Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

Története sincs jószerivel ennek a lakótelepnek. Bő em- beröltőnyivel ezelőtt csak né­hány rozoga ház jelezte az életet, aztán a hatvanas-het­venes esztendők gyarapodó forintjaiból ide is jutott. Tíz­emeletesek. sorházak, iskola, étterem, boltok, üzletek épül­tek. Mostanra elvonultak az építők is. A mű befejeztetett. Annak rendje-módja szerint új nevet kapott a városrész: . Besztercére keresztelték. új­donsült költözők nem is em­lékeznek a régi névre, a Se­baj ra. Sebaj! Tősgyökeres lakótelepiek tudják: ezt nem csak felépí­teni, ..belakni” is nehéz. Eb­ben a betondzsungelben az emberek vagy megszoknak, vagy megszöknek innen — mondják. De hozzá is teszik — akik maradnak —, hogy mindenki saját sorsának ala­kítója. s meg kell próbálni szebbé, otthonosabbá. barát­ságosabbá tenni — az otthont. Idősebb Zsolnai Béla öt esztendeje költözött ki a la­kótelepre, de talán többet tett ezért a közösségért, mint aki itt él húsz éve. — Béla fiam akkoriban Itt kapott lakást, segítettem neki költözködni, aztán meg­tetszett, magam is elcserél­tem az otthonom — mondja a HNF körzeti titkára, akit jói ismernek az itteniek, hi­szen szervez, agitál, serényen fogja az ásó végét. — Évek óta fogaknazgattuk magunk­ban a lakótelepnek egy nor­mális élettérré való kialakí­tását, mígnem az elhatáro­zást tett követte, s egy ra­gyogó fiatal mérnöknő, Sö­rös Erika közreműkdésével elkészült az úgynevezett kerí­tem', amely a teljes koncep­ciót tartalmazza, a közterü­letek rendezésétől kezdve, a parkosításon át, a játszóterek kialakításáig. — Akkor már „csak” pénz és munkaerő hiányzott... — A városi tanács idei tervében félmillió forintot tudott adni. természetesen ez csak az anyag- és fuvarkölt­ségeket fedezte. Meg kellett hát mozgatnunk mindent! ' Megjelentek a plakátok a falakon, tíz részre osztották a lakótelepet, s elkezdődtek a munkálatok. — Gondolom, voltak, akik nem rajongtak a társadalmi munkáért. Bozó Béta, a 8-as válasz­tókerület tanácstagja szól közbe: Zsolnai Béla Bozó Béla — Higgye el. az emberek túlnyomó többsége első szó­ra jött! Sőt, sokaknak még szólni sem kellett. Az egyik délután, feleségemmel, a tíz­éves Beáta lányommal, s ~a hétéves Béla fiammal le­mentünk a ház elé, s aztán elkezdtünk dolgozni. Nem telt belé fél óra, annyian voltunk, hogy nem lett elég a munkaeszköz! Zsolnai Béla körzetéhez mintegy 8200 négyzetméter­nyi parkosítandó terület tar­tozik, hat négy- és egy tíz­emeletes épülettel. Alig győzi sorolni a jó példákat, az Ybl Miklós 63. szám alatti tíz­emeletesből egy-két család kivételével, nap, mint nap mindenki dolgozott, csaknem háromszázan vettek részt a munkálatokban, mire e so­rok megjelennek, a munka­órák száma jócskán megha­ladja az ezret. Dombi István és felesége, Vilcsek . József, Simon Barnabás, Papp Ist- váh. Póka György. Kasza László. Furtner Istvánná és a többiek nélkül nemigen let volna ilyen széles körű az aktivitás, ők nem csak el­ső szóra jöttek, hanem szer­vezték is a munkálatokat. Bozó Béla szintén a kulcs­embereket említi. így- Neu­mann Pálné házfelügyelőt, Kurinka Jánost, Juhász Jó­zsefet, Simon Barnabást. — Tudja, nagyon sok em­ber ég „takarékpn”, ők na­gyon szívesen tennének, csi­nálnának valamit, csak meg kell keresni, el kell mondani nekik, mit is szeretnénk — veti közbe Zsolnai Béla. S ő tényleg nem sajnál időt, fá­radságot, energiát. Röplapot ír, hirdet, plakátot ra­gaszt, de leginkább szemé­lyesen megy. — Ez a példa- mutatás nagyon fontos — mondja. —• Soha senki' nem utasí­totta el? — Nézze, senkit nem ve­tek meg azért, mert nem vesz részt abban a munká­ban, amelyet tulajdonképpen őérte is csinálunk. Tehát, ha valaki nemet mond, ezen nem akadok' fenn. Az azon­ban módfelett bosszant, ha meg sem becsüli a munkán­kat, nem vigyáz rá. Szeren­csére, ezek elenyésző esetek. Bozó Béla amúgy katoná­san — hiszen a hadkiegészí­tő és területvédelmi parancs­nokság dolgozója — ismer­teti a körzet terveit. Szere­pel ebben a parkoló elkészí­tése, amely csökkenti a zajt, a baleseti veszélyforrást., lesz sok zöld a házak között, já­téktér a gyerekeknek, pihenő az időseknek. — Meg aztán ez a társa­dalmi munka kicsit összébb hozza az emberekef — teszi hozzá. — A napi üdvözlésen túl többet tudunk meg a má­sikról, közelebb kerülnek egymáshoz a családok, em­berek. s ez nem mellékes Lézeres talajegyengetés, kedvező terméskilátások Az elmúlt hetek kedvező időjárása következtében erő­teljes fejlődésnek indult a vízi gabona, a rizs, amelyet mintegy 12 ezer 500 hektáron termesztenek az idén a KITE termelési rendszer taggaz­daságai. A szakemeberek sze­rint a tavalyinál biztatóbbak a terméskilátások, de a hoza­mot még jelentősen befolyá­solhatja a szeptemberi időjá­rás, a napfény és a meleg. A rizs azokon a táblákon fejlődött a legjobban. ame­lyeket az elmúlt években a KITE lézerrel irányított ta­lajegyengető gépeivel újí­tottak fel. Ezeken a helyeken egyenletesebben borítja a víz az ültetvényeket, a nö­vény fejlődéséhez igazodva gyorsabban vezethetik a vi­zet a növényre. Eddig a ré­gebbi telepek csaknem két­harmadát újították fel lézer­irányítású talaj egyengető berendezésekkel. A gazdasá­gok ezenkívül korszerű tech­nológiával kétszáz hektáron alakítanak ki új ültetvénye­ket. Ha belegondolunk, egy falu­si ember,, hogy rendben tartsa portáját, naponta legalább egy fél órát-(órát dolgozik: nyírja ’o füvet, igazítja a bokrokat, sópröget, öntözi a virágokat, fákat. Ebből a szempontból en nem is nevezném társa­dalmi munkának a Beszterce- lakótelepiek törekvéseit. Több annál. Mert a gondos gazda odaadása is benne van. Hogy ez aztán hoz-e oázist a betondzsungelba, egyelőre kérdés. De úgy tűnik, e kér­dőjelet rövidesen felkiáltójel­re változtathatjuk át. Tanka László Olajszállító tömlők Szegedről NOGRÁD AZ OLVASÓ KÉRDEZ Hitelek lakásépítéshez, -felújításhoz, mezőgazdasági termeléshez Negyedik alkalommal adjuk közre az OTP tevékenységé­vel, szolgáltatásaival kapcsolatos kérdéseket és válaszokat. A NÓGRÁD-íórum vendége Zsidai László, az Országos Ta­karékpénztár Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetője volt, aki munkatársaink és olvasóink minden kérdésére vála­szolt. Az OTP-sorozatot a mai napon befejezzük, a NÓG- RÁD-fórum azonban a jövőben is folytatódik. Lehetőséget teremtve arra, hogy újabb intézmények tevekenysege vál­jon szelesebb körben is ismertté. Az ügyfél néha úgy érzi, kisebb kölcsön igénybevételé­nél túlzott biztonságból kér az OTP kezest, s ez bonyolít­ja az ügymenetet. Nem lehet­ne ezen valamit enyhíteni? Nem tartjuk túlzottnak az OTP kezes állítása iránti igé­nyét. Hazastársak — amenv- nyiben mindketten munkavi­szonyban állnak — személyi hitelt az együttes jövedelem kétszereséig. áruvásárlási, mezőgazdasági hitelt a há­romszorosáig vehetnek fel kezes nélkül. Egyedülálló ré­szere személyi kölcsönt, fize­tése kétszereséig egy kezes­sel. áru- és mezőgazdasági kölcsönt a kereset háromszo­rosáig kezes nélkül engedé­lyezünk. Az így kapható ösz- szegek általában nem halad­ják meg az igényeket. Ter­mészetesen, ha az illető ko­rábban rossz fizetőkészséget tanúsított és néhány egvéb rendkívüli esetben kezessel biztosítjuk a követelésünket. Az ügymenet egyszerűsítését jelenti, hogy a kezesnek nem kell személyesén az OTP-nél megjelennie, aláírását a mun­káltató előtt is megadhatja. Milyen adósok a nógrádi­ak? A felvett hiteleket idő­ben és rendben visszakapja-e az OTP? A megye lakosságának fi­zetőképessége . alapvetően jó, az országos átlagnak megfe­lelő. Az elmúlt év végén a folyósilott hitelösszeghez ké­pest, a hátralék mindössze 1,6 ezrelék volt. A lakásépí­téssel, -vásárlással összefüggő hiteleknél valamivel kedve­zőbb, míg a rövid lejáratú fogyasztási és termelési hite­leknél rosszabb a helyzet. Azoknál az adósoknál okoz problémát a kölcsön vissza­fizetése, akik meggondolat­lanul, erőn felül vállalják a terheket. A gyakori munka­hely-változtatás is a befizeté­sek elmulasztásához vezethet. Ilyen esetekben a takarék- pénztár kénytelen a tartozás mielőbbi rendezése érdekében intézkedni. A kistermelés több ága is népszerű Nógrád megyében. Milyen az igény a mezőgaz­dasági kölcsönök iránt? Megyénkben évente 1500— 1800 közötti az engedélyezett mezőgazdasági kölcsönök szá­ma, amely a többi megyéhez viszonyítva, nem kevés. A népszerű és jól jövedelmező termelési agak művelői — érthetően — ritkábban kér­nek hiteltámogatást. Az igényléseknek mintegy 80 százaléka sertéstartásra es ezzel kapcsolatos beszerzé­sekre irányul. A mezőgazda- sági nagyüzemekhez kap­csolódó, úgynevezett integ­rált termelést kedvezményes kamatozású. az általánosnál nagyobb összegű kölcsönnel tudjuk támogatni. Ez a fajta hiteligény, sajnos, nem jel­lemző megyénkre. A vágó­marhaexport-árualapok bő­vítését szolgáló, kedvezmé- nves hitelt viszont ez évben már többen vették igénybe. Az idén nyílt meg a lehető­ség a nagyobb méretű, maxi­málisan 30 négyzetméteres gyümölcstároló építésének hiteltámogatására, igénybe­vételével azonban egyelőre kevesen éltek. Van-e lehetőség a* OTP- töl segítséget kérni régebben épült lakás felújításához, il­letve korszerűsítéséhez? Mi­lyen munkálatokhoz és mi­lyen feltételekkel-? Á régebben épült lakások helyreállításával, korszerűsí­tésével, bővítésével, közmű­vesítésével, utólagos hőszige­telésével, gazdaságosabb fű­tésének kialakításával kap­csolatos munkák elvégzésére is igényelhető kölcsön. Hitel a költségek 70 százalékáig nyújtható, de legmagasabb összege 100 ezer forint, a la­kás bővítésénél 150 ezer fo­rint lehet. Ha a lakás hely­reállításával egyidejűleg utó­lagos hőszigetelést, vagy fű­téskorszerűsítést is végez.nek, a kölcsön a 70 százalékos mértéken belül 150 ezer fo­rintig, lakásbővítés mellett végzett hőszigetelés vagy fű­téskorszerűsítés esetén 200 ezer forintig terjedhet. A kölcsön évi 3 százalékkal ka­matozik és legfeljebb 15 év alatt kell visszafizetni. Indo­kolt esetben a 70 százalékon belül kiegészítő bankkölcsön is igénybe’ vehető. A lakás beúő festésére, nyílászárók mázolására . lakás-karbantar­tási hitel nyúitható, legfel­jebb 20 ezer forint összeg­ben, évi 8 százalék kamattal és 18 havi lejáratra. A Nógrádsipekről érkezett levél több kérdést is tartal­maz. A levélíró munkáltató­jától kamatmentes kölcsönt kapott. A szécsényi OTP ügyintézőjétől azt a tájékoz­tatást kapták, hogy csak az OTP-kölcsönnel együtt vehe­tik fel a vállalati kölcsönt is. Helyesen járt-e el az OTP dolgozója? Lehetőség van-e olyan megoldásra, hogy idén csak a munkáltatói kölcsönt vegyék igénybe, az OTP-köl- csönt csak jövőre? Az épít­kezést a szerződés aláírásá­tól, vagy a pénz felvételétől számított egy éven belül kell-e befejezni? A munkáltatók által nyúj­tott kamatmentes kölcsönt — a vállalatokkal kötött bank­számlaszerződés alapján — a takarékpénztár folyósítja és gondoskodik a befolyó tör­lesztésnek a munkáltatóval való elszámolásáról is. A fo­lyósítás és törlesztés feltéte­leit a dolgozó és az OTP kö­zött létrejövő szerződés tar-' talmazza. Általános feltétel, hogy hitelszerződést csak úgy lehet kötni, ha az építkezés pénzügyi fedezete biztosított. (Tehátxa meglevő saját erő, a szociálpolitikai kedvezmény és a hitelek együttes összege fedezi az építési költségei.) A vállalati kölcsön szerződé­sét az OTP-kölcsön felvétele nélkül csak akkor lehetne megkötni, ha takarékpénztá­ri hitel nélkül is megvalósul­na az épület. Mivel a kérdé­sekből kiderül, hogy OTP- kölcsönre is szükség lesz, csak egyszerre lehet a két hitelszerződést megkötni. A szécsényi fiókunk dolgozója tehát helyes tájékoztatást adott. Ha mindkét kölcsön szerződését aláírták, az épít­kezés ütemének , függvényé-' ben az építkezők igénye sze­rint folyósítjuk azt, Arra te­hát van tehetőség, hogy eb­ben az évben csak a vállalati kölcsön kerüljön folyósításra, a takarékpénztári csak a kö­vetkező évben. Az építkezés befejezésének határidejét az építkező és a takarékpénztár közösen határozza meg. Az időtartam — amely családi ház építésénél általában egv- másfél év — megállapításá­nál az építési összköltség mellett az építkező anyagi felkészültségét, szociális hely­zetét is figvelembe veszi a takarékpénztár. Rögzítése a kölcsön engedélvezésénél tör­ténik. ígv ez független a szer­ződéskötés időpontjától, il­letve a pénz f el vét e'ének üte­métől. Indokolt esetben a be­fejezési határidő meghosz- szabbítható. Egy tanácselnök vallomása Korszerűsíti olajbányászati tömlőit a Taurus szégedi gyá­ra. Több mint 100 millió fo­rint költséggel modern, elektronikus vezérlésű gép­sort szerelnek fel az üzem­ben, amellyel az eddigi 30 helyett 200 méter hosszúságú olajszállító tömlőt gyárthat­nak. A 20—30 centiméter át­mérőjű — egymáshoz csat­lakoztatható — gumicsőve­zetékeken tengerparti olaj­fúró berendezések és tar­tályhajók, valamint a parti gyűjtőállomások között akár több kilométer távolságra is továbbítható a kőolaj. A ve­zeték anyaga ellenáll az olaj és a tengervíz korróziós ha­tásának textil- és acélhuzal­erősítéssel készül, ezért nagy belső nyomást visel el, úszó­gyűrű szerelhető rá, s így az összekötő súlyos fémalkatré­szekkel együtt is a víz fel­színén marad. A nagy méretű olajszállító tömlők gyártását még az idén megkezdik. Az elképzelések szerint 1986-ban mintegy két­millió dollár értékű árut szállítanak a máris érdeklődő külföldi megrendelőknek. „Az én életemben nincs sem­mi különös, semmi sztori, amit érdemes lenne megírni. Szüleim is egyszerű emberek. Édesapám nógrádsipeki, édesanyám var­sányi. Ahogy mondani szokták, | tősgyökeres falusi vagyok. Szüle­tésem óta ehhez a tájhoz tarto­zom" — vallott önmagáról Sze- róczki Bertalan, a Varsányi Kö­zös Tanács elnöke. Szeróczki Bertalan mégis más, mint a Cserhát lábánál meghúzódó Varsányban élő em­berek többsége. Mindig felvál­lalta és felvállalja a közösség gondjainak, problémáinak in­tézését. Talán ez az emberi tulajdonsága motiválta abban, hogy az államigazgatási pá­lyát válassza. — Végigjártam a tanácsi munka lépcsőfokait. Gazdál­kodási előadóként kezdtem 1968-ban itt Varsányban. Voltam megbízott tanácstitkár, majd ki­nevezett titkár, az 1985. júniusi alakuló tanácsülés óta tanács­elnök. Hogy minél biztosabban tud­ja végigjárni az utat, amit vá­lasztott, ismereteit állandóan gyarapította, elvégezte a ta­nácsakadémiát. Amikor az el­múlt évekről kezdtünk beszél­getni, az újdonsült tanácselnök elsősorban a varsányi és nóg­rádsipeki emberek társadalmi munkáját említette. Gazdagabb lett a település klubkönyvtár­ral, óvodával, korszerűsítették a közvilágítást, járda épült és lehetne a sort folytatni.- Mint vb-titkár eddig is kapcsolatban állt a lakossággal. Ezután, ha lehet, még jobban az emberek között keli élnie. — Mindig is vallottam, hogy csak a közösséggel együtt le­het a közösségért tenni. Az itt élő emberek, ha látják, hogy értelmes dologra hívják, ott vannak. Talán még a gonáia'n- kat, problémáinkat, nenézse- geinket is jobban megértik, ha beavatjuk őket a mun<ái,k!;a, a közéletbe. Erre valók a res- tületi ülések, fórumok, találko­zók, személyes konzultációk. Az egyik alapelvem: jobban be kell vonni a lakosságot a dönté­sek előkészítésébe. Az anyagiak Varsányban is végesek, a feladatok pedig szép számmal adódnak. Az iskolabő­vítés, óvodabővítés, az idő­sebbekről való gondoskodás, az utak korszerűsítése, a járdaépí­tés, a vezetékes vízhálózat ki­alakítása. .. Hogy melyik a fontosabb, azt döntsék el az ott élő emberek.- Szeretnék megfelelni a bizalomnak. Ha ezt a rövid ki­jelentő mondatot tartalommal akarom megtölteni, márpedig akarom, akkor a mindennapok munkájában szinte naponta bi­zonyítanom kell. — Eddig is itt dolgozott az apparátusban. Most mint első. számú vezető mennyiben vál­toztatja meg a munkamódsze« reket? — Jól ismerem a szakigazga­tási szerv • munkáját, ez sok mindenben előnyt jelent. Töb­bek között tudom, hogy egy bi­zonyos munka megfelelő szín­vonalon való elvégzéséhez mennyi idő szükséges. Két dol­got kérek ezért a tanácsi dol­gozóktól. Hatékony munkavég­zést, valamint udvarias, gyors ügyintézést. A beosztásom, 03 itt élő emberek, a település — ahol születtem és felnőttem — mind-mind azt követeli tőlem,' hogy adottságom, képességem és időm szerint a lehető legtöb­bet tegyek Varsányért és a társközségért.- Szenográdi ­NÓGRÁD — 1965, augusztus 23- szerda \ Megszokni vagy megszokni Lesz-e a betondzsungelben oázis?

Next

/
Thumbnails
Contents