Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-07 / 184. szám
Egy lilies ülés a Nrgrádi Szénbányáknál Értelmes célokért tettre készei* a fiatalok fiatalok vállalati helyzete és az ifjúságpolitika további feladatai — e témakört vitatta meg minapi együttes ülésén Salgótarjánban a Nógrádi Szénbányák városi jogú üzemi pártbizottsága és a vállalati KISZ-bizottság. A vállalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetése a különböző párthatározatok szellemében foglalkozik a fiatal dolgozókkal. Nagy figyelmet fordít nevelésükre, gondjaik megoldására. Ezt ecsetelte hozzászólásában Szalai Pál, Ménkes-bányaüzem KISZ-bi- zottságának titkára is. aki 11 éve került a vállalathoz és hangsúlyozta, hogy a fiatalokkal való foglalkozásnak a Nógrádi Szénbányáknál jelentős hagyományai vannak. A különböző üzemekben többségében jól működnek az ifjúsági bizottságok és rendszeresen megtartják az ifjúsági parlamenteket. Az együttes ülésen ezzel kapcsolatban Kertész Gyula, Kánvás KISZ-bi- zottságának titkára nem hallgatta el, hogy az üzemi ifjúsági bizottságok munkájában fellelhető a kampányszerűség, a formalitás és általában az ifjúsági parlamentek előtt aktivizálódnak. Hangsúlyozta, hogy a KISZ-bizottságnak joga van beszámoltatni az ifjúsági bizottságot, de ezzel a joggal élni is kell. A téma jelentőségét érzékelteti, hogy a Nógrádi Szénbányáknál 1522 a 30 éven aluli fiatalok száma, akik az összdolgozók 26,8 százalékát jelentik. Döntő többségük élénken reagál a társadalmi és vállalati fejleményekre, becsületesen helytáll a munkában, felelősséget érez a vállalat és saját jövőjük iránt. Kezdeményezőek a termelési és gazdálkodási kérdésekben, javaslatokat tesznek a munka javítására, a hiányosságok megszüntetésére. Ezzel kapcsolatban fejtette ki Kertész Gyula, hogy a bányászfiatalok zöme tettre kész, ha értelmes, reális, konkrét feladatokkal bízzák meg őket, végrehajtásuk során sikerélményben részesülnék. A bizalom pénz nélkül is hozhat eredményeket — vélekedett a ká- nyási KISZ-titkár. A fentiek ellenére nem lehet, figyelmen kívül hagyni, hogy társadalmi és gazdasági GiMIcsltWgozás az aliami gazdaságokban A mezőgazdaság állami nagyüzemei a gyümölcstermesztést egyre sikeresebben egészítik ki feldolgozással és üdítőital-gyártással. Az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kít-jének összesítése szerint évente mintegy 43(1 ezer hektoliter üdítőitalt állítanak elő, es 250 ezer hektoliter gyümölcslét készítenek. Az állami nagyüzemekben fokozatosan fejlődött ki a gyümölcs ipari feldolgozása. Az elmúlt 5 évben az ÁGKER maga is mintegy 70 millió forintos értékben nyújtott támogatást e termelési ág bővítéséhez. Korábban a másként nem értékesíthető gyümölcs megmentése volt a cél. ezért építettek 20 gazdaságban nagyobb feldolgozó üzemeket. Az utóbbi 4—5 évben azonban oly mértékben növekedtek a belföldi fogyasztói igények — és részben az exportértékesítési lehetőségek is —, hogy az üzemek minden korábbinál nagyobb mennyiségben és jobb minőségben dolgoztak fel erre alkalmas gyümölcsöket. A tartósítóipari tevékenység egyértelműen jövedelmező: a gazdaságok ebből származó nyeresége meghaladja az évi 200 millió forintot. Ez a bevétel sok helyen járul hozzá az alaptevékenységben, a gyümölcstermesztésben mutatkozó ráfizetés ellensúlyozásához. A feldolgozott mennyiség az elmúlt 4 évben mintegy 80 százalékkal »óit. életünk nehézségei egyes fiatalok gondolkodására kedvezőtlenül hatnak. Az életkezdés terheinek növekedése miatt más fiataloknál türelmetlenség tapasztalható. Többen hangsúlyozták felszólalásukban, hogy a fiatalok nevelése társadalmi feladat, és ebben egészséges munkamegosztásra van szükség a család, az iskola, a munkahely között. A munkára nevelés, az idősebbek személyes példamutatásának fontosságát ecsetelte hozzászólásában Tőzsér Gáspár, országgyűlési képviselő is. Kiemelte, hogy a munkahelyek szerepe rendkívül jelentős a nevelés folyamatában, és különösen megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az első munkahelyes, pályakezdő fiatalok nevelésére, személyiségük kedvező formálására. Az elmúlt években minden üzemben kialakult a pályakezdő fiatalok fogadásának gyakorlata. Különösen eredményes a felsőfokú végzettségűek fogadása, beilleszkedésük segítése. Ezáltal mérsékelni tudják a lemorzsolódást és az elöregedési folyamatot. A fiatalok arányuknak megfelelően vesznek részt az ifjúsági és szocialista versenymozgalomban. Néhány ifjúsági szocialista brigád országosan is kiemelkedő eredményt ért el. Jelenleg 24 ifjúsági szocialista brigádban 300 fiatal dolgozik. Lényegesen többen serénykednek felnőtt szocialista brigádokban. Az igazsághoz az is hozzátartozik — amit Szaiai Pál említett meg —, hogy az utóbbi években az ifjúsági munikaversenyfor- mákban a vállalatnál számbeli fejlődés nem tapasztalható. A vállalat vezetése sokat tesz a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében. Egyre jobban kihasználják az ösz- töndíjszerzódés lehetőségeit. A fiatalok béremelése magasabb az átlagosnál. A gazdasági körülmények változása, a korszerű technika alkalmazása a termelés ben párán cső 16a n szükségessé teszi a fiatalok rendszeres szakmai továbbképzését. Ehhez a vállalat magas színvonalon biztosítja a feltételeket. A , fiataloknak életkezdésük küszöbén egyik legnagyobb gondot a lakáskérdés megoldása jelenti. A vállalat szinte erején felüli feladatot vállal a fiatal dolgozók lakáshoz juttatása érdekében. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Lipták Sándor szociális igazgató: sajnálatos, hogy. kevés fiatal kopogtat az ajtaján lakáshozjutás érdekében, mert kevés a lakástámogatásra jogosult bányászfiatal. Az árak emelkedése miatt a bányászlakás-akción túl, a vállalat saját alapjából lényegesen nagyobb összegeket biztosít a fiatalok támogatására, mint az előző ötéves tervben. A bányászlakás-akcióba bevont és lakástámogatásban részesített dolgozók 80—90 százaléka fiatal. A fiatalok életében jelentős szerepe van a szabad idő hasznos eltöltésének. E téren meghatározó a szerepe a művelődésnek és a sportolásnak. A vállalat anyagi áldozatokat vállal a kulturális és sportfeltételek javítása érdekében. Korszerűsítette a salgótarjáni Bányász Művelődési Házat és modernizálja a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házat. Sajnos a művelődési házak kihasználtsága, a fiatalok részvétele a programokban nem kielégítő. Nagyobbak a lehetőségek, mint amennyit a fiatalok igénybe vesznek. Ennek egyik alapvető oka a lakóterületi szétszórtság, mert a dolgozók 82 településről járnak be a munkahelyükre. Az együttes pártbizottsági, KISZ-bizottsági ülésen megfogalmazódtak a tennivalók is. Többek között hangsúlyozták, hogy jobban kell segíteni a fiatalok szocialista szellemű nevelését. A fiatalok helyzetének javítására a gazdasági vezetésnek még nagyobb figyelmet kell fordítani, még több pénzt költeni. A feladatok megoldásában jobban szükséges támaszkodni a fiatalok öntevékenységére. A fiatalokért többet tehetnek a pártszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek és a szakszervezetek is. Ami a további eredményes munka kiindulópontját jelentheti — miként Gordos Nándor előterjesztő hangsúlyozta — az. hogy a Nógrádi Szénbányáiknál a korábbinál reálisabbá vált a fiatalok árnyalt megítélése. Ez pedig mindenképpen örvendetes. Rozgonyi István 9 télről - nyáridöben Taff a nyár és még mindig a tél SOI» következményeiről kell szólnunk. Az idő múlásával1 ugyanis kiderült, hogy nem elég fél év a tél okozta károk, illetve azok nagyobb részének pótlására. Már azért sem, mert e károk nagyobbak annál, mint ahogy a kezdetben véltük. Idő kellett például annak számbavételére, hogy végül is hány milliárdos termelés- kiesést okoztak — az energiaszolgáltatás zavarai miatt — 260 ipari üzemnél elrendelt termeléskorlátozások, kényszerleállások. Ennek ismeretében még inkább megértjük, átérez- ziik, miért fogalmazott így a XIII. párt- kongresszus napjaiban Lázár György... „a tél okozta többletkiadás, a felbecsülhető károk együttes összege meghaladja a 20 milliárd forintot”. Húszmilliárd forint még a népgazdaság évi számvetésében is tetemes összegnek számít! Ha 5—10 évvel ezelőtt értek bennünket hasonló méretű károk, akkor a legtöbb vállalat vezetője bement a minisztériumba, vagy más kormányzati fórumhoz, élénken ecsetelte szorult helyzetüket, és segítséget kért. Most viszont megértve a változó időket —, erőteljes mozgalom bontakozott ki, amelynek az a jellemzője, hogy sok üzem nem igényel központi segítséget, hanem a saját erők mozgósításával, a helyi tartalékok feltárásával pótolják a termeléskieséseket. Nem kért a kormánytól segítséget például a Csepel Művek Fémmű, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Ganz-MÁVAG, a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, az Ikarus, az Észak-magyarországi Vegyi Művek, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Tiszai Vegyi Kombinát, meg mások. Mindezt Győri Ferenc, az Ipari Minisztérium gazdaságszervezési osztályának vezetője mondotta el a sajtó képviselőinek. Hozzátéve, hogy a tárca, a kormányzat megértésében bízik viszont a Péti Nitrogénművek, a Dunai Vasmű, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Csepel Művek Vasmű, meg több más, ismert vállalatunk. Az osztályvezető kifejtette, hogy nehéz volna elmarasztalni a vállalatokat, hiszen a Péti Nitrogénműveknél például 706, a Dunai Vasműnél pedig 403 millió forint értékű termeléskiesést okoztak az energiakorlátozások. Ebből a pétiek 365, a dunaújvárosiak pedig 193 milliót akarnak törleszteni, amelyek nem kis összegek. Ezért a tárca is indokoltnak tartja, hogy ők, illetve azok. akik ugyancsak igen nehéz helyzetibe kerültek, pénzügyi kedvezményben részesüljenek, vagyis 350—380 millió forintot juttassanak számukra a kormányzat intervenciós alapjából, amit 87,4 millió forint bér-preferencia egészítene ki. Megismételjük: olyan vállalatokról volt szó az imént, ahol — csak a saját erőre hagyatkozva — valóban behozhatatlanok a teljes károk. A többi, sőt, a legtöbb izemnél viszont lényegesen jobb a helyzet, ott már a vezető-' kön és a dolgozókon múlik, miképp zárják a» idei évet. Ugyancsak a változó idők szellemét bizonyítja, hogy senki sem gondol arra: tanácsokat osztogassanak az üzemeknek valamelyik minisztériumi, vagy akár szerkesztőségi irodából, az ilyenkor szükséges teendőkről. Nyilván, ezt is helyben lehet és kell eldönteni. De talán nem érdektelen áttekinteni és összegezni, hogy mit is tesznek most a vállalatoknál. Az Ipari Minisztérium is ennek szellemében fogalmazta meg ajánlásait, amelyben ilyen mondatokat, félmondatokat olvashatunk: pótműszakok szervezése; a nyári karbantartási munkák lerövidítése a vgmk-k segítségével is; bizonyos nagyjavítások előbbre hozása a kényszerű állásidőkben; a kapacitásbővítő beruházások befejezésének meggyorsítása; az elég gyakori lezserségek felszámolása a nyári szabadságolásoknál, csak rendkívül indokolt esetekben adjanak ki pótszabadságot; kommunista műszakok szervezése; fokozott takarékosság az importcikkekkel, az importhelyettesítő akciók erőteljesebb támogatása — és így tovább. Még az előbbieknél is fontosabb az okos gazdálkodás kibontakoztatása, az új reform- szakasz szellemében. Látnunk kell ugyanis — erre is rámutatott az Ipari Minisztérium osztályvezetője —, hogy az idei gondjaink nagyobbik részét — az ipari termelés csak szerény mértékű növekedése, tetemes elmaradás a tőkésexpórtterv időarányos részének teljesítésében —, nem írhatjuk a kemény tél számlájára. Strukturális gondokról, vagyis arról van szó, hogy a vártnál lassabban balad a termelési és termékszerkezet korszerűsítése. túlságosan magas ipari termékeink átlagos életkora, más szavakkal kevés a valóban korszerű termékünk, amely versenyképes a világpiacon. Már e szűkszavú diagnózisból is kiviláglik, hogy valóban átfogóbb, koncepciózusabb terápiára van szükség, mint, amit a téli károk helyrehozatalának — még oly sikeres — akciótervétől elvárhatunk. hadd emlékeztessünk arra,' hogy amikor nyilvánosságra hozták a népgazdaság idei tervét, a vállalatok körében igen kedvező visszhangot keltett, hogy végre, ismét több pénzt szánunk beruházásokra, mint, ahogy a lakosság is megnyugvással fogadta, hogy — a szűkös évek után — ismét a reáljövedelem emelése szerepel az előirányzatban. A kormányférfiak, a vezető gazdaságpolitikusok még akkor elmondották. hogy e terv realitásfedezete azon múlik. sikerül-e felgyorsítani a gazdasági növekedés ütemét 1985-ben, vagyis stabilizálni, szélesebb körben kibontakoztatni az 1984-ben elkezdődött kedvező folyamatokat. Nem árt erre emlékeztetni, hiszen az év majd fele még hátravan. M. L. j Végezetül Erdőbecslés lézerrel A szovjet erdészeti ktrtafö- intézetben új módszert dolgoztak ki az erdők fakészletének lézeres felbecsülésére. A repülőgépre szerelt lézer hullámnyalábját lefelé irányítják. A jeleket mágnesesszalagon rögzítik A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat szé csényi tejüzemének kollektívája az első féléves tervét százhét százalékra teljesítette. Na ponta huszonháromezer liter tejből készítenek tehéntúrót, palóc gomolya és pálpusztai sajtot. Képünkön Pereze Nándorné által pasz- törizált tejből Tóth Bélánc és Oláh Jánosné a tehéntúrót fél kilogrammos csomagokba »éri. —: Kigó — Galgamentí mérleg Bővülő forgalom - bolti gondokkal A tervezett 69 millió 929 ezer forinttal szemben 70 millió 420 ezer forint értékű árut értékesített üzleteiben az első fél évben a Magyarnán- dori Galgamenti Áfész. Árbevételi tervét csaknem egy százalékkal megtetézte, de így is számos gonddal kellett megküzdeniük a bolti kiskereskedelemben dolgozóknak. A szövetkezeti boltok élelmiszer-forgalma mind az előző évit, mind a tervezettet meghaladja, noha a januári—februári fagyok több ízben akadályozták a szállítást. Jelentősen javult a töltelékáru kinaiata, miután a húsipar a nagyobb boltoknak a korábbi kétszeri helyett, heti háromszor szállít friss árut. Az üzletek zöme bővítette a választékot előhűtött egesz csirkével, mélyhűtött egész és darabolt kacsával, továbbra sincs elegendő azonban a keresett aprólékból. A primőr és fóliás zöldségek bolti kínálatára a kistermelőkkel kötött termeltetési szerződés gyakorolt kedvező hatást, ezen túl a kereskedők a közvetlen bolti felvásárlás lehetőségével is élnek. Sok gondot és bosszúságot okoz viszont a fogyasztási szövetkezet ellátási területén, hogy a balassagyarmati sütőüzem rekonstrukciója, illetve szállítóeszköz-hiány miatt májustól csak a késő délutáni órákban kapnak kenyeret az üzletek, akkor is gyakran az előző napi sütésből. A galgamenti áfész első félévi ruházati forgalmának alakulása jól szemlélteti, hogy a kedvező lehetőségek megragadása átmenetileg árbevételcsökkentő tényező lehet, noha hosszú távon nemcsak a vásárló, hanem a kereskedő jól felfogott érdekeivel is találkozik. A Salgó-Szövkertól, a Bétextől és a Centriköttől nagytételű. árengedménnyel beszerzett holmit értékesítettek a szövetkezeti boltok, s az árengedmény vásárlónak: való továbbadása csökkentette a szövetkezet árbevételét. Éppen az ügyes beszerzések revén azonban ez idő alatt mennyiségben is, választékban is jobb volt az ellátás a vegyesboltokban: a vásárló megtalálta a keresett holmit, s az árat tekintve is előnyösen juthatott hozzá. Az áfész két TÜZÉP-telepé- nek forgalma elmaradt az előző évitől. Nem volt elegendő tüzelő, a hideg miatt később indultak az építkezések, s akkor is lényegesen szerényebb igény mutatkozott az építőanyagok iránt, mint tavaly ilyenkor. Az építőanyagok jelentős részénél javult az ellátás, nincs azonban elegendő cement, s változatlanul igény alatti a kínálat tüzelőből is. Az év első felében a legnagyobb gond a táp-takarmány forgalmazásában jelentkezett. A rendszeres szállítás megoldatlansága miatt a tavalyi 1 millió 632 ezer forinttal szemben idén csupán 761 ezer forint értékű tápot és takarmányt értékesített a szövetkezet — a tápellátás jelenleg is hiányos. Az áfész vendéglátóüzem- ágának 18 üzlete közül 17 már szerződéses formában működik. A boltvezetők rendezvényekkel, szórakoztató eszközök biztosításával iparkodnak ellensúlyozni az időnként hiányos áruellátás és a mérsékelt fogyasztás kedvezőtlen hatásait. MÓGRAD - 1985. augusztus Z* szerda
