Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-05 / 182. szám

Hétfős magazin... „ Hétfői magazin .. „ Hétfői magazin— « 1 ■ ■ — —■— ------------------------------------------­------------- - ■ , —— ... . . ............................................-— ■- . ■ ■ ■ ■ I smerőstől ismerősig ERŐS ASSZONYOK Manapság a gépesítés sok helyen felváltotta a kétkezi munkát. A nők jó része is iro­dákban. kényelmes körülmé­nyek között, ülőmunkát vé­gez. Sokan azonban nap mint nap nehéz vasakat emelgetnek, szerelnek, hegesztenek. A Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek egyik dróthúzó brigádja höl­gyekből áll, vezetőjük Menus Ferencné. — Két műszakra járunk, délelőtt és délután. Tizenket- ten vagyunk a csapatban, így mindig csak hatan dolgoznak együtt. — Melyi műszakot szereti jobban? — A másodikat, mert ak­kor délelőtt mindenre jut időm. Csönd van az egész környéken» szinte mindenki dolgozik, senki nem zavarja az embert. Akkor csinálom a nagytakarítást, mo: :t, va­salást, ha déiutános vagyok. — A gépek csattogásától szörnyű nagy a zaj. nem kel­lemetlen ilyen körülmények között dolgozni? — Egy kicsit, de meg lehet szokni, mint általában min­dent. A gépesítés óta — úgy értem. a kisgépesítés óta, ami az 50-es években ment végbe — könnyebb a dróthúzás. Harminc évvel ezelőtt még csak férfiak végezhették ezt a munkát — igaz, többnyire most is azok csinálják — csak a nagy átalakítások után ve­hette át a női nem is a tere­pet. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki dróthúzó lehessen? —■ Brigádunk- nagy része betanított munkás, de vannak szakmunkások is. A célunk az, hogy mindenkit beiskoláz­zunk a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése érdekében. — Hogyan lehet ilyen nagy súlyt állandóan emelgetni egy nőnek? — Szinte mindent daruval végzünk. Munkánk menete a következő: a csoportvezető előkészíti az anyagot — eb­ben a műszakban én —, ki­adja á nyers karikát. Erre a gépre, ami mellett állunk, fel kell rakni, kis kézi daru­val. a gép végén pedig le kell szedni a finomított árut, utá­na összehegeszteni a kész dróttal, Előfordul olyan Is, amikor meg kell fogni, fel kell emelni egy-egy nehezebb da­rabot. de erösék a mi asszo­nyaink. Ha arra kerülne a sor. nagy pofont tudna adni bármelyik — mosolyodott el, s miután észrevette meglepő­dött arcom, így folytatta: — Egyikünk sem verekedés, a munkában használja fel min­denki az erejét. Szívesen csi­nálják a nehéz feladatokat, szeretnek itt lenni, bár meg­lehet, hogy ez a jó szellem­nek is köszönhető. — Munkaidő után is szok­tak találkozni? — Természetesen. Együtt kirándulunk> szórakozunk, mindenkinek van családja, akit szívesen hoz el közénk. Sokan teljesítenek társadalmi megbízatásokat, van köztünk munkásőr, szakszervezeti bi­zalmi. Sikeresek a társadalmi- munka-szervezéseink is. A csoportvezetőnek nem kell drótot húznia. Annyi a feladata, egész- nap. hogy ki­adja a durvább vastagságú drótot megmunkálásra? — Nem — rázta meg a fejét —, ha barmi baj van nekem szólnak, tőlem kérnek segit- seget. — Kiről olvasna szívesen mához egy hétre? — Mindig csodáltam az ácsokat, hogy milyen ügyesen tudnak dolgozni a háztetőn. Egy ács véleményére kíváncsi volnék. V. iM. Hulladékból csomagolópapír Jövő évi napiárak isz-koié&zciböí Készülnek már a jövő évi falinaptárak a Nézsai Május 1. Termelőszövetkezet nóg- rádsápi kötészetében. Elegáns, bőrtapintású papírtasakban elszállításra vár Pelle József- né nosztalgianaptára: híres receptjeit ínycsiklandó színes fotók illusztrálják. Kemény karton prizmába bújtatva várja az új évet a Medicina különleges jutavászonra kasí­rozott dekoratív plakátnaptá­ra; különJegességriek számít a nagyméretű horgászfalinap­tár, - Kácsor László fotómű­vész gyönyörű színes táj- és zsánerfelvételeivel. A nézsai tsz kötészete kö­rülbelül másfél évtizede mű­ködik. Az utóbbi években forgalma rohamos fejlődés­nek indult, tavaly harminc- millió. az idén várhatóan har­mincötmillió forint bevétellel, szolid, átlagosan tizenhat százalékos haszonkulccsal. A már említett naptárakon ki. vül sok vállalatnak készül­nek itt gépkönyvek, műszaki leírások, katalógusok, menet­levélkönyvek, egyéb nyom­tatványok. és gondos kézi munkát igénylő mesekönyvek a Móra Ferenc kiadónak. Nem rég kezdték meg tex­tilipari papírhulladék feldol­gozását. A tekercsben érkező, sokféle mintás, színes papírt a kötészetben felvágják, a Piértnek iskolai füzet- és könyvcsomagolót, más keres­kedelmi vállalatoknak dísz­csomagoló anyagot készitenek belőle. Évente mintegy száz­ötven tonna ilyen, korábban zúzdába került papírból ké­szül olyan értékes áru,' ami­lyenhez eddig csak import révén jutottak hozzá a ke­reskedelmi vállalatok. A Nézsai Május 1. Terme­lőszövetkezet a gyenge ter­mőhelyi adottságokkal küsz­ködő mezőgazdasági nagy­üzemek közé tartozik. Nagy­mértékben kötészetének és más ipari üzemeinek köszön­hető. hogy'évről évre jelentős summát képes tartalékolni alaptevékenységének fejlesz­tésére is. Fogyókúrás tábor Vetemben La kása fa elások Salgótarjánban Tízemeletes, nyolcvanlaká­sos épületet adtak át rendel­tetésének Salgótarján Arany János utcai lakótelepén a ter­vezett határidő előtt négy hó­nappal. A kétszoba-össz- komfortos OTP-lakásokba,jau- gusztusban költöznek be tu­lajdonosaik. A most elkészült objektummal egyébként befe­jeződött a megyeszékhely vá­rosközpontját északról és ke­letről határoló lakótelep kivi­telezése. amelynek keretében — a hetvenes évektől napja­inkig — összesen nyolcszáz lakást alakítottak ki., Lakásátadás volt Salgótar­ján Hársfa utcai lakótelepén is: itt a határidővel szemben egy hónapot nyeltek az épí­tők. A Tizenegy és fél millió forintból kivitelezett tizenki­lenc lakásos házhoz hasonló­ból még három valósul meg az idén és jövőre a bánya­gépgyári munkáskerületben. A Hársfa utcai lakótelepen eddig mintegy ezer új. otthon létesült, s még legalább ugyanennyi készül el a hete­dik és nyolcadik ötéves terv során. Európában a „kövérek or­szága” lettünk, jellemző, hogy a magyar konyhát kül­földön a gulyásról, az erősen fűszerezett ételekről ismerik. Az országban most először nyílik olyan tábor, amely szervezett keretek között küzd az elhízás ellen. Ügy, hogy az egészséges táplálkozásból ad mintát, miközben szórakoztat és korszerűbb életmódra ne­vel. Fogyókúrás tábor — ez annak a tábornak a jelszava, amely a Vas megvei Velem- ben lesz. A KISZ Vas me­gvei bizottsága és a Magyar Vöröskereszt Vas megyei ve­zetősége szervezésében, a Vas Megvei Tanács egészségügyi osztályának támogatásával működő tábor kéthetes tur­nusokban várja a fogyni aka­rókat 1985. október 28-tól 1986. január 26-ig. A táborban felkészült or­vos. gyógytornász, diétás nő­vér foglalkozik a fogyni kí­vánókkal, természetesen szá­mos kulturális program és sport rendezvény is várja a vendégeket. Jelentkezést le­vélben a KISZ Vas megyei bizottsága Farkas Mária (9700 Szombathely Kislaludv Sán­dor u ].) címre kell küldeni. Információ* telefonon is le­het kérni az aláboi számokon: 06—94—14-292 KlSZ-bizott- ság (Farkas Mária) 06—94— 12-364 Vöröskereszt (György Béláné). Ésszerű javaslat Uellemes füst illata ter- jeng a cukrászdában. Akár egy legény lakáson. Kiiszom a kávémat, és határozotton a szeme közé nézek: — Akarja> hogy összehá­zasodjunk? A kérdésem annyira vá­ratlan, hogy ő alig tudja letenni a csészéjét: — Miket beszél? Alig ismerjük egymást! Először vagyunk együtt. — Annál jobb! Az em­berek csak ismerkednek, ismerkednek aztán meg­unjak egymást. — De ön szinte semmit sem tud rólam! — folytat­ja ugyanolyan hullámhosz- szon. — Mit kellene tudnom? — vetem oda könnyedén. — Hiszen itt van előttem! — Na és azt tudja, hogy már kétszer elváltam? Igaz, nem az én hibámból, de mégis. .. Sokan elővigyá­zatosak lennének ilyen esetben. — Hallottam erről vala­mit — mosolygok. — Ezért határoztam el, hogy ön elé állok javaslatommal. Mivel már kétszer elvált, ez annyit jelent, hogy nem válik túlságosan . nehezen. Képzelje csak el, milyen emberek vannak! Húzó­doznak, évekig nem akar­tak válni. .. Remélem, most már belátja, hogy nincs semmi akadálya a házas­ságkötésünknek!. .. K. K. Gasztro-Coop vcaddß fahálózat Űj vendégiőhálózat működ­tetésére társult félszáz hazai szövetkezeti étterem. A „Gaszt- ro-Coop” elnevezésű társulás megalakítását a Fogyasztási Sz ivetkezetek Országos Taná­csa kezdeményezte; szervező­je pedig a pécsi „Konzum" Szövetkezeti Közös Vállalat volt. Az ország ídegeníorgalmilag nevezetes vidékein található szövetkezeti vendéglők által alkotott üzletlánc minden egy­sége azonos ízekkel, adagok­kal és árakkal várja augusztus elejétől a hoz­zájuk betérő vendégeket. Tetszésüket és további bevé­teleket ígérő bizalmukat ép­pen az egységes kínálattal, az egyformán figyelmes kiszolgá­lással igyekeznek megnyerni. A hagy G betűs cégérrel meg­jelölt éttermekben még az ét­készlet, az evőeszköz és a szalvéta is egyforma. A hálózat minden éttermé­ben állandóan kapható egy tucat magyaros specialitás, amelyeket mesterszakácsokból és vendéglős szakemberekből álló bizottság válogatott össze. Horgász tan ya a város szóiéra Napfény, vízpart, természet. Mi másra vágyhat az ember nyáron, ha pihenni akar! Kü­lönösen, ha a horgászat a szenvedélye. Nógrád megye ugyan gazdag forrásokban, ki­sebb patakokban, <de csak egy jelentősebb folyója van, az Ipoly. Abban viszont a kecse- ge kivételével mindenféle hal­faj megél. A horgászok ezen kívül még mintegy húsz olyan tavat tartanak nyilván, amely­nek partján érdemes elüldö­gélni a pecabot végénél: akad­hat valami jóféle hal a ho­rogra. A megyeszékhely közelében kétségtelenül a vízválasztói tóegyüttes a legnépszerűbb horgásztanya. Ottjártunkkor is vagy húszán fürkészték a víztükröt — kapásra várva. — Mit foghat itt az ember? — szólítom meg Gáspár Im­rét, aki pécsi, s a szabadsá­gát tölti Salgótarjánban. — A bot végét — veszi tré­fára a kérdést, s, ahogy a haltartó szakját elnézem, tény­leg nem fogott mást, pedig, mint kiderül, hajnali négy óra óta próbálkozik. — Nem töri le a kudarc? — Bosszantó egy kicsit a Sikertelenség — ismeri el, de azért nem bánom, hogy ki­jöttem. Nem unatkoztam. Jó elnézni a vizet, a tájat;, meg­nyugtat. — Komoly felszerelése van. — Két botot hoztam, egy fenekezö, meg egy úszókész­séget — mutatja, aztán szak­szerűen elmagyarázza, hogyan kell felszerelni, hová kell ten­ni a csalit, attól függően, hogy az ember a víz mélyén, vagy a magasabb rétegeiben akar-e horgászni. Orsókat, csalinak való kukoricát, kenyérgala- csinokat, halkiemelő és -tartó szakot látni körülötte. — Mi kell még ezeken kí­vül egy horgásznak? — Türelem — mondja ne­vetve, s minthogy neki már fogytán van, meg az ideje is, szedelőzködik, hazaindul. A néhány méterrel odébb letelepedett Hornyák János­nak azonban van ideje. Tíz éve nyugdíjas, gyakran kijár ide. — Nekem a gyógyulást je­lenti ez a tó, a pecázás — mondja. — Bent a városban mindig fáj a fejem, a szí­vem. Itt kitűnően érzem ma­gam. Nyugatom és jó levegő­van. — Mi volt a legnagyobb él­menye ennél a innal? — Két-három éve fogtam egy négy és fél kilós pontyot. Nagyon örültem — mondja, aztán megrázza a fejét. — Nem. A legnagyobb élmé­nyem az volt. amikor egy hor­gászversenyt az én fiam nyert meg. Az volt életem legszebb napja. Jó kapást kívánok Hornyák Jánosnak, és Czakó Józseffel elegyedek szóba, akiről kide­rül. hogy nemcsak tapasztalt pecás, de ellenőr is. Éppen vaníliás kukoricát tűz a ho­rogra. — Szeretik a halak, mert illatos — jegyzi meg. Valóban így lehet, mert már egy jóko­ra tükörponty, ficánkol a szak­jában. — Van itt csuka, keszegfé- lék, amur is — meséli. Meg aztán fehér busa. A múltkor kibukkant egy a vízből, ami­kor a horgásztanyám előtt üldögéltem. Szinte megijed­tem tőle. akkora volt. Lehe­tett 15—20 kiló. Ember le­gyen a talpán, aki azt kihúz­za. — Mint ellenőr, tapasztaT-e szabálytalanságokat, vissza­éléseket? — Bizony, vannak engedély nélkül, vagy a megengedett­nél több bottal horgászok. Ezt erősíti meg Angyal Jó­zsef haiőr is, akit az alsó tó partján, otthonosan berende­zett kis házában találok. ^ — Ebben az évben vagy ti­zenöt embertől kellett hosz- szabb-rövidebb időre bevonni az engedélyt — tájékoztat. — Egyesületi tagságunk, sajnos, nem túl fegyelmezett. A horgászsportban járatlan számára talán túl soknak és szigorúnak tűnik a szabályzat. Megszabja, hogy milyen hal­fajt, milyen méretűt és hány kilót szabad hazavinni. Nem mindegy, hogy a nap melyik órájában, hány horoggal és bottal akar horgászni valaki. De nem sorolom tovább! A kötöttségek, nem a pecázók bosszantására szolgálnak, ha­nem ellenkezőleg: éppen az ő érdekeiket védik. Nélkülük felborulna a tavak oly érzé­keny biológiai rendje, ami előbb-utóbb a halak pusztulá­sához vezetne. Környezet- szennyezéssel terhelt vilá­gunkban pedig mindenki ér­deke, hogy megmaradjanak azok a helyek, ahol az embe­rek felüdülést, nyugalmat, ki- kapcsolódást találnak a ter­mészetben. —• kovács — JVtcrcedcs-rontboló elefánt Nem porcelánbolt tárgyai között, hanem egy arab üzlet­ember vadonatúj Mercedesén végzett vandál munkát egy feldühített elefánt. Az angliai Langleat szafariparkjában az arab papa és hat gyermeke fittyet hányt az állatok eteté­sét tiltó táblának. Kiszálltak a kocsiból, és táplálni kezd­ték Wanbát. Az élelem azon­ban elfogyott, a négytonnás Wanba pedig még mindig éhes volt, s a türelme is el­fogyott. Embert ugyan nem bántott, de az autónak neki­esett, s alaposan helyben­hagyta a csillogó gépkocsit. , HIDEG A KÁNIKU­LÁBAN A hütőházak- ban, így a Ma­gyar Hűtőipa­ri Vállalat esepeli gyárá­ban téli öltö­zetben, kucs­mában —25— —30 C-fokon dolgoznak az emberek. (MTI-fotó) NÓGRÁD — 1985. augusztus 5., héttő 5 t

Next

/
Thumbnails
Contents