Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGflAO MEGYEI-BJZOTTSAGA ÉS A MEGYEI TANÁCS ÍAPJA XLI. ÉVF., 199. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ Iá alksloni volt a nemzelezi kapcsolatok elmélyítésére Bezárta kapuit az OIUSÜK Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben a gyors ütemű fejlődés eredményeként, valamint a piaci kínálat erősödése, a minőségi és közgazdasági szabályozók szigorodása, a pénzügyi terhek növekedése, és egyéb más kényszerítő okok miatt, az áruértékesítés és -beszerzés már legalább olyan alapos, szerteágazó és körültekintő feladatot jelent, mint a termelés gazdaságos megszervezése és irányítása. Az áruértékesítés és -beszerzés sikere jelentősen függ attól, miként alakulnak a partner-vállalatokkal való kapcsolatok,' mennyire sikerül a szövetkezet érdekeit kifejezésre juttatni. A partner-vállalatok szervezeti felépítésükben, valamint szerződéskötési magatartásukban néhány területen előreléptek, aminek hatásara a kölcsönös előnyöket biztosító egyenjogúság is fellelhető a szerződéskötésekben. Sajnos, ez a megállapítás csak néhány partnervólla- latra jellemző. Azokra, akik felismerték a kölcsönös egymásrautaltságot, az együttműködés fokozott kényszerét, s árukapcsolataikat igyekeznek a hosszú távú érdekeltségre alapozni, a szerződéses feltételeket pedig megyénk termelőszövetkezeti partnereivel próbálják közösen kialakítani. Hatására néhány területen biztató fejlődés indult meg az áruforgalomra döntő hatást gyakorló integrációs kapcsolatokban. Ez vonatkozik a tszk-re, a gabona- forgalmi és malomipari vállalatra, valamint egy-két termelési rendszerre. Vagyis a partnerkapcsolatokat, jórészt, még mindig a kiszolgáltatottság jellemzi - olvashattuk a termelőszövetkezetek legutóbbi küldött- közgyűlésének beszámolójában. Annak ellenére, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek vezetői a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítanak a szerződéskötésekre, érzékenyen reagálnak azok tartalmára, javították az erre irányuló döntés-előkészítő munkát, bizonyos mértékben és területeken ki vannak szolgáltatva a part- n-erválla latoknak. Egyrészt azok rugalmatlansága miatt, másrészt azért, mert a szövetkezetekben az áruértékesítéssel és -beszerzéssel foglalkozó dolgozók nem rendelkeznek eléggé a kereskedelmi, jogi és szabványismeretekkel. Vagyis több üzemben még nem alakult ki az áruforgalommal foglalkozó üzemi szervezet. Az előbbieken kívül a partnervállalatok részéről megnyilvánuló kiszolgáltatottság jelentkezik az indokolatlanul hosszú fizetési határidők vállalásában, az áruk saját telephelyükön történő átvételében, amely plusz szállítási költséget jelént a szövetkezeteknek. Gyakori vitatéma még az értékesítéssel kapcsolatos szolgáltatások ellátása, a felvásárlásnál jelentkező költségek megosztása, valamint a kockázat viselése. Súlyos gonddá vált a partnervállalatok tömeges méretű, hosszan tartó és egyre általánosabb fizetésképtelensége, amely zavarokat okoz a termelőszövetkezetek egyébként is nehéz pénzgazdálkodásában. Megyénk termelőszövetkezeteinek érdekvédelmi szerve, a TESZOV, felismerve az áruforgalmazás fontosságát, a gazdaságok stabilitásában jelentkező meghatározó szerepét, több kezdeményezést tett, sőt mára már munkájának szerves részévé vált az áruértékesítés és -beszerzés erőteljes segítése, a tapasztalatlanságból adódó hátrányok erőteljes mérséklése. A küldöttgyűlés határozatának megfelelően a jövőben újabb lépéseket, kezdeményezéseket tesz az egyenjogú partnerkapcsolatok mainál jobb megvalósítása érdekében. V. K. Vasárnap, az OMÉK utolsó napján már a kora reggeli órákban hosszú sorok kígyóztak a vásárváros pénztárai előtt. Délelőttre megteltek a környék autóparkolói. Sokan érkeztek vidékről, hozzávetőleg 200 autóbusz állt a vásárváros környékén. A nagyközönség ezen a napon is színes, érdekes eseményeket láthatott: folytatódtak a divatbemutatók, a lovasparádék, a színpadokon pedig népitánc-együttesek adtak műsort. Papócsi László mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, az OMÉK főbizottságának elnöke az MTI munkatársának elmondotta: a kiállítás jó alkalmat teremtett a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére. A látottakból is lemérhető volt, hogy hazánk élelmiszer- gazdasága az elmúlt tíz évben megháromszorozta forgalmát a KGST-országokkal. Ezt a nagy fejlődést tükrözte a nemzetközi együttműködés megannyi látható eredménye a növénytermesztésben. az állattenyésztésben, a kutatásban és az ipari munkában egyaránt. Az OMÉK a vállalatközi kapcsolatok korszerűsítését is lehetővé tette. Számos olyan magas- színvonalú együttműködést népszerűsített, mint például az NDK-beli Robotron, a magyar MIGÉRT és a MÜSZI kapcsolata. amely lehetővé tette nemzetközi színvonalú műszeregyiittes gyártását. A kiállításon az informatika és az ügyvitelszervezés ezúttal már emberközelbe került; figyelemre méltó volt. hogy a vásári közönség milyen magától értetődően fogadta a modern információs eszközök megjelenését, és milyen rövid idő alatt kialakult a „párbeszéd” az ember és a gép között. Az élelmiszer-ipari vállalatok 500 új terméket mutattak be. Ezek jó része az olcsó áruk körét bővítheti. A jelek szerint az élelmiszer- ipari üzemek fölkészültek a nagyüzemi gyártásra, a piaci bevezetéshez azonban javítani kell a kereskedelmi munkát és növelni a bolti hálózat fogadókészségét. Kitűnően szerepelt a kiállításon a magyar mezőgépipar, a kistermelők bemutatkozása pedig azt bizonyította: tudatában vannak annak, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság hosszú távon számol közreműködésükkel. Az üzletkötések szempontjából is sikeres volt a kiállítás. Az előkészítő muntka az OMÉK idején hozott számos konkrét eredményt. Az AGROBER 6.5 millió dolláros értékben, egyiptomi megrendelésre nyúl- farmot épít. A Monsanto amerikai cég nagy teljesítményű analitikai berendezést szállít az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetnek. A Műszaki Ügyvitelszerve- zési Iroda 1.3 millió márka értékben kötött szállítási szerződéseket. Magyar—finn együttműködéssel bogyósgyü- mölcs-betakarrtó rendszert alakítanak ki, ezt harmadik országban is igyekeznek bevezetni. Francia vállalatok 50 hektárra küldenek vírusmentes őszi barack-szaporító anyagot, magyar almaoltványok ellenében. A Merik Ion GT jjuba' vállalattal tárgyaltak magyar burgonyatermesztési technológia átadásáról. Körösvölgyti László, a HUNGEXPO vezérigazgatója nyilatkozatában kifejtette: a hazai vósárlátogatók örömmel' fogadták a kiállítást, érdeklődéssel tekintették meg a nagyszabású bemutatót. A külföldiek jó véleménynyel voltak az OMÉK-ról, a kiállításra érkezett 27 küldöttség vezetőinek szavadból arra lehetett következtetni: Európa bár mély részén megállná a helyét ez a seregszemle. Az 1980. évi OMÉK- hoz képest egyébként jelentősen megnőtt a külföldi vállalatok érdeklődése és legalább ennyire örvendetes, hogy csaknem kétharmadával több magyar kiállító szerepelt a bemutatókon. Jeléül annak, hogy a hazai vállalatok erőteljesen keresik az egymás közti együttműködés bővítésének útját. A kiállítás területe csaknem fölbillent; az állatbemutatók hatalmas népszerűsége jelzi, hogy nem lehet mezőgazdasági kiállítást tartani élőállat-bemutató nélkül. Az állatok jelenlétének gazdasági haszna is van, hiszen az árverésen elkelt a kiállított nagy értékű „genetikai anyag”. Az üzletkötések eredményét folyamatosan összesítik. Annyi máris bizonyos, hogy számos tárgyalás járt eredménnyel. Az NSZK-beli Claas cég 8.5 millió márka értékben rendelt magyar mezőgazdasági berendezéseket. Egyiptom öntözéses technológiát és gépeket vásárolt. A termelőszövetkezeteknek is sikerült bővíteni üzleti kapcsolataikat, például a Szilas- menti Tsz 15 millió forint értékben kötött megállapodást jugoszláv partnerekkel fűszer- növények cseréjéről. A vezérigazgató elmondotta még, hogy a 70. OMÉK-ra több mint félmillióan látogattak el, a kiállítás területe minden korábbinál nagyobb volt, mivel első ízben hozzákapcsolták az OMÉK-hoz a lóversenypályát és az autóparkolók területének egy részét is. ☆ Az OMÉK-kal együtt utolsó napjához érkezett a vele együtt megrendezett AGRO- MASEXPO és a nemzetközi technológiai és licencvásár is. Az utóbbi különösen sikeres volt. Délután Tamás Sándor budapesti lakos (a Metalloglo- bus dolgozója) személyében fogadták a vásár ötszázezredik látogatóját, akinek' a rendezők átadták a kiállításon bemutatott legnagyobb, 25 kilogrammos pulykát, a Bólyi Állami Gazdaság vetőmagvakkal teli díszés ládáját, valamint a vetőmagtermeltető és -értékesítő vállalat ajándékkosarát. Este 7 órakor a 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásár bezárta kapuit. (MTI) Beszlerce-lakótelepi napok ’85 Gazdag program részesei voltak múlt hét végén Salgótarjánban a Beszterce-lakótele- piek. Másodszor rendezték meg sok társadalmi segítséggel, közös szórakozásukat. (Részletes beszámoló a 4, oldalon.) (Bábel László jjelvételeij Mai számunkban Video, video, video Video, video video címmel olvashatunk riportot arról, hogy a Salgótarjánban működő NSZV Videotechnika Vállalat miként kapcsolódik be a modern technika gyártásába. Profiljuk szerint a VHF-tartományú tévésávokban működő kis teljesítményű adóberendezéseket készítenek. Foglalkoznak még televízióbemérő, illetve -vizsgáló műszerek gyártásával. A vállalat életébe nyerünk betekintést T. Németh László írásából. (Cikkünk a 3. oldalon.) Balatoni riportúton Balatoni riportútján M. Szabó Gyula a nógrádi gyermek- paradicsom keszthelyi üdülőjébe nyújt betekintést. A bányászszülők gyermekei töltik itt a vakációt, szinte napi programjuk a kirándulás, a fürdés és hát ami a gyerekek élfeteleme, a játék. Olykor ügyességüket, tudásukat is ösz_ szemérhetik játékos versenyeken. (Cikkünk a 4. oldalon.) A víz hátára írom? A strandoláson szerzett tapasztalatait mondja el külső cikkírónk dr. Gergely Sándor, a Karancs Tsz elnöke. Időszerű témát feszeget a strandok világából, az ízléskultúrát, viselkedési formákat. Szóvá teszi a vakvágányra futott szebbet akarast, a csúnya mázolmányokat, a harsány színeket, amelyek elnyomják a környezet szépségét. Nem kis meghökkenéssel ír arról, hogy az egyik fürdőző vendég, afféle virtusból ruhástól ugrott a vízbe. (Cikkünk az 5. oldalon.) a kishartyöni termelőszövetkezetben Jókor jött az eső — fajtát váltanak A Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezetben a több mint két héttel ezelőtt lehullott bő mennyiségű csapadék igen jókor jött. Nem akadályozta a gabonabetakarítást, ugyanakkor jótékonyan elősegítette a tarlóhántást, kedvezően hatott a műtrágya kiszórására IS, jó szolgálatot téve az őszi vetéseknek. Hozzájárult az őszi munkák jó minőségű elvégzéséhez, mert por- hanyóssá, simává tette a földet. Kakuk Emil, a növénytermesztési ágazat vezetője szerint előbb is jöhetett volna, de még így is jókor érkezett. Hogy mennyire, azt néhány számadattal bizonyítja. Tavaly, júliusban 10, augusztusban pedig 25 milliméter csapadékot kapott a közös gazdaság földje. A bevezetőben említett két nap alatt viszont 55 milliméter áldást hozó eső került a földbe. A szövetkezetben a gabona^ betakarítással kapcsolatos idei tapasztalatok értékelésével már elkészültek. Ennek alapján úgy döntöttek, hogy a gabonánál fajtaváltást végeznek. Mivel a martonvásári 4-es nem hozta a várt eredményt, ezért megszüntetik ennek termelését, helyébe a GK, ság- vári, szegedi nemesítésű, korábban érő, bő termést ígérő fajtát vetik majd a jól előkészített magágyakba. Az új fajta, bő termőképessége mellett tartalmában is jó és ami még meghatározta kiválasztását az, hogy szálkássága miatt a vadak sem szeretik. Ez utóbbiak eddig is sok kárt okoztak a közös gazdaságnak. Az új fajta vetése mellett 110 hektáron kerül majd a földbe a középérésű or<isz Jüblejnaja, az ugyancsak középérésű martonvásári 8-as fajtával együtt. Befejeződtek az országos biológusnapok rendezvényei Tudomány, gyakorlat, ismeretterjesztés — e három kulcsszó jellemezte az országos biológusnapok rendezvényeit, amelyek a hét végén fejeződtek be Salgótarjánban. A másfél száz résztvevő — agrár szakemberek, tudósok, általános, középiskolai és egyetemi tanárok, diákok, orvosok — nem supán a biológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit tekintették át, hanem foglalkoztak a tudománynak az oktatásban, az ismeretterjesztésben betöltött szerepével, lehetőségeivel is. . Az elméleti tanácskozásoka legfrissebb kutatások tükrében taglalták a gének, a sejtek működését. Ezt követték a helyszíni tapasztalatcserék, így a résztvevők felkeresték a szécsényi termelőszövetkezet biogáztelepét, s a pásztói tsz-t, ahol a tudományos eredmények helyi alkalmazására voltak kíváncsiak. A tanácskozás zárónapján azt vitatták meg. miként lehet átadni a tanulóifjúságnak a tudományos tapasztalatokat, hogyan segíti a modern technika — például a videózás — az ismeret- terjesztést. A TIT háromnapos rendezvényének ideje alatt „Az élet bölcsője” címmel kiállítást tekinthettek meg a résztvevők, az oktatói szemléltetés példatárából pedig módszervásárt tartottak. Terv pályázol- műemlék kastélyok hasznosításáról Az érdekelt minisztériumok és intézmények közös tervpályázatot hirdettek több so-, mogyi műemlék kastély megmentésére és a védett emlékekben gazdag térség fokozott hasznosítására. A védett épületek sorában a tervezőknek meg kell vizsgálniuk Kőröshegyen a volt Széchenyi-kastély, Gyugyon a volt Kacskovics-kastély, valamint az Edde községhez tartozó alsóbugátpusztai volt Festetics-kastély és a felső- bugátpusztai, úgynevezett Kiskastély idegenforgalmi hasznosításának és az ennek megfelelő helyreállításnak ai lehetőségeit. A pályázat másik nagy feladatköre, hogy a Balatonpart és a Kaposvár közötti 50—60 kilométeres sávban, az úgynevezett kastélyok völgyében fejlesszék az üdülés és az idegenforgalom lehetőségeit. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az ÉVM építészeti és település- fejlesztési főosztályán, s a kész terveket legkésőbb december 2-ig kell elküldeni Kaposvárra, a Somogy Megyei Tanácsnak. (MTI) , i Parüerkapcsolatett - kiszojlitoitság
