Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

I Műholdelhárító fegyvert próbáinak ki ai USÁ-ban Veszély a békés tárgyalásokra Az amerikai kongresszus több tagja kedden bírálta Reagan elnöknek azt a dön­tését, hogy az Egyesült Álla­mok két héten belül újabb kísérletet hajt végre egy mű- holdelhárító fegyverrel. Ge­orge Brown képviselő, a kép­viselőház tudományos kérdé­sekkel foglalkozó bizottságá­nak tagja szerint a kísérlet mostani végrehajtását nem indokolja különösebb érdek, viszont ez kedvezőtlenül be­folyásolhatja a műholdelhá­rító fegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyaláso­kat és kihathat a küszöbön álló magas szintű kétoldalú tárgyalásokra is. A kísérletet ugyanazon a na­pon jelentették be, amikor napvilágra került, hogy a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó előkészítéseként Sevard- nadze szovjet külügyminiszter Reagan elnökkel és Shultz külügyminiszterrel is találko­zik szeptemberben. Az Egve- sü1t Államok eddig két alka­lommal hajtott végre próbát a repülőgépről indított két­fokozatú rakétával, amelyet viszonylag alacsony pályán keringő mesterséges holdak megsemmisítésére fejlesztett ki. Első alkalommal egy a célt imitáló kis készülékre, a má­sodik alkalommal viszont egy csillagra iránvították a raké­tát. most azonban valódi koz­mikus objektum a cél: egv használaton kívüli, elavult amerikai mesterséges hold. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között Genfben folytatott leszerelési tárgyalás egyik témája éppen a mű- bojdelháritó fegyverek eltiltá­sa. Az amerikai kongresszus az idén azzal a feltétellel já­rult hozzá három rakétakí­sérlet végrehajtásához, hogy az elnöknek igazolnia kell: jóhiszemű tárgyalásokat foly­tat erről a témáról a szovjet féllel. A Fehér Ház most azt hangoztatja, hogy a kísérlet nem áll ellentétben a szovjet —amerikai tárgyalással, illet­ve a fennálló nemzetközi meg­állapodásokkal, nem befolyá­solja a genfi tárgyalásokat, viszont katonai szempontból „elengedhetetlen”. mert „a Szovjetuniónak már vannak műholdelhárító fegyverei”. Mint kedden este több televíziós kommentátor is rá­mutatott: bár a műholdelhá­rító fegyverek nem tartoznak Reagan űrfegyverkezési prog­ramjába, annak kiegészítői, s kifejlesztésük megnehezítheti az egyéb űrfegyverek eltiltá­sáról szóló esetleges megálla­podás létrehozását. A kedd reggeli fontosabb amerikai lapok egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok új műholdelhárító fegyverének Reagan elnök által most el­rendelt kipróbálása veszélyez­teti mind a genfi leszerelési tárgyalásokat, mind a terve­zett szovjet—amerikai csúcs- találkozó sikerét. Az NBC televízió kedd reg­gel megszólaltatta Gennagyij Geraszimov szovjet kommen­tátort, az APN hírügynökség munkatársát, aki leszögezte: a Szovjetunió véleménye sze­rint a műholdelhárító fegy­ver próbája sérti a fennálló kétoldalú megállapodásokat. Ugyanakkor az amerikai űr­fegyverkezési program részét képezi, jóllehet az amerikai kormányzat tagadja ezt. A szovjet kommentátor rámuta­tott: a Szovjetunió a fegyver­mentes világűrt tekinti céljá­nak — az amerikai kormány­zat viszont az űrfegyverkezési program meggyorsítását irá­nyozta elő. A most végrehaj­tott amerikai nukleáris rob­bantás. a műholdelhárító fegyver kipróbálása nem segí­ti elő a szovjet—amerikai csúcs előkészítését s az ame­rikai vezetésnek sokkalta in­kább arra kellene törekednie, hogy —. amint azt a szovjet kormányzat teszi — keresse a leszereléshez vezető közös utat. Edward Markey képviselő „illegálisnak” minősítette Reagan elnök döntését a fegy­ver kipróbálásáról, hangsú­lyozva, hogy ez vitákat vált ki az amerikai közvélemény­ben. Markey szerint indokolat­lan a fegvver mostani kipró­bálása akkor, amikor tárgya­lások folynak a Szovjetunió­val a műholdeVhárító fegy­verek eltiltásáról. A The Washington Post keddi számában rámutat: az amerikai kormányzat azzal ér­vel. hogy a Szovjetuniónak már vannak műholdelhárító fegyverei, míg az Egyesült Ál­lamoknak nincsenek. Amerikai részről azonban már az öt­venes évektől folytak kutatá­sok ilyen fegyver előállításá­ra. A hatvanas években meg­kezdték a műholdelhárító ra­kéták telepítését, a Szovjet­unió csak ezután állította rendszerbe hasonló fegyvereit. (MTI) Rendőrök és katonák hatol­nak be a gettóba. A lakók védekeznek. Barikádokat épí­tenek, fegyverük a kő. A rendőrök, katonák lövöldöz­nek, gumibottal, korbáccsal verik a feketéket. Halottak, sebesültek... Mindennapos képsor ez Dél-Afrikából, a rettegés földjéről. A népesség túlnyomó, fe­kete többsége, az állandó zak­latások, az útlevél-ellenőrzé­sek, pénzbüntetések, a foghá­zak, és nemegyszer a távoli terméketlen vidékekre tör­ténő deportálások miatt fél. A fehérek jó- része előjogai miatt aggódik. Ez a félelem magyarázza nagyrészt a rend­szer brutalitását, az elnyo­más borzalmait. Mindehhez járul az egyre növekvő bűnö­zés, amelynek fő oka az or­szágban uralkodó nyomor. A letartóztatások napjaink­ban is mindennaposak. Rend­őrök cipelik el a polgárjogi harcosokat, diákokat, újság­írókat. az Egyesült Demokra­tikus Front, és főleg az Afri­kai Nemzeti Kongresszus kép­viselőit. A politikai foglyokat magánzárkákba helyezik el. A „belső biztonságról” intéz­kedő törvény alapján bárkit, vád és bírói eljárás nélkül, akár évekig is fogságban tart­hatnak. A letartóztatottak családjai hosszú ideig semmit sem tud­nak hozzátartozóik sorsáról. Egv küldöttség, amelynek tag­jai között volt Reginaid Ros- mond katolikus püspök. és Peter Storey tiszteletes, a dél-afrikai metodista egvház elnöke, Soweto rendőrfőnökét akarta felkeresni azzal a ké­réssel, hogy a hozzátartozók némi élelmiszert és fehérne­műt kükíhessenek családtag­jaiknak. A rendőrfőnök nem Országos párbeszéd kezdődik Nicaraguában a készülő alkotmányról India ' Á nicaraguai nemzetgyűlés kedden ülést tartott Managuá- ban és határozatot fogadott el ez amnesztiarendelet meg­hosszabbításáról, javaslatot tett a Costa Rica-i parlament­nek a két törvényhozó testü­let közötti párbeszéd meg­kezdéséről és jóváhagyott egy bizottsági jelentést az or­szág alkotmánytervezetének kidolgozásáról. Több felszólaló ellenézte a Januárban elfogadott és a nyáron lejáró amnesztiatör­vény meghosszabbítását, mert az amnesztia kiterjed a volt somozista gárdistákra, jelen­legi ellenforradalmi vezetőkre Is. A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front, amely ab­szolút többséggel rendelkezik a parlamentben, azon az ál­lásponton van, hogy a leg­fontosabb cél jelenleg a hábo­rú befejezése, s ezért meg kell adni a lehetőséget a visszaté­résre bárkinek, aki hajlandó erre. Az új rendelet 1986 jú­liusáig terjeszti ki az amnesz­tia hatályát. A nicaraguai törvényhozás javasolta, hogy a Costa Ri­ca-i és a nicaraguai parla­ment vezetői találkozzanak a két ország határtérségében az országaik közötti baráti kap­csolatok újjáélesztése céljá­ból. A parlament ezenkívül jó­váhagyta a májusban alakult alkotmánybizottság első je­lentését. A hét parlamenti párt képviselőiből álló, hu­szonhárom tagú bizottság dol­gozta ki az alkotmányról folytatandó országos konzul­tációk alapját képező jelen- •tést. A jelentés megállapítja: a lehető legszélesebb nemzeti párbeszédet kell folytatni a politikai pártok, a szakszer­vezetek, a vallási és más szervezetek képviselőivel, va­lamint a társadalmi rétegek képviselőivel abból a célból, hogy az alkotmány minél tel­jesebb nemzeti egyetértést tükrözhessen. Hangsúlyozza továbbá, hogy az alkotmánynak tükröznie kell az 1979 óta végbement politikai, gazdasági és társa­dalmi változásokat. Különös hangsúllyal emeli ki a de­mokrácia fontosságát, azt, hogy az alapokmány fejezze ki a választásra és választha­tóságra, a szabad vélemény- nyilvánításra, a munkára, az oktatásra és az általános or­vosi ellátásra való jogot. Ki­emeli, hogy Nicaraguában helye van a politikai plura­lizmusnak. annak, hogy ide­ológiai korlátozás nélkül te­vékenykedhessenek mindazok a politikai szervezetek, ame­lyek nem keresik az utat a somozismushoz való vissza­téréshez. Az országban fennmarad a vegyes gazdaság, amelyben egymás mellett létezik az ál­lami, a szövetkezeti és a ma­gántulajdon. Hitet tesz az el nem kötelezettség, az imperi- alistaellenesség, a latin-ame­rikai szolidaritás, a be nem avatkozás elve mellett. Végül hangsúlyozza, hogy a haza védelme elsőrendű fontossá­gú, s a békéért vívott harc elengedhetetlen az ország tár­sadalmi és gazdasági fejlődé­séhez. Az országos vita után a ter­vek szerint márciusban dönt a parlament a végleges al­kotmánytervezetről. (MTI) Gépkocsiban elhelyezett po­kolgép robbant kedden New- eastle-ben, Belfast déli részén egy rendőrőrs közélében. A robbanás következtében két járókelő megsérült. A me­rényletet feltételezések szerint az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) emberei követték el. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1985. augusztus 22., csütörtök Keresik a merénylőt Az indiai rendőrség folytat­ja a nyomozást Longoval szikh politikus gyilkosainak kézrekerítésére. Az indiai köz­ponti kormánnyal megegyezést kereső politikust két szélsősé­ges szikh lőtte le kedden. A merényletet követően renkívüli ülést tartott az in­diai kormány, amely nyilat­kozatban ítélte el a gyilkos­ságot. A kormány a nyilatko­zatban leszögezi, hogy foly­tatja a harcot a hasonló ak­ciók ellen. Nyilatkozatban ítélték el a gyilkosságot a 14 milliós szikh közösség vallási vezetői is hangoztatva, hogy a merény­let felmérhetetlen veszteséget okozott a közösségnek. A merényletet követően újabb zavargásokról érkeztek jelentések az északkeleti Pandzsáb államból, ahol tel­jes harckészültségbe helyez­ték a hadsereget. Üj-Delhiben járőrök cirkálnak a politiku­sok által lakott negyedben. (MTI) Papandreu— Rogers eszmecsere Egyórás megbeszélést foly­tatott kedden este Andreasz Papandreu görög miniszterel­nök az Athénban tartózkodó -Bemard Rogers tábornokkal, a NATO európai haderőinek főparancsnokával. Az előre be nem jelentett látogatás során létrejött találkozón megvitat­ták azokat a kérdéseket, amelyek feszültség forrásai Athén és az Atlanti Szövet­ség kapcsolatában. A NATO-tag Görögország és az atlanti szervezet nézet- eltérései szorosan összefügg­nek Athén és egy másik NATO-tag, Ankara viszályá­val. A török—görög ellentétek a ciprusi probléma mellett leginkább az Égei-tenger tér­sége fölötti szuverenitás ügyében csúcsosodnak ki. At­hénban Törökországot tartják a legnagyobb veszélynek Gö­rögországra nézve, és úgy ítélik meg, hogy a NATO je­lenleg Ankara javára politi­zál. Á mérleg serpenyői Csaknem három hónap van még hátra a két nagyhatalom vezetődnek tervezett találkozójáig, a jelek szerint mégis egy­re inkább, a novemberi Gorbacsov—Reagan csúcs, illetve az arra való készülődés szabja meg a nemzetközi politika lég­körét. Tárgyalási napirendeket, előzetes javaslatokat hoz­nak nyilvánosságra, vagy szivárogtatnak ki, s a szóvivők, tanácsadók nyilatkozatai is sűrűn térnek ki a megbeszélé­sek várható témáira. A részletes napirend természetesen még nem ismert, any- nyi azonban bizonyos, hogy a fegyverzetkorlátozás, a lesze­relés ügye a kiemelt témák között szerepel majd. Ezért is keltett különös érdeklődést — tegyük hozzá: csalódást — az a friss washingtoni bejelentés, amely az űrfegyverkezés terén végrehajtandó újabb kísérletről szólt. Köztudott, hogy a Szovjetunió álláspontja szerint éppen ez, a világűr ka­tonai célú felhasználása, a fegyverkezési verseny kiterjesz­tése a kozmoszra az a tényező, amely a két ország viszo­nyát, s tágabb értelemben az egész világpolitika alakulását, az enyhülés legalább részleges helyreállításának esélyeit megszabja. Ezért — mutatnak rá határozottan Moszkvában — minden olyan lépes, amely ezt a veszélyes folyamatot Wz aranymezek rabszolgái 2. A rettegés földje volt hajlandó fogadni a kül­döttséget, ám azt kiüzente, hogy szó sem lehet a kérés teljesítéséről. Gyakran kiskorúak is ál­dozatul esnek a kínzásoknak. A rendőrség 1984. november 6-án például 11 iskolai tanu­lót tartóztatott le a Johan­nesburg melletti Sebokeng gettóban. A legfiatalabb 10, a legidősebb 15 éves volt. A rendőrőrsön előbb bórkor- báccsal verték őket (ez hozzá­tartozik a dél-afrikai rend­őrök felszereléséhez), majd égő cigaretták lenyelésére kényszerítették a gyerekeket. Végül földre vetették őket, karjukat szétfeszítették, és a kezüket megtaposták. A gyer­mekek állítólag a barikádok építésében segédkeztek. A rendszer urai rettegnek a tömegek bosszújától. Ratandá- ban, az egyik gettóvárosban a zavargások áldozatainak te­metésénél maximálisan 50 személy jelenlétét engedé­lyezték. Ezek sem mehettek gyalog, hanem lakóhelyüktől a temetőig csak autóval, • legrövidebb úton. Feliratos tábla tilos az utcán. Csak­úgy, mint a templomban, vagy a temetőben. Politikai jelszavak és dalok nem' han­gozhattak el. A gyászolók azonban mit sem törődtek a tilalommal. S a rendőrség te­hetetlen volt. Ezrek és 'ezrek tódultak a sírhoz, a gyász- szertartás tüntetéssé fejlő­dött, amelyben egyházi veze­tők is részt vettek. A fajüldözők lapja ezért élesen támadta az egyházat. Ellenségesen fogadták a Nó- bel-díjas Desmond Tutu ki­nevezését Johannesburg ang­likán püspökévé. Nem bocsát­ják meg, hogy fekete bőrű, hogy nyilvánosan elítélte az apartheidet, és hogv nem volt hajlandó az előkelő ne­dvedben levő püspöki rezi­denciát elfoglalni, hanem to­vábbra is Sowetóban lakik. Gáti István * Következik: 3. Olcsó ** emberélet. Benazir Bhutto Pakisztánba utazott Benazir Bhutto, a pakisztá­ni ellenzék vezetője, a meg­gyilkolt pakisztáni miniszter­elnök leánya, 19 hónapi szám­űzetés után visszatért hazájá­ba. Rövid svájci tartózkodása idején elmondotta. döntése nem politikai természetű, ha­nem elhunyt fivére temetésén kíván jelen lenni, vállalva a letartóztatás kockázatát. Az ellenzéki vezető 26 éves test­vérét a múlt hónapban canJ nes-i lakásában találták hol­tan. Halálának körülményei eddig tisztázatlanok. A Bhutto iránti rokonszenv- tüntetések elkerülése végett a pakisztáni hatóságok rendkí­vüli biztonsági intézkedése­ket foganatosítottak. így pél­dául a karachi repülőtér kör­nyékét nyolc kilométeres kör­zetben lezárták. (MTI) Libanon: 45 halott, 90 sebesült Legkevesebb 45 személy vesztette életét, 90 pedig meg­sebesült a libanoni Tripoli városban kedden történt rob­banásos merénylet következ­tében. Kedden késő éjszakáig folytak a tüzérségi összecsa­pások Bejrút környékén. A UPI amerikai hírügynökség összesítése szerint hétfőn és kedden 33-an haltak meg és 140-en szenvedtek sérüléseket a főváros körzetében becsa­pódó, mintegy tízezer tüzér­ségi lövedéktől. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden nyilat­kozatban fejezte ki sajnálko­zását a libanoni erőszakos cselekmények újbóli elhara- pódzása fölött. Felszólította a szemben álló feleket, hogy ál­lítsák meg a romboló folya­matot, és működjenek együtt az ország békéjének és egy­ségének helyreállítása érde­kében. gyorsítja, egyben hátráltatja a megegyezést a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, s megnehezíti a genfi csúcs sikerét. Ráadásul a műholdelhárító fegyverrel végzendő kísérlet nem az egyetlen, amely a Gorbacsov—Reagan találkozó ki­menetelének mérlegelésekor mindenképp a negatív hírek kategóriájába helyezhető. Ugyanide kívánkozik az a tény, hogy Washington — figyelmen kívül hagyva jó néhány szö­vetségesének állásfoglalását is — úgy tűnik végérvényesen az atomfegyver-kísérletek moratóriumára vonatkozó moszk­vai javaslat elutasítása mellett döntött. Sőt, az elmúlt hét végén (bizonyára nem véletlen időzítéssel) újabb nukleáris robbantást hajtottak végre a nevadai sivatagban. Nem sok jóval biztatnak azok a jelentések sem, amelyek az ameri­kai vegyi fegyverkezés újbóli felgyorsításáról, az úgyneve­zett bináris eszközök kifejlesztéséről szólnak. Kérdés, milyen javulást hozhat a szovjet külügyminiszter szeptemberre tervezett találkozója az amerikai elnökkel, s, hogy milyen hatást gyakorolthat a napokban beterjesztett szovjet indítvány: vitassák meg az ENSZ fórumán a világ­űr békés hasznosításának kérdését. Ugyancsak bizonytalan, mutaitkozd'k-e majd módosulás az amerikai delegáció maga­tartásában a szeptember közepén folytatódó genfi fegyver­zetkorlátozási megbeszéléseken. Szegő Gábor Desmond Tutu egy gyászszertartáson Robbantás Belfastban

Next

/
Thumbnails
Contents