Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

fl több szénért Bizakodó ménkesiek Híradások, tájékoztatók szá­moltak be a kemény tél okoz­ta nehézségekről, a szénbá­nyászatra háruló felelősség­ről, a dolog mikéntje azon­ban kissé elhalványodott a hírözön sűrűjében. Szeretjük, ha tételesen szánkba rágják a megvalósítás lehetőségeit, itt mast már ennél is többről van szó. Egyszerűen tűi kell szárnyalni vállalásainkat. A féléves értékelések során lát­szólag tanácstalanul fogunk hozzá a hátralevő időszak feladatainak telje-sítéséhez. Hangsúlyozom, látszólag, hi­szen a ménkesiek példája bi­zonyság arra. hogyan kelle­ne az elért eredményeket tar­taná, esetleg fokozni. Az aknaüzem a munka- versenynek egész sorában '«'sz részt. Egyrészt .mások felhívásaihoz csatlakozva, másrészt — a versenyszel­lem nem ismeretlen itt a Mátra alatt — ők is kezde­ményeztek ilyen akciót. Nem állíthatjuk, hogy a munka- verseny mindent képes lesz megoldani, az viszont tény, hogy már most megmutatko­zik jótékony hatása a terme­lésre. A közelmúltban zajlott VIT- események a bányavállala­tok ifjúsági brigádjainál vál­tottak ki versenyszellemet. A ménkesiek hidraulikus csapa­ta 3. helyezésével szép sikert ért el ebben a nemes vetél­kedésben. Kétéves ciklusban zajlik a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny, mely­nek célja az éves tervek túl­szárnyalása. Ennek számsze­rű elemzése még korai len­ne, a ménkesiek első féT éve azonban azt sejteti, hogy csaknem 100 százalékos telje­sítményükkel nem állnak rosszul a bányavállalatok so­rában. Kiemelkedő eredmé­nyével meghatározó szerepet játszik a Lenin nevét viselő szocialista brigád. Az álfái frontos csapat vezetője Nagy Pál máié, „nagy” szaktekinté­lye a szemművelősnek. Nagy Pál máté szabad idejé­ben szívesen olvas Fotó: Bencze P. — Az új M—87-es front be­indításával el tudtuk érni a terv 120 százalékos teljesíté­sét, ami 16,8 tonna fejenkén­ti eredménnyel országos szin­ten is kimagasló siker. Nem­reg egy öreg vágatot harántol- tunk, s ez visszafogta lendü­letünket, de reménykedünk, hogy a geológiai viszonyok is­mét lehetővé teszik a folya­matos termelést. Annál is in­kább, mivel versenyben ál­lunk a kányási. Nagy Béla vezette szocialista brigáddal. Az nyeri a csatát, aki au­gusztus 1-tól december 31-ig 105 százalék feletti eredményt hoz. Kölcsönösen felmértük egymás adottságait; Kányá- son a homok és a víz le­küzdése jelent komoly nehéz­séget. nálunk a 18—20 fokos fronitdőlés okoz problémát. Mindkét tábor bízik a si­kerben, de vesztese egészen biztos nem lesz a verseny­nek. mert az üzemi eredmé­nyek javítása a cél. A bá­nyásznap! munkaverseny szin­tén a teljesítmények emelé­sét tűzte ki. Nem lesz köny- nyű a vágathajtás 105 száza­lékos teljesítése, hiszen a téli lemaradás köményen rányom­ta bélyegét erre a tevékeny­ségre. de épp ily’ nehéz a 2000 tonna terven felüli szén­mennyiség felszínre küldése is. A 10-es és a 12-es csapa­tok mindenesetre már most rekorderedményekkel büsz­kélkedhetnek. Ha sikerül vál­lalati szinten megnyerni a bá­nyásznap tiszteletére rende­zett küzdelmet, akkor az élen­járó brigádok között 270 ezer forint jutalmat oszthatnak szót. Nem csekély a tét, jól fel kell kötni az alsóneműt, az eredmény érdekében. Nagy a gond az utánpótlás­sal! Nagy Pád máté mégis bi­zakodik : — „Gödör Laci csikóbri­gádja” jelenti nekünk az új generációt. Fiatalok. lendü­letesek. csupaszív bányászok. Örül az ember, hogy úgy hagyhatja itt a bányát: van kire örökíteni tapasztalatain­kat. Bizony, hamarosan 140 föld alatti dolgozó megy nyugdíj­ba, nem kevés fejtörést okoz­va a vezetőknek. A rendkí­vüli juttatások sem csábító­ak, a fiatalok nem szívesen választják a nehéz munkát. Meg kell hát találni a mó­dot. miként népszerűsíthet­nénk ezt az iparágat. Hiába a korszerű elektronika. a nagyfokú gépesítés, ha a kedvcsinálás nem idejében, az iskolában kezdődik. Pedig egy őrsi —, vagy KlSZ-gyű- lés remek alkalom lenne ar­ra hogy meghívjanak bányá­szokat. elbeszélgessenek ve­lük. megismerjék a bányász- élet érdekességét, kiváltságát Hogy megtudják, honnan ered a köszöntés: Jó szeren­csét! T. Németh L. fl bős (gabcsikovo)—nagymarosi vízlépcső A Duna folyót 71 millió ember, Európa lakosságának 12 százaléka vallja sajátjá­nak. Jelene, környezetének változásai, és elsősorban a jövőjével összefüggő tervek sorsa hosszabb idege foglal­koztatja az itt élőket. Bizton­ságos, olcsó, környezetkímélő vízi útként, kimeríthetetlen természetes energiaforrásként való felhasználásához 49 víz­lépcső szükséges, közülük 29 elkészült. A jelenleg kivitele­zés alatt álló további három egyike, a magyar—csehszlo­vák összefogással épült gab­csikovo—nagymarosi vízlép­cső. Az 1995-re elkészülő ob- jéktum munkálatait a zök­kenőmentes kivitelezés, a ké­sőbbi zavartalan üzemelés, a kialakuló új környezet adta lehetőségek széles körű ki­használása érdekében — több éves tudományos kutatás előz­te meg. ALAPOSAN ÁTGONDOLT TERV A világon eddig sehol sem készült olyan felmérés, amely hasonló nagyságú rendszer műszaki, gazdasági, környe­zetvédelmi vonatkozásait, kap­csolódásait az összefüggések kölcsönhatásában vizsgálta volna. A GNV kapcsán ké­szült hatástanulmány Európa első vízügyi ihletésű terve. A szakemberek számára egyér­telmű. hogy mai tudásunk szintjén a vízlépcsőrendszer a gyakorlati környezetvédelem és az ésszerű környezetfej­lesztés alaposan átgondolt, jól megfontolt modellje. Az építkezés során Dunaki- litinél duzzasztómű rekeszti el a Duna jelenlegi folvását. A mellette létrejövő tározóból kiágazó, úgynevezett üzemyíz- csatornán helyezkedik el csehszlovák területen a gab­csikovói vízlépcső, amellyel a rendszer magyarországi eleme, a nagymarosi vízlépcső ener­getikailag egységet alkot. A vízlépcsőrendszer létesítmé­nyei 4000 hektárnyi területet foglalnak el, ugyanakkor több ezer hektár időszakosan vízjárta terület válik mező­gazdaságilag rendszeresen művelhetővé. A vízi erőművekkel, termelt villamos energia fele, évente 1,8 milliárd kW óra illeti meg hazánkat, ami évi 650—700 ezer tonna tüzelőolaj értéké­nek felel meg. VILLAMOS ENERGIA ÉS HAJÓZÁS Az sem lebecsülendő, hogy az úgynevezett teljesítmériyhj- ányos időben 440 megawattos kapacitás áll majd villamos- energia-rendszerünk rendel­kezésére. A kialakuló — Po- zsonvig egységes — hajóút távlati követelményeket is kielégít. Megszűnnek a jelen­leg még gyakori forgalmi kor­látozások, lehetővé válik az éiiel-nappali hajózás, s az is előny, hogy a nagyobb víz­mélység révén több áruval terhelhetik az uszályokat. A vízi szállítás a környezetet legkevésbé terhelő közlekedé­si forma, energiaigénye 30-— 50 százalékkal kevesebb, mint a többi közlekedési ágazaté. Ha meggondoljuk, . hogy egyetlen uszálv 42 vontató nélküli kamiont képes elszál­lítani, könnyen kiszámítható az új vízivonal komoly nye­resége. A beruházáshoz kapcsolód­va megépülő infrastrukturális létesítmények — többek kö­zött a Nagymaros—Visegrád közötti közúti híd, szennyvíz­tisztító művek, új csatornák, az árvizrrventesítés^ az útháló­zat bővítése és javítása köz­vetlenül az érintett terület ál­talános fejlesztését szolgálják. A szabályozott partvonalak kialakítása, a környezeti fel­tételeket javító és a település- fejlesztést is elősegítő feltöl­tések, a megnövekedett vízte­rületek nyújtotta lehetőségek és más kedvező fejlemények jótékony hatást gyakorolnak a térségben lakók életvitelére. Árvízvédelmi biztonság A vízlépcsőrendszer meg­nyugtatóan növeli az árvíz- védelmi biztonságot is. Árvi­zek idején megszűnik a duz­zasztás, így a Duná-meder biztonságosan elszállítja a megnövekedett vízmennyisé­get. A magas vízállás esetén szünetelő duzzasztás garan­tálja, hogy még nagy károkat okozó földrengés sem idézhet eiő olyan helyzetet, amely ve­szélyes vízáradatot indíthatna el. A nagymarosi vízlépcső folyamatosan bocsátja le a vizet, aminek következtében a Duna vízjárása és a fővárost ellátó kutak vízadó képessége azonos lesz. a megszokottal. A kormány megfelelő szer­vei igen nagy gondossággal vizsgálják, ellenőrzik a víz­lépcsőrendszer megvalósításá­nak minden mozzanatát. A gazdaságossági tényezők ma­radéktalan érvényesítésével egvütt különösen nagy figyel­met fordítanak arra. hogy az egves műtárgyak harmoniku­san illeszkedjenek a környe­zetbe. Sok változatból, pályá­zati művekből választják ki a tájhoz, leginkább alkalmazko­dó megoldásokat hogy a Du­na e szép szakasza még több élményt, hasznot, nyújtson az itt élő és az ide látogató em­bereknek. 6. R. Of nyelven beszél Angela Davisnek is dolgozott az üvegfúvó ,,Szíves megemlékezésül Guszti bácsi munkatársam­nak, az együtt elkészített sok szép alkotás emlékére.” Szabó Erzsébet, 1981. január 17. A fenti dedikáció Szabó Ér- zsebet: Kézigyártású finom üvegek című könyvében ta­lálható, amelyet a Műszaki Könyvkiadó adott ki 1980-ban. A szerző Horváth Ágoston­nak, a salgótarjáni öblös- üveggyár nyugalmazott üveg­fúvójának ajánlotta. A köny­vében is ír a népszerű Gusz­ti bácsiról, aki immár 74 éves és barátai Cousteau kapi­tányként emlegetik. Fehér sap­kája, szikár termete, hosszú szipkája miatt. Az elmélet és gyakorlat em­berének találkozásából gyü­mölcsöző kapcsolat alakult ki. Szabó Erzsébet Munkácsy- díjas, világhírű üvegtervező művész. Csehszlovákiában és az NSZK-ban tanult, 30 éve önálló tervező és kivitelező üvegművész. — Szabó Erzsivel évtizedek­kel ezelőtt munkaidő után kezdtünk együtt dolgozni. Először a fazekaskemencén, később a kádon. Telefonon manapság is tartjuk a kap­csolatot. Tudásomat nemcsak neki, de a fiataloknak is igye­keztem átadni. A szakmun­kásképző intézetben 18 üveg­fúvó, 68 üvégfestö és 8 csi­szoló került ki a kezem alól. Mindig a minőségi munkára igyekeztem ösztönözni őket. Azt magyaráztam, hogy az üvegkészítéshez nemcsak kéz, hanem fej is kell. Üvegből készített vázái, ha­lai, kosarai, kutyái, szarvasai, repülőgépei, széles körben népszerűek. Egyik üvegtár­gyát Fónay Márta színmű­vésznőnek ajándékozta, amiért tíz darab színházi tiszteletje­gyet kapott. Termékeiből ju­tott Latabár Kálmánnak, a fe­lejthetetlen komikusnak, Al­bert Flóriánnak, az arany- labdás labdarúgónak, kapott vázát Adrian Nyikotajev űr­hajós és Angela Davis, az amerikai néger polgárjogi harcos, filozófus is. — Hogyan kezdődött? A Zemplén megyei Háromhuta faluban születtem 1911. szep­tember 2-án. Tizen voltunk testvérek, hat fiú és négy leány. Mind .a hat fiú üve­gesszakmát tanult. Három­éves voltam, amikor édesapám üvegfúvóként a mai Romá­niában, a Vaskapu közelében, fekvő Dalboseti üveggyárba került. Én pap akartam len­ni, de volt egy bökkenő. Nem nőtt ki a szakállam és enél- kül nem mehettem papnevel­débe. Hétéves koromban már az üveggyárban voltam for­matartó. Ezért is végeztem nyolc év alatt csak két osz­tályt. Ugyanis 11 évesen már bankafújóként járultam hoz­zá a család fenntartásához. Már 15 évesen második segéd lettem,, egy év múlva pedig első segéd. Napi 9 órát dol­goztunk. Lámpákat, pohara­kat, betőttesüvegeket készí­tettünk. Régen rendszeres volt, hogy a fiatal szakemberek valcolni — világot látni, a szakmát minél jobban megtanulni — indultak. Nem tett másként Horváth Ágoston sem. Járt Németországban, Romániában, Magyarországon, Bulgáriában, Jugoszláviában és Csehszlo­vákiában. — A romániai Pioestibe 1940-ben tértem vissza. Ma­gyar születésű vagyok, de 40 éves koromig egy szót sem tudtam magyarul. A második világháború alatt 1942-ben áttelepítettek bennünket Ma­gyarországra. Nem hoztam én semmit magammal, csak a szerszámaimat, szerencsére azt nem vették el tőlünk. Toko­don kötöttünk ki. természete­sen az üveggyárban. Hét hó­napig dolgoztunk ott. aztán verekedésbe keveredtem, és kirúgtak bennünket. Az volt a helyzet, hogy adtam két po­font a főművezetőnek, mert ő akart előbb megütni. A csendőrök bevittek, de csak kihallgattak. Akkor kaptam úiabb ajánlatot Parádsasvár- ról, Sajószentpéterről és Sal­gótarjánból. E városban több rokonom és barátom is élt. Fülöo Mihály fogadott be 1942-ben újaknaí lakásába, al­bérletbe. Amikor 1944 decemberében a front Salgótarjánhoz ért, újabb szerepkörben mutatko­zott be a ma is fürge mozgású, üvegfúvó. Tolmács lett. Ugyan­is kitűnően beszél oroszul, né­metül, csehül, románul és egyre jobban magyarul. — Az orosz városparancs­nok szívébe gyorsan belop­tam magam. Megkért bennün­ket, hogy csináljunk tízezer darab üvegkulacsot. Beindí­tottuk a IV-es kemencét es teljesítettük a kérést. Voltak ott cifrább dolgok is. Akár hiszi akár nem, az öblös­üveggyárban ablaküveget is csináltunk. Sok volt a törött ablak, viszont a zagyvapálfal- vai táblaüveggyár gépeit a nyilasok és németek leszerel­ték, öt vagonban Németor­szág felé irányították. Horváth Ágoston 1968 óta nyugdíjas. Szókimondó, ge­rinces embernek vallja ma­gát. Jó az egészsége, soha nem panaszkodott, még 74 évesen is naponta 15 kilométert gya­logol. Barátai élnek Zagyva­rónán. oda is gyalog jár ki a városközponti bérházból. Mo­gyorófa szipkájával naponta 50 darab Munkás cigarettát szív el a sovány, de fürge, mindössze 53 kiló, egykori üvegfúvó. — Ügy szoktam mondanij ha meghalok, ne szóljatok hozzám. Szereti az egészséges élet­módot, kikapcsolódást. Im­már hat esztendeje 600 négy­szögöl kertet bérel a Brezi- nán. Szépen beültetve, pom­pás alma-, körte-, szilvafák, szőlősorok, zöldség mindenütt. — Az a helyzet, hogy sze­retünk kertészkedni. De álla­tokkal is szívesen foglalko­zunk. Van vagy félszáz nyu- lam, két kutyám, egy macs­kám. Nincs is egér az egész telken. Az üvegkészítéssel már nem foglalkozik. A gyárról sem beszél szívesen. — Elég volt — mondja be­fejezésül egy vén diófa ár­nyékában. Rozgonyi István DelatHatatlan lehetőségek Hazai fejlesztésű speciális folyadékkristály Űj, speciális folyadékkris­tály-család kialakításán dol­goznak a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársai. A mintegy öt éve tartó kuta­tások eredményeként az In­tézetben ma már rendélkez- nek olyan — világviszonylat­ban is a legkorszerűbbek kö­zé tartozó — úgynevezett gyors folyadékkristállyal, amelyet az elképzelések sze­rint többek között a személyi számítógépek kijelzőrend­szeréhez. vagy például a té­véképernyők korszerűsítésé­hez lehet majd alkalmazni. A folyadékkristály a het­venes években terjedt el szerte a világon, többek között a különböző műszerek kijelző, tábláinak anyagaként, avagy — a legközismertebb példa — a kvarcórák időjeizőjekent. Ma már az itt alkalmazóit folyadékkristályok számtalan fajtája létezik, többségük a nemzetközi kereskedelemben is széles választékban kapha­tó. Az utóbbi években ugyan­akkor felmerült az igény e kristályok olyan speciális vál­tozatai iránt, amelyek a sze­mélyi számítógéphez kapcsolt tévéképernyő helyett folva- dékkrístáiyos monitorok (ki­jelzők) kialakítását is lehető­vé teszik. A hagyományos folyadék- kristályok e célra már nem felelnek meg, mert túlságo­san iassúak: a képalkotásnak az a sebessége, ami például egy karóra számlapjánál még megfelelő, egy sok informá­ciót gyorsan közlő számító­gép-kijelzőnél már nem ele­gendő. A KFKI szakemberei által kifejlesztett új, gyors folyadékkristálynak az úgy­nevezett kapcsolási ideje a hagyományos anyagénak alig ezredrésze: a korábbi 150 ezred másodperc helyett csu­pán 0,1. Emellett lényegesen jobb az anyag belső rende­zettsége is, s ezért sokkal tisztább, kontrasztosabb ké­nét nyújt. • Közel hatmillió forint takarékbetét állománya van az etesi lakóknak. A helybeli takarék­szövetkezetben 300 takarékoskodó lakos pénzét kezeli Bartha Pálné és Oraveez Nándor- né A gépkoesi nyereménybetet és a takaréklevél mellett kedvelt a fiatalok körében a* ifjúsági takarékbetét is. _ — Rigó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents