Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

Kevés konkrét elöntés az arab csúcson retett volna alkotni, mielőtt az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetőinek csúcs- értekezletére a tervek szerint novemberben sor kerül. Hasz- szán királynak nagy szüksége lett volna az arabközi támo­gatásra. ☆ Pénteken újabb plenáris ülést tartottak a küldöttségek. Abban állapodtak meg, hogy három munkabizottságot állí­tanak fel. Az egyik közvetí­tésre hivatott Irak és Líbia között — Líbia nem támogatja az Iránnal háborúzó Irak ügyét. A másik csoportnak az lesz a feladata, hogy Szíria és az Arafat vezette Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet ellentéteit simítsa el. A har­madikra osztották ki a békél­tetői szerepet Jordánia és Szíria között. Szíria és Irak rossz viszonyának helyreho­zására a konferencia nem mert vállalkozni. Eredményte­len maradt a csonka Casa­blancái csúcs annyiban is, hogy II. Hasszán király és a jordániai király nem foglalt állást Egyiptom . ügyében. Egyiptomot az Arab Ligából 1979-ben, az Izraellal kötött különbékéje miatt kirekesztet­ték. Nem kapta meg az általá­ban nyugatbarát küldöttségek­től a remélt egyértelmű tá­mogatást Irak sem. Mint de­legációkhoz közel álló fórrá-- sok pénteken délután jelen­tették, Iraknak meg kell elé­gednie azzal, hogy a Casa­blancái csúcsértekezlet az öt év óta folyó háború mielőbbi befejezését ajánlja. (MTI) Terroristák a frankfurti merénylet mögött KonszHym Kmiov Inliinleiése Az Elnöki Tanács Konsz- tantyin Kocsetov vezérezre­desnek, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport volt pa­rancsnokának, a magyar— szovjet katonai kapcsolatok erősítésében szerzett érdemei elismeréseként, hazatérése alkalmából a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Az átadásnál jelen volt Oláh István honvé­delmi miniszter, Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese és Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettes. Részt vett a kitüntetés átadásán Ivan Aboimov követtanácsos is. (MTI) Segélyek fe/forgatásra Ronald Reagan amerikai el­nök csütörtökön aláírta azt a törvénytervezetet, amely a következő két pénzügyi évre a külföldi segélyek összegéről rendelkezik. Az amerikai kor­mányzat összesen 25.4 milliárd dollár segélyt nyújt külföldi államoknak az 1986-os és 1987_es pénzügyi években. A TAöZSZ jelentése szerint az amerikai elnök az aláírási ünnepségen elmondott beszé­dében megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a törvény révén felújíthatja a nicaraguai ellenforradal­márok anyagi támogatását. Washington az ellenforra­dalmárok segítségével akarja megdönteni a nicaraguai kor­mányt. Az amerikai kormányzat tizenötmillió dollár segélyt nyújt a következő két évben az afganisztáni dusman törzshöz tartozó ellenforra­dalmár szervezeteknek és öt­millió dollárt a kambodzsai khmer reakciós csoportoknak. (MTI) Á hét 3 kérdése keharcosok azóta kiszabadul­tak. .. Baljósak azok a hírek is, amelyek egy újabb, a térség­ben rendezendő amerikai had- gvakorlatról röppentek fel Washingtonban. A néhány nap múlva kezdődő, s egész szeptember elejéig tartó má- nőversorozalot épp a karibi térség kényes stratégiai öve­zetében fogják tartani, ismét csak azt bizonyítva, hogy az Egyesült Államok a gazdaság és a diplomácia mellett a ka­tonapolitika minden eszközét is felhasználja érdekei ér­vényesítésébe. nyomásgyakor­lásra és a közép-amerikai ál­lamok befolyásolására. 3. Mi jellemezte a easablan- cai arab csúcsértekezletet? Már az előjelek sem voltak a legjobbak: amikor Hasszán marokkói uralkodó meghir­dette az Arab Liga csúcsérte­kezletét, számos érintett or­szág eleve elutasítóan vagy fenntartásait hangoztatva rea­gált Nem sokat segített a li­ga külügyminisztereinek elő­zetes egveztető értekezlete sem az álláspontok közelíté­sében, így végül ismét „cson­ka csúcsra” került sor Casa­blancában. A távolmaradások, lemondások, illetve az a tény, hogy jó néhány állam csak ala­csonyabb szinten képviseltet­te magát, természetesen a végeredményre is kihatott, hiába próbáltak a találkozó napirendjének összeállításá­nál a lehető legrugalmasab­ban eljárni. Az ellentétek mélységére utalt az is, hogv az elhúzódó viták miatt meg kellett hosszabbítani az ülést, s jórészt így is csak áthidaló, az eltéréseket bizottságok elé utaló döntéseket tudtak hoz­ni. A legnagyobb vihart — ez sem keltett az előjelek isme­retében meglepetést — a pa­lesztin ügy, pontosabban a Jordánia és a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezet között kötött megállapodás és annak hosszabb távú politikai követ­kezményei kavarták. Számos arab ország — különösen a távolmaradók — úgy véli, hogy az ammani egvezménv agy amerikai befolyást érvé­nyesítő különbéke irányába mutat. A hírek szerint szin­tén éles véleménvütközések forrása volt az iraki—iráni háború, csakúgy, mint EgviD- tom szerenének. az Arab Ligá­sa történő visszafogadásának kérdése, s a libanoni helyzet, összességében félő, hogy a rasablancai csonka csúcs ahe­lyett, hogv erősítette volna az annvira szükséges arab egy­séget. inkább még fokozta is a megosztottságot az érintett államok között. Szegő Gábor Brit hadgyakorlat A brit területvédelmi erők több tízezer katonája és tar­talékosai részvételével rende­zik meg szeptember 2—13. kö­zött Nagy-Britanniában a „Brave defender” kódjelű had­gyakorlatot — jelentette be Londonban a brit hadügymi­nisztérium. Nagy-Britanniában ez lesz a legnagyobb szabású száraz­földi hadgyakorlat a II. világ­háború óta. A hadügyminisz­térium közlése szerint a ma­nőver célja a brit területvé­delmi erők ellenlépéseinek kidolgozása a feltételezett el­lenség, hagyományos fegyve­rekkel történő támadásával szemben. A TASZSZ szovjet hírügynökség felhívja a fi­gyelmet arra. hogy a hadgya­korlatba aktívan bekapcso­lódnak a szigetországon lévő amerikai támaszpontokon ál­lomásozó amerikai katonák is. (MTI) Szovjet—bolgár kormányfői tárgyalások Moszkvában Szovjet—bolgár kormányfői megbeszéléseket tartottak pén­teken Moszkvában. Ny i kola j Tyihonov szovjet miniszterel­nök elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatainak ala­kulását, az 1986—1990 közötti időszakra szóló népgazdasági tervek egyeztetésével össze­függő kérdéseket tekintette át bolgár kollégájával. Grisa Fi- lipovval, aki pénteken érke­zett Moszkvába, s a tárgya­lások végeztével még a nap folyamán elutazott a szovjet fővárosból. A megbeszélésen hangsú­lyozták, hogy a két ország idén júniusban Moszkvában aláírt, 2000-ig érvényes gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködési programja jó feltételeket teremt a két fél szükségleteit és reális le­hetőségeit is figyelembe vevő gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatfejlesztéshez. A következő ötéves idő­szakra szóló népgazdasági ter­vek egyeztetésével kapcsola­tos kérdéseket áttekintve Tyi­honov és Filipov megerősítet­te, hogy szovjet és bolgár részről is kívánatosnak tart­ják a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció kiszélesí­tését, amire elsősorban a gép­gyártó ágazatokban látnak le­hetőséget. Megállapodtak ab­ban, hbgy e cél elérése érde­kében a következő években mindkét részről újabb lépése­ket tesznek. A két miniszterelnök meg­erősítette, hogy a Szovjetunó és Bulgária minden lehetséges módon elő akarja segíteni í KGST keretein belül folyta­tott együttműködés fejleszté­sét. Rámutattak arra. hogj nagyon fontos a KGST-orszá- gok felső szintű gazdasági ér­tekezletén hozott döntések kö­vetkezetes végrehajtása. Időszerű nemzetközi kérdé­seket áttekintve a kormány­fők úgy foglaltak állást, hogj minden eszközzel erősíten kell a szocialista országod egységét. Grisa Filipov Bul­gária támogatásáról biztosítot­ta a Szovjetuniónak azt s kezdeményezését, hogy egyol­dalúan felfüggeszt mindenfaj­ta nukleáris kísérletet. * (MTI) Meg kellett hosszabbítani a több ország bojkottálta arab csúcsértekezlet casablancai ülését a késő éjszakai órák­ba nyúló, meddő viták miatt. Ezeken a résztvevők — Szí­ria, Algéria, a Jemeni NDK és Libanon távollétében — az előző este beterjesztett határozattervezetet igyekez­tek egy mindenki számára elfogadható formába önteni. A casablancai jelentések szerint a legnagyobb vihart kavaró kérdés a palesztin ügy volt. A líbiaiak különösen éle­sen ellenzik Husszein jordá­niai uralkodó és Jasszer Ara­fat megállapodását, amely február 11-én előirányozta Jordánia és a PFSZ együtt­működését, tanácskozásait az amerikaiakkal és később Izra­ellel, a „területet a békéért” elv alapján. Ez kompromisz- szumokat tételez fel, olyano­kat, amelyek Líbia és a távol­maradt haladó arab kormány­zatok számára elfogadhatat­lanok. Ügy tudják, hogy a tanács­kozást pénteken folytatják. II. Hasszán nyilatkozata —, amely az éjszakai ülés után került nyilvánosságra — úgy szólt, hogy „a jelenlévők a távol maradiakat is képvise­lik”. Ebből arra következtet­nek, hogy a házigazdának át­hidaló formulát kell találnia, akkor, amikor a zárónyilat­kozat majd az arab világot megosztó kérdéseket taglalja. Sok konkrét döntést emiatt nem várnak a casablancai csúcson. II. Hasszán azért vállalko­zott a casablancai csúcs ösz- szehívására, mert frontot sze­Részleges kijárási tilalom Dél-Afrikában r A nyugatnémet Vörös Had­sereg Frakció és a francia „Közvetlen Akció” elnevezésű terrorszervezetek hajtották végre a csütörtöki bombame­rényletet a frankfurti, ameri­kai, katonai légitámaszpont ellen. Ez derült ki azokból a levelekből, amelyeket a DPA hírügynökség és több nyugat­német lap szerkesztősége ka­p, aim r-n A merénylet következtében két amerikai állampolgár meg­halt, 20 pedig megsebesült. A két szélsőbalos terror­szervezet a merényletet azzal próbálta indokolni, hogy a frankfurti amerikai támasz­pont jelentős szerepet játszik a harmadik világ ellem foly-, tatok háborúkban. A dél-afrikai hatóságok péntektől éjszakai kijárási ti­lalmat rendeltek el Fokföld keleti részének feketék lakta településein; egyelőre nem terjesztették ki a rendkívüli állapotot Natal tartományra, bár Durban környékén to­pább folytatódnak a véres za­vargások. Az Indiai-óceán partján fekvő kikötőváros körzetében íz összecsapások péntek dél­utánig 41 halálos és több mint 250 sebesült áldozatot követel­tek. A rendőrség 22 halálese­tet ismert el. A zulu törzshöz tartozó né­gerek és az indiai származású lakosok összetűzései pénteken átterjedtek a Phoenix telepü­lésre. Egyes jelentések szerint a harcok akkor kezdődtek, amikor a korábbi gyújtogatá­sokat és rablásokat megtor- landó több száz indiai rátá­madt négerekre. Később vi­szont a négerek támadtak rá a Phoenixbe menekült indiai­akra, felgyújtottak tucatnyi épületet. Az erőszakos cse­lekmények a négerek lakta településeken is folytatódtak; itt a rendőrök, valamint a helyszínre vezényelt katonák éles lövedékekkel és könny­gázzal igyekeztek szétoszlatni az épületeket gyújtogató és fosztogató tömegeket. Farook Meer, a Natali In­diai Nemzeti Kongresszus egyik vezetője a zavargások­kal kapcsolatban megállapí­totta, hogy garázdaelemek és bűnözők a magúk javára ak­názzák ki a jogos panaszok miatti tiltakozásokat. (MTI) 1. Milyen a szovjet morato- riumjavaslat világvisszhang­ja? Békefelhívások tízmilliónyi aláírással, tüntetéssorozat a föld számos államában, s az USA tucatnyi nagyvárosában, tiltakozó gyűlések amerikai katonai létesítményeknél, ki­lométeres emberlánc az Ak- ropolisznál, polgármesterek világtalálkozója Japánban, s még sorolhatnánk az esemé­nyeket tovább: valamennyi a Hirosima és Nagaszaki ellen négy évtizeddel ezelőtt végre­hajtott amerikai atomtámadás évfordulójához kapcsolódik. Ám a nukleáris eszközök elle­ni harcról. a fegyverkezési hajsza lefékezésének szüksé­gességéről nem csupán szomo­rú mementóval összefüggés­ben esett szó világszerte az elmúlt hét folyamán. Kedden lépett ugyanis életbe az. a moszkvai moratóriumjavas­lat. amely kimondja: a Szov­jetunió egyoldalúan —. de más országokat is csatlakozás­ra szólítva fel — az év végé­ig beszüntet mindenfajta atomfegyver-kísérletet. A jó szándékú kezdemé­nyezés világpolitikai súlyát jól mutatja az elmúlt napok­ban tapasztalt széles körű nemzetközi érdeklődés. Kormányok, pártok, szerve­zetek sora üdvözölte Gorba­csov főtitkár indítványát, s a sajtóvisszhang is jórészt ar­ra a kedvező lehetőségre utal, amely pozitív fogadtatás ese­tén egy átfogó atomfegyver- kísérlet-tilalmi szerződés meg­kötésére nyílna. Csakhogy a probléma épp ezzel a fogad­tatással van. Az érintett or­szágok (vagyis a nukleáris ha­talmak) részéről ugyanis ed­dig vagy óvatos elhatároló­dás. vagy egyenesen merev elutasítás volt a válasz. Kínai illetékesek például csupán annyit tettek közzé, hogy Pe­king „tudomásul veszi” a szovjet kötelezettségvállalást, de r.em utaltak arra. hogy az ország maga is csatlakozna a moratóriumhoz. Legfontosabb természete­sen a washingtoni reagálás volt. Nos, hivatalos válasz még nem született, de a je­lek arra mutatnak, hogy a Reagan-adminisztráció gya­korlatilag elzárkózik a moszk­vai javaslattól, „félrevezető propagandafogásnak” minő­sítve azt, s a csatlakozás he­lyett ismét más témák, első­sorban a helyszíni ellenőrzés kérdését előtérbe állítva igyek­szik visszaszerezni a kezde­ményezőszerepet a közvéle­mény szemében. Az ameri­kai elnök bizonyos — később saját gárdája által „átértel­mezett”! — kijelentései leg­feljebb arra utalhattak, hogy a Fehér Ház a jelenleg’ ame­rikai atomrobbantási sorozat befejezése utón lesz hajlandó megfontolni bármilyen mora­tóriumot. ám, amikor ennek várható időpontjáról esett szó, határozott választ nem tudott adni. Több szakértő viszont arra figyelmeztetett, hogy az űrhadviselés tervei belátha­tó időn belül szinte kizárják a Washington részéről remélt csatlakozást. Az elmúlt napok egy má­sik. az atomfegyverkezés té­makörével összefüggő, ám jó­val kedvezőbb hangvételű hí­re volt, hogy 13 csendes-óceá­ni ország atomfegyvermentes övezetté nyilvánította a Csen­des-óceán déli részét. A meg­állapodás értelmében az érin­tett felek nem fejlesztenek ki, nem gyártanak, nem vásárol­nak és nem fogadnak el más államoktól nukleáris robba­nóeszközöket, s nem járulnak hozzá a körzetben atomkísér­letek végrehajtásához sem. Utalt a dél-csendes-óceánihoz hasonló atomfegyvermentes övezetek kialakítására a japán szervezetekhez intézett üze­netében az SZKP KB főtitká­ra is. Gorbacsov többek közt a Balkánt, Észak-Európót, Délkelet-Azsiát és Afrikát je­lölte meg olyan területként, ahol hasonló zónákat létre le­hetne hozni. 2. Hogyan alakult a Nica­ragua körüli válsághelyzet? Diplomáciai és katonai hí­rek, magas szintű tárgyalások és ellenforradalmi támadá­sok: sajnos, nem sok változás mutatkozik a közép-amerikai válság ügyében. Nicaraguái részről hiába tesznek egyre újabb erőfeszítéseket az ellen­tétek békés úton történő meg­oldására. (A héten például Daniel Ortega elnök jelentet­te be ismét, hogy országa mó­dosított formában is elfogad­ja a Contadora-csoport köz­vetítő javaslatait, átfogó ren­dezési tervét), a szomszédos államok részéről nem mutat­kozik nagy hajlandóság a pél­da követésére. Az állandósult határfeszültség a Manágüával szembenálló ellenforradalmi erőknek kedvez. Hondurasi bázisairól példá­ul az FDN szervezet fegyvere­sei intéztek támadást egv ni- caraguai város ellen. A másik veszélyes incidens színhelye a Costa Ricával határos terület volt, ahol az Arde nevű el­lenforradalmi csoport embe­rei egy amerikai „békehajó” utasait rabolták el. Megfigye­lők felhívták a figyelmet ar­ra, hogy mindkét szervezet Washingtontól kap — még­hozzá növekvő mértékben — anyagi és politikai támoga­tást. Ezért tűntek visszásnak azok a washingtoni külügy­minisztériumban kiadott fel­hívások az amerikai állam­polgárok felkutatására. A bé­Szabadon engedték az amerikai békeharcosokat Szabadon engedték a fog­ságból a nicaraguai ellenfor­radalmárok csütörtökön azt a 29 amerikai békeharcost és az őket kísérő 18 újságírót, aki­ket egy nappal korábban ra­boltak el a nicaraguai—Costa Rica-i határon, a San Juan fo- lyónál — jelentették be a „Béke tanúi” nevű amerikai békemozgalom washingtoni és managuai szóvivői. A békeharcosok kedden in­dultak útnak a két közép­amerikai ország határán lévő folyón tiltakozásul amiatt, hogy az Egyesült Államok tá­mogatja a Costa Rica-i bázisú, ARDE nevű ellenforradalmi szervezetet. Hajójukat szerdán tartóztatta fel három fegyve­res. A békeaktivistákat Costa Rica-i területen ismeretlen ielvre hurcolták. Huszonkilenc órával később, csütörtökön • helyi idő szerint kora délután • az elrablók szabadon engedték i őket. A békeharcosok — az i újságírókkal együtt — folytat­• ták útjukat a Nicaragua-tó • felé. i ellentmondásos hírek van- ■ nak arról, hogy melyik nica- i raguai ellenforradalmi cso- i porthoz tartoztak a fegyvere- : sek. A békeharcosoktól szár­mazó első rádióüzenetek sze­rint az ARDE hajtotta végre az akciót, később azonban egy » ismeretlen ellenforradalmi cso- , portot neveztek meg. Az AR­DE a „békehajó" elindulása , előtt fegyveres fellépéssel fe- i nyegetőzött. i Kiszabadulásuk után a bé­• keharcosok rádión közölték managuai irodájukkal, hogy i elindulásuk után egy Costa : Rica-i helikopter rövid ideig i még feltartóztatta őket, majd folytathatták útjukat Nicara­guába. San Jóséban a Costa Rica-i tájékoztatási miniszté- : rium elismerte, hogy egy he- > likopter megközelítette a pa­cifisták hajóját, de tagadta, hogy „érintkezésbe lépett” a békeharcosokkal. Bernard Kalb, az amerikai külügyminisztérium szóvivője 1 csütörtökön megpróbálta Ni- ' caraguára hárítani a felelős­séget az incidens miatt, mond­ván, hogy a „külföldön lévő ' amerikai állampolgárok biz- 1 tonságáért rendszerint a fo­gadó ország a felelős”. A szóvivő azonban éppen arról nem beszélt, hogy a nicara­guai—Costa Rica-i határtérség biztonságát az amerikai támo­gatást élvező ellenforradalmi erők tevékenysége ásta alá. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents