Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

Gazdálkodásunk első féléves tapasztalatai A SALGÓTARJÁNI városi pártbizottság 1985. januári ülé­sén a városi gazdálkodó egy­ségek legfontosabb feladata­ként határozta meg a terme­lés hatékonyságának, jövede­lemtermelő képességének, a nyereségnek és mindkét relá­cióban a jövedelmező export­nak növelését, a munkajöve­delmek reál értékének fenn­tartását. Az említett célkitű­zések érdekében a gazdasági egységektől reális követelmény a gazdálkodás tartalékainak feltárása, a belső szervezeti és eröekeltségi rendszerük kor­szerűsítése. . gyorsabb alkal­mazkodás a szigorodó szabály­zókhoz, igényesebbé váló pi­achoz. A célok tükrében vizsgál­va a város kiemelt ipari üze­meinek első féléves eredmé­nyeit, megállapítható, hogy a gazdaság naturális mutatói kedvezőbbek az országos át­lagnál, ennek ellenére lassú­nak ítélhető a termelés és gazdálkodás minőségi ténye­zőinek javítása. A termelés előirányzatait nem sikerült Időarányosan maradéktalanul teljesíteni. A termelési ér­ték összességében ugyan meg­haladta a bázisidőszakét, de a tervezett szintet jelentőseb. ben csak a bányagépgyár tud­ta túlteljesíteni. A januári, februári energiakorlátozások «tán a szokottnál hidegebb idő a város üzemeiben meg­közelítőleg 100 millió forint termelésiérték-kiesést oko­zott. Az előzőekben jelzett lemaradást azonban elsősor­ban a" gazdálkodás gyengesé­gei okozták. Alig javult az egy munkanapra jutó terme­lés, továbbra sem kielégítő a munkafegyelem, a belső ér­dekeltségi rendszerek nem kellő mértékben ösztönöznek a teljesítmények növelésére, nem optimális a gépi beren­dezések kapacitásának kihasz­nálása. A termelésen belül jelentősen. 18,3 százalékkal növekedett a város üzemei­ben a nem rubelelszámolá­sú export. A tervhez képest a lemaradás a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárban és a síküveggyár­ban tapasztalható, a többi *zem célkitűzéseit túlteljesí­tette. Az országostól kedve­zőbb kép ellenére probléma az alacsony jövedelmezőség, a piacok szűkülése, a maga- *abb minőségi követelmények gyenge, színvonalú teljesítése. Gazgiaságunk fejlődésének alapfeltétele a vállalatok jö­vedelemtermelő képességének fokozása. Kiemelt ipari üze­meink eredménye összességé­ben ugyan 24 százalékkal na­gyobb a tavalyi év hasonló időszakától, de vállalatonként rendkívül differenciáltan ala­kult. és jelentősebb jövedel­mezőségnövekedést csak az SVT-ben, a bányagépgyárban és a. Vegyépszernél értek el, üzemeink jelentős részénél' csökkent a gazdálkodás jöve­delmezősége, főleg a korsze­rűtlen termékszerkezet, az indokolatlanul magas, fajla­gos anyag- és energiaköltsé­gek miatt. A vállalati ered­mény növelésében visszahúzó erő, hogy a gyárak, üzemek belső irányítási érdekeltségi rendszere lassan fejlődik, el­marad a gazdasági környezet által megkívánt követelmé­nyektől. Ennék egyenes kö- vetkzeménye, hogy a gazdál­kodó egységeket feladataikban ma sem a jövedelemezőség, az erőforrásokkal való jó gazdál­kodás, piacra érzékeny ter­melés jellemzi, hanem a ha­vi, heti termelési programok mennyiségi teljesítése. Gazdasági egységeink — je­lentőségéhez mérten — keve­set foglalkoztak a gazdálkodás személyi feltételeivel. Ennek egyik példája, hogy a szabá­lyozóváltozások következté­ben nőttek az élőmunka adó­terhei, ennek ellenére az üzemek — az SVT kivételé­vel — nem hajtottak végre reális létszámcsökkentéseket, átcsoportosításokat. Kevés a konkrét kezdeményezés, a munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatása. Az említett meg­állapítás annak ellenére igaz, hogy üzemeink jelentős része munkaerő ésszerű foglalkoz­tatására ösztönző keresetszint­szabályozásban működik. Nem minden üzemünkben alapkö­vetelmény a becsülettel, oda­adással, öntevékenyen végzett fegyelmezett munka. Sok esetben megtűrt a lógás, ügyeskedés, a fegyelmezetlen­ség, ami hátráltatja, hogy a vállalkozó szellemű krea­tív gondolkodású vezetők, kiváló szakemberek, szakmun­kások a fő munkaidőben na­gyobb jövedelemhez jussanak. GAZADASÄGI egységeink vezetői gyakran panaszkod­nak fölső fokú végzettségű műszakiak, közgazdászok hiá­nyára. ennek ellenére gyako­ri az adminisztratív munkát végző közgazdász, techniku­si munkakört betöltő mérnök! Üzemeinkben magas a terme­lésirányításban résztvevő fel­sőfokú végzettségűek, a ku­tató-fejlesztő, marketingmun­kát végző kvalifikált szak­emberek aránya. Az említett példák megfelelően bizonyít­ják, hogy a gazdálkodás em­beri tényezőinek javításában a személyi feltételek optimá­lis megteremtésében jelentős tartalékaik vannak. Az iparban hasonlóan az építőipari egységeknél is a második negyedévben sikerült az első három hónap jelen­tős lemaradását csökkenteni. A hosszan tartó, kemény tél és a több hetes esőzések hát­ráltatták az építési munkála­tokat. és jelentős késedelmet okoztak. Többletmunka igény- bevételével, nyújtott műsza­kok szervezésével nem fizikai dolgozók termelői munkára történő átirányításával és a szocialista brigádok társadál. mi munkafelajánlásaival el­érték, hogy a tervhez viszo­nyított termelési értékek az első negyedév 65—70 százalé­káról 90 százalék fölé emel­kedtek. Az említett emelkedést a NOTÉV-nél nem sikerült elérni, ahol elsősorban a mis­kolci házgyár termeléskiesése kékfettette a szerkezetépítési munkákat. Az építőipari egy­ségek nyereségének alakulása változó. A termelési nehéz­ségek. a fenntartás és lakás- építési munkák arányának nö­vekedése miatt a gazdálkodás nyeresége mérséklődött. A szolgáltató ágazat egysé­gei többségében megfelelő színvonalon tettek eleget a velük szembeni kívánalmak­nak. Új egységekkel bővült az ágazat, átadták a javító- karbantartó kisvállalat Mér­leg úti javítórészlegét, a Besz­tercei kóte lepi szolgáltató egy­séget. Bővítette szolgáltatásait a Szolgáltatóipari Vállalat és a Patyolat. Üjabb területeket kapcsolatak be az intézményes szemétszállításba, bővült a vezetékes ivóvízhálózat: A kereskedelmi egységek 97. első fél év során 2,8 mil­liárd forint árbevételt értek el. Az áruforgalom 8 száza­lékkal növekedett, ez megfe­lel a tervezettnek és jobb az országos átlagnál. Az áru­ellátás színvonla alapvető élel­miszerből, ruházati termé­kekből. vegyesiparcikkekből kielégítő és javuló színvona­lú volt. Hiány, jelentkezett továbbra is néhány háztartá­si gépből, építőanyagból, tű- zelőanvagból. Javultak a be­vásárlás körülményei. Átad­ták az első fél év során a városban a MÉTA-szaküzletet, a Delikátboltot, a Beszterce- lakótelepi ABC-t és sörözőt, összesen 1148 négyzetméter alanterülettel. Terven felül nyílt meg Zagyvapálfalván a vasbolt, melyben a lakásépí­téshez szükséges cikkeket árulnak. A Salgótarján vonzáskörze­tébe tartozó öt termelőszövet­kezet első félévi gazdálkodása összességében a tervezettnek megfelelően alakult. Tovább­ra is meghatározó a gazdál­kodáson belül — különösen az eredményhez való hozzájáru­lást Illetően — a kiegészítő tevékenységek részaránya. Az átlagosnál jóval hidegebb és hosszabban tartó tél az őszi- vetésű növényekben jelentő­sebb károkat nem okozott. A két aszályos év otán bekö­szöntött csapadékos tavasz alapvetően javította a nö­vénytermesztés kilátásait. A jelenlegi állapotok ismereté­ben a termelőszövetkezetek nyeresége nagy valószínűség­gel eléri az éves tervben rög­zítetteket. A GAZDÁLKODÁS első féléves tapasztalatainak is­meretében a gazdálkodó egy­ségekben az 1985. évi gazdál­kodási tervek megvalósítására kell koncentrálni. A feladatok voltaképpen nem újak. Megfo­galmazódtak az ez évi megyei, városi pártértekezletéken, pártunk XIII. kongresszusán. E tennivalók következetes vég­rehajtása a feltétele a haté­konyabb, jövedelmezőbb gaz­dálkodás megteremtésének, életszínvonalunk emelésének', az éves tervek teljesítésének. Lakatos József, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának munkatársa MÉ' btjetofel 2 néni AmM Érzékenyebben a visszásságok iránt... Jogalkotásunk az 1977, évi I. törvénnyel az egész társa­dalmat átfogó, önálló jogin­tézményt hozott létre, ennek célja, hogy a lakosság közér­dekű bejelenéseinek, javasla­tainak és panaszainak előter­jesztését, valamint érdemi in­tézését minden szervre kiter­jedően egységesen szabályoz­za, s egyben az állampolgárok törvényes érdekeinek hatéko­nyabb védelmét is biztosítja. A törvény értelmében a be­adványok intézése a népi el­lenőrzésnek is fontos és sa­játos társadalmi-politikai fel­adata. Elsősorban a közérdekű be­adványok vizsgálatára, a hi­ba. a sérelem orvoslatára, a javaslat megtételére van jo­gosítványa. Javaslata meg­valósításának elősegítésére megkeresheti a felügyeleti szervet a törvényes állapot helyreállítására. fegvelemi, kártérítési eljárás lefolytatá­sára, kötelező erejű felhívást adhat ki, büntető feljelentést, gazdasági bírságra indítványt terjeszthet elő. Az elmúlt évek tapasztala­ta bizonyítja, hogy a város és környező községek lakos­sága. ha nem is elsősorban a törvény ismeretéből eredően, de igénybe veszi a népi ellen­őrzés segítségét társadalmilag káros ügyek felderítésében, vélt vagy jogos sérelmeinek orvoslásában. A népi ellenőrzés városit bizottságához tett bejelentések száma 20—30. között mozog évente. Ez nem tűnik soknak, ,de emelett mé# számos be­jelentés, panasz kivizsgálásá­val foglalkoznak elsősorban az államigazgatási szervek és a munkahelyek, érdekképvise­leti szervek. Tapasztalatunk, hogy más szervek által eluta­sított, nem kellően kivizsgált, vagy már hosszú ideje húzó­dó ügyekkel az emberek vé­gül a népi ellenőrzéshez for­dulnak, tőlünk várva segít­séget. A témák szerteágazóak, sok­színűek. Részben egyszerű szóbeli tájékozódással leren- dezhetők. Sok esetben, ha az illetékesekhez fordulnának, azonnal elintéznék a bejelen­tők ügyét. Mindezek mellett a bonyolult, összetett, hosszú vizsgálatot, a több szerv be­vonását igénylő közérdekű bejelentések száma növeke­dett. A beadványok nagyobb részét saját hatáskörben in­tézzük. Bár számuk kevés, de ne­hezítik munkánkat a névte­len bejelentések. mivel a vizsgálat lefolytatásához szük­séges további információkat nem tudjuk beszerezni. Az esetleges megtorlástól való félelem miatti névtelenséget a népi ellenőrzéhez tett be­jelentéseknél nem tartják he­lyesnek. hisz’ a törvény elő­írja a bejelentő személyének titokban tartását. Ha mégis előfordul, gyanú alapján a bejelentő esetleges elmarasz­talása, a népi ellenőrzés jog­védelmet biztosít részére. Az utóbbi két-három év­beli többször visszatérő prob­lémaként észrevételezte a la­kosság az állami ingatlanke­zelést, az állami és szövetke­zeti lakóházak fenntartását, üzemeltetését. A rendelkezés­re álló pénzeszközökkel való helytelen gazdálkodást, minő­ségileg kifogásolható munka­végzést, laza munkafegyelmet, ellenőrzés hiányát tárták fel, az ellenőrzések folyamán. Több bejelentés foglalkozik a vállalatok szervezetlenségével, a vezetői visszaélésekkel, a belső demokratizmus, a meg­felelő működési és munka- feltételek hiányával. Az esetek többségében a vizsgálat a bejelentés ala­posságát igazolta, fegyelmi fe- lelősségrevonásokat, szabály­sértési eljárásokat, alkalman­ként birsági eljárást vagy rendőrségi nyomozást kezde­ményeztünk. Sok esetben egyéni panasznak tűnő ügyek válnak a vizsgálat során köz­érdekűvé. Több alkalommal egy-egy községből érkező út­tal, vízzel, telekkel kapcsola­tos panaszok kerültek közben­járásunkra orvoslásra, amelv- lyel egy nagyobb közösség ügye is megoldódott. A fogyasztói érdekeket érin­tő különböző bejelentéseken belül vissztérő és a beje­lentések nagy száma jelzi a feszültség fokozódását — pél­dául , a szén minőségének ki­fogásolása, az elosztás mód­jának sérelmezése. Egyúttal jelzik, hogy az eloszható mennyiség csökkenése, a szűk választék korrupciót, soron ki. vüli kiszolgálást idézhet elő. Sürgető társadalmi szük­ségletre utal a telefonigények kielégítésével kapcsolatos pa­naszok száma. A távbe­szélő-ellátás hiányát műsza­ki-gazdasági fejlődést gátló tényezőként minősítik. Nem ismert a lakosság előtt az el­látás hiányának gazdasági­anyagi háttere, de még csak az igyekezetei sem látjuk az illetékesek részéről az erre vonatkozó ismeretek közre­adásában. Örömmel tapasztal­juk. hogy lakosságunk a szo­ciálpolitikai kedvezmények­kel való visszaéléseket sú­lyosan elítéli, beadványaik­ban hívják fel erre figyelmün­ket és, kérik intézkedésünket. A közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok körében visszatérő témák segítik terv szerinti témavizsgálataink meghatározását is. Kiemelt. figyelmet fordítunk arra, hogy ellenőrzéseinkkel eredménye­sen segítsük elő a gazdasági, társadalmi életünkben elő­forduló negatív jelenségek megelőzését, feltárásét, vissza­szorítását, az előidéző okok megszüntetésével, a személyt felelősség megállapításával, a törvények, rendeletek mara­déktalan érvényesítésével. En­nek érdekében továbbra is várjuk lakosságunk segítsé­gét. Ponyinyé Oszvald Katalin Salgótarjáni Népi Ellenőrzési... Bizottság elnöke „Meghatározó a hely szelleme” (Folytatás az 1. oldalról) tanácsülés elé kell kerülni. Addig is széles körű véle­ménycserét szervezünk, hogy abban benne legyenek a la­kosság észrevételei is. Pon­tosabban be kell mérnünk a választókerületek igényeit, hiszep eádig jobbára a lár- másabbak „kívánságait” is. merjük. Mindezt a munkatársakkal együtt kívánja elvégezni C. Becker Judit, mert a város­építés és városfejlesztés kol­lektív munka. — A településfejlesztést, azonoan nem lehet egy ka­lap alá venni egész Salgótar­jánban — mondja. — Megha­tározónak kell lenni az adott hely „lelkének” és „szellemé­nek”. A városépítésben fi­gyelni kell arra, hogy — pél­dának okáért — a pálfalvai az pálfalvai, a rónai pedig ró­nai maradjon. E célkitűzéseket a lehetősé, gekkel összhangban kell meg­valósítani. Ezekben a hetek- ben-hónapokban ugyanakkor óriási jelentőséggel bír az éves terv teljesítése, hogy minél zavartalanabb legyen az átmenet a következő terv­ciklusra. A sokrétű követelményből eredően megváltozott C. Becker Judit munkanapjának a ritmusa. Ráadásul ezt is vallja: — Ügy szeretném csinál­ni, hogy aki keres, az találjon meg, mert így még élőbben ismerhetem meg a város éle­iét. Mindez persze torlódást is okoz. A munka intenzitá­sa nagyobb, az első időkben egyébként is kétszeresen kell hajtani ugyanazért az ered­ményért. K. G. Szándékosság és feledékenység ÜeaacBöztatäs mulasztásokkal Adós fizess! — tartja a mondás, a tapasztalatok sze­rint, azonban nem szívesen válunk meg a pénztől. Érvé­nyes ez a vagyonszerzéssel, adóköteles tevékenységgel együtt járó kötelezettségre is. Salgótarján adóügyeinek jó ismerője Gordos Károlyné, a városi tanács adócsoportjának vezetője, az általa közölt szám­adatok sok mindenről árul­kodnak. Mindenekelőtt: a városban az adó ez évi törzselőírása 13,7 millió forint, ezzel szem­ben az 1985. évi pótelőírások- kai együtt az adókivetés, az első fél évben elérte a 17.7 millió forintot. Nem csekély összeg. Az adótételekre azon­ban az állandó változás a jel­elemző, ez derül ki Gordos Károlyné szavaiból is. — A legjelentősebb tétel a kisiparosok és kiskereskedők adójából jön össze, ez több mint hétmillió forintra rúg. A januári adóbevallások alap­ján 615 adózót tartottunk nyil­ván, ez a szám azonban nap­ról napra változik: sokan megszüntetik az ipart, ugyan­akkor újabb vállalkozók is akadnak. Mindez nemcsak a KIOSZ munkáját nehezíti az adóki­vetés során, hanem rendkívü­li módon komplikálja az adó beszedését is. A mindennapi változás egyéb területekre is érvényes: egyetlen évben pél­dául 1500 ügyirat érkezik a földhivataltól: manapság nagy divat az adás és vétel, igen gyakori a tulajdonjog válto­zása. Az emberek jó része pe­dig azt hiszi, hogy a szerző­désekkel mkident elintézett. — Nálunk önadóztatás van, amit azt jelenti, hogy min­denkinek saját magának kell adóbevallást tennie — mond­ja az adócsoport vezetője. Sokan bizony ezt elmulaszt­ják. Annak ellenére, hogy a határidőn túli, késedelmes be­vallásnak anyagi következmé­nyei is vannak, nagyobb ösz- szeget kell fizetni. S, hogy mi­ből áll a városi tanács adó­bevétele? A már említetteken túl egy évben 1,7 millió fo­rint a házadó, 1,2 millió pe­dig a gépjárműadóból jön össze. Ez utóbbi sokkal ala­csonyabb volt, azóta rúg ilyen összegre, mióta nagyobb di­vat lett a teherautó. A telek­adó kétszáz ezer forint körü­li. érdekességként pedig, ér­demes megjegyezni, hogy a salgótarjaoiak közül összesen huszonegy ember fizet forgal­mi adót, az ebből származó bevétel csupán négyezer fo­rint. 2500 salgótarjáni eb után 210 ezer forint az adó, ugyanakkor némi visszatet­szést váltott ki egy rendezés. A háztáji adójáról van szó. — Sok földterület után nem fizettek Salgótarjánban, jelen­leg 2300—2400 háztáji adófi­zetőt tartunk nyilván — mondja Gordos Károlyné. — ez elsősorban a város perem- kerületeit érinti, ahol nem adtak adóbevallásokat, a szükséges földkönyv pedig csak 1980—81-ben készült el. Ä feldolgozással tavaly év végére készültünk el és sok embernek bizony három évre visszamenőleg kellett megfi­zetni a háztáji adót. De ez or­szágos jelenség volt. Az ..adósok” sora még fgy sem teljes. Említhetők a ter­vezők, orvosok, szellemi te­vékenységet végzők is, közü­lük az illetékhivatal több mint másfél száz főt tart nyilván. S még egy tétel: a községfej­lesztési hozzájárulásból 2,5 millió forint jön össze. Az adóbevétel egy része a köitségvetést, másik része a fejlesztést segíti — tehát min­denképpen a város javát szol­gálja. Korántsem mindegy te­hát: idejében befolyik-e éz a pénz a kasszába. — Sajnos, sok a hátralékos adófizető — tájékoztat a cso­portvezető. — Akad olyanra is példa, amikor valaki nem akar fizetni, ilyenkor kény­szerítő eszközökhöz, például letiltáshoz kell folyamodni. De visszavonható az iparengedély is, egyévi nem fizetés után pedig ez kifejezetten kötelező. Az embereket azonban alap­vetően mégsem ez, hanem a feledékenység és a nemtörő­dömség jellemzi. Nemcsak az adóbevallást mulasztják el, arra is van példa, hogy a ne­kik kedvező változást nem je­lentik be. Így fizethet valaki egy ló helyett kettő után adót, mert évek múltán sem tájékoztatja az adóhatóságot a tulajdonos, hogy kimúlt az egyik igavo­nó. S, ha nagyobb figyelmet szentelnénk pénzügyeinknek, akkor jobban tudnánk például azt is, hogy az ez évre kive­tett adó második félévi része szeptember 15-ig fizethető be pótlékmentesen. Tájékozódni kell tehát, erre pedig minden lehetőséget megteremt az adó­csoport. Erre való az ügyfél- fogadás is: hétfőn egész nap, szerdán reggel héttől este hét óráig, pénteken 12 órától há­romnegyed négyig várják az érdeklődőket. De, mi van, azokkal, akik elmulasztják az adóbevallást és elkerülik a fogadónapokon is az adócsoportot? — Az adózást elkerülni aka­rókat felderíteni nemcsak le­hetőségünk, hanem kötelessé­günk is — mondja Gordos Károlyné. — Csak egy példát hadd mondjak: fel kell mér­nünk például a garázsokat, mert ezek után sokan nem adóznak, holott ezeket is be kell — kellene! — jelenteni. A felderítést persze nehe­zíti. hogy az adócsoport lét­száma tizenegy fő —, ennvi embernek kell 13 ezer adózó­val és csaknem harmincezer adótétellel' dolgozni. Ezért is kívánatos a nagyobb fievelem tőlünk, adózóktól. Az időbeni bevallásokkal elkerülhetjük a pótlékok és nagyobb összc’^k kiadását, amikor jön az adó­ív: „Adós, fizess!” —k—

Next

/
Thumbnails
Contents