Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
Gazdálkodásunk első féléves tapasztalatai A SALGÓTARJÁNI városi pártbizottság 1985. januári ülésén a városi gazdálkodó egységek legfontosabb feladataként határozta meg a termelés hatékonyságának, jövedelemtermelő képességének, a nyereségnek és mindkét relációban a jövedelmező exportnak növelését, a munkajövedelmek reál értékének fenntartását. Az említett célkitűzések érdekében a gazdasági egységektől reális követelmény a gazdálkodás tartalékainak feltárása, a belső szervezeti és eröekeltségi rendszerük korszerűsítése. . gyorsabb alkalmazkodás a szigorodó szabályzókhoz, igényesebbé váló piachoz. A célok tükrében vizsgálva a város kiemelt ipari üzemeinek első féléves eredményeit, megállapítható, hogy a gazdaság naturális mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál, ennek ellenére lassúnak ítélhető a termelés és gazdálkodás minőségi tényezőinek javítása. A termelés előirányzatait nem sikerült Időarányosan maradéktalanul teljesíteni. A termelési érték összességében ugyan meghaladta a bázisidőszakét, de a tervezett szintet jelentőseb. ben csak a bányagépgyár tudta túlteljesíteni. A januári, februári energiakorlátozások «tán a szokottnál hidegebb idő a város üzemeiben megközelítőleg 100 millió forint termelésiérték-kiesést okozott. Az előzőekben jelzett lemaradást azonban elsősorban a" gazdálkodás gyengeségei okozták. Alig javult az egy munkanapra jutó termelés, továbbra sem kielégítő a munkafegyelem, a belső érdekeltségi rendszerek nem kellő mértékben ösztönöznek a teljesítmények növelésére, nem optimális a gépi berendezések kapacitásának kihasználása. A termelésen belül jelentősen. 18,3 százalékkal növekedett a város üzemeiben a nem rubelelszámolású export. A tervhez képest a lemaradás a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban és a síküveggyárban tapasztalható, a többi *zem célkitűzéseit túlteljesítette. Az országostól kedvezőbb kép ellenére probléma az alacsony jövedelmezőség, a piacok szűkülése, a maga- *abb minőségi követelmények gyenge, színvonalú teljesítése. Gazgiaságunk fejlődésének alapfeltétele a vállalatok jövedelemtermelő képességének fokozása. Kiemelt ipari üzemeink eredménye összességében ugyan 24 százalékkal nagyobb a tavalyi év hasonló időszakától, de vállalatonként rendkívül differenciáltan alakult. és jelentősebb jövedelmezőségnövekedést csak az SVT-ben, a bányagépgyárban és a. Vegyépszernél értek el, üzemeink jelentős részénél' csökkent a gazdálkodás jövedelmezősége, főleg a korszerűtlen termékszerkezet, az indokolatlanul magas, fajlagos anyag- és energiaköltségek miatt. A vállalati eredmény növelésében visszahúzó erő, hogy a gyárak, üzemek belső irányítási érdekeltségi rendszere lassan fejlődik, elmarad a gazdasági környezet által megkívánt követelményektől. Ennék egyenes kö- vetkzeménye, hogy a gazdálkodó egységeket feladataikban ma sem a jövedelemezőség, az erőforrásokkal való jó gazdálkodás, piacra érzékeny termelés jellemzi, hanem a havi, heti termelési programok mennyiségi teljesítése. Gazdasági egységeink — jelentőségéhez mérten — keveset foglalkoztak a gazdálkodás személyi feltételeivel. Ennek egyik példája, hogy a szabályozóváltozások következtében nőttek az élőmunka adóterhei, ennek ellenére az üzemek — az SVT kivételével — nem hajtottak végre reális létszámcsökkentéseket, átcsoportosításokat. Kevés a konkrét kezdeményezés, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása. Az említett megállapítás annak ellenére igaz, hogy üzemeink jelentős része munkaerő ésszerű foglalkoztatására ösztönző keresetszintszabályozásban működik. Nem minden üzemünkben alapkövetelmény a becsülettel, odaadással, öntevékenyen végzett fegyelmezett munka. Sok esetben megtűrt a lógás, ügyeskedés, a fegyelmezetlenség, ami hátráltatja, hogy a vállalkozó szellemű kreatív gondolkodású vezetők, kiváló szakemberek, szakmunkások a fő munkaidőben nagyobb jövedelemhez jussanak. GAZADASÄGI egységeink vezetői gyakran panaszkodnak fölső fokú végzettségű műszakiak, közgazdászok hiányára. ennek ellenére gyakori az adminisztratív munkát végző közgazdász, technikusi munkakört betöltő mérnök! Üzemeinkben magas a termelésirányításban résztvevő felsőfokú végzettségűek, a kutató-fejlesztő, marketingmunkát végző kvalifikált szakemberek aránya. Az említett példák megfelelően bizonyítják, hogy a gazdálkodás emberi tényezőinek javításában a személyi feltételek optimális megteremtésében jelentős tartalékaik vannak. Az iparban hasonlóan az építőipari egységeknél is a második negyedévben sikerült az első három hónap jelentős lemaradását csökkenteni. A hosszan tartó, kemény tél és a több hetes esőzések hátráltatták az építési munkálatokat. és jelentős késedelmet okoztak. Többletmunka igény- bevételével, nyújtott műszakok szervezésével nem fizikai dolgozók termelői munkára történő átirányításával és a szocialista brigádok társadál. mi munkafelajánlásaival elérték, hogy a tervhez viszonyított termelési értékek az első negyedév 65—70 százalékáról 90 százalék fölé emelkedtek. Az említett emelkedést a NOTÉV-nél nem sikerült elérni, ahol elsősorban a miskolci házgyár termeléskiesése kékfettette a szerkezetépítési munkákat. Az építőipari egységek nyereségének alakulása változó. A termelési nehézségek. a fenntartás és lakás- építési munkák arányának növekedése miatt a gazdálkodás nyeresége mérséklődött. A szolgáltató ágazat egységei többségében megfelelő színvonalon tettek eleget a velük szembeni kívánalmaknak. Új egységekkel bővült az ágazat, átadták a javító- karbantartó kisvállalat Mérleg úti javítórészlegét, a Besztercei kóte lepi szolgáltató egységet. Bővítette szolgáltatásait a Szolgáltatóipari Vállalat és a Patyolat. Üjabb területeket kapcsolatak be az intézményes szemétszállításba, bővült a vezetékes ivóvízhálózat: A kereskedelmi egységek 97. első fél év során 2,8 milliárd forint árbevételt értek el. Az áruforgalom 8 százalékkal növekedett, ez megfelel a tervezettnek és jobb az országos átlagnál. Az áruellátás színvonla alapvető élelmiszerből, ruházati termékekből. vegyesiparcikkekből kielégítő és javuló színvonalú volt. Hiány, jelentkezett továbbra is néhány háztartási gépből, építőanyagból, tű- zelőanvagból. Javultak a bevásárlás körülményei. Átadták az első fél év során a városban a MÉTA-szaküzletet, a Delikátboltot, a Beszterce- lakótelepi ABC-t és sörözőt, összesen 1148 négyzetméter alanterülettel. Terven felül nyílt meg Zagyvapálfalván a vasbolt, melyben a lakásépítéshez szükséges cikkeket árulnak. A Salgótarján vonzáskörzetébe tartozó öt termelőszövetkezet első félévi gazdálkodása összességében a tervezettnek megfelelően alakult. Továbbra is meghatározó a gazdálkodáson belül — különösen az eredményhez való hozzájárulást Illetően — a kiegészítő tevékenységek részaránya. Az átlagosnál jóval hidegebb és hosszabban tartó tél az őszi- vetésű növényekben jelentősebb károkat nem okozott. A két aszályos év otán beköszöntött csapadékos tavasz alapvetően javította a növénytermesztés kilátásait. A jelenlegi állapotok ismeretében a termelőszövetkezetek nyeresége nagy valószínűséggel eléri az éves tervben rögzítetteket. A GAZDÁLKODÁS első féléves tapasztalatainak ismeretében a gazdálkodó egységekben az 1985. évi gazdálkodási tervek megvalósítására kell koncentrálni. A feladatok voltaképpen nem újak. Megfogalmazódtak az ez évi megyei, városi pártértekezletéken, pártunk XIII. kongresszusán. E tennivalók következetes végrehajtása a feltétele a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtésének, életszínvonalunk emelésének', az éves tervek teljesítésének. Lakatos József, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának munkatársa MÉ' btjetofel 2 néni AmM Érzékenyebben a visszásságok iránt... Jogalkotásunk az 1977, évi I. törvénnyel az egész társadalmat átfogó, önálló jogintézményt hozott létre, ennek célja, hogy a lakosság közérdekű bejelenéseinek, javaslatainak és panaszainak előterjesztését, valamint érdemi intézését minden szervre kiterjedően egységesen szabályozza, s egyben az állampolgárok törvényes érdekeinek hatékonyabb védelmét is biztosítja. A törvény értelmében a beadványok intézése a népi ellenőrzésnek is fontos és sajátos társadalmi-politikai feladata. Elsősorban a közérdekű beadványok vizsgálatára, a hiba. a sérelem orvoslatára, a javaslat megtételére van jogosítványa. Javaslata megvalósításának elősegítésére megkeresheti a felügyeleti szervet a törvényes állapot helyreállítására. fegvelemi, kártérítési eljárás lefolytatására, kötelező erejű felhívást adhat ki, büntető feljelentést, gazdasági bírságra indítványt terjeszthet elő. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyítja, hogy a város és környező községek lakossága. ha nem is elsősorban a törvény ismeretéből eredően, de igénybe veszi a népi ellenőrzés segítségét társadalmilag káros ügyek felderítésében, vélt vagy jogos sérelmeinek orvoslásában. A népi ellenőrzés városit bizottságához tett bejelentések száma 20—30. között mozog évente. Ez nem tűnik soknak, ,de emelett mé# számos bejelentés, panasz kivizsgálásával foglalkoznak elsősorban az államigazgatási szervek és a munkahelyek, érdekképviseleti szervek. Tapasztalatunk, hogy más szervek által elutasított, nem kellően kivizsgált, vagy már hosszú ideje húzódó ügyekkel az emberek végül a népi ellenőrzéshez fordulnak, tőlünk várva segítséget. A témák szerteágazóak, sokszínűek. Részben egyszerű szóbeli tájékozódással leren- dezhetők. Sok esetben, ha az illetékesekhez fordulnának, azonnal elintéznék a bejelentők ügyét. Mindezek mellett a bonyolult, összetett, hosszú vizsgálatot, a több szerv bevonását igénylő közérdekű bejelentések száma növekedett. A beadványok nagyobb részét saját hatáskörben intézzük. Bár számuk kevés, de nehezítik munkánkat a névtelen bejelentések. mivel a vizsgálat lefolytatásához szükséges további információkat nem tudjuk beszerezni. Az esetleges megtorlástól való félelem miatti névtelenséget a népi ellenőrzéhez tett bejelentéseknél nem tartják helyesnek. hisz’ a törvény előírja a bejelentő személyének titokban tartását. Ha mégis előfordul, gyanú alapján a bejelentő esetleges elmarasztalása, a népi ellenőrzés jogvédelmet biztosít részére. Az utóbbi két-három évbeli többször visszatérő problémaként észrevételezte a lakosság az állami ingatlankezelést, az állami és szövetkezeti lakóházak fenntartását, üzemeltetését. A rendelkezésre álló pénzeszközökkel való helytelen gazdálkodást, minőségileg kifogásolható munkavégzést, laza munkafegyelmet, ellenőrzés hiányát tárták fel, az ellenőrzések folyamán. Több bejelentés foglalkozik a vállalatok szervezetlenségével, a vezetői visszaélésekkel, a belső demokratizmus, a megfelelő működési és munka- feltételek hiányával. Az esetek többségében a vizsgálat a bejelentés alaposságát igazolta, fegyelmi fe- lelősségrevonásokat, szabálysértési eljárásokat, alkalmanként birsági eljárást vagy rendőrségi nyomozást kezdeményeztünk. Sok esetben egyéni panasznak tűnő ügyek válnak a vizsgálat során közérdekűvé. Több alkalommal egy-egy községből érkező úttal, vízzel, telekkel kapcsolatos panaszok kerültek közbenjárásunkra orvoslásra, amelv- lyel egy nagyobb közösség ügye is megoldódott. A fogyasztói érdekeket érintő különböző bejelentéseken belül vissztérő és a bejelentések nagy száma jelzi a feszültség fokozódását — például , a szén minőségének kifogásolása, az elosztás módjának sérelmezése. Egyúttal jelzik, hogy az eloszható mennyiség csökkenése, a szűk választék korrupciót, soron ki. vüli kiszolgálást idézhet elő. Sürgető társadalmi szükségletre utal a telefonigények kielégítésével kapcsolatos panaszok száma. A távbeszélő-ellátás hiányát műszaki-gazdasági fejlődést gátló tényezőként minősítik. Nem ismert a lakosság előtt az ellátás hiányának gazdaságianyagi háttere, de még csak az igyekezetei sem látjuk az illetékesek részéről az erre vonatkozó ismeretek közreadásában. Örömmel tapasztaljuk. hogy lakosságunk a szociálpolitikai kedvezményekkel való visszaéléseket súlyosan elítéli, beadványaikban hívják fel erre figyelmünket és, kérik intézkedésünket. A közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok körében visszatérő témák segítik terv szerinti témavizsgálataink meghatározását is. Kiemelt. figyelmet fordítunk arra, hogy ellenőrzéseinkkel eredményesen segítsük elő a gazdasági, társadalmi életünkben előforduló negatív jelenségek megelőzését, feltárásét, visszaszorítását, az előidéző okok megszüntetésével, a személyt felelősség megállapításával, a törvények, rendeletek maradéktalan érvényesítésével. Ennek érdekében továbbra is várjuk lakosságunk segítségét. Ponyinyé Oszvald Katalin Salgótarjáni Népi Ellenőrzési... Bizottság elnöke „Meghatározó a hely szelleme” (Folytatás az 1. oldalról) tanácsülés elé kell kerülni. Addig is széles körű véleménycserét szervezünk, hogy abban benne legyenek a lakosság észrevételei is. Pontosabban be kell mérnünk a választókerületek igényeit, hiszep eádig jobbára a lár- másabbak „kívánságait” is. merjük. Mindezt a munkatársakkal együtt kívánja elvégezni C. Becker Judit, mert a városépítés és városfejlesztés kollektív munka. — A településfejlesztést, azonoan nem lehet egy kalap alá venni egész Salgótarjánban — mondja. — Meghatározónak kell lenni az adott hely „lelkének” és „szellemének”. A városépítésben figyelni kell arra, hogy — példának okáért — a pálfalvai az pálfalvai, a rónai pedig rónai maradjon. E célkitűzéseket a lehetősé, gekkel összhangban kell megvalósítani. Ezekben a hetek- ben-hónapokban ugyanakkor óriási jelentőséggel bír az éves terv teljesítése, hogy minél zavartalanabb legyen az átmenet a következő tervciklusra. A sokrétű követelményből eredően megváltozott C. Becker Judit munkanapjának a ritmusa. Ráadásul ezt is vallja: — Ügy szeretném csinálni, hogy aki keres, az találjon meg, mert így még élőbben ismerhetem meg a város éleiét. Mindez persze torlódást is okoz. A munka intenzitása nagyobb, az első időkben egyébként is kétszeresen kell hajtani ugyanazért az eredményért. K. G. Szándékosság és feledékenység ÜeaacBöztatäs mulasztásokkal Adós fizess! — tartja a mondás, a tapasztalatok szerint, azonban nem szívesen válunk meg a pénztől. Érvényes ez a vagyonszerzéssel, adóköteles tevékenységgel együtt járó kötelezettségre is. Salgótarján adóügyeinek jó ismerője Gordos Károlyné, a városi tanács adócsoportjának vezetője, az általa közölt számadatok sok mindenről árulkodnak. Mindenekelőtt: a városban az adó ez évi törzselőírása 13,7 millió forint, ezzel szemben az 1985. évi pótelőírások- kai együtt az adókivetés, az első fél évben elérte a 17.7 millió forintot. Nem csekély összeg. Az adótételekre azonban az állandó változás a jelelemző, ez derül ki Gordos Károlyné szavaiból is. — A legjelentősebb tétel a kisiparosok és kiskereskedők adójából jön össze, ez több mint hétmillió forintra rúg. A januári adóbevallások alapján 615 adózót tartottunk nyilván, ez a szám azonban napról napra változik: sokan megszüntetik az ipart, ugyanakkor újabb vállalkozók is akadnak. Mindez nemcsak a KIOSZ munkáját nehezíti az adókivetés során, hanem rendkívüli módon komplikálja az adó beszedését is. A mindennapi változás egyéb területekre is érvényes: egyetlen évben például 1500 ügyirat érkezik a földhivataltól: manapság nagy divat az adás és vétel, igen gyakori a tulajdonjog változása. Az emberek jó része pedig azt hiszi, hogy a szerződésekkel mkident elintézett. — Nálunk önadóztatás van, amit azt jelenti, hogy mindenkinek saját magának kell adóbevallást tennie — mondja az adócsoport vezetője. Sokan bizony ezt elmulasztják. Annak ellenére, hogy a határidőn túli, késedelmes bevallásnak anyagi következményei is vannak, nagyobb ösz- szeget kell fizetni. S, hogy miből áll a városi tanács adóbevétele? A már említetteken túl egy évben 1,7 millió forint a házadó, 1,2 millió pedig a gépjárműadóból jön össze. Ez utóbbi sokkal alacsonyabb volt, azóta rúg ilyen összegre, mióta nagyobb divat lett a teherautó. A telekadó kétszáz ezer forint körüli. érdekességként pedig, érdemes megjegyezni, hogy a salgótarjaoiak közül összesen huszonegy ember fizet forgalmi adót, az ebből származó bevétel csupán négyezer forint. 2500 salgótarjáni eb után 210 ezer forint az adó, ugyanakkor némi visszatetszést váltott ki egy rendezés. A háztáji adójáról van szó. — Sok földterület után nem fizettek Salgótarjánban, jelenleg 2300—2400 háztáji adófizetőt tartunk nyilván — mondja Gordos Károlyné. — ez elsősorban a város perem- kerületeit érinti, ahol nem adtak adóbevallásokat, a szükséges földkönyv pedig csak 1980—81-ben készült el. Ä feldolgozással tavaly év végére készültünk el és sok embernek bizony három évre visszamenőleg kellett megfizetni a háztáji adót. De ez országos jelenség volt. Az ..adósok” sora még fgy sem teljes. Említhetők a tervezők, orvosok, szellemi tevékenységet végzők is, közülük az illetékhivatal több mint másfél száz főt tart nyilván. S még egy tétel: a községfejlesztési hozzájárulásból 2,5 millió forint jön össze. Az adóbevétel egy része a köitségvetést, másik része a fejlesztést segíti — tehát mindenképpen a város javát szolgálja. Korántsem mindegy tehát: idejében befolyik-e éz a pénz a kasszába. — Sajnos, sok a hátralékos adófizető — tájékoztat a csoportvezető. — Akad olyanra is példa, amikor valaki nem akar fizetni, ilyenkor kényszerítő eszközökhöz, például letiltáshoz kell folyamodni. De visszavonható az iparengedély is, egyévi nem fizetés után pedig ez kifejezetten kötelező. Az embereket azonban alapvetően mégsem ez, hanem a feledékenység és a nemtörődömség jellemzi. Nemcsak az adóbevallást mulasztják el, arra is van példa, hogy a nekik kedvező változást nem jelentik be. Így fizethet valaki egy ló helyett kettő után adót, mert évek múltán sem tájékoztatja az adóhatóságot a tulajdonos, hogy kimúlt az egyik igavonó. S, ha nagyobb figyelmet szentelnénk pénzügyeinknek, akkor jobban tudnánk például azt is, hogy az ez évre kivetett adó második félévi része szeptember 15-ig fizethető be pótlékmentesen. Tájékozódni kell tehát, erre pedig minden lehetőséget megteremt az adócsoport. Erre való az ügyfél- fogadás is: hétfőn egész nap, szerdán reggel héttől este hét óráig, pénteken 12 órától háromnegyed négyig várják az érdeklődőket. De, mi van, azokkal, akik elmulasztják az adóbevallást és elkerülik a fogadónapokon is az adócsoportot? — Az adózást elkerülni akarókat felderíteni nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is — mondja Gordos Károlyné. — Csak egy példát hadd mondjak: fel kell mérnünk például a garázsokat, mert ezek után sokan nem adóznak, holott ezeket is be kell — kellene! — jelenteni. A felderítést persze nehezíti. hogy az adócsoport létszáma tizenegy fő —, ennvi embernek kell 13 ezer adózóval és csaknem harmincezer adótétellel' dolgozni. Ezért is kívánatos a nagyobb fievelem tőlünk, adózóktól. Az időbeni bevallásokkal elkerülhetjük a pótlékok és nagyobb összc’^k kiadását, amikor jön az adóív: „Adós, fizess!” —k—
