Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

Budapesti megemlékezés

a helsinki aláírás évfordulójáról

A helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról megemlékező ülést rendezett csütörtökön az Európai Biztonság és Együttműködés Ma- gy-r Nemzeti Bizottsága Budapesten, az Országházban.

Kállai Gyula, a bizottság elnöke az ülést megnyitva emlékeztetett arra, hogy az -1975. augusztus elsején a finn fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű vezetői által aláírt dokumentum jelentőségénél fogva jogosan tekinthető a II.

világháború utáni korszak egyik legfontosabb politikai megnyilatkozásánakAz előzményeket felidézve, Péter János elmondta, hogy a konferencia bölcsőjét azonban sok helyen ringatták. Mi általában budapesti felhívásról szoktunk beszélni, mint a kezdeményezés fő mozzanatáról. Erre megvan ugyan. minden okunk, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai biztonság és együttműködés olyan elementáris erővel feltörő általános ügy lett, amelynek forrása és kezdeményezése sok gyökérre vezethető vissza Keleten és Nyugaton egyaránt.

Az ülésen ezután felszólalt a társadalmi és tömegszervezetek több képviselője. Zárszavában Kállai Gyula rámutatott: a Magyar Népköztársaságnak az a szándéka, hogy szövetségeseivel együtt folytatja a helsinki konferencia

szel.emében való munkálkodást, és oly módon építi nemzetközi kapcsolatait, úgy fejleszti a különféle magyar intézmények tevékenységét, ahogy azt a záróokmány aláírásakor vállalta. (MTI)

Befejeződött a jubileumi találkozó

(Folytatás az 1. oldalról)

együttműködés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását.

Emlékeztetett a magyar kormány 1976. második felében, majd 1979-ben tett kezdeményezésére, amelynek keretében 17 nyugat-európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a záróokmány kétoldalú alapokon való végrehajtásának előmozdítására valamennyi együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakban — bár országonként különböző mértékben — számos javaslat megvalósult, és kétoldalú kapcsolataink szerves részévé vált.

ERŐS GYÖKEREK

— A záróokmány beépülése a kétoldalú kapcsolatokba, a végrehajtásban elért eredmények is taríúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együttműködés óhaja erős gyökeret eresztett az európai kapcsolatokban, szálai sokasodnak, átfogják országainkat, közelebb hozzák népeinket — állapította meg Várkonyi Péter.

A helsinki folyamat keretében megrendezett sokoldalú találkozókról szólva kiemelte: a Stockholmban tanácskozó európai bizalom, és biztonságerősítő és leszerelési konferencia megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamata új dimenzióval, a kMonai enyhülést elősegítő intézkedések körével bővüljön. A magyar kormány úgy véli, a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben még inkább szükséges, hogy a stockholmi konferencia a bécsi találkozó előtt lényeges, tartalmas megállapodásokra jusson.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy tíz évvel ezelőtt országaink legfelsőbb képviselői nem a záróokmány egyik vagy másik fejezetének teljesítésére, hanem minden együttműködési területen való kiegyensúlyozott előrehaladásra vállaltak kötelezettséget.

Fontos feladat annak biztosítása, hogy a záróokmány elvei kiegyensúlyozott módon érvényesüljenek a kapcsolatok különböző területein. Ez csak elősegítheti a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakozását. Habár például az emberi jogok értelmezése eltérő a különböző társadalmi rendszerű országokban, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján ilyen kérdésekben 'is van lehetőség a párbeszédre, az együttműködésre — mondotta.

Rámutatott, hogy az utóbbi években a feszült politikai kapcsolatok rendkívül megterhelték a gazdasági-kereskedelmi együttműködést,

ezért a helsinki folyamat keretében is kevesebb figyelmet fordítottak az ilyen irányú együttműködést súlyosan zavaró tényezőkre.

Nyomatékosan aláhúzta, hogy a gazdasági együttműködésben meglevő mesterséges akadályok csökkentik az államok közötti bizalmat, ne- hezítik az egyes országok gazdasági előrehaladását. Ez nem csupán a kelet—nyugati kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszerben okoz károkat, hanem óhatatlanul hátráltatja a kulturális és emberi jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi alapok erősödését is — mondotta, majd így folytatta:

— A magyar közvélemény most megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a kulturális együttműködés területe felé. Ez természetes, hiszen ez év októberében kezdődik Budapesten a kulturális fórum. Történelmi tapasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb összekötő kapocs az emberek, a népek és az államok között. Az előkészítő tanácskozás eredményeire építve házigazdaként is gondosan készülünk a kulturális fórumra. Mindent elkövetünk azért, hogv a fórum érdemi eredményekkel zárul, jón, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folyamat egészének; erősödéséhez. Számítunk ebben a résztvevők közös érdekeltségére, változatlan együttműködési készségére, amely döntő fontosságú az európai kultúra együttes • gyarapításában, a kulturális értékek egymást gazdagító cseréjében. Ügy érezzük, mindanv- nyiunkat kötelez az európai kulturális örökséghez való kötődés, felelősségünk annak őrzésében és közös ápolásában.

DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ CSÚCSTALÁLKOZÓ

Az Európa jövője szempontjából is döntő jelentősegű szovjet—amerikai kapcsolatokat érintve hangsúlyozta, hogy a két ország között ez év novemberében sorra kerülő csúcstalálkozót a Magyar Népköztársaság üdvözli, és úgy véli, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálása jótékony hatással lenne az európai és világhelyzetre. Megállapította, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamatát kedvezően befolyásolná, ha a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon sikerülne elejét venni a világűr militarizálásának és megállapodni a fegyverzetek radikális csökkentéséről.

— Nagy jelentőségű kezdeményezésnek és követendő példának tartjuk azt a szovjet bejelentést, miszerint a Szovjetunió augusztus 6-tól, a hirosimai tragédia évfordulójától egyoldalúan beszünteti valamennyi nukleáris robbantását.

Az elmúlt tíz év legfőbb eredménye számunkra az, hogy az európai együttműködés és biztonság folyamata visszaesésekkel és konfliktusokkal bár, de átvészelte az európai és a világhelyzet feszültségeit, és fennmaradt. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező években is nélkülözhetetlen és hasznos csator.

NÓGRÁD - 1985. augusztus 2., péntek

nája lesz a kelet—nyugati párbeszédnek és együttműködésnek.

ÚJFAJTA FELELŐSSÉG

— Nukleáris korunk újfajta felelősséget ruházott a nemzetek közösségének tagjaira, összefűzi őket egy olyan min- denekfelett álló felelősség, amely felülmúlja ideológiai és politikai ellentéteiket és partikuláris érdekeiket. A Magyar Népköztársaság lehetőségeihez mérten a jövőben is következetesen törekedni fog arra, hogy vállalja e felelősséget, folytatni fogja az európai biztonság és együttműködés folyamata továbbvitelére, a helsinki záróokmány végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, és megbízható partnere kíván lenni mindazoknak, akik őszintén munkálkodnak e folyamat elmélyítésén, a párbeszéd, az európai együttműködés lehetőségeinek szélesítésén, a részt vevő államok közötti bizalom, az európai és a világbéke erősítésén.

Várkonyi Péter után a csütörtök délelőtti plenáris ülésen az elnöklő Genscher a svájci Piérké Aübért-nak adott szót. Aubert egyrészt arra helyezte a hangsúlyt, hogy „nincs biztonság szabadság nélkül”, másrészt azonban tar. tózkodott a névre szóló vádaktól.

Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere kijelentette: „Európában sikerült megőrizni a békét, elhárítani a közvetlen konfrontációt. Mi több, az európai államok közötti kapcsolatok, különösen a 70- es évek második felében, az egész világ számára annak jelképévé váltak, hogy lehetséges a különböző társadalmi rendszerű államok között jó együttműködés az enyhülés alapján”.

Csütörtök délelőtt a Bolgár Népköztársaság nevében Marii Ivanov első külügyminiszter-helyettes tiltakozott a helsinki megállapodások szelektív alkalmazása; az általános együttműködésnek a humanitárius együttműködéstől való mesterséges elválasztása ellen. Ivanov elmarasztalta az ottawai konferencián tapasztalt ama tendenciát, hogy az alapvető emberi jogokat egyesek „önző célokat szolgáló politikai eszközként” használják fel.

Vahit Halefoglu török külügyminiszter, aki közvetlenül bolgár kollégája után szólalt fel. a török kisebbségek helyzetével kapcsolatos kifogásait beszédének központi témájává tette, s ezen a címen támadást intézett Bulgária ellen.

V

Paavo Vavrynen finn külügyminiszter. aki a vendéglátó ország nevében mondott csütörtökön este záróbeszédet a Finlandia-palotában, szavait igen gondosan annak a tervezetnek a szellemében fogalmazta. amelynek hivatalosan rögzítenie kellett volna a jubileumi összejövetel eredményeit. Väyrynen kijelentette, hogy a helsinki találkozó az országok folytatódó elkötelezettségének demonstrációja volt. •ír

Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter csütörtökön Helsinkiből hazautazott

Moszkvába. A szovjet külügyminisztert a repülőtéren több hivatalos finn személyiség búcsúztatta.

Remélhető, hogy az USA még nem mondta ki a végső szót

Nemzetközi sajtóértekezlet a moratorium javaslatról

Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok kormánya még nem mondta ki az utolsó szót az általunk tett javaslatról, s a Szovjetunióhoz hasonlóan, szintén moratóriumot hirdet mindenfajta nukleáris robbantásra. Ha a Szovjetunió után az Egyesült Államok is megtenné ezt, akkor ez a lépés példaként szolgálna más, nukleáris fegyverrel rendelkező országok számára — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Georgij Kornyijenko. a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese.

Kornyijenko Leonyid ZamjatyinnaX az S7.KP KB nemzetközi tájékoztatási osztálya vezetőjének és \yikolaj Cser- vov vezérezredesnek, a fegyveres erők vezérkara csoportfőnökének társaságában azon a sajtótájékoztatón szólalt fel, amelynek témája az e héten Mihail Gorbacsov által mindenfajta nukleáris robbantásra előterjesztett moratóriumjavaslat volt.

A külügyminiszter-helyettes az indítvány és a Szovjetunió által, augusztus, 6-tól kezdődően, egyoldalúan vállalt moratórium jelentőségét méltatva kifejtette: nem is kell katonaj szakértőnek lenni annak megértéséhez, hogy az atomrobbantások a fegyverkezési hajsza gyorsítójának szerepét töltik be. E kísérletek segítségével dolgozzák ki a tömegpusztító fegyverek új fajtáit, s ezen az úton tökéletesítik a már meglevő rendszereket. , A fegyverkísérletek beszüntetése ezt a folyamatot jelentősen lelassítaná. Az atomrobbantások abbahagyása esetén a fegwerkezési hajsza folytatása idővel lehetetlenné válna ezen a téren, mert megszűnne a fegyverek tökéletesítésének lehetősége; ez elősegítené a már meglevő atomfegv vérkészletek felszámolását is, mivel a korszerűsítés elmaradása esetén a meglevő eszközök idővel elveszítenék hatékonyságukat, s egyszerűen haszontalanná válnának.

Georgij Kornyijenko nyilatkozatában felidézte a Szovjetunió áltál 1955 iota folyamatosan tett erőfeszítéseket, amelyek célja a nukleáris fegyverkísérletek általános be.' tiltása. Ez továbbra is a szovjet külpolitika egyik legfőbb törekvése marad — mondotta. Egy kérdésre vál aszol va hozzáfűzte még, hogy a Szovjetunió akkor sem hagv fel javaslataival, ha az Egyesült Államok, miként a múltban, úgv ezúttal is, negatív választ ad a javaslatra, „ölbe

tett kézzel várni — ez nem a szovjet politika tulajdonsága. Ily módon nem lehet semmiféle eredményt elérni a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezésében” — szögezte le Kornvíjenko.

Leonyid Zamjatyin a szovjet javaslat amerikai fogadtatásáról szólva közölte, hogv az Egyesült Államok mégnem adott hivatalos választ az indítványra Vezető amerikai poli+ikusok azonban már tettek olyan kijelentéseket a nyilvánosság előtt, amelyeket semmtkétípen sem lehet építő jellegűnek tekinteni. Kezd kirajzolódni az a törekvés, hogv amerikai részről kitérjenek a szovjet indítvány elfogadása elől. Mivel erre a magatartásra Washington nem képes elfogadható magyarázatot találni. megpróbálja tévútra vinni a szovjet javaslat vitáját. Amerikai részről most ismét azt a hamis állítást hangoztatják, hogy az indítvány elfogadása egyoldalú katonai előnyökhöz juttatná a Szovjetuniót.

Tudósítók’ kérdéseire válaszolva Nyikolaj Cservöv vezérezredes közölte, hogy a szovjet ■ nioratóiiUim javaslat -valamennyi, tehát a békés célúi nukleáris, robbantásokra is vonatkozik, bár igazi jelentő- s-^ét. a katonái célú kísérletekre kimondandó tilalom adja. > *

A vezérkar csoportfőnöke — ugyancsak kérdésekre válaszolva — szólt arról is. hogy Stephen Solarz amerikai kongresszusi képviselő. akivel nemrég tárgvalt. nem egészen helyesen értelmezte, tévesen

interpretálta a nukleáris fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos szovjet álláspontról általa mondottakat. „Beszélgetőpartnerem félreértette szavaimat, amikor azt vette ki belőlük, hogy a Szovjetunió a hordozórakéták és a robbanófejek számának egyaránt 25 százalékkal történő csökkentését javasolta — mondotta Cservov. — Én arról tájékoztattam őt, hogy mi a hordozórakéták esetében 25 százalékos, vagy még ennél i is nagyobb arányú csökkentést kívánunk, de nem akarunk itt megállni, á robbanótöltetek számát is csökkenteni kívánjuk”.

Georgij Kornyijenko kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy az amerikai félhez hasonlóan szovjet részről is hasznosnak, nyíltnak ás szükségesnek értékelik Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter e heti helsinki megbeszélését. A tárgyalás kapcsán azonban eredményekről ma még korai lenne beszélni. Ami Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi genfi találkozóját illeti, annak sikere attól függ, mennyire veszi figyelembe a realitásokat az amerikai fél álláspontja.

Kornvíjenko kitért Reagan ellöknek arra a . javaslatára, hogy szovjet szakértők vegyenek részt egy amerikai nukleáris fegyverkísérleten.

„Semmi szükség sincs a szovjet szakértők jelenlétére egy ilyen eseménynél, s azt hiszem Washingtonban sem számít erre komolyan senki. A nukleáris robbantásokat be kell szüntetni, s nem megfigyelőket ..kell hívni rájuk. Túl komoly dolog ez ahhoz, semhogy bárki is propaganda- m^npverhe.z használja fel” — mondotta Kornyijenko, hozzáfűzve.'hogy szovjét ’ részről még nem adtak hivatalos választ az amerikai indítványra, de ez hamarosan meg fog történni.

Végezetül Leonyid Zamjatyin — ugyancsak válaszolt egy kérdésre — közölte, hogv Mihail Gorbacsov, mint az SZKP KB főtitkára betölti a Szovjetunió honvédelmi tanácsa elnökének tisztét is.

•fix

Tematikus

központok

Befejeződéséhez közeledik .a vüágifjúsági seregszemle

politikai vitafórumainak, a tematikus központoknak a munkája. A fiatalok több kérdésben egyeztették véleményüket, kialakult közöttük az egyetértés a legtöbb megvitatott témában. a kisebb létszámú küldöttségekből már az előző napokon félszólaltak mindazok, akiknek fontos mondanivalójuk volt egv-egy témában.

A nemzetközi kereskedelmi központban, ahol a béke és a leszerelés kérdéseit vitatják meg a küldöttek, továbbra sem volt hiány felszólalókban, akik ezúttal a népeknek a politikai, gazdasági, társadalmi és nemzeti felszabadításukért, önrendelkezési jogukért vívott harcáról szóltak.

A népek barátsága egyetemen. az antiimperialista szolidaritási központban a nemzeti felszabadító mozgalmak tevékenységéről, szerepéről volt szó.

Érdekes volt csütörtökön a sportközpont munkája, hiszen a rekordok és a tömegsport viszonyáról, kapcsolatáról esett szó. A felszólalók érintettek olyan kérdéseket

is. mint az úgynevezett „el t sportágak”, a sport el üzleti e- sedésének problémái és a hivatásosok sportja, a doppingszerek használatának veszélyei, a sportolók egészségvédelmének kérdései.

Ádósságvulkán

Szemléletes címlappal jelent meg a tekintélyes londoni hírmagazin, az Economist egyik legutóbbi száma: vulkánként szimbolizálva ábrázolta a latin-amerikai kontinenst, » a témának szentelt cikkek, kommentárok is messzemenően a fenyegető rajzot támasztották alá. A brit hetilap persze korántsem áll egyedül véleményével, hiszen ma már. egvre több gazdasági szakértő is úgy véli, hogy a fejlődő, országokban mindenekelőtt Közép- és Dél-Amerikában a kritikus szinthez közeledik az eladósodottság. A külföldi kölcsönök ügye — bármennyire száraz pénzügyi témának tűnik — már jó ideje az első számú világpolitikai kérdések közé emelkedett, Különösen azóta, hogy egyre több állam kényszerült az elmúlt időben a törlesztés felfüggesztésére. a tartozások átütemezésére, új — nemegyszer az eredetinél jóval keményebb feltételeket tartalmazó — csomagterv megtárgyalására.-*

Ezek a problémák álltak annak a nemzetközi tanáésko- zásnak a középpontjában is, amelyet a héten Havannában rendeztek Fidel Castro személyes kezdeményezésére. A kubai államfő, aki az el nem kötelezett mozgalom egyik vezetőjeként régóta sürgeti, hogy az érintett országok nézzenek szembe az egvre súlyosbodó helyzettel, az elmúlt hetekben számos alkalommal tért vissza a kérdésre. Fizetni vagy sem? — sokan így fogalmazták meg a nvakig adósságban úszó országok előtt meredező kérdést. Mások azonban figyelmeztettek, hogy már rég nem a szándékról van szó: a foívamatos cserearányromlással, exportnehézségekkel és égető társadalmi gondokkal kü^dő latin-amerikai országok némelyike egyszerűen nem tud eleget tenni törlesztési kötelezettségeinek. Ezért a havannai felszólalók legtöbbje azt hangsúlvozta, hogy a megoldást sem egvszerűen egyfajta átütemezésben vagy a tartozások bizonyos fokú elengedésében kell keresni. A megoldás kizárólag átfogó társadalmi-gazdasági intézkedésekkel képzelhető el — jelentette ki például Fidel Castro,' hozzátéve, hogy a segítség csak az új nemzetközi gazdasági rend megteremtése és a latin-amerikai gazdasági integráció erősítése révén lehet igazán hatékony.

Aligha lehet tehát vitás: izzik az adósságvulkán, s kevesen tudják megmondani, mi történik, ha egy napon valóban kitör a láva. Havannában most az a cél lebegett a magas szintű tanácskozás résztvevői előtt, hogv a fenvegető robbanást elkerüliék. s hogv tartós, nem rsuoán pillanai-- nyi fellélegzést lehetővé tevő kiutat találjanak a válságból.

Szegő Gábor

i