Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

Üzenő nélkül járt a hír Négy falu akarata: Ä Rimától az Ipolyig (1.) „Hova mégy?— áll az iskola SZIPORKÁZÓN VERIK visz- saa a déli napfényt az épü­let fehér falai. Ablakkeretei zöldek, piros cserép fedi. Per­cek telnek el, amíg az em­ber ennyit megtud a, magyar, nándorj új iskoláról, ha a buszmegállótól közelít. Mert a házak között mindig csak villanásra tűnik elő egy-egy részlet, aztán végre a szovjet hősi emlékmű mellől engedi, hogy a jövevény alaposan megnézze. Takaros épület, jó rajta >végigpásztázni a szem­nek. A környezetén még mun­kálkodnak az emberek, föl­det gyalulnak, kerítést emel­nek. fűmagot szórnak. De az iskola kész. A Nógrád Megyei Tanács és a Magyamándori Községi Közös Tanács beruházása­ként, a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat dokumentu­mai alapján, a Szécsényi ÉPSZÖV kivitelezésében két év alatt — határidőre — el­készült a nyolc tantermes, szép és korszerű általános iskola Megya-mánd árban. A vályogiskolát, ahol az ebédlőben egerek futkostak, rég kinőtték. A község min­den alkalmas helyiségében tanítás folyt az utóbbi évek­ben. S hogy mi minősül al­kalmasnak. azt a szükség szabja meg: ha nincs másj, jó a nagyszoba a régi szol­gálati lakásban. Hogy ide iskola kell, tudták jól a me­gyei tanácson is, mert meg­szavazták rá a milliókat. Mégis, nagy küzdelmek előzték meg az építkezést. Rendben van, hogy kell, de miért éppen oda, miért nem a falu végére, miért nem a vasút alá, miért nem kogka, miért ilyen a teteje... S mire megszületett a közmegegye­zés a tervdokumentáció kö­rül, újabb csatára kénysze­rült a tanács. Huszonötmil­lió 400 ezer forintjuk volt ugyanis, ám a kivitelező 38 millió 300 ezerért vállalta volna. De, mert a Szécsényi ÉPSZÖV kollektívája átérez- te a magyamándori ügy fon­tosságát. s mert a község ve­zetői bíztak az építőkben, s átutaltak négymilliót, a szö­vetkezet elkezdte a munkát a szerződés megkötése előtt. Hat hónapi tárgyalás után végre a papírok is rendben voltaik... A kölcsönös bizalom jelké­pe rendíthetetlenül ál] Ma. gyarnándorban, a művelődési ház szomszédságában. Bent asszonykezek szorgoskadtak, megmosnak, kimosnak, fel­mosnak, lemosnak, hogy au­gusztus 30-ra. az ünnepélyes avatásra minden a helyén le­gyen, minden ragyogjon. Izgalomban tartja ez az iskola az egész falut, azaz mind a négy falut. Mert a megye legújabb általános is­kolája nemcsak a nándoria- ké, magának érezheti Deber- csény, Cserháthaláp és Mo­hóra is. Hogy ez nem üres bók a társközségek előtt, azt a példamutató társadalmi ösz- szefogás bizonyítja leginkább. — A TÁRSKÖZSÉGEK ugyanúgy kivették a részüket ebből a munkából, mint a nándoriak —. s hogy szavá­nak nyomatékot adjon Sán­dor István tanácselnök, so­rolja: — A mohorai Drogu- nion százötvenezer forinttal járult hozzá az építkezéshez, és százezerért vett egy Bar­kas gépkocsit az iskolának. Az új intézmény konyhája látja el ugyanis ezentúl a társközsé­gek óvodáit, tagiskoláit meleg étellel, és ehhez kell az autó. A cserháthalápi Műdékor Szö­vetkezet videobereodezést vett, s ezenkívül kommunis­ta műszakot szerveztek, s a keresményüket — ötvennyolc­ezret — felajánlották nekünk. Ugyanígy szervezkedtek az állami gazdaság és a takar­mánykeverő üzem dolgozói is. A gazdaság ezen kívül há­romszázezret adott berende­zésekre, a téesz százharminc- ezer. készpénz mellett százhúsz­ezer forintnyi társadalmi munkával — fuvarral, terep, rendezéssel, bontással — se­gített bennünket. Az áfész színes tévét'vásárolt. S akkor még nem esett szó a lakosság, a szülők helytál­lásáról. Azokról, akik dél­után. hét végén megfogták a csákány nyelét, cipelték a téglát, málterosvödröt. Egy­millió 160 ezer forintra rúg a társadalmi munkák értéke. — Ilyenkor, nyáron nehéz lehet mozgósítani a szülőket. Hisz’ nem lehet egyszerűen üzenni az ellenőrzőben... — Nem üzenni kell — vallja meggyőződéssel Giebi- szer Gáborné, az iskola igaz­gatónője — Személyes kap­csolatra van szükség. Lélek­kel lehet ezt csak... — Giebi. szerné ugyan szabadságát tölti, hisz’ nyár van és va­káció. de erről ő mit sem tud. Alig tíz napra utazott el Gyulára a családjával, de ott is az iskola volt minden gon­dolata. A tanácstag, páva kör­vezető fiatalasszony úgy ítéli: — Az ember életében egy­szer adódik, hogy részese le­het egy iskola felépülésének. Egy nyár ezért nem áldozat. — Ezt vallja Sándor István is. hozzátéve, hogy ez is al­kotó munka, ö így fogalmaz: — Imádom a beruházáso­kat. Ez sok-sok szervezéssel, rengeteg döntési helyzettel jár. Egy faluban ritkán adó­dik lehetőség a nagy beruhá­zásokra, inkább apró lépé­sekkel lehet boldogulni, s minden egyes lépést úgy kell megtervezni, hogy illeszked­jék a rendszerbe. Ez az is­kola azért került a művelő­dési ház mellé, és azért lett olyan, amilyen, mert így szol­gálja legjobban a további el­képzeléseket. Ügy terveztet­tük. hogy minden porcikája továbbfejleszthető legyen. A könyvtár a művelődési ház oldalán van, ha majd lesz lehetőség, egy nyaktaggal összekapcsoljuk a két intéz­ményt. A tornaterem is bő­víthető, a kazánház azért ke­rült megint csak a művelő­dési ház közelébe, hogy egv- sz.er majd összekössük a fű­tési rendszert. Van az isko­lában egészségügyi blokk is. azzal is lehet valamit kezdeni... — Eszerint bőven van el­képzelése a község gyarapí­tására. Mégis, az iskola me­lyik oldalán fog hozzá leg­előbb a továbbfejlesztéshez? — Az egészségügyi cent­rum kiépítésére van a legna­gyobb szükség. Ez sem csak nándori érdek. Az egész tér­ségé. A balassagyarmati ren­delő zsúfoltsága miatt nem megoldott a községeink gyer­mekorvosi ellátása. No. és már terveztetjük azt a bizo­nyos nyagtagot, ami össze­kötheti az iskolát a művelő­dési házzal... NÉHÁNY NAP MŰLVA birtokba veszik a gyerekeik az új iskolát. Biztos, hogy érez­ni fogják, mennyire más ilyen környezetben ta.nulni, mint a régi. rozoga épü'etben. Az osztálytermek mellett négy előadó is szolgálja őket, a legkorszerűbb felszerelések­kel. Itt minden új, praktikus és szép. Igazi ünnep lesz Magyamándorban az idei tan­évnyitó. Veszprémi Erzsébet A nógrádi ember, különösen ha salgótarjáni, elszalad Lo­soncra. legfeljebb még Besz­tercebányára, s ha még téli soortkedvelő is, feljebb vo- nulgat síléceivel a Tátrába. Eljut így unásig ismert úton (mellesleg nagyon jó úton) Donovaly és még Breznó kör­nyékére is. De, hogy a külö­nösen érdekes-szép gömöri vá­rosra (volt Gömör és a vele egyesült Kis-Hont „fővárosra” is) Rimaszombatra kíváncsi lenne — azt már kevesebbjére lehet állítva mondani 1 S akkor még itt a Rima folyó völgye, fel északnak, egészen Tiszol- cig (Tisovec), amiről nem kell azt gondolni, hogy több száz kilométeres túraútvonal lehet. Hiszen maga a Rima (neve sokáig, máig élt. s él az egy­kori Rima—Murány—Salgótar­ján Rt. ipartörténetet is őrző vállalat elnevezésében, de ah­hoz képest, hogy mennyi kö­zünk van hozzá, elég keveset tudunk mi róla), szóval, ma­ga a folyócska alig hetven kilométer hosszú, ott ered fent északon, Tiszolc környé­kén. •fc Elébb azonban Rimaszom­bat, a gömöri—kishonti (1802- ben egyesültek, s lett Rima­szombat a nevető harmadik, hiszen azt rftegelőzően Kis- Hont vármegye székhelye a Rima-parti Rimabrézó, Gömö- ré pedig a nem túl távoli Pelsőc volt), felvidéki táj máig erős központja, amely­nek történelmét minden pont­ján még érinteni sem lehet, olyan gazdag, s olyan sok hí­rességet köt magához a leg­erősebb szállal. Itt született Tompa Mihály, Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya”, állító­lag egy vándorszínészkocsin, ami ha igaz, sorsszerűén stíl­szerű volt éppen az ő eseté­ben. Rimaszombati iskolái ^ré­vén Mikszáth Kálmán és Fo­sa Lajos, (de errefelé még valóságos Pósa „hadak” él­nek, családok a Pósákból erős ösjzetartozással ma is). Rima­szombat szülötte minden idők egyik legkiválóbb magyar szobrásza. Ferenczy István, aki viszont egy másik nagy szobrászt oktatott később a szobrászatra — Izsó Miklóst. Itt született még sok min­denki más is, akit a kultúr­történet számon tart, például Berecz Károly, Petőfi Sándor jó barátja, s ebbe a ma is Kínai nyelvű kiadvány a magyar gazdaságról 'A Magyar Kereskedelmi Kamara gondozásában a ma­gyar gazdaságról szóló kínai nyelvű kiadvány jelent meg. Hazánk történelmének és az elmúlt 40 év fejlődésének is­mertetése után külön fejeze­tek foglalkoznak a gazdaság­irányítással, a • bankrendszer­rel, a népgazdaság szerkeze­tével és a külkereskedelem­mel. A magyar vállalatok kínai partnereinek szánt ki­advány ötlete 1984-ben me­rült fel, amikor a Magyar Kereskedelmi Kamara a Kí­nai Népköztársaságban ma­gyar gazdasági napokat ren­dezett. Iskolába készül a gyerek Még augusztus végét mutatja a naptár, de már takarít­ják az iskolákat, fő a szülők feje nemcsak azért, mert egy- egy iskolakezdéskor mélyen a zsebbe kell nyúlni, de azért is, mert gyakran sok az utánajárás, a talpalás, amíg min­dent meg tudunk vásárolni, ami a gyereknek a tanévre kell. De most ne is erről beszéljünk, inkább a gyerekről. Mi­előtt a géphez ültem, hogy ezeket a sorokat leírjam, több kiskamaszt megkérdeztem: várja-e az „iskolát”? Kissé meg­döbbentem a válaszokon, mert a többség azt felelte.- várja, jó lesz már együtt lenni a többiekkel. Es érdekes módon nemcsak azok a gyerekek felellek így, akik számára unal­mas volt a szünidő, hanem olyanok is, akik gazdagon töl­tötték a nyarat. Hogy miért? Talán mert ez ismét valami változatossá­got jelent, valami újat, valami érdekeset, amire ismét „ké­szülni” kell. A készülődés öröméhez azt hiszem, a szülő is segíthet. Mindenesetre nem azzal, hogy folyton elmondja: „De jó, hogy már iskolában leszel, és nem ülsz itt a nyakamon”, hanem azzal, hogy bevonja a gyereket a készülésbe. Együtt mennek el vásárolni, együtt készítik elő a gyerek szobáját vagy a szobasarkát a szeptemberi évkezdésre. álló, emléktáblával (kétnyel­vű) jelölt főtér közeli kicsit komornak tűnő épületben (a főgimnáziumban) járta, iskolá­it Jan Jesenky. a Botto test­vérek, a szlovák nemzeti gon­dolat harcosai. Stefan Daxner,- Jozef Skultéty, Ivan Krasko és sokan mások is. Ma éppen a valamikori híres-neves fő­gimnázium környéke az egyik legtöbbet változott része a vá­rosnak. Szomszédságában új lakóterület épült, néhány éve nvílt a város immárom máso­dik szállója a Slovan (engem kicsit a győri színház épüle­tére emlékeztet) és itt nyílik meg néhány hét múlva a szinháznyi méretekkel meg­valósult új művelődési köz­pont, éppen a nyárról erre az alkalomra elhalasztott hagyo­mányos Tompa Mihály-na- pokkal. A város mindenkori dolgai­val élcelődés sehol sem jelent igazi rosszmájúságot, s külö­nösen nem jelenthet itt Gö­mör székhelyén, ahol még a mondóka is a kedves öncsip­kelődés példája lehet — „Ho­va megy, lelkem? — Bátyiba! — Milyen Bátyiba? — Szom­batéiba! — Milyen Szomba- tyiba? — Hoát Rimaszomba- tyiba . ..” (Szombathy Viktor írónk felvidéki útikalauzunk, ugyancsak itteni „gyüker”, kedvelt, idézett mondása). Szóval, kérdezem a műsze­részt, aki nemrég nyitotta meg műhelyét éppen az egy­kori főgimnázium egyik föld­szinti. utca felőli helyiségében, hogv ..valóban ez a szép. már­vánnyal fedett épület lesz az új művelődési ház...?” Mire jön is a válasz egy kismotort javíttató ugyancsak „gyüker szombati” polgárától a csipkelődés hangján, hogy aszongya „ez bizony, ez, ép­pen tizenöt éve építik ..Na hát, máshol is vannak ilyen túlzások, nemcsak idehaza, méghogy tizenöt éve építik! Talán, ha tervezik ennyi ide­je. Mert, ha ennyi ideje épí­tenék — akkor most lenne esedékes a felújítás. De itt is az a főbb mindemnél, hogy rövidesen megnyílik a kör­nyék mindenképpen legszebb, legnagyobb művelődési cent­ruma a Rima völgyében. A város kulturálódási hagyomá­nyai meg oly régiek, hogy elég csak annyit itt és most: a legközelebbi múltakat is megért egykori rimaszombati polgári olvasókör 1846 "bad alakult! ☆ Ez a város, (amikor erősen céhes, kereskedő, hivatalnoki, tehát kispolgári is) az utóbbi évtizedekben annyit változott, hogy most már csak a közép­ső legszebb-értékesebb magja őrzi a régmúltat. Ügy tűnik, megállt a csákány a két fő­teret —, merthogy kettő van ezekből — körülvevő épület- együttesek külső széleinél. Az ipar, amelyet a, régiek „el­imádkoztak” innen a múlt század elején a közeli Rima- brézóra. ahol kezdetben volt az igazi ipari ős. a Murányi Unió . Vasműtársaság egész központja — mára konzerv-, sör-, dohány-, cukor- és ve­gyi gyárral, hatalmas sütő­üzemmel miegyébbel valóban ipari hellyé fejlődött. Esős hajnalon álldogáltam a Tátra Szálló SNP ulica és a Sva- toplukova sarki' emeletének szobaablakában. Végelátha- tatlanul sorjázott a főként fi­atalokból, nőkből és férfialj­ból álló tömeg velem szem­ben. Arról jöttek sietve, ahol az állomást sejtettem, mentek a »várakba, s mert város kö­zepén álltaim, nem is ez a he­lyes kifejezés — jöttek be a gyárakba, be a városba, a vá­ros' nyugati szélei felé. Az eső aztán két napot ma­rasztalt Rimaszombatban ben­nünket; ez is érdekes, hogy tehát nem Rimaszombaton (!), hanem Rimaszombatban ma­rasztalt az esős idő (lásd Szómbathy Viktor bátyánk ös- gömöri kedves tirádáit erről) és már a második nap regge­lén volt néhány olyan isme­rős. aki ránkköszönt az utcán. Délben azzal fogadott a ebéd­nél — enni olcsón jót lehet éppen a Tátra épületében, de mindjárt két helyen is — „aha! hát ugye, nem olyan könnyű itthagyni a mi váro­sunkat... Van itt látnivaló elég. .Hát, mi tagadás, csak a Gottwaldovo téren négy-öt olyan épület, ami megérdemli a figyelmet, az­tán a Gömöri vidéki múzeum a másik főtécep (ott .yólt a régi vármegyei székhely) a Cer- venej Armádvn, s a Tátra Szállóhoz közel a Tomasikova utcában a kis ház, ahol Pető­fi Sándor is megszállt szép Göndörben jártában. T. Pataki László Legyen valami új ebben a sarokban is. Akár csak egy naptár, egy irattartó, egy asztali nehezék szép nagy ka- vicsból-kőből, Adjunk egy poharat a gyereknek, hogy fesse be tetszése szerint vagy tapétázza be színes papírral az író- szerszámai részére. Vegyünk együtt egy új otthoni papu­csot, ha a régit már kinőtte, vagy elnyütte, hogy az esős őszi napokon ne a cipőjével jöjjön be a lakásba tanítás után. Talán szükségtelen az ötleteket sorolni, hiszen ki-ki szűk_ séglete és lehetőségei szerint kigondolhatja a, gyerekkel együtt, hogy mire is lenne még szükség a tanévkezdésre. A fontos az, hogy a gyerek is részt vegyen ebben a ké­szülődésben, hogy az ő saját ötleteit is segítsünk megvaló­sítani. Segítsük öt abban, hogy örömmel várja a tanévkez­dést, s nyugtassuk meg afelöl is, hogy lesz átmenet, hogy amíg tartanak a szép, hosszú nyár végi napok, addig a jól végzett napi munka után lesz ideje a játékra a téren, lesz idő a hét végi kirándulásokra, még a mozira is. Segítsünk abban, hogy legyen átmenet a laza nyár és a „szigorú” ta­nulási időszak között. Azt ne kívánjuk, hogy kórusban kiabálják: „Hurrá, rége a vakációnak!”, de azt elérhetjük, hogy a tanévkezdésnek is meglegyen a maga öröme. (sárdi) KOSSUTH RADIO: t.2*t Kossuth-díj korhű k erei­ben. Horváth Ede (ism.) »-Só: Kis magyar néprajz 8.55: Loránd István: Romantikus képeskönyv s.W: Üj Melódia-lemezeinkbőt S.49: Háry János Részletek Kodály daljáté­kéból. I#.#5: Íróvá avatnak. Kosztolányi Dezső indulása H*.55i Mi ez a gyönyörű? 11.13: Népdalok, néptáncok 12.45: Törvénykönyv 13.04: A Rádió Dalszínháza 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 1 15.00: A népzenei hangos újság melléklete 16.05: Az MR 10—14. különki­17.00: Építési napló. Riport 17.25: Kórusmuzsjka 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Sinkovits Imre rádiós szerepeiből. 20 19: Évfordulók nyomában 21.04: Dohnányi: Ruralia Hun* garica. 21.30: Technika és humán. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Népdalkórusok 22.47: Mikroprocesszorok a gyó­gyászatban 23.02: Romantikus kamaramu­zsika 0.15: Éjfél Után... PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek Hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 4 NÓGRÁD - 1985. augusztus 28, szerda j 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 12.25.: Ütikalaúz üdülőknek 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Boldog születésnapot! Az ünnepeltek: Galgóczy Erzsébet. Benkő Gyula és Szilágyi Tibor 15.05: Szórakoztató antikvárium 15.59: ..Budapest költőié lettem5* Heltai Jenő, Pest, század- forduló. 17.05: Nóták 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus 19.05: Muzsikáló természet 19.10: Muzsikaszó 19.55: Kakukk a diófán. Palen- gel István riportja a bé- késszentiváni természetvé­delmi táborból 20 03: Rockföldről érkezett 20.50: Közvetítés a súlyemelő- világbajnokságról 21.05: Hazajórás 22.00: Csodaautó és társai... I. rész. 22 40: A Stúdió 11. felvételeiből 23.20: Sullivan operettjeiből •. 15: Éjiéi után«* MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. — 17.15: Index. Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: Bányászok a lakossági szénellátásért. — Ta­karékosság a betakarításnál. — Könyvszemle. — Cementgyári törekvések.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Nagy István. — Sport. — 18.00: Es-zak-magyarországi v krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.23: Műsorismertetés 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 11.25: Képújság 10.18: Műsorismertetés lfi.20: Hírek 16.25: Ki vagy te? Lengyel rövidfilm 10.55: Monomah sapkája. Szovjet tévéfilm. 18.00: Képújság 18.05: Reklám 18.10: A külkereskedelem 40 éve. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19 30: Tv-híradó 20.00: Doug Henning varázslatos világa 20.55: Popshow. 21.20: Hazárdjáték. Tévéfilm 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.23: Műsorismertetés 17.25: Képújság 17.30: Ütravaló 18.00: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet. 18.50: Sorstársak 19.10: Nas ekran 19.30: J. S. Bach: 101. kantáta. 19.50: Kaszidoli Nezir. Jugoszláv rövidfilm. 20.00: Isteni Emma. Csehszlovák film. 21.56: Tv-híradó 2. 22.10: Sztárok randevúja. 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A fiúk visszatérnek. Üj-zélandi film 21.40: Vaclav Kaplicky érdemes művész 21.55: Találkozás szovjet művészekkel 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Kísértés. Tv-komédda. (Ism.) 20.40: Agrokomplex, 585. 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Országúti kerékparvers^ny-vb MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A kék lagúna (14). Színes USA-film. Háromnegyed 6-tól 3 Abigél I—II. Szabó Magda regé­nye alapján készült * színes film, — Balassagyarmati Madách: Arany eső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz western. — Pásztói Mátra: Fehér Toll. Szí­nes, NDK-ind ián film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Széplány aján­dékba (14). Színes, szinkronizált francia—olasz. filmvígjáték. — Nagybátonyi Bányász: Sárkány­ölő (14). Színes USA-mesehor- ror. ■— Karancsíapujtö: Sando- kan. Színes, nomantikus olásán francia—NSZK kai and film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents