Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

Évente többezer-féle autóvillamossági alkatrészt gyártanak a Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenöi telepén. Ebben az évben helyeztek üzembe egy új fnrgáesológépet, ezáltal nőtt a termelékenysége (az eddig egyedi munkáv al készült) a 20 milliméter feletti alkatrészek megmunkálásának. ’ ' — bp — Balassagyarmat fef Beszfiéseért Ha hozzájárulunk .— Hogy mit fizessek? — kérdezi * az nteabeli, ismerős szomszédasszonyom és kezét a fülére téve közelebb hajol hozzám. Mondom neki, hogy semmit, kivált nekem ne, én esak azt szeretném tudni tőle, mit szól a településfejlesztési hozzá­járuláshoz. Hirtelen megjavul a hallása! — Én arról nem tudok semmit... VT­így lehetnek még többen is Balassagyarmaton, ezért nem irigylem a tanácstagokat és a póttanácstagokat, meg az őket segítő népfrontaktívákat, akik péntek óta járják a választó- kerületeket,' hogy a nyilatko­zatot kitöltessék a helybeliek­kel. Türelemre lesz szüksé­gük, pedig okos érvekkel in­dulnak útnak esténként és a hét végi pihenőnapokon. A városi tanács augusztu­si ülésén elfogadták azt a ter­vezetet, hogy ötezernyolcszáz lakással és ingatlannal ren­delkező honfitársunk évente ezer forinttal járuljon hozzá a város fejlesztéséhez. A szá­mítások szerint ez a VII. öt­éves tervben húszmillióval növelheti majd az ismert okok miatt szűkösebb kassza tartal­mát. A pénzt a terv szerint az ivóvíz szükséges és bizton­ságos előteremtéséhez, < meg az általános iskolai oktatás feltételeinek javításához használnák fel. Azért a felté­teles mód. mert a nyilatko­zatok értékelése után dől el valójában, hogy a balassa­gyarmatiak mit tartanak iga­zán fontosnak. Tény. hogy néhány eszten­dőn belül a most még elegen­dő ivóvíz már kevés lesz, s Dejtárról a mostani négyezer köbméter helyett hatezer köb­méter vízre lesz szüksége a gyarapodó városnak. Ehhez viszont vízátemelő és -tároló szükséges — egyebek mel­lett. Pénz nélkül aligha lesz. Az iskolák zsúfoltak, felsze­reltségük sem azonos, a fel­újításra is kellene... A szak­emberek tehát ezt a két dol­got javasolták, de, hogy a lakosság ezzel egyetért-e, az hamarosan kiderül. Lengyel Ottó nyugdíjas fes­tő kisiparos — miközben ar- wébb tessékel az állványok alól — azt mondja: — Én kifizetem majd az ezer forintot, nem ágálok el­lene. Hogy mások? Nézze, sok mostanában a terhe az embereknek, meggondolják, hova teszik a pénzt. Ha húsz- harminc évvel ezelőtt előrelá­tóbbak lettünk volna bizo­nyos dolgokban, most nem kéne újra megcsinálni. Tudja, én is ott voltam, amikor majd negyven éve a régi megyehá­za dísztermének stukkóit le­vertük. Most megtaláltuk né­hány darabját. Hát én kiön­ván az ottani jövedelmi szonyok ezt indokolták. Ahány ház, annyi szokás, ahány település, annyiféle megoldás is lehetséges. Sza­kai Jenő szerint ezt még nem próbáltuk, az eredményét sem tudhatjuk előre. Igény bőven van, pénz viszont annál ke­vesebb. Húszmillió forint —, ha így dönt majd a város la­kossága — egy embernek ha­talmas összeg, egy városnak csekélység. Annak látszik. Mert a szennyvízcsatorna mé­tere ma ezerötszáz forint kö­rül van, egy kórházi ágy —, ha jól emlékszem — százezer forint! Ha van rá pénz. A te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lással bővül a tanácsok gaz­dálkodási kerete. Ez az, amit mindannyiunknak meg kell értenünk. Ehhez Balassagyar­maton évente ezer forinttal kellene hozzájárulni. . Hortobágyi Zoltán A népfront ksniresszusa előtt S algótarján épületeinek lépcsőházaiban is feltűntek már a plakátok, ma esté­re ismét véleménycserére invitálják a lakosságot. A megyeszékhely déli körzetében még ki is egészítették a meghívót, s a város­körzeti népfrontbizottság ezt is leírta: minden remény szerint legalább olyan széles körű érdeklődés kíséri majd a mostani párbeszédet is, mint amilyet a nyár elején, a képviselői és tanácstagi választásokat megelőző időszak, ban tapasztaltunk. A véleménycserére ezúttal a népfrontmoz­galom kongresszusára való készülés ad al­kalmat, a tömegmozgalom év vegén sorra kerülő kiemelkedő eseménye előtt újjává­lasztják a helyi és területi bizottságokat. Mától október 1-ig a községkörzeti és város­körzeti részfalugyűiéseket és lakógyűléseket rendezik meg, szeptember végétől október közepéig újjáválasztják a községek és vá­rosi jogú nagyközségek népfrontbizottságait, a nógrádi városok népfrontértekezleteire ptedig október 19-e és 28_a között kerül sor. A népfrontfórumok meghatározó feladata ezúttal is a számvetés, a várakozások szerinti nyílt vitában azt kell összegezni: a mozgalom 1981. évi VII. kongresszusa óta eltelt idő­szakban milyen munkát végzett a Hazafias Népfront. Azt már most. az értékelések és a viták előtt is megállapíthatjuk, hogy az el­múlt néhány év a népfrontmozgalom tettek­ben. eredményekben gazdag szakasza volt, a helyi és területi bizottságok változatos, köz­érdeket szolgáló munkáról adhatnak számot. Sokszínű tevékenységgel vált mindennapi gyakorlattá az a jelmondat, ami a legutóbbi kongresszuson az Építők Rózsa Ferenc szék­hazát díszítette: „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvés”. A mozgósító erejű felhívás valóra váltása minden cselekvésre kész, a települése és a szélesebb régiók iránt felelősséget érző em­bernek lehetőségét adott a közérdeket szol­gáló mindennapi munkára. Akkor is, amikor az ország egészét érintő fontos ügyekben kellett véleményt alkotni, s akkor is. amikor a saját település javát szolgáló, a falut és a várost gyarapító társadalmi munkára hívták az embereket. A mérlegelést és a számvetést a helyi sajátosságoknak megfelelően elvégzik •majd a bizottságokat újjáválasztó népfront- fórumok, az elmúlt évek nagyobb lélegzetű feladataiból ezúttal csak válogathatunk. Fe­lelősséggel Try i Ivarul attak véleményt az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok vá­lasztásáról szóló 1983. évi III. törvény javas­latának széles körű társadalmi vitájában, ez év nyarán pedig oroszlánrészt vállaltak a népfrontbizottságok és aktivisták abból, hogy a kiszélesedő demokratizmus jegyében az új választási törvény a gyakorlatban is kiállta a próbát. A sor folytatható azzal, hogy a nép­front patrónusa az Olvasó népért mozgalom­nak, tevékeny részt vállalt az elöljáróságok megalakításában, felkarolta egyesületek ala­pítását, környezetvédelmi őrsegeket szerve­zett, létrehozta a fogyasztók tanácsait. A te­vékenység sokszínűségét ezek a példák csatk érzékeltetik. Idézhető csaknem speciális vál­lalkozás is az elmúlt évek munkájából: nóg­rádi népfrontbizottságok részt vesznek a kis­települések kulturális éietenek fellendítését szolgáló kezdeményezés valóra váltásában is. Sok szó esik majd a településeket fejlesztő közhasznú társadalmi munkáról is, aminek M Vezetőséovátasztás a mozgáskorlátozottak egyesületénél Biztató kezdeményezések, cselekvésre ösztönzés egyik legfőbb szervezője a népfront, s ami­ben igazán látványos eredmények születtek.- Éppen szombati számunkban közöltük az ez évi őszi társadalmi munkahónap felhívását, s ez is utal arra, hogy a nógrádiak lakó- helyszeretét csupán 1984-ben 486 millió fo­rint értékű társadalmi munka bizonyította. A népfront választási ciklusának ideje alatt országos visszhangot kiváltó eredményeket is elért Nógrád, messze földön híre kelt pél­dául a vanyarciak vagy a nógrádmegyeriek Újat teremtő igyekezetének. A sikerek magyarázata összetett okokban keresendő, de alighanem az első helyen kell említeni a nyílt településpolitikát. Éppen a népfrontbizottságok tevékeny közreműködé­sével a lakosság széles köre vett és vesz részt a feljesztési célkitűzések kialakításá­ban. Az pedig régi igazság, hogy így jobban magáénak érzi az ember a község vágy vá­ros terveit, nagyobb aktivitással kapcsolódik be a végrehajtásba is. A számvetés mellett szó lesz a mostani fórumokon a jövendő tennivalóiról is, meg­határozzák azokat a főbb célkitűzésekét, amelyek a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását szolgálják majd. A népfront­választások fórumai is jó alkalmat teremte­nek a kialakított és immár elfogadott VII. ötéves tervi koncepciók véglegesítést, meg­előző finomításához. .Azzal együtt, hogy fel­tárhatók a településfejlesztést szolgáló újabb lakossági erők. mert nyilvánvaló igazság: terveink csak együttes erővel, a lakosság és az üzemek nagyobb áldozatvállalásával le­hetnek valósággá. Éppen azért a most követ­kező párbeszédek jó szolgálatot tehetnek a jövő évtől bevezetendő településfejlesztési hozzájárulásnak is, még jobban tisztázva a célokat: módszereket. A kongresszusra való készülés természete­sen együtt jár a tisztújítással is: a 3100 te­rületi és helyi bizottságba több mint kilenc­venezer aktivistát választanak majd. Nógrád- ban a három város mellett csaknem százhúsz községi bizottságot választanak, újabbakkal gyarapszik a körzeti népfrontbizottságok száma is. S, hogy kik kapnak majd bizal­mat? Az elkötelezettsegen túl a rátermettség es az alkalmasság a meghatározó, a törekvés szerint a bizottságok tükrözik a mozgalom társadalmi és politikai összetételét. Az ará­nyos képviselet igénye pedig azzal jár, hogy ott kell lennie a testületekben a párton- kívülieknek, a nemzetiségiek és egyházak képviselőinek, az ipar és mezőgazdaság dol­gozóinak, fiataloknak, az értelmiségieknek és nőknek. A népfrontbizottságoik újjáválasz- tása pedig kiváló alkalom arra, hogy teret és cselekvési lehetőséget, felelősségteljes köz­életi megbízatás kapjanak azok. akik a júniusi választás előkészítése során jelöltekként be­bizonyították alkalmasságukat. inden bizonnyal ezúttal is lesznek vi­ták, a teendőkről és jelöltekről egy­aránt. Mi több: keH is a nyílt szó, az őszinte elemző vélemény. Ezáltal is bővülhet a népfrontmozgalom demokratizmusa, erő­södhet társadalmi jellege. S, a szocialista nemzeti egység erősödése, a párt szövetségi politikájának érvényesülése révén a népfront­mozgalom a maga sajátos eszközeivel így szolgálhatja igazan eljövendő feladataink megvalósi tását. K. 6. töm abból újra és visszatesz- szük a helyére, társadalmi munkában, persze. A meny- nyezet freskóját is föltárom, abban is segítek. Nyilván ez is számít majd, nem? Ezzel az ötlettel kopogok be Szakai Jenőhöz, a városi nép­frontbizottság titkárához. — Gondolták-e arra, hogy ezzel a fizetendő összeggel csappan majd a társadalmi munka? — A pénzt a nagyközösség gondjainak megoldására kí­vánja a tanács fordítani, de adott esetben a rendelet sze­rint a szükebb közösség érde­keinek érvényesítésére is van mód. Mi már többször java­soltuk, hogy a tanácstagok eddigi pénzügyi alapját, a ko­rábbi tízezer forintot emel­jék húszezerre. A körzetek össze is foghatnak ketten- hárman. így az égető gondok megszüntetésére több forint juthat. Egyik évben az egyik körzetben, a másik esztendő­ben a másikban valósíthat­nak meg valamit. A település- fejlesztési hozzájárulás vi­szont maradjon az egész vá­rosé — ez a mi álláspontunk. — Létezik olyan javaslat is, hogy a jövedelem után ál­lapítsák meg a hozzájárulás összegét. — A rendelet ezt egységes összegben szabályozza, meg­adott kereten belül. A több­letjövedelmet másképpen von­ja el az állam, a településfej­lesztési hozzájárulásnak nem ez a szerepe! Én úgy látom, hogy a tanácstagok és a la­kosság kapcsolata szorosabbá is válhat a korábbinál, hi­szen a befizetett pénz sorsát az a választók számon kérik majd, annak sorsát figyelemmel kí­sérik. így látja ezt de Kecskemé- thv Gvuláné országgyűlési pótképviselő is: — Én egyetértek a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás fi­zetésével, hiszen így a lakos­ság még inkább arra fordít­hatja ezt a pénzt, amire a legfontosabbnak véli. A kö­zös érdek felismertetésében és megértetésében pedig a ta­nácstagok felelőssége vitat­hatatlan. Tudomásom van róla, hogy másutt fölemelték a fizetésre kötelezhetők csa­ládjában az egy főre jutó két­ezer-ötszáz forint minimu­mot háromezer forintra, nyil­Gréyeiri ÉpietsiÉ tin Tatán, a Komárom megyei gyógyszertári központban el­helyezték az ott felépítendő új székház alapkövét» Az ün­nepségem részt vett Havasa Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első tit­kára és cte. Fűzi István, a» Egészségügyi Dolgozók Szak., szervezetének főtitkára. A tervek szeriirt 1987 efc»* jén készül él a háromszintes,' 3209 négyzetméter alapterüle­tű székház, amelynek felépí-i tésére csaknem 50 millió fo-A rintot költenek. A Tatabányai Szénbányáik kivitelezésébe®» létesülő épületben középüzemi gyógyszerkészítő laboratórium; gTÖgyszervizsgiíhí labor»!'órij um, oktatóterem, tartalékra^* tár és txftib szociális helyiség kap helyet. Az új székház át­adásával befejeződik a gyógy-J szertári központ fejlesztése; amelyet az t981-ben átadott 3600 négyzetméter atapterüieá tű raktár létrehozásával kezdj tek meg. NÓGRÁD — 1965. szeptember JA- héttő A rokkantak nemzetközi éve alkalmából, 1981-ben Nóg- rád megyében megalakult a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete. Az indulás — he­lyiség, anyagi eszközök hiá­nyában — nem volt zökkenő- mentes, bár az addig a tár­sadalom perifériájára szorult emberek sokat vártak az egye­sülettől, elsősorban egyéni gondjaik, társadalmi beillesz­kedésük megoldásában. Nos, az alakulás óta négy esztendő telt el, a megyeszék-, helyen a városközpontban megnyílt az egyesület irodá­ja, több / üzem, vállalat anya­gi támogatást nyújtott az eredményes munkához. Am a vezetőség tagjainak változása, cserélődése fékezte azt. Hogyan lehetne előrelépni, mit kell tenni annak érdeké­ben. hogy a mozgássérült em­berek érdekképviselete való­ban, megoldott legyen? Erről folyt a szó azon a közgyűlé­sen, amelyet szombaton Sal­gótarjánban tartottak az egye­sület vezetői, tagjai, patrónu- sai. Rácz János megbízott el­nök beszámolójában hangsú­lyozta. hogy a legfontosabb, a cselekvésre ösztönzés, a mozgósítás, olyan kezdemé­nyezések életrehívása, ame­lyek valóban bevonják a min­dennapok vérkeringésébe a hátrányos helyzetben élőket. Egy ilyen kezdeményezésről máris beszámolhatunk olvasó­inknak, reméljük a jó példa ragadós. A megy« pártbizottság és a bátonyterenyéi nagyközségi ta­nács támogatásával, a moz­gáskorlátozottak megkapták a kisterenyei \népkertben lévő kastély öt helyiségét, hogy azt saját céljaikra fordítsák. Az egyesület szerződést kötött a Salgótarjáni Ruhagyárral, s néhány hete tíz varrógép kát- , tog a kis üzemmé alakított egyik teremben. Mozgássérült asszonyok tanulják itt a var­rás fortélyait, s ők lesznek majd azok, alfik az otthon be­dolgozói munkát vállalóikat is bevezetik a ruha készítés rejtelmeibe. Az eddigi tapasz­talatok kedvezőek. A többi te­remben amolyan szabadidős- kulturális centrum alakul. Az t amatőr színjátszók Bacsics Jó­zsef színművész vezetésével máris dolgoznak. A tervek szerint a klubprogtamok kö­zött lesznek egészségügyi elő­adások. jogsegélyszolgálat, ren- dezven »szolgálat (esküvők, ün­nepek megrendezése) és alka­lom nyílik a teremsportokra is. Alt Lászlómé, az egyesület titkára beszámolt a tagságnak az év kiemelkedőbb esemé­nyeiről. A nógrádi mozgássé­rült fiatalok szépén szerepek­ek Egerben a sportkupán, jten a tatai edzőtáborban vet­ek részt. A tagsag kirándulá­sihoz az öblösüveggyár, a vasöntöde- és tűzhelygyár in­tvén autóbuszt adott. A vá- •osi uszoda, a strand szintén (edvezmenyt kínál a mozgá­sukban korlátozott emberek- lek — nagyon kevesen éltek, ílnek a lehetőséggel. Az MHSZ ötvenszázalékos fize- ésj kedvezményt ajánlott fel i gépkocsivezetői tanfolyam ?lvégzéséhez. Király József, az arszágos egyesület vezetőségi tagja, Nógrád megye instruk­tora hozzászólásaiban a tag­iág passzivitásáról, közömbös­ségéről szólt. Pedig ha kapni akarunk, nekünk is adnunk Kell valamit — hangsúlyozta. Ami a passzivitást illeti: a izomban közgyűlésen a csak- lem ötszáz fős tagságból mind­össze százan jelentek meg. A hozzászólásokat követően — melyek között szó esett, a gyó­gyászati segédeszközök be­szerzésének nehézségeiről, a sérült emberek anyagi és la­kásgondjairól — a tagság meg­választotta az áj vezetőséget. Az egyesület eimöke Rácz Já­nos lett. elnökhelyettesei pe­dig Serfőző Tamás és Gold- mann Lászlómé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents