Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
Tanévkezdés előtt Igazolva a demográfiai hullámhoz A nyár derekán, vakáció idején is sok munkát ad a szakembereknek az oktatás: fel kell készülni a tanév kezdésére. Az 1985—86-os tanévre hogyan alakulnak Salgótarjánban a személyi és a tárgyi feltételek — erről készített összefoglalót Lakatos Judit, a Salgótarjáni Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a tanév előkészítését már az elmúlt év végén elkezdték, s a zökkenőmentes tanévkezdés érdekében tervezett feladatokat alapvetően teljesítették. A pedagógusszükséglet tervezésekor azzal számoltak, hogy az óvodákban tovább mérséklődik & gyerekek száma, bár ez nem járt együtt az óvodai csoportok számának csökkenésével. Így az óvónői státusokban, nincs változás, az általános iskolákban viszont több pedagógusra van szükség. A középiskolákban a demográfiai hullám következményei még kevésbé érződnek, s ezért ebben az iskolatípusban az idegennyelvi oktatás személyi feltételeinek javítása. valamint a technikusképzés bevezetésének előkészítése és az új gimnázium indításának előkészítése állt az előtérben. Figyelembe kellett venni azt is, hogy szinte valamennyi iskolatípusban tovább nő a nyugdíjba vonuló és a gyest igénybe vevő pedagógusok száma. Ebben a tanévben — az említett ■ okok miatt — több mint félszáz álláshelyet hirdettek meg a pályakezdő és a működő pedagógusok számára. Az álláshirdetésekre'ezúttal is jóval többen jelentkeztek, mint a státusok száma. Problémát okoz ugyanakkor, hogy az iskolák igényei és a jelentkezők kívánságai nem mindig vannak összhangban, a jelentkezők intézmények közötti megoszlása eléggé aránytalan. Így előfordult, hogy egyes intézményekben többszörös volt a túljelentkezés, míg máshol egyáltalán nem akadt pályázó. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények üres állásait többnyire betöltötték. Az általános iskolákban még hiányzó napközis tanári és kollégiumi nevelő tanári állásokat átmenetileg nyugdíjas pedagógusok alkalmazásával oldják meg. Ami a tárgyi feltételeket illeti : az alsó- és középfokú oktatás területén a korábbi évekhez hasonló a helyzet, jelentősebb változás nem várható. Az óvodai ellátásban a demográfiai hullám levonult, a létszám lassan, de fokozatosan csökken. így a jelenleg rendelkezésre álló 2250 férőhely' elegendő az igények kielégítésére. Lehetőség nyílik arra is, hogy a magas csoportlétszámot csökkentsék, ezáltal is növelve az óvodai nevelés hatékonyságát. A fentiek ellenére a két lakótelepen működő óvodákra továbbra is jellemző a zsúfoltság. Ezt a körzethatárok módosításával, átirányítással igyekeznek csökkenteni. Az általános iskolai oktatásban a demográfiai hulláin még mindig érezteti hatását. A tanulók száma az előző évhez képest tovább növekszik. Ez elsősorban a Beszterce- és a Gorkij-lakótelepre jellemző, de a nyugati városrész épületeinek átadásával a városközpont iskoláinak is több gyereket kell fogadni. A tanulócsoportok létszáma az idén sem csökken, a Beszterce-lakótelepről a korábbi kilenc tanulócsoport helyett, 11 tanulócsoport diákjait kell utaztatni a volt fiúkollégium épületébe. A Petőfalvi Általános Iskolában az elhelyezési gondok nagyobbak, mert az iskola befogadóképességét már nem tudják növelni. Így a tanítási órák megtartására ez évben is igénybe kell venni az ifjúsági művelődési házat. A középfokú tanintézetek tárgyi feltételei általában jobbak, mint az általános iskoláké. A tanulólétszám egyelőre lassan növekszik, ami azt jelzi, hogy a demográfiai hullám- hamarosan eléri a középfokú oktatást. Ezért elsősorban arra kell gondolni, hogy a növekvő tanulólétszámnak megteremtsék a középfokú oktatást feltételeit. Várhatóan 1987-ben átadják az Arany János úti gimnáziumot, de addig is nagy figyelmet keil fordítani a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola oktatási feltételeinek javítására. elsősorban a technikusképzésre való áttérés miatt. A nyáron minden intézményben elvégzik a szükséges és előírt tatarozási munkákat. egész évben folyamatosan szervezték és végezték a nagyobb felújításokat. Mindent összevetve, a művelődés- ügyi osztály így summázza a tanév előkészítését: a m' ; zajló munkák augusztusi befejezésével megteremthetők a tanévindítás tárgyi és személyi feltételei. ' Tábor a város szélén Egy hatalmas zsibongónak lehetne most nevezni a salgótarjáni Tósirand melletti ifjúsági és úttörőtábort. Ez a tábor a város legszebb részén fekszik, erdő és tó veszi körül. A nyári időszakban kettős funkciót lát el: a váltó- tábori részben az ország más vidékéről érkező gyerekek csapattáborozása zajlik, másik funkciója a napközis gyermekek fogadása, programjának szervezése. Gergely Erzsébettel. a tábor vezetőjével beszélgetünk a tikkasztó hőségben. — Az ifjúsági és úttörőtábor az úttörőház keretében működik — mondja a fiatal pedagógus. Júliustól augusztusig csak úttörők lakják, tavasszal és ősszel' az ifjúsági váltótábor funkcióját látja el. Természetesen, más feladatokat is végzünk, működik itt gyerekvezető-képző tábor — a jövőben méginkább ezt szeretnénk szorgalmazni, Biztosítjuk a túra- és a kirándulási lehetőségeket az ország más vidékéről érkezőknek, szezonon kívül igénybe veszik a KISZ-szervezetek, a munkásőrség. az MHSZ és más tömegszervezet is sok programot bonyolít le a kerítésen belül. A napközis táborban most 450 gyerek vesz részt, vannak sokan, akik végig közöttünk tartózkodnak, mások öt napot töltenek a közösségben. A már korábban is említett munkásőrök. MHSZ-ak- tívák, de az ifjúgárdisták, KISZ-esek, intézmények és vállalatok amellett, hogy igénybe veszik táborunkat, sokat is segítenek a fenntartásban. Évente a kőépületben, a faházakban és a sátorokban mintegy 4500 fiatal fordul meg. gyarapítja tudását, tesz szert új tapasztalatokra. Gergely Erzsébet lelkesen beszél 'a Nógrádi Sándor Ifjúsági és Üttörőtábor programjáról. amely 1985-től 1990- ig készült el. A foglalkozások egyikén bőr mellény is készült, amely viselés során kellemesen emlékeztet majd a táborra VIT-küldöHSzületésnap Moszkvában Nehéz lenne a salgótarjáni ifjabb Radácsi Lászlóról portrét rajzolni. Bár az édesapja népművelő, az édesanyja óvónő, tehát ppdag'óguskörnye- zetben él, ő maga nem igán választja a szülei pályáját. Nem különleges fiatalember. Egy dologban azonban mégis jóval az átlag felett áll. Ez pedig az ifjabb Radácsi élet- felfogása, hitvallása önmagáról. az életről, a társadalomról. Talán ennek is köszönheti, hogy amikor a sorokat e kedves olvasó átnézi, Radácsi László Moszkvában, a Világifjúsági Találkozón mondja el véleményét keletieknek és nyugatiaknak egyaránt a magyar ifjúságról. — Számorhra nagy jelentőségű a moszkvai VIT. Először is, hogy tagja lehetek annak a 650 fős országos politikai csoportnak, amelyik hazánkat képviseli az ifjúsági találkozón. Aztán július 28- án éppen a VIT-en ünnepelhetem 17. születésnapomat! Szerencsének is tartom az utat. Szerencse? Ki tudja, de én mindenképpen annak tartom. Éppen most voltam harmadikos gimnazista, KISZ- titkár lettem, s iskolánk, a Bolyai János Gimnázium elnyerte a KISZ Központi Bizottság v Vörös vándorzászlaját. Hogy eredményt érjünk el, feszített tempót kellett kifejtenünk. Az iskola 16 alapszervezetének együttműködése hozta meg a Vörös vándorzászlót. Szó esik a beszélgetés során sz alapszervezetek tevékenységéről. Radácsi László véleménye szerint — és ebben igaza van! — nyíltabbá kell tenni az ifjúsági mozgalmat a fiatalok előtt. — Megítélésem szerint, elsődleges a politikai vitakör, amelyet közöttünk ifjúsági vitakörnek is emlegetnek. Itt módszerében kell változtatni, politizáló, vitatkozó légkört kell kialakítaná! Felkészültebb előadókra és felkészültebb résztvevőkre van szükség a vitakörön belül, hogy lehessen vitatkozni a „nagy politikáról”, de a kiscsoportok tevékenységéről is, s lehet az film, művészet, netán még foci is. A rokonszenves fiatalembert nem nagyon kell faggatni a VIT-ről. — Magam is felkészültem ezekre a találkozókra. Most már otthonosan mozgok a Magyarország politikai, társadalmi helyzetéről, gazdasági életünkről szóló kérdésekbeh. Ismerem a Szovjetunió szerepét a világpolitikában, de nem esek zavarba, sőt... ha az ifjúsági mozgalomról kérdeznek, akár a keletiek, akár a nyugatiak. Aztán ebben a felkészítésben politikusok segítettek nékem is, csakúgy, mint a delegáció többi tagjának. Politikai személyiségek, a párt és a kormány tagjai adtak igen nagy segítséget. ahhoz, hogy méltóan képviseljük hazánk fiataljait a hatalmas demonstráción. Radácsi László, már egyszer járt Moszkvában, igaz az is, hogy akkor csak Moszkva hangulatát kóstolhatta meg. Az idő többi részét, mint nyolcadikos általános iskolás testvérmegyénkben, Kemero- vóban töltötte el, s a szibériai pionírokkal ismerkedett. Hogy mit vár most Moszkvától? — Egy mondatban: sok élményt! — summázza véleményét. Testileg, fizikailag felkészültem a Í2 napra. Azt hiszem, szoros lesz a program és lesz mit leadnom a kondíciómból is. Hiszen, szeretnék minél több helyen ott lenni, új barátokat szerezni, mint ahogy a DlVSZ-indulóban is énekeljük, az a célom, hogy az ifjúság a maga módszerével szolgálja a békét. Erről kell meggyőzni azokat a fiatalokat. akik nem ezt vallják, akik más környezetben és körülmények között élnek. És ha a magam elé állított követelménynek eleget teszek, akkor még egyszer mondom: ez a szerencse, hogy küldött lettem, hogy ebben az évben minden egybe esett, megérte a fáradtságot, megérte a munkát... ...Sokat gondolok majd a hazaiakra. Ahogy összeszámoltam, több mint 40 képeslapot kell küldenem barátoknak, ismerősöknek, rokonoknak. Emlék, s ha elővesszük, a világ ifjúságának e találkozója jusson mindig az eszünkbe. Somogy vári László. Kilenc éve, hogy Salgótarján egyike lett annak a ma már 17 magyar városnak, amely finn testvérvárosi kapcsolatot alakított ki. A Helsinki mellett található Vantaa város képviselőivel azóta rendszeressé váltak találkozásaink, együttműködésünk egyre több területre terjed ki. 1979. óta minden évben 8 fős úttörőcsoport utazik Vantaa nemzetközi táborába. A küldöttség tagjai azok a tanulók lehetnek, akik kimagasló tanulmányi eredményt érnek el, példamutató a mozgalmi, közösségi munkájuk. A táborozás eddigi tapasztalatai igen kedvezőek, a gyerekek ismereteik gyarapítása mellett a közös kulturális és sport- programok sorén méltóan képviselik városunk úttörőit. A finn város gyermekküldöttsége Salgóbányán a szovjet, csehszlovák, lengyel és ma— Az idén nyáron elindított programunkban, Öt év alatt a folyamatosságra építünk. állandó . törzsgárdat szeretnénk kialakítani a gyerekek körében. A program tematikája, a nevelési célok megvalósítása is ezt az időtartamot követeli meg. Éppen ezért erre az öt évre hazánk történelmének megismertetését választottuk. Minden évben egy-egy korszak kerül feldolgozásra a 40 nap alatt. — A történelmi események bemutatásán, túl célunk az egyes korok tudományos- technikai fejlettségének, kultúrájának, szokásainak, etikai rendszerének bemutatása — folytatja. — Szeretnénk „át- életni” nemzeti nagyjaink cselekedeteinek mozgatóit, szeretnénk, ha minél több követendő tulajdonságot fedeznének fel személyükben. Célunk, hogy gyerekeinket országunk gvar gyermekek társaságában tölt el tíz napot, változatos rendezvények keretében ismerkedve, Nógrád megye és Salgótarján nevezetességeivel. Mindkét város vezetői nagy jelentőséget tulajdonítanak a cseretábor keretében megvalósuló együttműködésnek, hiszen a gyermekek megismerve egymást egész életükben a barátság gondolatának. megvalósításának képviselőivé válnak. Rendszeres az ifjúsági delegációk cseréje, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző üzemek, intézmények fiatal dolgozói őszinte érdeklődéssel, kölcsönös vendégszeretettel, közvetlenül tudnak véleményt cserélni az egymást kölcsönösen érdeklő témákban. A találkozások egyik fő témája mindig a béke ügye, az, hogy a különböző társadalmi berendezkedéAz olvasás örök program szeretete, megismert, átélt nemzeti történelme arra kötelezze, hogy még többet és még jobban tegyenek azért a földért, melyet elődeink megszereztek, építettek számunkra. Ezek és más tények bizonyítják, hogy szocialista Hazaszeretetre. szocialista alkotó munkára nevelünk ebben a táborban. — Természetesen vannak általános nevelési céljaink is — folytatja a táborvezétő. — Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek önmegismerésére. Célunk az emberi munka megbecsülése, megszerettetése, a társadalom építésére, formálására való nevelés, a közösségi szellem erősítése. Hangsúlyozzuk. hogy az internacionalista 1 nevelés elválaszthatatsű országok képviselői — és különösen a fiatalok —. hogyan tudnak minél többet tenni a világbéke megőrzéséért. Természetesen, a kölcsönös látogatások alkalmával nem maradnak el a szórakoztató programok sem. A késő éjszakai órákban is nappali világosságot árasztó utcákon kellemes sétákon lehet ismerkedni e várossal, és a finn szokásoknak megfelelően általában kiadós szaunázás zárja a napot.- Többéves rríúltra tekint vissza a két várds kulturális együttműködése. Az elmúlt évben nagy sikerrel szerepelt a finn testvérváros új könyvtárának avatásán a Liszt Ferenc Kamarakórus és Salgótarjánban is több ízben hallgathattuk vantaai művészek előadását. A nemzetközi művésztelepen vendégül láttuk finn alkotóművészt, akinek alkotásá a múzeum gyűjteményét gyarapítja. Rendszeresek a tanácsi küldöttségek találkozásai, amelyek fő célja, hogy kölcsönösen tanuljuk meg egymástól mindazt, ami a másik városban már bevált. Mindig érdeklődéssel szemléljük testvérvárosunk építésének eredSalgótarján—Vantaa eoíflllmíMílfoéiö! Tanulni egymástól.. — képek: kulcsár — J lan a hazafiságra való neveléstől. Kiragadott fogalmait ezek Gergely Erzsébet nagyszerű pedagógiai mondandójából. Maga vallja: ahhoz, hogy a megfogalmazott, kiemelt és általános nevelési céljaikat elérjék, többlépcsős megvalósításra kell gondolniuk. Gergely Erzsébet komolyan veszi munkáját. Szükség is van erre, hiszen a nyári időszak 40 napja alatt a gyerekek intenzíven élik át a magyar történelem egy-egy korszakát. Az ifjúsági és úttörőtábornak a szórakozás, a játék mellett ez egy igen fontos feladata. Ehhez pedig ott vannak a támogatók, a segítők, a tanárok, a kollégák. S. L. 1 ményeit. elemezzük azokat az információkat, amelyek tanácsuk működéséről megismerünk. Mindkét városban működik a testvérvárosi kapcsolatokat ápoló, e rendezvényeken kölcsönösen közreműködő baráti társaság. Legutóbb a VII. magyar—finn barátsági hét alkalmából kiutazó 11 fős városi küldöttség tapasztalhatta a valóban baráti vendégszeretetüket. Megismerkedtek a város kulturális és sportlétesítményeivel, meglátogatták lakótelepeiket, részletes tájékoztatást kaptak Vantaa mindennapjairól. Meggyőződhettek arról, hogy a vendéglátók nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködés szélesítésének, a hagyományosan jó finn—magyar kapcsolatok további ápolásának. A hivatalos programokon többször is elhangzott a világszerte ismert és már szimbólummá vált kifejezés „Helsinki szelleme” akkor, amikor a testvérvárosi kapcsolatok jelenéről és jövőjéről esett szó. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a két város lehetőségüknek megfelelően sokat tett a két nép kapcsolatának erősítése érdekében, j