Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-03 / 206. szám
m felügyelőség első inteni] Peregi Istvárnai. a megyei munkavéilelnii felügyelőség vezetőjével Húszéves gyakorlat változott meg tavaly júliusban: a munkavédelem központi irányítása a szakszervezet hatásköréből az újonnan megalakult szerv, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe került, amely közvetlenül a Minisztertanácsnak alárendelve működik, s feladatát a megyei munkavédelmi felügyelőségek út.ián látja el. Az új szervezet feladatairól egyéves tapasztalatairól Peregi Istvánt, a Nógrád Megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetőjét kérdeztük. — A változtatás indoka az egységes és az állami irányítás volt. Mit jelent ez az egyéves tapasztalat birtokában? — A felügyelőség hata»kö- re — a bányászat és a fegyveres testületek kivételével — a népgazdaság egész területére kiterjed. F.zelött a KI. SZÖV, a KIOSZ és megyei tanács szakigazgatási szerve is ei'á*Vt hatósági felügyeletet a murkávédé.errben a hozzájuk tarozó s ei vek felett. Ma perrg az egységes felügyeletet a munkavédelmi felügyelőségek látják el. Igaz, hogy azok az államigazgatási jogkörök megvoltak a szakszervezeteknek és más érdekvédelmi szerveknek is. amelyeket most a felügyelőség gyakorol, de a következetes és szigorú számonkérés az, érdekképviselettel nehezen volt összeegyeztethető. — Mennyiben más ma ezeknek a jogköröknek a gyakorlása? — Alapvető feladatunk az ellenőrzés, a hiányosságok feltárás® annak érdekében, hogy a munkabiztonsági feltételek megvalósuljanak. Ügy véljük, hogy a munkavédelemben is folyamatos fejlődésre van szükség, s a munkabiztonságnak a termeléssel elválaszthatatlan egységet . kell képeznie. Nem lehet elmenni a feltárt hiányosságok mellett. ezek megszüntetésére a munkahelyi vezetőket határo- zatbaú határidő megjelölésével kötelezzük. Nem levelet, vagy jegyzőkönyvet küldünk k.i, hanem határozatot adunk k:, amit —, ha az érintettek nem értenek egyet velt — megfellebbezhetnek. Elvünk, hogy élni, jobban élni kell a számunkra biztosított jogkörökkel. S ez nem csak jogunk, hanem kötelességünk is. — Közelebbről milyen tevékenységet jelent ez? — Munkánkban szükség van a megfelelő irányítási, szervezési, ellenőrzési és bizonyos esetekben szankcionálási tevékenységre is. Célunk, a dolgozók munkaerejének tartós megóvása és a biztonságos munkakörülmények megteremtése. ehhez pedig a technológiai fegyelem betartását, a biztonságos gépállapotokat, az új berendezések létesítésével, üzembe helyezésével kapcsolatos munkavédelmi előírásokat folyamatosan ellenőrizni kell. Kiterjed munkánk a bekövetkezett üzemi balesetek szakszerű kivizsgálására. az egyéni védőeszközök biztosításának és viselésének megkövetelésére. Vizsgáljuk azt is, hogy megtörténnek-e a munkavédelmi belső ellenőrzések, szemlék, vagy szabályosak-e a kötelező munkavédelmi oktatások.' — A számok tükrében mi jellemzi az eddigi munkát? — Egyéves működésünk alatt főleg a munkavédelmi szempontból veszélyesebb gazdálkodóegységeket ellenőriztük, előre . meghatározott ütemterv szerint. A múlt év második fél évében 63, idén az első fél évben 313 á Ham i ga zgatási határozatot adtunk ki. s ezekben egyenként — átlagosan — 4—5 intézkedés megtételét írtuk elő a vállalatok, szövetkezetek, részére. Szabálysértési eljá. rá-st — súlyosabb, vagy visszatérő hiányosságok miatt — 158 esetben kezdeményeztünk, s közülük legtöbbször ä felügyelőség számára biztosított új szankcionálási eszközt, a helyszíni bírságot alkalmaztuk. — Előfordulf-e vizsgálataik során gép, vagy üzemrész leállítása? — Volt ilyen is. l,e kellett állítani például az ec.segi termelőszövetkezet drótfonatgyártó üzemét, mert a nyomástartó berendezéseken a biztonsági műszerezettség nem volt megfelelő. Vagy például az öblösüveggyár tanműhelyét, mert itt az elektromos vezetékek voltak rosz_ szak. s az épület is beázott. — Az ütemezed vizsgálatokon kívül nyitott szemmel járva, rá'eltek-e „véletlenül” munkavédelmi szabálytalanságokra? — Természetesen. Az egyik felügyelő például az újonnan kapott fényképezőgépet próbálta ki a székhelyünk előtt, s a lencsébe pillantva becélozta az épülő postahivatalt, így vette észre, hogy szabálytalanok az épület körül az állványok. Egyik alkalommal pedig az SKÜ-be mentünk ellenőrzésre, és ott a fű t ésk o rszer űsí tésen d ol gozó HÖVILL leányvállalat munkájában tapasztaltunk hiányosságot: a hegesztés során elérett gumitömlőkkel, rossz nyomásmérőkkel dolgoztak. Eljártunk hát e „véletlen” esetekben is. — Hogyan lehetne összegezni a megyei felügyelőség egyéves működését? — A munkavédelmet egyetlen üzemben sem oldhatja meg egyedül a munkavédei- rnks E munka társadalmasítására továbbra is szükség van. és ebben szerepük lehet és van a szakszervezeteknek, az érdekképviseleti szerveknek megemlítve csupán például a munkavédelmiőr-moz- galom megszervezését. Tapasztalatunk, hogy. ahol a munkavédelmi felügvelő akár egyszer is megfordul, a gazdasági vezetők nagyobb figyelmet fordítanak a biztonságos munkavégzés követelményeire. És ahogyan mi is. úgy a legtöbb helyen a vállalati vezetők is partnernek .tekintik a felügyelőség dolgozóit Zsély András Uj tanműhelyt avattak a Fűtőbe»1 bätonyterenyei gyäräban Tegnap került sor a Fűtő- ber bátonyterenyej gyárában az új tanműhely átadására, amelyen a gyár tanulóin kívül részt vettek: Szabó István. a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. a helyi párt. és társadalmi' szervek, a kivitelező, tervező vállalat vezetői, a környező általános iskolák, valamint a 209. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatói Az egybegyűlteket Kecskés János, a gyár személyzeti és oktat ási osztályának vezetője köszöntötte, majd Szűcs László gyárigazgató mondott avatóbeszédet. Elöljáróban utalt arra, az új tanműhely legjobban szimbolizálja, hogy mai gondjaink mellett a jövő feladataival is foglalkozunk. Ezután visszaidézte a gyár rövid történelmét, majd érzékeltette. milyen nehéz körülmények közepette, milyen alacsony színvonalú műszaki- technikai teltételek mellett oldották meg feladataikat, köztük a tanulóképzést. Kezdettől fogva a szakmunkás- utánpótlás egyik fő forrásának a szakmunkásképzést tartották és tartják ma is. Az eltelt 15 év alatt 200 tanuló ■'?ált elméleti és gyakorlati felkészültségű szakmunkássá. Beszélt még a pályaválasztási munkájukról, a különböző ösztöndíjakról, a pályázati lehetőségekről, a továbbtanulásról, majd hangsúlyozta: — A jövő feladatai, a korszerű technikai eszközök alkalmazása, a termék- szerkezet rugalmas váltása is igényli, hogy tanulóinkat ennek szellemében modern gépek. mérőeszközök, műszerek és jé körű! mén vek között tűnik,uk a szakmai fogások elsajátítására. E . gondolatok jegyében kezdődött meg 1983- ban az új tanműhely építése, amely 45 fiatalnak biztosít korszerű keretek között gyakorlati oktatást. A létesítmény felépítéséhez az Országos Szakmunkásképzési Alapból tízmillió forintot kaptak, melyhez saját beruházási, fejlesztési alapjukból 4.5 milliót tettek hozzá. A kivitele* ző, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat, az ÄGTI tervei alapján határidő előtt adta át a ma és a holnap követelményeinek is megfelelő korszerű tanműhelyt. A gyárigazgató befejezésül a meglevő technika további korszerűsítését hangsúlyozta, majd megköszönte a közreműködő szervek, intézmények és személyek — köztük a Művelődésügyi és Építésügyi Minisztérium — segítő közreműködését, majd a létesítményt átadta Nagy Tibor tanműhely vezetőnek. Ezután Varga László, a vállalat igazgatója Kiváló dolgozó kitüntetéseket, Szűcs László pedig pénzjutalmat adott át. Befejezésül a meghívottak megtekintették az új létesítményt. Kiállítás Budatétényen * Bemutatkoznak Nógrád megye fogyasztási szövetkezetei A megnyitóünnepség résztvevői — kép: kulcsár — A nógrádi fogyasztási szövetkezetek — illetve jogelődjeik — megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére múltjukkal, jelenükkel mutatkozik be nyolc nógrádi áfész, kilenc takarékszövetkezet és tizenöt lakásszövetkezet a SZÖ- VOSZ budatétényi Továbbképzési és Oktatási Központjában. A kiállítás tegnapi megnyitóján részt vett Géczi János, a Nógrád megyei párt- bizottság első titkára, Szlame- niczki István, a SZÖVOSZ elnöke. az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, Boros Sándor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, és dr. Mosonyi Gyula, a rendező SZÖVORG igazgatója. A kiállítás fotókkal, grafikonokkal. eredeti dokumentumokkal és a szövetkezetek ma gyártott termékeivel kíséri nyomon a fogyasztási szövetkezetek fejlődésének útját. Ez az út a riángyá szövetkezetektől a földművesszövetkezete- ken át egeszen a ma igen jelentős ipari tevékenységet is végző fogyasztási szövetkezetekig terjed. A falusi lakosság kereskedelmi ellátásán túl egy sor igen fontos tevékenységet végeznek a mai kor áfészei: mezőgazdasági termékeket termeltetnek. feldolgoznak, exportcikkeket állítanak elő, az ipari nagyvállalatok háttértevékenységével vannak jelen, s önálló ipari termékeket is előállítanak. Ma Nógrád megyében a nyolc áfész évi négymilliárd forintos árbevétellel, a kilenc takarékszövetkezet 750 millió forintos betét- és 200 millió forintos kölcsönállományal, a tizenöt lakásszövetkezet pedig 3300 darabos lakásállománnyal gazdálkodik. Jellemző a szövetkezetek súlyára, hogy az áfészek bonyolítják le a megye kiskereskedelmi forgalmának csaknem 40 százalékát, a takarékszövetkezetek kezelik a lakossági betétállomány több mint 18 százalékát, a lakás- szövetkezetek üzemeltetik a többszintes személyi tulajdonú lakásoknak csaknem a felét. A szövetkezetek a megye csaknem minden településén jelen vannak: tagszervezettségűk meghaladja a negyven százalékot, azaz csaknem minden második nógrádi lakos tagja valamelyik szövetkezetnek. Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke a kiállítást megnyitó szavaiban többek között a tagsági kötődésről is szólt. Mint mondotta, a kistelepülések bolti rekonstrukcióját célzó hároméves program a tagsági kötődéseket is erősítette: a tagrendezés ellenére elkezdődött a taglétszám növekedése és előrelendült a célrészjegyjegyzés. Ennek nyomán az 1980-as 16 millió forintos célrészjegyállomány az idei év első felére négyszeresere nőtt, a növekmény háromnegyed részét az utóbbi másfél évben adta a tagság. — A nógrádi áfészek az alapvető cikkekben kiegyensúlyozott, nyugodt ellátást biztosítanak működési területükön — folytatta megnyitó szavait a későbbiekben Máté Csabáné. — Ennek érdekében számos intézkedés történt: növelték főboltosi rendszerüket, a nagykereskedelmi vállalatokkal közös boltokat üzemeltetnek. a Salgó Szövker közös vállalatukat a Skála gesztorságában működő gazdasági társasággá szervezték át. Mindezek a parneri kapcsolatok erősítéséi, az árubeszerzési pozíció javítását szolgálták. Nem lenne teljes a nógrádi fogyasztási szövetkezetekről alkotott kép, ha a mező- gazdasági szakcsoportok munkájáról nem esnék szó. A szakcsoportok termelésének segítésére szakboltok nyíltak, tenyészanyagokat helyeztek ki a szövetkezetek, szakmai tanácskozásokkal segítették a szakszerű munkát. A megtermelt áruk felvásárlása ma eléri az árbevétel öt százaié-' kát, lehetne e részarány sokkalta jelentősebb is, ha a sző-' vetkezetek nemcsak temeltetnének, hanem a termékek feldolgozásába is aktívabban kapcsolódnának be. Sikereket értek el a nógrádi áfészek az ipari ágazatban; Az ipar árbevételből való részesedése az 1980-as évben még csak 1,5 százalékos volt, ma már négy százalék. A szövetkezetek nyereségének vi-’ szont éppen egyötödét adja az ipari tevékenység— érdemes hát vele foglalkozni. A kiállításon túl filmvetítés és szakmai konzultáció segítségével is hírt adtak magukról a nógrádi fogyasztási szövetkezetek. A Nógrád megyei fogyasztási szövetkezetek gasztronómiai társasága pedig hidegkonyhai és cukrászati készítmények bemutatójával szemléltette: milyen szinten iparkodnak a vendéget ellátni a szövetkezeti üzletek. A kiállítás — ötödikként az egyes megyék bemutatkozásának sorában — egy hónapig tart nyitva. Budatéténv nem a világ közepe — s mégis az. Éppen tegnap1 vette kezdetét a SZÖVOSZ Továbbképzési és Oktatási Központjában a KGST szövetkezeti szervezésű üzem- és munkaszervezési konferenciája. hat nemzet '■-ér>vi«élői máris részesei voltak a nógrádi bemutatkozásnak. A tyjnap során még számos tantolvam. kénzés otthona lesz a budatéténvi intézet, házon belül is íven jelentős érdeklődésre számíthat tehát a nógrádi fogvasztási szövetkezetek kiállítása araiban a boOt Mi van, ha szűk a kakát? Tizenkét évvel ezelőtt ünnepélyesen nyitották meg Salgótarján Gorkij-lakótele- pén i a helyi áfész 19. sz. ABC-áruházát. Akkor még kielégítette a vásárlói igényeket. Ma már nem, hiszen azóta újabb lakások százai épültek fel. Legutóbb például három tízemeletes toronyházat építettek. A változáshoz a bolt nem tudott alkalmazkodni. Ma már kicsi az eladótere, db a raktártere is, hatalmasak a tumultusok, egyre gyakoribbak a hiánycikkek. Az még hagyján,. hogy kávét nem lehet kapni, de az már elgondolkoztató, hogy olykor kenyér, péksütemény, sőt tej sem kapható. Holott a 23 dolgozó igyekszik mi «yent megtenni, hogy a vásárlók panasz nélkül távozhassanak. Ám a kőből ők sem tudnak vizet fakasztani. A számok jól érzékeltetik a változásokat. Tavaly 40,5 millió forint volt a forgalmi terv, a valóságban 43,2 millió forint folyt be az egy, vagy két kasszába. A tavaly július 1-től jövedelemérdekeltségi rendszerben dolgozó üzlet idei első féléves terve 20.9 millió forint volt, a valóságban 21,2 millió forint értékű árut adtak el. A kereskedők ott próbálnak segíteni magukon, ahol tudnak. Az árut többcsatornás rendszerben szerzik be. De a 175 négyzetméter eladótéren és a 202 négyzetméter rakterüle- ten -nem tudnak változtatni. — Vajon várható-e valamilyen változás, bővítés a VII. ötéves tervben — kérdeztük Dóra Gyulától, a Salgótarján T és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztályvezetőjétől. — Sajnos, szűkös anyagi lehetőségeink miatt a Gorki j- telepi ABC bővítése nem szerepel terveinkben. Ez -legalább őszinte beszéd. De a sok vásárlói panasz miatt már az égnek áll ritkuló haja a negyvenéves üzletvezető Bogdán Istvánnak, aki 26 esztendeje kereskedőként keresi kenyerét. Egyszer arról álmodott, hogy a felüljáró melletti elhanyagolt téren egy korszerű, nagy ABC-áruház vezetője lett, ahol még kál.v- hacsövet, sőt napraforgó- olajat is lehetett kapni. Egyelőre maradt a remény. .. R — NÓGRÁD — 1985. szeptember 3., kedd i Megkezdődött az oktatás az új tanműhelyben. . — bp —
