Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

Vendégmunkások hazaküldése LíbiabAl Kuvait közvetít a konfliktus kapcsán II. Hasszán marokkói király megbízta politikai főtanács­adóját, Ahmed Reda Guedi- rát, hogy utazzék Tuniszba, majd pedig Tripoliba, elsimí­tani Líbiának és Tunéziának a vendégmunkásügyben tá- rmdt súlyos ellentéteit Ma­rokkó. amelvet Tunézia kért fe' a közvetítésre, mindkét or­szággal jó viszonyban . van. A marokkói királyi főtanács­adó és Abdeilatif Filali kül- ügvminiszter még a szombati napon tanácskozásokat foly­tatott Burgiba tunéziai elnök­kel és Mohamed Mzali kor­mányfővel Monasztir tunéziai városban. Ezután — mint a .TANA hírügynökség jelentette — Tripoliba utazták és felke­resték Moamer el-Kadhafit. Az előzményhez tartozik, hogy Tunézia kiutasított har­minc líbiai diplomatát és 253 más líbiai állampolgárt ..nem kívánatos 'tevékenység vádiá- val”, és pénteken elrendelte az ország második legnagyobb városában működő líbiai missziónak, a szfakszi konzu­látusnak a bezáratását is. Eközben felpanaszolja, hogy Lí,bia úgymond fegyveresen fenyegeti. Líbia tudvalevőleg közölte, hogy az adott gazdasági kö­rülmények között a jövőben nem foglalkoztat külföldi munkaerőt. Vendégmunkás­tömegek távoznak Líbiából hazájukba: Tunéziába mint­egy huszonötezer. Egviotomba százezer ember tért' eddi g visz- sza. Más afrikai és arab or-' szágok állampolgárainak is felmondtak a hírek szerint. Tunéziában krónikus munka­nélküliség van. és a kormány­zat az intézkedéseket zokon vette. Eles hangvételű cikkek jelennek meg az egyiptomi saitóban is. Egyiptomnak és Líbiának nincs diplomáciai viszonya, a kairói Al-Ahram azonban a hét végén közölte Hoszni Mu­barak elnök terjedelmes nyi­latkozatát a vendégmunkás­ügyről. s ebből kiderült, hogy korábban líbiai küldött járt nála. Mubarak élesen bírálta honosainak Líbiából való ha­zatelepítését és jogi eljárást helyezett kilátásba. Szavaiból azonban úgy tűnt, hogy Egyiptom nem tervez fegyve­res fenyítést egyetlen arab ország ellen sem. Az egyipto­mi sajtó sűrűn hangoztatja, hogy munkát tudnak adni a hazatérőknek. A líbiai intéz­kedések ezt az országot még­is súlyosan érintették, mivel a vendégmunkások hazautalta jövedelem a devizagazdálko­dás fő forrása. Ugyancsak közvetítésre vál­lalkozott Kuvait. Szabah el- Ahmad el-Dz,sábir esz-Szabah külügvminfszter Tripoliba uta­zott szombaton az uralkodó, Dzsábir el-Ahmed 'esz-Szabah emír személyes üzenetével. Ezután a kuvaiti diplomata Burgibával tárgyal. (MTI) Herényietek Két, pokolgépes merényletet követtek el péntek este Milá­nóban. Az egyik robbanószer- kezet az EL AL izraeli légi- társaság irodája előtt, a má­sik egy zsinagógától nem messze robbant fel. A robban­tásoknak rendőri közlés sze­rint három könnyebb sérült­je van. (MTI) Faluvégi Lajos Varsóba utazott Vasárnap küldöttség élén Varsóba utazott Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke. Meghívójával, Manfred Gorywodával, az LNK Minisztertanácsának elnök- helyettesével, a miniszterta­nács mellett működő tervbi­zottság elnökével az 1986—90. évi tervegyeztetés lezárásáról folytat tárgyalásokat.-V Reagan a szovjet—amerikai találkozóról r Bea igán amerikai elnök egy Rádióin terjúiban kijelentette: azt akarja, hogy Mihail Gor- bacsowal sorra kerülő novem­beri találkozóján „felszámol­ják az ellenségeskedést és a gyanakvást” a két ország kö­zött. Az elnök azonban vál­tozatlanul igyekezett a Szov­jetunióra hárítani a felelős­séget a két ország kapcsola­tainak jelenlegi helyzetéért, ^terjeszkedő” politikával vá­dolta meg a szovjet felet és azt mondotta, hogy Moszkva (nyíltan ellenséges” az Egye- ■ült Államokkal szemben. Az előre felvett rádióinter- frút ugyan csak ma sugá­rozzák. a The New York Times azonban vasárnapi szá­mában részleteket közöl an­nak szövegéből. A lap sze­rint Reagan kijelentette: re­méli, hogy a tervezett csúcs- találkozó hozzájárul a két ország közötti feszültség csök­kentéséhez. Azt mondotta azonban, hogy a csúcsnak „nem olyan találkozónak kell lennie, amelyen megállapo­dásra kell jutni egyes egyedi kérdésekről, részletkérdések­ről”. Ez a lap szerint azt jelzi; hogy amerikai részről a novemberi találkozón sem­miféle'megállapodást sem kí­vánnak megkötni a Szovjet­unióval1. (MTI) Tíedge*üsy Bizonyos lehűlés várható a két állam kapcsolatában Follinus K. János, az MTI tudósítója jelenti: Az NSZK kormánya meg kívánja akadályozni, hogy a Tiedge-ügy káros hatással legyen az NDK-hoz fűződő kapcsolatokra — ezt hozták a DPA nyugatnémet hírügy­nökség tudomására szomba­ton bonni kormánykörökben. Háns-Joachim Tiedge, aki évek óta az NSZK a!ko+- mányvédő hivatalában a kémelhárítás egyik felelős vezetője volt, az NDK-ban tartózkodik és menedékjori kérelemmel fordult a hatósá­gokhoz. A kérelmet vizsgál­ják. Az idézett bonni kormány­körökben azt is tudomásul vették, hogy az NDK-t ha­sonló szándékok vezetik az ügy kezelésében. Ez a félhivatalosnak tekint­hető nyugatnémet közlés meg­figyelők szerint gyakorlatilag cáfolja Helmut Kohl kancel­lár csütörtöki nyilatkozatát. A kancellár arról beszélt, hogy különböző bonni állami hiva­talokban kémek nyomára bukkantak, s ez rontja a két prszág viszonyát. A Frankfurter Rundschau ícímű nyugatnémet lap szom­bati elemzésében kimutatta: az ADN, az NDK hírügynök­sége csütörtök délután és a Neues Deutschland, az NSZEP lapja pénteken reggel éppen Kohl nyilatkozata után kö­zölte azt a hivatalos berlini állásfoglalást, amely szerint az NDK megfontolt politiká­jának köszönhetően nem ter­helte meg súlyosan a kapcso­latokat az a tény, hogy ta­valy és az idei év első felé­ben összesen 168 nyugatné­met kémet vettek őrizetbe az NDK-ban. Korábban több nyugatné­met vezető politikus már úgy. nyilatkozott, ahogyan az em­lített DPA-közlemény is szólt. Még Franz Josef Srauss ba­jor miniszterelnök, a kor­mánykoalíció jobbszárnyán álló CSU elnöke is azt mon­dotta, hogy „az NDK-hoz fű­ződő kapcsolatokat nem kell függővé tenni ettől (az ügy­től)”. Hans-Jochen Vogel, az ellenzéki szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetője szombati nyilatko­zatában hangoztatta, hogy nem ért egyet Kohl kancel­lárnak a két német állam viszonyára vonatkozó kije­lentéseivel. Megfigyelők szerint bizo­nyos feszültség és átmeneti lehűlés mindazonáltal mégis elképzelhető az NSZK és az NDK között. Kérdéses ugya­nis, hogy a bonni kormány- koalíció szélsőjobbszárnya nem próba!ja-e felhasználni az esetet a viszony rontására. Ami az ügy szakmai részét illeti, hivatalos nyugatnémet vélemények szerint Tiedge távozása miatt most az NSZK egész, elhárító szolgálatát, s valószínűleg részben hírszer­zését is újjá kell szervezni. Afgán miniszter magyarországi látogatása Vasárnap elutazott hazánk­ból Muhammad Aziz . afgán élelmiszer- és könnyűipari miniszter, aki Kapolyi Lász­ló ipari miniszter meghívásá­ra augusztus 16—25. között tartózkodott Magyarországon. A miniszterek áttekintették a két ország gazdasági kap­csolatainak helyzetét és bő­vítésének lehetőségét. Az af­gán miniszter ellátogatott az OMÉK-re. Felkereste a Kis­pesti Textdlgvárat, valamint a Nagykőrösi Konzervgyárat is. (MTI) NÓGRÁD — 1985. augusztus 26., hétfő Elmaradt a rajt Vasárnap is elmaradt a Discovery amerikai űrrepü­lőgép rajtja. Míg szombaton a kedvezőtlen időjárás miatt kellett lefújni az indítást, va­sárnap számi tógépprobléma volt az ok: az utazás végre­hajtásához szükséges öt szá­mítógép közül egy más ada­tokat adott, mint a többi négy. Az űrhajósok, akik már rajt­ra készen ültek a Discovery kabinjában, ismét kénytele­nek voltak elhagyni azt s a rajtot legközelebb ma kí­sérlik meg. (MTI) SO®l-H*rII«a Újabb letartóztatások A dél-afrikai rendőrség az apartheid ellenes mozgalom vezetői ellen indított hajszá­ja keretében pénteken újabb letartóztt nés »kát foganatosí­tott. Botha dél-afrikai állam­fő aznapi beszédében ismét elvetette a gyors, mélyreha­tó reformok lehetőségét. Durbanban. Natal tarto­mány nagy kikötővárosában 7 szeinélyt tartóztattak le, kö­zöttük . Farouk Meert és Bylly Nairt. az Egvesütt De­mokratikus Front (UDF) ne­vű apartheidellenes szerve­zet na tali vezetőit. Fokföld tartomány nyugati részén a rendőrség hat személyt tar­tóztatott le. nagyrészt az UDF aktivistáit Botha a nemzetközi közvé­lemény elvárásaival és sür­gető felszólításaival! dacolva, ismét elvetette az apartheid rendszer gyors, mélyreható reformokkal való felszámolá­sának lehetőségét. „Nem en­gedünk a felelőtlen elemek szította pánikhangulatnak” — mondotta pénteken a pretoriai egyetem sportközpontjában. A nyugati országokban Pretoria ellen tervezett gazdasági szankciókra kitérve — alig leplezett zsarolásként — azt hangsúlyozta, hogv a dél­afrikai gazdaság elleni csapás a térség Pretoriától1 függő or­szágait sújtaná. (MTI) NAMÍBIA Hogy milyen ke­gyetlen rezsim ural­kodik a Dél-afrikai Köztársaságban, arra az utóbbi időszak hí­rei számos bizonyí­tékkal szolgáltak. Ta­lán. furcsának is tű­nik, hogy ma, amikor a gyarmati elnyomás alatt szenvedő námí-^ biai nép iránt fejezi ki szolidaritását a vi­lágon mindén jóér- zésű ember, a dél­afrikai eseményekre figyel elsősorban. Nem ok nélkül. Ahogy egyre bizony­talanabbá. válik a fajüldözők uralma odahaza, úgy nő a remény, hogy egy­szer majd Afrika utolsó gyarmata is felszabadul: Namí­bia egymillió lakója maga alakítja sorsát. Az egykori Dél­nyugat-Afrikában a múlt század végén vetették meg lábukat a fehér telepe­sek. A terület az első világ­háború után népszövetségi mandátumként került a mai Dél-afrikai Köztársasághoz. A második világháború után az ENSZ Biztonsági Tanácsa számtalanszor foglalkozott a namíbiai kérdéssel, felszólítva Pretoriát a terület elhagyásá­ra. A fajüldöző rezsim azon­ban hallani sem akar Namí­bia felszabadulásáról. Ma is 100 ezer fős katonasága állo­másozik a területen, ember­telen elnyomás alatt tartva az itt élőket. Ma, Namíbia napján, az el­ső fegyveres akcióra emléke­zünk. A Délnyugat-afrikai Né­pi Szervezet, a SWAPO fegv- veresei 13 éve szálltak elő­ször szembe a dél-afrikai megszállókkal. A szervezetei időközben a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselő­Tűzszünet Ugandában Tűzszünetben állapodott meg egymással szombaton az Ugandát kormányzó katonai tanács és a vele szembenálló Nemzeti Ellenállási Hadsereg (NRA). A hírt mindkét rész­ről megerősítettték. A tűz­szünet feltehetően jótékony hatással lesz a két fél közötti béketárgyalásokra. Ezek ma kezdődnek Nairobiban, a kenyai fővárosban. A megállapodást harcok előzték meg, főleg Kampala közelében. Az NRA Nairobi­ban kiadott közleménye sze­rint az ugandai főváros kö­zelében három helyőrség meg­adta magát a szervezethez tartozó gerilláknak, és az NRA erői „gyakorlatilag körülzár­ták Kampalát”. Ezt a kor­mányerők részéről nem erő­sítették meg. Wilson Toko had­ügyminiszter, a katonai tanács elnökhelyettese azzal vádolta az általa kalandoroknak ne­vezett gerillákat, hogy katonai előnyök elérése érdekében akadályozzák a béketárgyalá­sok megindulását. A Yoweri Museveni vezette, mintegy ötezer’ fősre becsült Nemzeti Ellenállási Hadsereg az egyetlen jelentős gerillaerő, amely még nem jutott megál­lapodásra a kormányzattal. A többi három szervezet — a Szövetségi Demokratikus Moz­galom, az Ugandai Hazafias Mozgalom és a Nemzeti Meg- mentési Front már egyezményt kötött a július 27-én állam­csínnyel hatalomra jutott ka­tonai tanáccsal. (MTI) A Magyar Szolidaritási Bizottság távirata Namíbia napja alkalmából a Magyar ' Szolidaritási Bi­zottság táviratban üdvözölte Sam Nujomát, a Namíbia törvénytelen dél-afrikai meg­szállása ellen, az ország füg­getlenségéért küzdő Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnökét. A távirat hangsúlyozza, hogy a magyar közvélemény elítéli a dél-af­rikai appartheid rendszert, Namíbia törvénytelen meg­szállását, a békés lakosság és a SWAPO tagjainak üldözé­sét. Pretoria agresszív politi­kája veszélyezteti a környe­ző országok és a kontinens egészének a békéjét. A távirat kiemeli az ENSZ Namíbiára vonatkozó hatá­rozatai feltételek nélküli vég­rehajtásának a szükségessé­gét. A Magyar Szolidaritási Bizottság biztosítja közvéle­ményünk támogatásáról és szolidaritásáról a SWAPO vezetőit, a nemzeti független­ségért és a demokratikus Na­míbia megteremtéséért vívott küzdelemben. Kínai katonai repülőgép kényszerleszállása Szöuli hivatalos közlés sze­rint egy kínai katonai repü­lőgép szombaton este kény­szerleszállást hajtott végre dél-koreai területen, mert kifogyott az üzemanyaga. A háromfőnyi személyzet egyik tagja a földre csapódáskor életét vesztette, egy másik súlyosan megsebesült. A sze­mélyzet sértetlen maradt em­bere — jelentette be a szöuli hadügyminisztérium, szóvi­vője — a hatóságok őrizeté­ben van. Kínai részről egye­lőre semmit sem közöltek a történtekről. (MTI) Az atombomba és a terroristák Tizenhét esztendeje, hogy szovjet kezdeményezésre meg­született az úgynevezett atomsorompó-egyezmény. Ennek aláírói — atomfegyverrel rendelkező és ahhoz hozzá még nem jutott országok — azt vállalják magukra, hogy semmi­lyen formában nem járulnak hozzá az atomhatalmak köré­nek bővítéséhez. Kedden reggel Genfben nemzetközi konfe­rencia — a sorban immár a harmadik — kezdődik az egyez, mény betartásáról. A résztvevőknek lesz miről véleményt cserélniük. Az atomsorompó-szerződés megkötése idején öt atomha­talmat tartottak számon: az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína birtokolt 1968-ban nukleáris fegyvereket. Az öt közül kettő — Fran­ciaország és Kína — eleve nem írta alá az egyezményt. Ha­sonlóképpen cselekedett' több olyan ország, amelyben már akkor előrehaladott kutatások folytak atombomba előállí­tására. Ez utóbbiak közül Izrael és a Dél-afrikai Köztársa­ság már rendelkezik nukleáris fegyverekkel, s békés célú atomrobbantást hajtott végre India is. Rajtuk kívül több­ször felröppent már a hír. hogy Pakisztán, Brazília és Ar­gentína sem mondott le a tömegpusztító fegyverek eme válfajának gyártásáról. Ha ezekhez az államokhoz hozzá­vesszük azokat, amelyek jelentős nukleáris kapacitás bir­tokában egyik napról a másikra képesek atombomba ösz- szeszerelésére — cseppet sem rózsás képet kapunk. Minél több országnak van ugyanis atomfegyvere, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy azt használni is fog­ják. Nagy kérdés például, mi lett ve. na, ha az emlékezetes argentin—brit háború idején a latin-amerikai országnak is rendelkezésére áll legalább néhány bevethető atombomba. A legutóbbi arab—izraeli háború idején is fölmerült egy esetleges „figyelmeztető jellegű” izraeli atomcsapás ötlete. A háborúknál is veszélyesebb lehet, ha az atombomba terroristák, netán közönséges bűnözők kezébe jutna. Saj­nos, napjainkban már ezt sem lehet teljes bizonyossággal kizárni, mivel a világ atomerőműveiből már éppen eleg dúsított uránium tűnt el, a szükséges technikai leíráshoz pe­dig szinte minden műszaki könyvtárban hozzá lehet jutni. A probléma, amelyen valaha az emberiség legkiemelkedőbb tudósai dolgoztak, ma már egy érdeklődő egyetemista szint­jén sem megoldhatatlan: ha a kettéválasztott uránium ré­szeit elég nagy energiával tudják ütköztetni — egy hagyo­mányos robbanószerkezet segítségével és a hasadóanyag mennyisége meghalad egy bizonyos kritikus tömeget, máris beindul a láncreakció. Hogy ezt a borús képet egy kissé felderítsék. Genfben most hathatós eszközök, ellenőrzési eljárások kidolgozására lenne szükség. A sikerben lehet reménykedni, hiszen a je­lenlevőknek nem érdeke, hogy egyre több helyről érkezzen hír atombomba-kísérletekről. Horváth Gábor \ jének ismerte el az ENSZ es az Afrika Egységszervezet, s a Biztonsági Tanács kimond­ta: „Namíbia népe csak úgy dönthet jövőjéről, ha egyetlen politikai egységnek tekintett területén szabad választásokat tartanak, az ENSZ képviselői­nek ellenőrzése mellett”. A dél-afrikai fajüldöző rezsim azonban mindent megtesz en­nek megakadályozására. Te­heti, mert a mögötte álló nyu­gati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok, ugyan­úgy ragaszkodnak Namíbiá­hoz, ahogy maga Pretoria. Ennek oka, hogy Namíbia fonfos ásványkincsekben (uránban, rézben, aranyban) gazdag terület és stratégiai értéke is nagy. Tudják, ha '•alóban szabad- választásokat tartanak ott, akkor a SWAPO elsöprő győzelmet aratna... K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents