Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
Háta mögé parancsolt . a mester, nehogy eltanuljam a féltett szakmai fogásokat. Először merítőnek kerültem a salgótarjáni öblösüveggyárba. Néhány hét után az üvegcsiszolóikhoz helyeztek és rövidesen csoportban dolgozhattam. Egy-egy részműveletet hetekig csináltunk, csak egy héten egyszer engedhettük szabadjára fantáziánkat. ismerkedhettünk az üvegcsiszolás szépségeivel, már amennyire engedték. Mert a szakmai féltékenység akkor is, azóta is megvan ebben a szakmában ... Magamnak kellett ellesnem, eltanulnom, ellopnom mindent. De Glauber János üvegcsiszoló mesterre, aki nagy művésze volt szakmájának. mindig szeretettel emlékezek vissza — vallja Szirácsik Aladár üvegcsiszoló és tükörkészítő mester salgó- tarj áni műhelyében. Ma már kevesebbet dolgozik, mióta egy éve nyugdíjba ment. De nem dobta sutba szerszámait, amennyire szeme engedi felveszi a bőr kötényt és leül a csiszolókoronghoz. — Rakoncátlankodik a szemem. Szakmai betegség! Az ólomkristály művelése közben a lámpafény visszatükröződött a csillogó üvegről, a szemembe. Ezért kell már óvatosnak lenni. Tudja, gyönyörű szép szakma ez. Mégsincs utánpótlás. Messze vidéken egyedül művelem. Két tanulóm közül .az ügyesebbiknek fölajánlottam a szerszámokat és műhelyemet. Azt hiszi elfogadta? Nem kellett neki. Pedig én 31 évig megettem belőle, neki is megadta volna a kenyerét. Hiányzott belőle az igazi szakmaszeretet. Az a különleges érzés, amely még ma is hatalmába kerít, ha egy ólomkristály tömböt veszek kézbe megművelésre. Mert az üvegcsiszoló is alakítja, formázza a nemes anyagot, mint szobrász a fát, vagy a követ. Fantáziáját,, ügyességét viszi- v-ési belé az üvegbe. Talán ezért is nincsen két egyformára csiszolt váza, tál. — Van-e valamiféle sorrend az üvegcsiszolásban? — Először az üvegre jelölés, majd a fő vonalak és véA tükör lebontása után, utolsó műveletként a eltávolítja a szennyeződést vizes vattával. gül az apró részletek kimunkálása a sorrend. S, hogy szép is szülessen ahhoz idő. szakmaszeretet, kézügyesség és alkotói fantázia kell. A kis házimúzeum szép darabjai, elismerő oklevelek a falon. Ólomkristály vázák itthon és külföldön hirdetik Szirácsik mester alkotó keze munkáját. Bent a műhelyben a csillogó vázák világában szerényen-csendesen húzódnak meg a falnak állítva szerény rokoniként a tükrök. Falitükörtől a visszapillantó tükörig különböző formákban és méretekben. — Legalább olyan régen foglalkozunk tükörkészítéssel, mint üvegcsiszolással. De a tükörkészítést még mindig titok veszi körül. Tizenkilenc vegyületből készül az anvaga. Miből -mennyi és milyen arányban? Ez „hétpecsétes” titok. Egy évig kísérleteztem. Sokat bosszankodtam, amikor kilónyi ezüst fuccsba ment. Kértem receptet ettől is, attól is. Amit ez nem mondott, elfelületéről Kép: bábéi mondta a másik. A végén csak rájöttem a dolog nyitjára és azóta inkább tőiem kérnek tanácsot mások. Nézze e2t a nagyméretű fali tükröt, a négy sarkára virágmintát csiszoltam. Hogy hogyan készül a tükör? Először vasoxiddal zsírtalanítom a hordozóréteget, nagyon fontos a tisztaság. Ezután a felöntés következik azzal a bizonyos „hétpecsétes” anyaggal, majd a szárítás és a légtelenítés, végül lefestem a tükör hátlapját. Felsorolni nem nehéz, de cseppnyi pontossággal ’elkészíteni a csillogó anyagot nem könnyű munka — figyelmeztet Szirácsik Aladár. — Ugyanezt választaná élethivatásul, há újra kezdhetné? — Igen! Amikor 54-b’en az öblösbe kerültem — és akkor nagy szó volt odakerülni — választhattam: esztergályos, lakatos, vagy üvegcsiszoló akarok lenni? Én az utóbbit választottam. Ez volt az életem vágya, hogy alkothassak! —szgys— Kultúrára szánt forintok Vannak véletlenek! Az is, bogy éppen két olyan terme. lőegység ajtaján kopogtam be a kultúrára szánt forintok sorsáról érdeklődni, amelyek nemcsak ebben a cikkben, hanem az életben is találkoznak egymással. Alkotmányunk ünnepén munkás- paraszt találkozókat szervez, nek rendszeresen. . Érsekvadkerten a Csehszlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezet központjának új épületéhez csatlakozik az ifjúsági ház és a könyvtár, szép építészeti összképet adva. — Kicsit jelképes is ez-... — jegyzem meg Pintér Ferenc elnöknek, amikor egy munkamegbeszélés és az aratási bejárás között időt szakít a beszélgetésre. — Jelképnél jóval több! — mondja határozottan és mindjárt bele is lendül a mondandóba. — Azzal, hogy megépült az az épületsor, melyet pénzzel, társadalmi munkával egyaránt támogattunk, nem lehet lezártnak tekinteni az ..ügyet”. A gazdaság csak akkor létezhet, fejlődhet, ha fel- készülten várja a technológia- váltást. ha tud alkalmazkodni a műszaki változásokhoz. Ehhez pedig minden szinten képzett, értelmes emberekre van szükség. Nem elég, hogy harmincnál több a diplomásunk, gondolnunk ken a drága gépeken dolgozók tudásának fejlesztésére is. Ezért, folyamatosak a beiskolázások. Dejtár és Patak határa is Tde tartozik. A téesz tervében 200—220 milliós termelési érték és 14 millió forint nyereség szerepel. Pintér Ferenc egyszerre higgadt és lelkes, amikor a közművelődésről, a kultúráról beszél. Reális képet ad arról: van egy négyezer lélekszám fölötti település, amelynek élete összefonódik a szövetkezetével. Ezért nem szűkíthetik le üzemire a művelődést. De nem ez az egyedüli gazdasági egység itt. Az erők koncentrálásával meg többre mennek. Együtt kell tehát munkálkodni a FORCON-nal, az építőipari szövetkezettel, az áfésszel, a takarékszövetkezettel, és közösen segíteni a -MaflSäüsot a közművelődés erősítésében. Az első fél évben 90 ezer forint fölött volt a téesz kulturális kiadása, tavaly a 200 ezret meghaladta. Alkalmaznak egy oktatási-közművelődési előadót. Ha kell, járművet adnak, aztán sok előadás költségét is ők állják. Amikor szenvedélyesebbé válik a szava, azt fejtegeti, mit is ért kultúrán, művelődésen. Haragszik azokra, akik iskolai módszerekkel, intézményes formákkal ..tudják le” a köz művelődését. Benne kell élni a közösségben, megismerni az emberek igényeit, életmódját, mindennapos életét. Nem arról van szó, hogy az ízlés formálásában, az igények alakításában megragadjanak a mánál, de valós érdeklődésre és érdekekre lehet 'csak építeni. Sorolja, mire gondol: a kertgazdálkodáshoz, a háztájihoz ma már sok ismeret szükséges — e témákból kell a legtöbb előadás. Az egészséges életmódhoz szorosan hozzátartozik a testkultúra, a mozgás, az egészségügyi ' tájékozottság. A gazdaságnak üzemorvosa. nővére van. Az épület mellett alakulóban van egy sportpálya, ott teniszezni is lehet majd. Öltözőre nem futja, de a központ földszintjén levő zuhanyozót alkalmanként használhatják a sportbarátok. A kultúrára szánt forintok tehát "könyvekre. kirándulásokra, cserelátogatásokra, tanfolyamokra, színházi túrákra, sportra mennek. S ami mégis a legtöbbet éri: mögöttük ott az akarat a vidéken élés minőségének javítására. ☆ Balassagyarmat, kábelgyár. Imre István, a személyzeti és szociális osztály vezetője, elmondja, egy főre 700 forint szociális-kulturális alap jut évente; 680—700 ; dolgozójuk van. Mivel az oktatást is ebből fedezik (körülbelül 200 ezer forintot tesz ' ki), nem mondható nagynak ez az ösz- szeg. de igyekeznek jól felhasználni. Itt csak üzemen belüli célokra megy a pénz. A kulturális intézmények struktúrája — úgy, ahogy — adott Balassagyarmaton, a bejárók pedig lakóhelyükön töltik szabad idejük döntő részét. Nagyon kevés lenne ez a keret — hiszen ebből kap a KISZ, ebből támogatják a gyár NB II-es kézilabdacsapatát, a tömegsportot is —, ha nem egészítenék ki más források. A brigádkirándulásokat, országjáró túrákat a munkás- szállításra fordított 2,5 millióból finanszírozzák, emel6 NÖGRÁD - 1985. augusztus 18., vasárnap A Becsületes dolgozók véleménye érvényesül A közös siker eredője Újsághír: „A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter odaítélte a MÉM termelési nagydíjail ... Az észak-ma- gvarországi tájkörzetben a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kapta meg.” ☆ A rangos kitüntetés ünnepélyes átvétele már megtörtént. Részese a szövetkezet mindazon tagja, akik nem riadtak vissza a sokasodó tennivalók elvégzésétől, vállalták a hosszú, nehéz éveken át tartó kiemelkedő munkát elismerő, azzal járó követelmények teljesítését. E rangos nagydíj mögött a Kiváló termelőszövetkezet cím háromszori elnyerése húzódik meg. Vajon a jogos öröm perceiben, óráiban visszapillantva a megtett útra, kiből, milyen érzést vált ki az elismerés, miben látja a közös siker eredőit. ☆ — Fogatos voltam, utána kerültem a keverőüzembe — indítja gondolatait Sztéri István. — Az eredményeket én elsősorban az első számú vezetők előretekintő, következetes, határozott munkájának tulajdonítom. Jó dolognak tartom, hogy döntéseik előtt kérik a dolgozók véleményét. Ha azok a közösség jayát szolgálják, akkor hasznosítják. Nem sajnálják az időt a velük való beszélgetésre. Régebben szóvá tettem, hogy munkatársaim szerint is ésszerűbben kellene megszervezni az alkalmazottak munkáját. Észrevételemnek volt foganatja, a végrehajtás már folyamatban van. Mind a vezetőség tagja, döntéseink visszhangjáról tájékoztatom a vezetőség többi tagjait. Azt viszont elmondhatom, hogy mi is kezdetben tartózkodunk az újtól. Ilyenkor egyszer így zárulnak gondolataink: jónak kell annak lenni, máskor meg: majd meglátjuk. — Mi az, ami ösztönzőleg hat a munkakedvre? — Hogy a vezetők nagyon ügyelnek a jól dolgozók, erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Kimondom: nem szeretik a hanyag, lusta embereket. lett vannak olyan rendezvények, amelyeket anyagilag a központ támogat. Kiegészülnek a lehetőségek a szakszervezet kulturális célra szánt forintjaival is. Erről Papp Tamásné közművelődési-oktatási előadó számol be. — Tavaly 26 300 forint voR, az idei 29 800 forint. Ebből a nőnap, anyák napja, gyermeknap mellett — mindegyikhez általában műsort is szervezünk — a letéti könyvtárért fizetünk, a TIT-előadások. tanfolyamok költségeit áll- juk. Aztán író-olvasó találkozókat szervezünk. Legutóbb Jobbágy Károly járt itt, nálunk kapta meg a várostól a felszabadulásunk negyvenedik évfordulójára alapított emlékplakettet. Ember Csabáék kórusa szép műsorral tette ünnepivé az alkalmat. Nem minden program kerül feltétlenül pénzbe. . . A kiállításokat összekötjük mindig valami más rendezvénnyel: a salgótarjáni Bolyai Gimnázium Der- kovits-galériájának anyagát Czinke Ferenc grafikusművész mutatta be. vele művész- közönség találkozót rendeztünk. Nagy sikere volt id. Szabó István szobrainak. Igény, egy kis lelkesedés és szervezés kell a vetélkedőhöz, a kirándulások, a sportnapok összehozásához, a budapesti színházlátogatásokhoz. Ezt az érdeklődést szeretnénk tovább erősíteni. •fr Eltérő tennivalók. eltérő lehetőségek. Ám mind a mezőgazdasági, mind az ipari üzemekben egyre jobban meg kell nézni, mire adják kj . a pénzt. Csak akkor hozhat hasznot a látszólag haszontalanra — kultúrára — költött minden egyes forint. G. Kiss Magdolna A szövetkezet az ország egyik legnagyobb szarvasmarhatartó gazdasága. — Korábban szocialista brigádvezető voltam. most pedig raktáros vagyok — mondja Sztrehó Lászióné. — Az asszonyok nagyon szeretnek itt dolgozni, annak ellenere, hogy a követelmények szigorúak. De azt is látják, hogy csak az boldogul, aki szereti, tisztességesen és becsületesen elvégzi munkáját. Nálunk jó a hangulat. Megoldásra váró gond most is van, bizonyára továbbra is lesz, mert ez a fejlődéssel jár együtt. Nekem a nyílt, őszinte légkör is tetszik. Ez jellemzi a vezetők és dolgozók kapcsolatát. Igen, én is szóvá tettem, kifogásoltam egy-két dolgot, de soha sem tapasztaltam, hogy rossznéven vették volna tőlem. Ha viszont nincs igazam, vagy igazunk, akkor azt is megmondják. Igaz, hogy a szigorúságuk egyeseknek nem tetszik, de ezzel együtt igen emberségesek. Talán furcsának tűnik, amit mondok, de így van: szeretjük vezetőinket. Mit kérnék tőlük? — ismétli a kérdést. Azt, hogy még több munkalehetőséget biztosítsanak az asszonyoknak. ir — Hirtelenjében nem köny_ nyű elmondani, felsorolni, miben látom a termelési nagydíj elnyerésének okatt, mert igen sok dolog jöhet szóba, s mindezek fontos láncszemet alkotnak a folyamatban. Ezért csak aÉ leglényegesebbről szólnék. Nekem az tetszik, hogy a vezetésnek van határozott célkitűzése, amelyeket a vezetőség tagjaival és a dolgozókkal együtt megtárgyal. Az okos, jó „elképzeléseket mindig kérik és szívesen veszik, a jogos kritikai megnyilvánulásokat pedig elismerik, ha szükséges, akkor intézkednek. A dolgozók többsége egyetért a nagyobb köve élményekkel, mert tudja, csak így tudunk előbbre jutni. Vezetőink tevékenységét a kezdeményezés is jeliemzi. Keresik azokat az új dolgokat — gondolok itt az ipari tevékenységre — amelyek a tagság javát szolgálják. S ami még nekem nagyon tetszik, az a magatar. tásuk. Szerények, nem el- bizakodottak — vélekedik Sárközi Béla, a gépműhely lakatosa, aki 1966-tól tagja a szövetkezetnek. ☆- Nálunk a becsületes dolgozók hangja, véleménye érvényesül — folytatta az előbbieket nem sokkal később Pintér Győzőné. a 32 tagú Palóc nevet viselő, bronzkoszorúval kitüntetett növénytermesztő szocialista brigád vezetője. — Ez nem mindenkinek tetszik, de akiket illet, tudomásul veszik. Én. mint a vezetőség tagja üléseinken hozott döntésekről. állásfoglalásról tájékoztatom az asszonyokat. Ilyenkor általában a miért így, és miért nem másképpen kérdésre kell válaszolnom. Van aki hamarabb, van aki nehezebben érti -meg a döntések lényegét. amelyek termelő- szövetkezetünk fejlődését szolgálják. Ebben az esetben sem csinálok mást, csak azt, amit magam is tapasztalok. Ugyanis vezetőink döntéseik okait velünk is megbeszélik, indokolják, s a végrehajtáshoz kérik a mi és a tagság cselekvő támogatását. V Szinpatikus, kedves, közvetlen fiatalasszony benyomását kelti Kovácsné Molnár Katalin. a tejhasznú szarvasmarha- telep műszakvezetője. Vezető beosztásba történt kinevezéskor. sőt még utána is akadtak olyanok, akik a „te akarsz nekünk parancsolni”, furcsa magatartás jegyében akarták elodázni mulasztásukat. Kati, férjének és születnék segítségével hamar magára talált, és ma már mindenki tudomásul veszi, hogy ő itt a felelős vezető. — Az évről évre javuló eredmények önmagukért beszélnek — summázza véleményét, maid hozzáfűzi: — Az első számú vezetők fel- készültsége jó. A kockázatvállalásban is addig mennek el. amíg az értelmes. eredményeket garantál. Elnökünk és helyettese naprakészen ismeri a mi munkánkat. A telepen dolgozók beavatják őket magánéletükbe is, ami szerintem a nagyfokú bizalom jele: Határozottak, megfontoltak, s-zavuknak súlya van. •ir Végül érdemes idézni dr. Hütter Csaba Állami-díjas szövetkezeti elnök gondolataiból. az egyik legjellemzőbbet: — A rendkívüli magas és megtisztelő elismerésnek mindannyian részesei vsgvunk. Munkánk során igyekeztünk távottartani magunktól az ön- hitséget, a beképzeltséget, az e’biza ködöt tságot. a gőgösséget. Aki boldogulni akar, az tesz is érte. akinek jövője van. az alkotó módon, értelmesen és folyamatosan cselekszik. Ami pedig a vezetők módszerét illeti: a puhánv irányítás anarchiát szül. a kapitánykodó pedig taszít. Venesz Károly Az ipari tevékenységből származó bevétel a múlt évben meghaladta a félmilliárd forintot. Az előállított termékek közül kiemelkedik a magasabb munkakultúrát megtestesítő — a képen látható — csomagológép-gyártás.
