az értékes halfajt a kipusztulásának a veszélye.

Huszonhat idős ember tölti napjait Hugyagon az öregek napközi otthonában. A helyi ta* nács jóvoltából két éve kialakított tágas épületben a televíziónézés és rádióhaltgatás mellett újságot olvasnak, kártyáznak — jobb felső képen —, míg Antal Ferencné és Ferencz Jánosné — bal alsó képen — kézimunkálással, kötéssel, horgolással töltik szabad idejüket. Koesog Józsefné — jobb alsó képen — a saját maga által kialakított virágoskertben dolgozgat napközben. Vigyáznak az itt lakók egészségére is Hugyagon, a község orvosa — bal felső képen — hetente egy alkalommal vizsgálja meg az idős lakókat, valamint egészségügyi előadásokat tart részükre. (Rigó Tibor felvételei)

Föld alaili lávák melege

Loggiátc, gyepek, naturisták

Az elmúlt években a Szovjetunió területén több mint 50 föld alatti melegvízű tavat találtak. Közülük a legnagyobb a néhány millió négyzetkilométeres területű szibériai, a másik hatalmas medence az Azovi- és Kasz- pi-tenger között fekszik.

Csak a közelmúltban állapították meg a geológusok a föld alatt: tengerek határait, a víz hőmérsékletét és meny- nyiségét. Ezzel új probléma adódott: hogyan hasznosítsák a föld alatti tengereket. . A termálvizek hőmérséklete elég magas, általában csak 40—50 fok meleg, és nem alkalmas helyiségek fűtésére sem a villanyerőművek turbinái számára. A szakemberek segítettek megoldani a kérdést, hogy hogyan hasznosítsák a 'termálvizeket... a hűtőiparban. Azt javasolták, hogy az 50 fokos hőt párologtatással alakítsák át hideggé, a különféle hu tőházak és az ipar számára.

A

mikor arról volt szó, hogy a lakótelepi erkélyeket nem lehet beüvegezni, cikkek, nyilatkozatok jelentek meg pro és kontra a városkép fontosságáról, jegyzékváltásra került sor a tanács és a lakók között, visszaállítási határozat és büntetés formájában. Mégis csak abszurd, amit a lakók megengednek maguknak, beüvegezik az egyébként semmire nem való loggiákat.

Diplomás kertészeink megtervezik a zöldövezetet a lakóházak körül. Innen odáig, onnan idáig. Kinő a fűmag, s akkor a» sarkokon, vagy a mértani pontossággal kijelölt pázsitszőnyeg közepén, gyalogutók tűnnek fel a buszra rohanó, üzletbe menő, néhány hete még társadalmi munkát végzők lábai alatt. Abszurd módon nem becsülik a lakók saját környezetüket. Aztán újra bevetik, a fű újra kinő, és újra letapossák. Már őr is van, de nem akkor, amikor az átjáró újralétesül. Harmadszorra, negyedszerre aztán marad a gyalogút. A kertészmérnök most már betervezi a saját programjába.

Délegyházán kezdődött néhány éve a naturizmus. Abszurditása Ugyancsak felkavarta a közvéleményt. Önvédelemből egyesületük alakult, tiltakozásul (?) rend, fegyelem honolt a területen. Azonkívül, hogy a mezítelenkedők száma egyre nőtt. kifogásolnivalót a hivatal felöltözött emberei sem találtak. Most már a főváros egyes strandjain is lehet a gyengébb nemnek fürdőfelsőrész nélkül napozni. Járni még nem szabad nekik.

És sorolhatnám tovább

Filozófus barátom, nagy könyvtárigazgató mondta hajdanán: „Minden abszurd magában hordoz valami kvalitást. Míg kevesen csinálják, lehetetlennek tűnik a dolog, mihelyt sokan, eget kér magának.” B. K.

Rekviem Ráróspusztáért

Rekviem: gyászmise; ennek szövegére írt énekes zenemű. Vajon kell egy pusztáért búskomor, merengő gondolkodás? Igen! Nógrád minden gyöngyszeméért érdemes, hátha feltámadást hoz az el- síraíás. újra felfedezzük kincseinket és, ha nem is milliókért de gazdaként óvjuk, őrizzük, hogy ne verje ot rombává az enyészet, s az idő — hisz’ a miénk.

Ráróspuszta. A Budapest— Kassa közötti póstaút ment itt valaha, át az Ipolyon. Losonc irányába. Lovakat váltottak itt. karámban tartották a „várókat” a pusitán. Madách is járt erre. Nógrádi Sándor harcostársai német katonai szerelvényeket robbantottak ezen a helven.

Ha ősszel járja az idegen a tájat, úgy szorul össze szíve a Csodálatos látványtól, a színektől. mint ahogy összesimul itt a folyó, a műút és a vasút

' Nógrád szakáitól Litkéig lüktető életünk és idegeink gyógyírja, az „őscsend”, a tiszta természet, a látvány harmóniája, megragadja és itt

tartja az átutazót. Ez a táj a környező községek „zarándokhelye” volt, még a 70-es évek második felében is. Akkoriban, több éven át a nyári kulturális rendezvényeken ezrek szórakoztak, pihenlek az Ipoly karéjában.

Az a színpad már elkorhadt, hiszen minden évben „meg- fürösztötte” az áradás, de ez akkor táncost, közönséget sem zavart. Szabályozták az Ipolyt. Ma gyönyörű, «ima új színpad áll, öltözővel, sorülőkékkel, aszfaltos kifutóval és villanynyal. Öt éve néz ásítva a szlovák hegyek felé, de csak egv-egy kiránduló család gyereke „kóstolja” alig karcolt, világot sem jelentő deszkáit, — versikével, ugrálással.

Az „életet” az ifjúsági tábor jelenti, amelvnek helyét egy iószemű. vállalkozó szellemű járási KISZ-titkár találta meg. pontosan 15 éve. Azóta milliókat érő társadalmi munkával és állami támogatással i20

férőhelyes, összkomfortos bázissá lett az egykori erdei tisztás.

Belelapoztam a tábor vendégkönyvébe. Százak forduD tak meg itt, szinte az ország minden tájáról, és őszinte csodálattal írtak a környék varázsáról, szépségéről. Igen sok a visszatérő vendég. Van még „élet” — ha ez magán élet is — az évek során üdülőteleppé szépült rárósi dombokon is. Néhány „vadkacsalábon'’ forgó ép Vet mellett sok-sok apró, a tájhoz, a pihenéshez illő házikó- „teicint rá” a sztregovai 'hölgyre.

Ahol az út. a vasút és az Ipoly a legszorosabban’ öjeli egymást, ott búvik mag néhány éve egy bekerített, rozsdaszínű kútfej, alatta egv fúrás adta ..melegvíz-remény”. Hozzátapadva találgatások sora. Arról, hogy itt 'esz-e majd Nógrád legszebb melegvizű fürdője, pihenőhelye, turista- bázisa.

Ráróspuszta. A két várostól (Salgótarján és Balassagyarmat), a betonrengeieglő; egyaránt 30 kilométerre fekszik, autóval fél óra. (Egy nagyváros lakója ennél töboet is uta-- zik munkahelvére.i A városokkal autóbusz és vonat köti össze. Ha NógrádsZakál felől közelít az idegen, enyhíthetné szomját a községoen található „csevicekút” szénsavas vizéből. Enyhíthetné, ha gondos gazda őrizné e kincset. Gyerekként sokszor ittam a gyorsan felhúzott vízből úgy. h,ogv „erejétől” könnybe lábadt a szemem. Ma letakarva, vascsővel „megújítva”, állandó- rossz szivattyúval és gyenge, élvezhetetlen vasízű vízzel. Az öregek azt mondják, tisztítani kéne’ és olyan szerkezet is jó volna, amely nem rón.ia a viz természetes erejét.

A kúttól már látszik a romokban heverő kis kápolna a Kálvária-domb tetején. Ha utat találna a turista, az országjáró, nem hagyná ki, hogy felmásszon a szinte körpanorámát nyújtó tetőre. Tiszta időben Szécsényig is ellátni innen. Talán jó ötjét és úgyns vállalkozó utat nyithatna az egykori búcsúhelyhez.- Innen pár száz méter a Pá- rizs-patak völgye. 1 ’(Elnevezését máig homály fedi.) Természetvédelmi terület. Egy kis ötletességgel és némi pénzzel iáiogathatóvá lehetne tenni a megannvi őskőzef. levélnyomat és faopál (megkövesedett fa) varázslatosan szép lelőhelyét. Mintegy 200 méter séta az árnyas hegyoldalon (ha lenne sétaút), és pihenőhely Rárós előtt a környékbeliek által „Feneketlen-tó”-nak elnevezett kis fennsík, ahonnan látszik Madách szülőhelye is.

Ráróspusztát Lítke felől közelítve autósnak, turistának

el a lezárt kútfőhöz. Nincs annyi érdekes és szép látnivaló, mint az előbb említett irányból. Ám,, az utazó • megismerkedhet a Lükétől néhány kilométerre, az Ipolytar- nócon hamarosan megnyíló ősnövény- és ősállatnyom-be- mutatóvat, a Csapás-völgyben. A miocén kori. több millió éves megkövesült ősfenyő — amely európai nevezetességű — bizonyára sok látogatót vonz majd.

Lám írhattam volna azt is: Ráróspuszta és környéke. Néhány kilométernyi utat rajzoltam meg, csak érintve az érdekességeket és teljességgel felsorolva azokat. . Itt, a megye északi szélén maga a természet kínál sok ötletet megvalósításra, hogy a vendégváró Nógrád még gazdagabb jegyen ás boldogabbak az itt élők. Jól tudom, a pénzszűka nagy úr, de addig is, amíg jut ide is. a jó gazda szemével érdemes figyelni a még felfedezetlen Ráróspusztára és környékére.

Demus Iván

NÓGRÁD — 1985. szeptember 3., kedd 5

I

*' • 1