Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
Késő estig forognak a motollák Hőség és hűség f A nap olyan meredeken süt. az aranyló határra, hogy a sugarain akár meg is támaszkodhatna a felhőtlen, kék égbolt. A gépkocsi berregve kapaszkodik fel a nógrádsápi domboldalon. Körülöttünk hullámzó kalászrengeteg. Pár perc és megpillantjuk az egyenletesen dolgozó kombájnokat, végül felhangzik zaka- to'á.suk. dohogásuk is. Űgv tűnik, nincs semmi új bz aratás ege alatt. Pedig a mezőgazdászok számára érdekfeszítő valamennyi mozzanat. A tavalyi aratás nem olyan volt, mint az idei. csak hasonló esztendők vannak, de egyformák Soha sincsenek. A Nézsai Május 1. Termelőszövetkezet hat község határában, csaknem 5 ezer hektárnyi területen gazdálkodik. jenesen a loni ii — Az aratási feladatok elvégzésére nyolc NDK-típusú kombájnt állítottunk be — tájékoztat Holma Miklós, a közös gazdaság elnöke. — Ez még ma kiegészül két új masinával. amelyeket most vásárolt a gazdaság. így egy gépre százhúsz hektárnyi kalászos vágása jut. A termést a gabonaforgalmi vállalatnak szállítjuk egyenesen a kombájnoktól. Ha a szem nedvességtartalma ezt a későbbiekben nem tenné lehetővé, akkor a szárítást a saját berendezésünkön oldanánk meg. Az aratás előkészületeinek helyzetét már jóval korábban megtárgyalta a vezetőség. Nem azért, mintha éneikül nem tudnák az aratók, hogy kinek mi a feladata, de megnyugvásnak jó volt tisztázni; hogy gép és ember egyaránt készen áll. Az ütemterv része az is, hogy Hesston körbálázóval betakarítják a szalmát. Utána pedig elvégzik a szükséges talajmunkát. — Kiterjedt a szövetkezet vezetőségének a figyelme többek között arra is, hogy az új kombájnparkból az alapos javítás ellenére is meghibá- sodhat egy-egy masina — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth József elnökhelyettes. — — Ezért a műhelykocsi két szerelővel és tartalék alkatrészekkel állandó ügyeletben van. s ha valami hiba történik a gépeknél, azt a helyszínen kijavítják. Segít a C9 Serényen forognak » gépmonstrumok a község határában az úgynevezett Vízálló táblán. Papp Árpád az árunövény-termesztési ágazat vezetője, a forróság miatt még az ingét is levetette, ö irányítja kint a kombájnokat és a szállítókat, Akad tennivalója bőven, hiszen az egyik kombájn cséplőszerkezetének eltörött a meghajtótengelye. A pótlásról kell gondoskodni. Az információszerzéshez most igazán jó szolgálatot tesz a három éve kiépített CB-hálózat. Az üzemelő hét kombájn vágószerkezete viszont utcaszélességben kap a sűrű szálak közé. Mögöttük már csak a vastag szalmarendek jelzik, hogy itt az előbb még kalászokat ringatott a szél. — Milyen az idei termés? — Úgy tűnik, most is elérjük a tavalyi rekordot — mondja a fiatal szakember. — Optimális időben kezdtük az aratást. Ez részben ezért is nagyon fontos, mert a betakarítási költségeket is minimálisra szeretnénk csökkenteni. így például elkerülhetHulladékból exportcikk A Pamutnyomóipari Vállalat Kelenföldi Textilgyárában az idén mintegy kétszázezer, habszivaccsal töltött párnát készítenek, hatvanezerrel többet mint tavaly. A töltelékanyagot az ország 26 bútorgyárától, illetve bútoripari szövetkezetétől szerzik be. E cégeknél a hulladék habszivacs korábban szinte teljesen kárba veszett, pedig jól értékesíthetők a habszivaccsal töltött pihenőpárnák, s különösen a most divatos skandináv jellegű bútorokhoz a szi- vacspárnák. Ezért a kelenföldi textilgyárban üzembe állítottak egy, a dán Hyioa cégtől vásárolt gépsort, amely igen termelékenyen, sűrített levegő segítségével tölti 'meg darált habszivaccsal a párnahuzatot. A termelés felét a skandináv piacon értékés.ítik, ahol naey sikere van a magyar terméknek. A termelés másik fel H a „HÁFÉM” Fémipari és Kemping Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet veszi át, és * párnákat kempingcikként ajánlja a vevőknek. Az új termék bevezetésére, elterjesztésére a párnagyártó üzem más hazai szövetkezetekkel es bútorgyárakkal ■ is keresi a kapcsolatot. A jelenleg egy műszakban dolgozó részleg kapacitása ugyanis bővíthető, a termékskála szélesíthető. A pamutszövet alapanyagú, igen sokféle mintázattal készülő habszivaccsal töltött termék gyártásával a Pamutnyomóipari Vállalat korszerűsítette termékszerkezetét is. A KELTEX párnaüzemének helyén ugyanis előzőleg 24 fonógép dolgozott, amelyeken pamutfonalakat gyártottak. A gépek elavultak, javításuk, alkatrész-utánpótlásuk gondot okozott, ezért azokat leállították. munkájukat most a vállalat más gyáregységében korszerű gépek végzik. A párnagyártó üzem létrehozásával pedig lehetővé vált, hogy a vállalat magasabb feldolgozott- ságú késztermékkel jelentkezzen a piacon. (MTI) A Budapesti Bútoripari Vállalat és a Jászladányi Vegyesipari Szövetkezet hosszú távú együttműködési meg0.; iapodást kötött, melynek értelmében a szövetkezet különböző méretű és típusú bútorlapokat gyárt a vállalat részére. A BUBIV pedig azt vállalta, hogy a szövetkezet termelésének bővítéséhez modern famegmunkáló gépeset ad bérbe partnerének. Ehhez máris mintegy hatmillió forint értékben szállított nagv teljesítményű prést, maró- és éllezáró gépet a szövetkezetnek. Ä nagyvállalat betanítja a vegyesipari szövetkezet dolgozóit, és elvégzi a modern berendezések nagy szakértelmet kívánó karbantartását. A szövetkeze* erre az évre 230 ezer négyzetméter oú- torlapborító készítését, 300 ezer négyzetméter lapalkat- rész ragasztását és további 210 ezer egyéb bútoralkatrész, szekrényajtó, asztal up gyártását vállalta. A megállapodás szerint a BUBiV partnere évről évre bővülő mértekben gyárt bútoralkatrészeket a vállalat számára A BUBIV a mostani együttműködés kialakításával igyekszik enyhíteni munkaerőgondjain. Erie azért is szüksége van, mert az utóbbi időben a vállalat korszerűsí‘■ette gyártmányszerkezetét, bővítette temaekeinek körét. jük a szárítást. Ezen a megközelítőleg százhetven hektárnyi búzatáblán már nincs mire várni. Itt csak a helyes gépbeállításra kell ügvelni, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség. A letarolt búzatáblán megyünk a kombájnokhoz. — Mennyivel jobb itt a szabadban, mint bent az irodában — szippant egy nagyot a poros, törekes levegőből Papp Árpád. Igazán csak itt érzem jól magam. — Hányán szidnák most a térségben az időjárást, ha éppen esne? — Az aratásban közvetlenül részt vevők legalább ötve- nen vannak — számolja gyorsan az elnökhelyettes. —Nem is beszélve arról, hogy a termelőszövetkezetünk valamenv- nvi tagja szurkol az aratóknak. Hiszen a gabona jelentős bevételhez juttatja a gazdaságot. Ezért az aratók jobban szeretik a port, níint a sarat, mert ilyenkor lehet dolgozni, pénzt keresni. Koismí oéfljii Közvetlen közelünkbe ér az egyik NDK 512-es. Fiatal vezetője Grenács László kiszáll, szusszant egyet. — Ez az első aratásom — mondja, miközben arcáról törli a port. — Reggeltől estig nem unalmas a fülkében? — Nem, dehogyis — rázza meg vidáman a fejét. — Csak egy kicsit fárasztó. Szeretek aratni. Magam is szerelő vagyok. Ilyen korszerű gépekkel ma már ez is könnyebb és tisztább, mint korábban volt. Ebben a masinában még a fülke is pormentesen szigetelt és bent ventillátor forgatja a levegőt. (sura) Foszformíítrágya a tengerfenékre! A Csendes-óceán mélyén levő foszforitgumókat valószínűleg műtrágyaként lehet majd hasznosítani. A tudományos szakértők 15 millió tonnára, becsülik a tengermélyi foszforitkészleteket. Mintegy 300—400 méteres vízmélységben helyezkedik el, részben egy méter vastag iszapréteg_ be ágyazódott laza gumók, rögök formájában, részben pedig nagy kiterjedésű, ősz. szefüggő kéregként. A gumók kb. 20 százaléknyi foszforsavat tartalmaznak, annyit, amennyit a nem túlságosan jó minőségű foszfátércek. Nagy előnyük, hogy mindenfajta vegyi feltárás nélkül felhasználhatók műtrágyaként. — Hogy bírja ezt a hőséget? — Elég nehezen. — Mit kapnak védőitalként? , — Szódavíz van, de az kitikkasztja az ember gyomrát. — Mennyit iszik meg belőle egy műszakban? — A nappali és délutáni műszakban, amikor a legmelegebb van, 10 litert is. De egy-egy csapolásnál leadok magamról vagy másfél liter vizet. — Űgv tudom, kapnak itt az üzemben teát és citrátsű- rítményt? — Igen. Az van, csak nincs. — Ma kaptak? — Nem, ma még nem. Ügy tudom, előre műszakonként elosztják a citrátot, a portáról kellene elhozni, de gyakran nem jut el hozzánk. Hogy miért? Pontosan nem tudom, csak hallom, hogy olyan is van, hogy az egyik műszak elviszi a másikét is. — Tej van-e? — Annak árát beépítették a munkabérbe. Én szoktam itt inni. — Hány fok van itt a kemence mellett? — Körülbelül hatvan öt- hetven. — A kinti kánikulában hogyan érzi magát? — Fázom a kinti időben. Huszonöt-harminc fok meg sem kottyan nekem. Tizennyolc éve dolgozik a Salgótarjáni ötvözetgyár I. számú üzemében Réti Miklós főcsapoló és csoportvezető. Három-négy méteres döngölővei tömködi az anyagot a kemence izzó szájába. Sokéves, szakszerű mozdulatok. Végez a tömítéssel, letámasztja hosz_ szú vasyúdját, leveti az ingét, derékban, s hátán csavarja meg a felső ruhát. Két csíkban csordogál a poros földre a víz... Egy emelettel följebb, az adagolószinten még nagyobb a hőség. A fülledtség enyhe porfelhőben ülepszik meg. A villamos adagológépnek szállítószalagnyelve van. Ügyesen járják körül az emberek a géppel a kemencét, s a vörös anyagot egyenletesen terítik be a szalag nyelvéről kvareit, vasforgács, faszén elegyével... Amíg a kemence s köztünk áll a mozgékony kis masina Régen az iparo'semberek nem egymás hogyléte felől érdeklődtek, ha összetalálkoztak az utcán, hanem így hangzott az első kérdés: Munka van? Utána jöhetett a további tájékozódás az egészségről, a családról; és nem véletlenül alakult ki ez a sorrend. Munkában mesterembernek sosem volt rózsás a kedve, ha pedig akadt elég tennivalója a szakmájában, fütyült a Világ minden bajára. A mai kisiparosoknál újraéled ez a szokás. És ez sem véletlen. Közülük egyre többen panaszkodnak a mai viszonyokra. Nehéz megrendelést szerezni, a konjunktúrát élvező iparosokat kivéve nem megy jól a piac. Emiatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy (képletesen szólva) ők szaladjanak a munka után, vagyis, elvállaljanak olyan megrendeléseket is, amelyekre a régi szép időkben csak legyintettek: nincsen kapacitásuk rá. Most már nemcsak hogy válogatni nem lehet sok helyütt a munkák között, hanem a korábbi mércével mérve „rosszabb” (tehát gyengébben fizető) munkát is el kell vállalniuk és végezniük. A megrendelőknek csak apróbb feladatokra van pénzük, s mert. így több kisebb megbízatás jut a kisiparosoknak, ez nekik tagadhatatlanul többe kerül: a kiszállás, a munkások telepítése, szállítása megnöveli a rezsiköltségeket. ■A pangó piacnak nem elhanyagolható következménye az sem, hogy esetenként a számítottnál alacsonyabb árért vállalkoznak munkára az iparosok, mert a megrendelők — érdekük ezt kívánja — azt az ajánlatot fogadják el, amelyiknek ára a legelőnyösebb. Amióta a megrendelők diktálják a piacon a munkaszerződés feltételeit, egy régi tendencia megerősödésének is tanúi lehetünk. Felértékelődött a közületi megbízatás. Részben azért, mert kevesebb van ezekből is, de nem érdektelenek más előnyei sem. Különösen az. hogy ezek a munkák általába^- nagy összegűek, és természetükből adódóan fix összegek. A mester elkészíti a költségvetést, és annak elfogadása után megkezdődhet a munka. A közületi megrendelés ettől kezdve biztos a kisiparos számára, és természetesen anyagi biztonságot is jelent. , Ezek a munkák — nagyságrendjük miatt — azért is kaA kohók mellett a verítéke» inget gyakran ki kell Csavarni. Botos József a kemencék adagolásánál a hetven fokot hősiesen tűri. — képek: kulcsár — könnyebb a beszélgetés, de amint -odébb szalad, jó pár métert arrébb megyünk mi is. Negyedszázada adagoló itt Czene Gál Géza. — Ennyi idő után fárasztó a hetven-nyolcvan fok. Én, amióta itt vagyok nemigen ittam talán egy liter szódát sem. — Hát mit? — Tejfölt eszem meg friss kenyeret mártok sóba. Az orvos tanácsolta ezt nekem már régebben. Azt is javasolta, hogy ilyenkor több szalonnát kell fogyasztani. — Mennyit változtak huszonöt év alatt a munkakörülmények? — Évekkel ezelőtt forró nyáron alig lehetett itt látni, a porelszívó filter sokat jelent. Az adagológéppel is könnyebb a munka. De amíg lápáttál raktuk az anyagot a kemencébe, jobban le tudtuk szűkíteni a hőkisugárzást, most a gép miatt nem lehet annyira... Szinte menekülök az adagolószintről, annyira verejtékezem. Leérve látom, hogy a csarnok nyitott ajtajának közelében, már majdnem a tűző napon szusszannak a munkások. Mit is mondott egyikük, hogyan bírják? A régiek könnyebben, az újak nehezebben. A csarnok magas falán az üvegtáblák pattantak meg. Csak ők nem bírják ezt a nagy hőt. Zsély András pósak. mert ^ feladattal és az árbevétellel jó előre tervezni tud a szakiparos. Saját és emberei munkáját úgy osztja be és szervezi meg, hogy hónapokra előre tudható, kinek mi a dolga. A biztos jövedelem pedig az adóbevallásnál játszik fontos szerepet. Az összeg pontos ismeretében a kisiparos előre megfontolhatja, keres-e még újabb munkákat, vagy pedig nem. A taktikázás következményei túlmutatnak az egyéni adóalapon és széles társadalmi, gazdasági összefüggésben hatnak. A közületi munkák hajszolása a?t okozta, hogy néhá- nvan már nem is vállalnak el egyéni megrendelést, kisebb javítást, filléres munkát. Vagyis a kisiparosok közül a nagy falatra várók éppen azt a területet hagyták cserben, ahol a helyük volna: a lakossági ellátást. Az sem ritka eset, hogy kisiparosok tízmillió forintokat érő üzletet szereznek meg a versenytárgyalásokon. Olyan vállalkozásokba kezdenek, amelyek nagyságrendje kategóriákkal nagyobb az ő alaptőkéjüknél, és emiatt megkér-' dőjelezhető a biztos — és jogilag szabályos — befejezés. Ha szerencsétlen véget ér az építkezés, a megrendelő futhat a pénze után. kárából csak annyi térül meg, amekkora tőkéje volt a vállalkozónak. És amíg az építők nagy megrendelések után kutatnak, a lakosság hiába keres iparost a tető kijavításához, egy ablak cseréjéhez. Mesterséges hiány keletkezik tehát egy területen, míg a másikon indokolatlanul nagy a tolongás. Az állami piacfelügyelet már most is szigorúan őrködik a vállalkozások, a verseny tisztaságán. Ennek alfája és ómegája a tisztességes, korrekt munkavállalás. Ha ezt minden piaci szereplő betartja, nem kell különszabályozással kijelölni a nagy és kis szervezetek helyét, mert azok a jogi előírások és a gazdasági intézkedések hatására úgyis ott fognak tevékenykedni, ahol az a közösség számára a legelőnyösebb. Sz. K. | NÖGRÄD — 1985. augusztus 2,, péntek 3 Kísi|><arosolc es közüSetek Bútorgyártók
