Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

I If idea, video, video Elektromos sütővel és elektromos gyújtással ellátott Karancs Kombi gáztűzhely vizs­gálatát végzik Téglái Antal és Bálint Gyula meósok a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár szereldéjében. —t>p __ E redmények, feltételeik o közúti szállításban Harmincmillió utas, hárommillió tonna áru r A külső kedvezőtlen hatá­sok ellenére is biztosítani kell a gazdálkodás stabilitását — ez a fő célkitűzése ebben az évben a 2. számú Volán-vál­lalatnak. Az első fél évet érté­kelve elmondható, hogy a vál­lalat a tervezett eredményt elérte, pedig a kemény tél nem kis akadályokat jelentett tevékenységében. Kielégítette a legfontosabb utazási igényeket a személy- forgalom: az első hat hónap­ban harmincmillió utast szál­lítottak, s a megyei vállalat járatain utazók viszonylag kulturált körülmények kozott utazhattak. A február elsejé­től életbe lépett díjváltozások miatt ugyan a helyi járatokon a készpénzes forgalom csök­kent, azonban a bérletes uta­sok számában ugrásszerű emelkedés következett be. Ki­emelten kezelték a megye- székhelyi közlekedést, a fet­tételek javítása érdekében újabb BKV-autóbuszakat ál­lítottak forgalomba. A hely­közi utazásokban június ele­jén történt változtatás: nyolc járat útvonalát meghosszab­bították, ezen túl négy új me­netrend szerinti járattal bő­vítették a személyforgalmat. Az év első két hónapjában ugvan több vállalat a szer­ződéses autóbuszokat lemond­ta. azonban — leginkább kü­lönjáratok indításával — a vállalat pótolta a kieséseket. Elmondható, hogy a szokat­lan tél ellenére nem volt. gond a Volánnál a személyforga­lomban. Növekvő részarányú hozzá­járulást tervezlek a vállalati eredményben a teherforgal- mazásból. Mindehhez a tö­megáru-fuvarozás, a belföldi távolsági és a nemzetközi fu­varok fejlesztésére volt szük­ség. Az üzletpolitikát mind­emellett a változó körülmé­nyekhez a kiéleződött fuvar­piaci versenyhez kellett alkal­mazni Növekedés tapasztal­ható a tömegáru-fuvarozás­ban, amelyet legfőképp a szénbányák és a DCM részé­re végzett szállítások biztosí­tották. Nagyobb a nemzetkö­zi kamionforgalom is: az idén hatvan százalékkal több fu­varba indították tehergépko­csijaikat, mint a tavalyi első fél évben. Összességében a me­gyei Volán gépkocsijain há­rommillió tonna áru jutott el céljához. A gépjárművek üzemképes­ségi állapota ugyanakkor to­vább romlott az elmúlt idő­szakban. A rakodógépek, s a billenős járművek anyaghi­ány miatt többször álltak, az üzemmenet érdekében gyak­ran volt szükség napi opera­tív beavatkozásokra az illeté­kes munkahelyi vezetők ré­széről. A forgalombiztonság szempontjából azonban kedve­zőbb a kép: a téli rossz út­viszonyok mellett a vállalat szemlélete azt diktálta, hogy inkább kevesebbet, de bizton­ságosan fuvarozzanak. Az esz­közöket, embereket próbára tevő kemény hónapok után tisztázottak a második félévi elképzelések is, amelyek első­sorban a teherforgalomban kívánnak teljesítménynöveke­dést elérni. Ezzel együtt jár a gépkocsik üzemképességének javítása is. Emellett megkez­dődtek a következő ötéves tervre való előkészületek, egveztetések a legnagyobb szállíttató vállalatokkal. Vasúti pályázat ' A Közlekedési Minisztérium iés a Magyar Államvasutak országos nyilvános és titkos pályázatot hirdet a mellékvo­nali vasúti közlekedés gazda­ságos és komplex mintarend­szereinek megoldására. A je­lenlegi gazdasági feltételek között ugyanis nagyobb a mel­lékvonali vasúti szállítások jelentősége, és ezzel párhuza­mosan szükséges a mellékvo­nali közlekedési rendszer ver­senyképességének fokozása. A pályázat célja olyan mel­lékvonali közlekedési rend­szer kidolgozása, amely fi­gyelembe veszi a rendelkezés­re áltó anyagi eszközök és munkaerő korlátozott mennyi­ségét, és a versenyképességet elsősorban a lebonyolítás rendjének egyszerűsítésével biztosítja. A pályázati kiírást a MÁV Vezérigazgatóságán (Budapest VI., Népköztársaság útja 73— 75. fsz. 14.), lehet átvenni mukanapokon 9—15 óra kö­zött. A pályázattal kapcsola­tos kérdéseket augusztus 30- ig várja a bírálóbizottság. A pályaművek leadási ha­tárideje november 10. A leg­jobb pályázatok díjazására és megvételére 460 ezer forintot fordítanak. Távhívó, telex, CB Az év hátralevő löszében -még számos fontos feladatot kell megoldaniuk a megyei távközlési üzem dolgozóinak. A megyében többfelé — Bar­na és Mátraszele, Cserhátha- láp és Cserhátsurány között, valamint Alsótold, Hollókő és Szécsény térségében — fo­lyik távbeszélő-oszlopsor fel­újítása. Javításokat végez­nek a MÁV Tar és Salgótar­ján közé eső telefonvezetéke­in is. Bánkon a helyi tele­fonhálózat építésén dolgoz­nak. Balassagyarmaton Szembe helyezés előtt áll tizenöt ut­cai rendőrhívó készülék. A karancslapujtői postahivatal hamarosan befejeződő átala­kítása után kezdenek hozzá egy százhúsz előfizető foga­dására képes CB-központ ki­alakításához. Több üzemben és intézményben még ebben az évben elkészül a telefon- központ és a hozzá tartozó al­központi hálózat. Jó hír a telexre váróknak, hogy a posta a idén üzembe heiyezendő öt új állomással gyakorlatilag minden igényt kielégít. Salgótarjánban az eddig felállított négy nyilvá­nos távhívó fülkén kívül még további öt készüléket kap az év folyamán. A már rendszeresnek mondható tele­fonrongálások által okozott károk felderítését és kijaví­tását is igyekeznek a lehető leghamarabb elvégezni. Van még hely a térképen A laikus ember számára a videotechnika egyet jelent a képfelvételre és -lejátszásra alkalmas berendezésekkel, így á tv, a magnó, a kamera. Elektronikától pezsgő ko­runkén már nem is emlék­szünk a 2)7 évvel ezelőtt el­kezdődött ' videózásra — a Magyar Televízió által. A gyenge vétel miatt homályo­san, szemcsésen összeálló kép ezrek szívét dobogtatta meg. mikor összezsúfolva kis szobákban várták a kusza pontokból összeálló képsoro­kat, Természetesen mindez a múlté, ma már csaknem min­denki otthonában megtalálha­tó a tévékészülék, szerencsé­sebbek meg a színestechni­kát is élvezhetik drága be­rendezéseiken. Amíg a stúdiók által kisu­gárzott jelek tévénkben kép­pé állnak össze, igen hosszú az út, láthatatlan berendezé­sek, emberek összehangolt munkájának eredménye. Egy ilyen láncszem az adó, mely­nek műszaki paraméterei nagymértékben befolyásol­ják a vétel minőségét. A Salgótarjánban működő NSZV Videotechnika Válla­lat elsősorban ilyen Irányú tevékenységével tűnik ki. hi­szen világszínvonalú adóbe­rendezései ma már külföldre is elkerülnek. Munkájukat Krejcsi László, a leányválla­lat igazgatója mutatja be. '— Üzemünk fő profilja 1980-tól a VHF-tartományú tv-sávokban működő kis tel­jesítményű adóberendezések gyártása. Foglalkozunk még televízióbemérő, illetve -vizs­gáló műszerek gyártásával és bedolgozunk olyan nagy cé­geknek, mint a BEAG vagy a Terta. A falta kifüggesztett tér­képeken egyre több zászlócska jelzi az általuk gyártott át­játszók telepítési helyét. — A tavalyi évtől északi szomszédunk a legnagyobb külföldi megrendelőnk. A hegyvidéki terület különösen nagy gondot jelent itt, hiszen vételi szempontból sok a „le­árnyékolt” terület. A nagy adókat jelentős mértékben segítik ki a mi kis teljesít­ményű gyártmányaink. Kezdetben 10 W-os beren­dezéseket állítottak elő. Az intenzív fejlesztés, a jól kép­zett gárda Gnödig Béla ve­zető konstruktőr „fana+izmu­Lós lraréné az adó összeszerelésénél légesőiilbeiel a Krím felett A Krímben a hidrometeoro­Ióg’ai szolgalat több napig tartó „légi csatát” vívott a félsziget mezőgazdasági ter­mőterületei fölött függő ha­talmas jégesőfelhővel. Június első napjaiban a tok be pontosan, s 84 nagy és 14 kisebb jégeső-elhárító ra­kétát lőttek a felhőkbe, a nagy jégszemek kialakulását megakadályozó reagensekkel. A felhők felső pereme 12 ki­lokátorok 22 ilyen felhőt mér- lométeres magasságban volt. Különösen derekasan kel-: lett harcolnia a belogorszki terület jégeső-elhárító szolgá­latának, ahol különösen sok a szőlőskert és a gyümölcsös. A kilövőberendezésből 49 nagy és 8 kisebb rakatét lőt­tek ki. Az elhárítás sikerült. Ma ment nyugdíjba Üuegfüuö és labdarugó uoll „Csillagok, holdak, napok, tűzvirágok forogtak, lengtek: az izzó anyag a fúvócsövek végén felcikkazott, majd lángban fogant arany madarak röptének tűnt a látvány, ahogy álltam az üveggyári csarnok küszöbén. . (Vihar Béla: Látomás az üveggyárban). A Kollár családban nyolcán voltak testvérek. Az édesapa aknászként, Karancslejtősön kereste kenyerét. A Gyula gyerek 1932. október 24-én született Salgótarjánban. Az elemi iskolát Károly-aknán végezte, hat általánosig kop­tatta az iskolapadot. Később átköltöztek Forgács-aknára, a fiú pedig polgári iskolába került. Jó tanuló volt, de a NÓGRÁD — 1985. augusztus 26., hétfő zánkban ma még importfüg­gő. Krejcsi László azonban büszkén említi, hogy gyárt­mányaikban mindössze 8 szá­zalékban használnak elektro­mos alkatrészeket. — Elsőként kaptuk meg a jogot a Magyar Postától, hogy műholdvevő rendszert épít­hessünk. Ma még nem len­ne értelme komoly érdeklő­désről beszélni, hiszen rend­kívül költséges dologról van szó. Azt viszont szeretnénk elérni, s várjuk a gondolat támogatását, hogy itt Salgó­tarjánban építsük ki az első olyan kábeltelevíziós rend­szert, melyhez értelme lenne hozzákapcsolni a műsorszóró műholdak adását. Városunk fekvése ugyanis indokolttá tenné egy ekkora volumenű munka megindítását, s ígé­rem. ha erre sor kerül, vál­lalatunk a legrövidebb időn belül képes lernte kiépíteni a hálózatot. Biztató jövő, s talán „mér’í csak pénz kérdése az egész. A videokultúra fejlődése azonban elodázhatatlan fel-' adat. Technikai, tudati szín­vonalunk fejlődését minden- képpen meghatározóvá teheti! A műsorszóró műholdak kér-; dése ma még politikai ü«~J de nem jelenti azt, hogy az előkészületek megtétele issei káig várhat. A fali térképen Magyaron- szág területén 52 zászlócska „lengedez”. De van még néJ hány hely... T. N. t; ügyes kezek építik a pane­leket savai” együtt évente új át­játszó adó megjelenését te­szi lehetővé. 'Eredményes munkájukat jelzi a félévi mu­tató, melyben termelési ér­tékük 54.8 százalékos teljesí­tést ért el. amit 70 fős lét­számmal valósítottak meg. A „mindent világszínvona­lon” jelszó ebben a szakmá­ban szinte lehetetlen, hiszen az elektronika fejlődése ha­magatartása nem az igazi, mert sokat verekedett. — A polgári után a salgó­tarjáni öblösüveggyárba ke­rültem. ahol az első mesterem Horváth Ágoston volt. Szak­mai féltékenységről ma sem beszélhetek, mert minden tu­dását átadta. A munka mellett a labdarú­gás lett a szerelme. Ma is jól -emlékszik, hogy 1948. augusz­nagyon jól elmagyarázta, hogy miként lehet szögletből gólt elérni. Természetesen tudta, hogy a labdarúgásból egy életen át nem lehet megélni. Ezért üvegíúvószakmunkás-bizo- nyítványt szerzett a salgó­tarjáni öblösüveggyárban. — A labdarúgás és az üveg­fúvás a két szerelmem. Előbb segéd voltam, később mes­terlevelet szereztem. Megkap­tam a törzsgárda-arany gyű­rűt is. Kézi — kelyhes — üvegfú­vónak vallja magát. Ügy vé­lekedik* hogy 39 év alatt jól megismerte az üveget. Laká­sában csak olyan üvegtárgyak találhatók, amelyeket ő ké­szített. Kollár Gyula, az egykori népszerű labdarúgó, a szak- nailag elismert üvegfúvó ma nyugállományba vonult. Rozgonyi István tus 20-án Nemti csapata el­len lépett először pályára a vásártéren, amelyet azóta már beépítettek. Jól mutatkozott be, mert 3—0-ra győztek. A gólokat sorrendben Huram, König és Kollár lőtte. — Mi volt a jutalom? Két dolog. Egy pohár tej és az a megtiszteltetés, hogy a régiek „csukáját” használhattuk. Huszonkét éven át játszottam a zöld gyepen, 450 bajnoki mérkőzést. Mindig balszélső voltam. Azt már szerényen elhall­gatja — pedig gyermekkorom, ban láttam —, hogy óriási gó­lokat rúgott. A specialitása a szögletből elért gól volt. Min- ■ den szezonban legalább két- három gólt rúgott szögletből. : — Hogy ki tanította meg ezt a specialitást? Sós Ká- , roly, aki később labdarúgó- , szövetségi kapitány lett. Ér- , dekes, ő csak jobb lábbal tu­dott rúgni. Elméletben viszont

Next

/
Thumbnails
Contents