Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
Egy évtized gyümölcse Kollektív kitüntetés a népművelők napján Táncosok Kuncognak, viháncolnak, nem figyelnek. Fáradtak már. Este kilenc felé jár, s hetek óta feszített tempóban folyik a munka. Egyszer csak kemény férfihang csattan. Dörgedelmes szavakat visszhangoz a megyei művelődési központ üres nézőtere. — Elölről az egészet! — harsán a parancs. Erre teljes csend támad, majd csengő dal fakad, egy ütemre lépő lábak dobbanak, és szép tartású, fiatal nők vonulnak a színpadra. Megcsinálják hibátlanul a feladatot. Mint a profik. Utána hagyják, hogy megint eluralkodjék rajtuk a fáradtság. Tikkadtan roskad- mak a színpad poros deszkáira, hogy meghallgassák «z aktuális tudnivalókat Mli- x>Ár Páltól, a művészeti vezetőtől. Aztán vége a próbának. a Nógrád táncegyütt-s tagjai szétszélednek. Van, aki sétálva indul ha- «a, van aki a szécsényi buszhoz iparkodik. Vannak, akik gyerekkel a karjukon, vannak, akik párosával, kézenfogva. Akad, akinek zsong a feje a kimerültségtől, s akad, akinek jóleső bizsergést okoz a legközelebbi fellépés gondolata. És van, aki már egy évtizede él így. Tízéves a Nógrád táneegyü+tes. A hetvenes évek közepén fogalmazódott meg az elképzelés, kellene egy néptáncegyüttes ide, a Hild-díjas városba, mert bár Salgótarján kolóniái, szűk utcái nem voltak érdemesek a megőrzésre, létezik másfajta múlt. amit viszont menteni kell. A m<-- gye gazdag folklórját egy megyeszékhelyi, központi együttes hivatott továbbélteim. Apróhirdetésre alakult meg a Nógrád, cigányprímás muzsikájára tettéi meg az első tétova lépéseket. A hőskort Székely István és Braun Miklós neve fémjelzi. Övék az úttörők dicsősége. Az országos hírű sőt határokon kívüli sikerek azonban az új művészeti vezetők idején, a Mlinár házaspár munkába állása után születtek meg. S természetesen nem egyik napról a másikra. Oj műsor 1980-ban, a nívódíj a gyöngyösi fesztiválon; törökországbeli és szovjetunióbeli vendégszereplés 1981-ben;" a következő évben szólóién cosi és zenei díj Zalaegerszegen, portugáliai utazás; 1983-ban felépül a táncház, az együttes nagy sikerrel mutatkozik be az NSZK-beli Erlagenben; tavaly a Ki mit tud?-on az elődöntőig jutnak a Nógrád táncosai; Franciaországban szerepelnek, elhozzák az első díjat és az Aranyszőlő plakettet az észak-magyarországi néptáncfesztiválról, elnyerik a Kiváló együttes címet; pár hónapja Musztrai Zsuzsa Aranygyöngyös táncos. Ezek a statisztikai eredmények a sok-sok munkáról csak közvetve vallanak. — Amikor idejöttünk, és íá+vettük a nagy együttest, öt fiút és nyolc lánvt, hozzáláttunk az utánpótlás kiépítéséhez. Iskolákban, óvodákban fogtunk hozzá néptánctanításhoz — emlékezik visz- sza Mlinár Pál, miközben felesége a ruhák körül tesz- vesz. — Az utánpótlás-nevelés mostanra ért be. Annak, hogy mi • évente kétezer gyerekkel kerültünk kapcsolatba az oktatás során az a gyümölcse, hogy . márciusban könnyűszerrel meg tudtuk alakítani 0 Viganó gyerek- csoportot. S májusban már 25 perces színpadképes műsoruk volt. — Kívülről úgy tetszik, a Nógrád táncegyüttes nagyon jó közösség. — A táncnak kétségkívül közösségteremtő ereje van. Ez az egyik vonzóerőnk. Amikor még Békéscsabán elkezdtem tanítani, úgy hívtam táncolni a gyerekeket, hogy itt majd mozgáskultúrát tanulnak. De a jelentkezők túlnyomó többségének semmi baj nem volt a mozgásával. Ám a társasági életével annál több! A tánc egyik funkSzinpadon, közönség előtt eiója a párkapcsolatok elősegítése. Ez nálunk olyannyira érvényesül, hogy rajtunk kívül hat házaspár táncol a csoportban. De a kicsiknél is megfigyelhető, hogy Laci azért jár táncolni, mert °- ka is jár. Egy idő után már nincs is más lehetőség, mint csoporton belül keresni a partnert, hisz a hét négy délutánját leköti a próba, s ha a csapatnak kedve van, utána együtt marad. De a nagy együttes már ezen is túl van, hisz itt már családokról kell beszélnünk. Az együttesen belül kis közösségek alakultak: a családok összejárnak. — Miközben beszél. a művészeti vezető, két pici gyerekére is figyel, akik igen otthonosan mozognak a táncházban. — Olyan kapcsolatok szövődtek, hogy a tánctól függetlenül ők már nyugdíjaskorukig barátságban maradnak egymással. — Ebből kiderül, mit jelent az együt+es a tagoknak. Mit gondol, tóit jelent a megyenek, a városnak? — Azzal, hogy ez a táncház áll, letették voksukat mellettünk mindazok', akik érintettek, akiknek hivatásuk a Nógrád-dal való törődés. Biztosítják nekünk a feltételeket ahhoz, hogy országos színvonalú együttes lehessünk. A tizedik évforduló alkalmából, a népművelők napján tizenhét táncosunk kapott valamilyen kitüntetést, jutalmat... Az együttes augusztus 16- án tartott jubileumi bemutatót és rá egy hétre újabbat tart. Űj a műsor. Ebben a közönség láthat egy huszonnégy perces, öttételes palóc szvitet, amely az együttes saját gyűjtése. — Sok feltáró gyűjtést végeztünk a palóc tájon. Eredményét sok méternyi videofelvétel rögzíti. Ezt a munkát is hivatásának tekinti az együttes. Annál is inkább, mert a táncház egyben északmagyarországi módszertani központ. A begyűjtött anyag teljes feldolgozása később következik, mert amíg az ember táncolhat, addig táncol... Bár ezekben a napokban a jubileumi műsoron dolgozik az együttes, a gála után sem maradnak feladat nélkül. Az Arany III. minősítésű együttes a Pesti Vigadóban lép fel szeptember 16- án. hogy megcélozza a legmagasabb minősítést, az Arany I-et. Ennek feltételei — kétrészes műsor, önálló kísérő zenekar, saját ruhatár, utánpótláscsoportok, zavartalan működés — adottak, már csak a művészi színvonal tekintetében kell kielégíteni a minősítő zsűri igényeit. Jó formaidőzítést, sok sikert kívánunk hozzá a tíz- esztendős Nógrád táncegyüttesnek ! Veszprémi Erzsébet 10 NÓGRÁD - IVÜ5. Süojjstíus 18, vasárnap Mindennapi szerelmük: SZERENCSÉRE AZ ÜNNEPEK sem uniformizáltál:. Vannak diadalmas, és vannak csendes megemlékezéseink. Az utóbbiak közé tartozott, a salgótarjáni November 7. Filmszínház megnyitásának tavaszi tízéves jubileuma — az új épületé. A mozi kollektívája elsősorba- munkával ünnepelt: április elejére esett az évforduló, egy hónap múlva pedig már a hárommilio- modik nézőjüket jegyezhették be a naplóba. Az első teljes évben — 1976-ban — majdnem 277 ezren fordultak meg az építészeti szempontból is . lenyűgöző, impozáns épületben. Míg tavaly 333 330 nézőről szól a statisztika. És egy számot még érdemes lejegyeznünk: e hónap közepéig 224 686 néző váltott jegyet az előadásokra. Ez a mozi 56.8 százalékos kihasználtságát jelenti, egyben 5,4 százalékos emelkedést a múlt évihez képest. — Nagyon örülünk az eredményeknek — mondja Kocsárdi Nándor, a November 7. Filmszínház üzemvezetője, aki a dekoratőrszakmát cserélte fel tizenegy esztendeje a moziéval, s nyolc éve áll megyénk legnagyobb mozija élén. Örömüket ter- | mészetesnek érezzük. hiszen I áz idei év legnagyobb pénzügyi sikereinek közvetlen „árnyékában” beszélgetünk. Az Aranyeső Yuccában című Búd Spencer-filmet három hétig vetítették, s a legtöbb nézője volt. Míg Steven Spielberg a Cápa című horrorja előadásonként vonzotta a legtöbbeket: erős háromnegyed ház lett minden alkalommal. S olyan árbevétel, amilyen még nem fordult elő a mozi történetében: több mint 602 ezer forint. Persze nem csak a sikerek érdekesek, kíváncsiak va- | gyünk hátterükre is. Nagyon jó a filmmegjelenés. 1 Sok vonzó kaland- és úgy- ] nevezett sikerfilmet muta- j tunk be — elemzi a helyze- J tét az üzemvezető. — S megmeri a vállalat csinálni azt, hogy ezeket hosszabb időre I osztja be. Tavaly már egy- j két produkciót két hétig is vetítettünk, idén pedig a három hét is beugrott. Persze minden látszat ellenére a műsorpolitikánkra nem lehet ráfogni, hogy egyoldalú: a komoly, politikai és művészi szempontból értékes filmek is megtalálhatók műsorunkon. Például félházzal vetítettük Szabó István Redl ezredesét, Kovács András A vörös grófnőjét, s mindez sikernek számít. Jól állunk a szovjet filmek nézettségével. Természetesen ehhez külön szervezésre van szükség, de ezt még azok is megteszik, akiknek nem munkaköri kötelességük. Mert bizonyos anyagi érdekeltségük is fűződik hozzá, ám sokkal fontosabb: mert szeretik a mozit, szeretik a munkájukat. Tizenhármán — jegyszedők, pénztárosok stb. — dolgoznak főállásban, hárman nyugdíjasként, ketten mellékfoglalkozásban. összeforrott, egységes kollektíva. Koperla Tiborné még a régi November 7-ben kezdett, 1952-ben. Jegykezelő és filmszállító. — EZ VOLT AZ ELSŐ munkahelyem, és remélem, hogy ez is marad — vallja őszintén. — Néliány hónap múlva nyugdíjba megyek. — Mivel magyarázza a mozihoz való hűségét? — Nagyon megszerettem ezt csinálni, sohasem kívánkoztam el Szeretem a filmeket, és örülök, ha a nézők elégedetten távoznak. Aztán a délelőttök mindig szabadok voltak, el lehetett látni a családot. Igaz, az esték foglaltak, de hát így szoktam • A mozi dolgozói minden filmet megnéznek: hivatalból és érdeklődésből. — Minden filmben van valami érdekesség — tartja Budai Jánosné pénztáros, aki 34 éve munkálkodik a moziszakmában, s abból 24 évet ennél a mozinál töltött. — Aztán csak úgy tudom meggyőzően ajánlani a filmet, ha magam is láttam... Nagyon megszoktam ezt a munkát. A jövő év elején nyugdíjba megyek, hiányozni fog. A két asszony végül arról beszél, hogy — igény és lehetőség szerint — nyugdíj után is szívesen dolgoznának a moziban. Ez már valóban igazi szerelem. — Az a legrosszabb, ha egy-egy filmré nem iönnek az emberek. S volt — és bizonyára lesz is még — ilyen. Legtöbbször a film '„hibájából", de más okból is. Kocsárdi Nándor a nehéz időszakokat eleveníti fel: — A technika néha megtréfálja az embert, ami bosz> szúságot okoz a nézőnek. Aztán egy időben sokáig bajunk volt a fűtéssel. Hála a.., — lekopogja — tavaly __ ót* nincs fűtési gondunk. Előfordult, hogy hetekig beázott a nézőtér. Néhány széksor any- nyira elázott, hogy ®da “1 sem adhattunk jegyet Ráadásul fóliát kellett kifeszítenünk, hogy a víz ne csorogjon a nézők nyakába. Egyébként a tízesztendős épület felújítása már elkezdődött. Kezdték a munkát az elektromos hálózat kijavításával, folytatják a vízhálózatéval. — Nézőink döntő többsége szereti, magáénak érzi a mozit. Vigyáz rá.... A mozi szolgáltatóegység. Büféje rendszeresen működik. Nyár elejétől videotéka nyílt — kazetták kölcsönzésére filmes könyvek, kiadványok árusítására. Időbe és erőfeszítésbe telne összeszámolni, milyen társadalmi akciókhoz, mozgalmakhoz csatlakoznak. hányféle különvetftést tartanak. az óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig. Az eredményességtől — azokon kívül, amit a mozi dolgozói elmondtak — ez a változatosság, kínálat, kezdeményezőkészség sem elválasztható. — NEKÜNK EZ A LEGSZEBB pillanat, amikor dől hozzánk a közönség — jelenti ki az üzemvezető. — S amikor mindenütt arról cikkeznek. hogv csökken a mozik látogatottsága. nálunk emelkedik.. Jó helyre került a Szocialista Kultúráért egyik kitüntetése. A November 7. Filmszínház kollektívája becsű-' lettel megdolgozott érte S. U 1 Számítástechnika az iskolákban Negyvenkét esztendős egyetemi adjunktus ismerősöm személyi számítógépet vásárolt magának. Tudván, hogy nyelvész, és szótárkészítéssel is foglalkozik, azt hittem e munkájához hasznosítja. A gép valóban komoly segítség lehet a szótárírásban is, de a tanár úr nem elsődlegesen ezért szerezte be az egyáltalán nem olcsó masinát: — Valójában leendő tanítványaim számára vettem, akik majd négy-öt év múlva kerülnek be az egyetemre, és akik már ismerik a számító- ; gépet, sőt használni is tudják — mondta. — Egyszerűen lehetetlenné válik a munka, ha nem tudok velük lépést tartani. Az általános műveltség része Nyilvánvaló: a közeljövőben még nem engedheti magá- nak minden oktató, hogy saját számítógépet vegyen — nincs is erre szükség —, ami azonban a vásárlás célját illeti, az nyilvánvalóan helyes. Az Országos Pedagógiai Intézet vitaanyagában olvashatjuk: „...a számítás- technikai alapműveltség az általános műveltség szerves része”. Magyarán: a számítógép és a számítástechnika diadalmasan és visszavonhatatlanul bevonult az iskolába, mert a jövő felnőttje aligha lehet meg i a számítástechnikai ismeretek minimuma nélkül. Legalább ‘ olyan szinten kell majd értenie a számítógép kezeléséhez, mint ma a hang- vagy a , képmagnóéhoz. Váljék általánossá! Teljesen szükséges és reá- lis tehát a művelődési kormányzat, célkitűzése: ,,1390- ig a középfokú oktatási intézményekben váljék általánossá a számítástechnikai alapismeretekre való felkészítés Ehhez a célhoz már megtettük az első lépeseket. Talán furcsa is, ha leírjuk: nálunk a számítástechnikai oktatás kezdetei a hatvanos évekbe nyúlnak vissza. Akkor kezdődött meg — a szakoktatásban — a kísérleti jellegű képzés. Például: 1966-ban már speciális ügyvitel-gépesítési és -szervezési osztály létesült. 1 Azóta persze már jóval előbbre tartunk. Minőségi változást jelentett, amikor az 1982—83-as tanév végén a gimnáziumok, a szakközépiskolák és az önálló igazgatású szakmunkásképző iskolák HT—1080. illetve ABC—80 típusú iskolai számítógépeket kaptak. Jelenleg az említett iskolákban összesen 1528 számítógép áll rendelkezésre, s az intézmények több mint harmadában 2—4 gép, tíz százalékában pedig ötnél is több működik, Az 1984—85-ös tanévben átlagosan 265 tanulóra jutott egy gép, s ez nemzetközi összehasonlításban sem megvetendő arány. A célt tekintve a gépek korszerűsége is megfelelő. Természetes azonban, hogv mind mennyiségi. mint minőségi szempontból a továbbfejlesztés a céL Szakkörök és táborok ^ A számítógép-ismeret, illetve a számítástechnika, alapjait ma lényegében a szakkörökben sajátítják el a tanulók. Szerte az országban másfél ezer kezdő és háromszázötven haladó szakkör működik, összesen 27 ezer résztvevővel, s növekszik a mikroelektronikai és számítástechnikai klubok száma is. A jövő útja azonban kétségtelenül az, hogy a számítástechnika oktatása szervesen beleépüljön a tanórák rendjébe. Mivel azonban az ötnapos tanítási hét egy-egy napján az óraszámok amúgyis túlságosan nagyok, arra nincs lehetőség, hogy a számítás- technika önálló tantárgy legyen. Éppen ezért a Művelődési Minisztérium tavaly november 30—i határidőre „az általános" műveltség részét képező számítástechnikai alapismereteknek a különböző közismereti és a megfelelő szakmai tantárgyak tanterveibe való, koncentrikus rendszerű, átfedések nélküli beépítésére” kért javaslatot. A javaslat elkészült, azt a pedagógusok és a számítás- technikai szakemberek megvitatták. s éppen napjainkban juttatják vissza az Országos Pedagógiai Intézethez, hogy a végleges dokumentumokat az 1985 86-os tanév' végiig kidolgozzák. Ezek alapjáp jövőre — felmenő rendszerben — valamennyi középfokú iskolában megkezdődhet a számítástechnikai alapismeretek oktatása. M. *. r Próba közben — figyel a művészeti vezető
