Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
Szünetben, az országgyűlési terem folyosóján Tanácskoznak a honatyák „Alkotmány l." — ezt a jeligét viselte 1883-ban Steindl Imre munkája, amelyet az új Országház építésére kiírt pályázatra adott be. A bizottság húsz szavazata közül tizenkilencet Steindl Imre terve kapott meg, övé lett a megbízás, s a miniszterelnök 1884. március 13-án benyújtotta az „állandó országház építési tervének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról" szóló 19. törvénycikkelyt. Már 1843-ban. a pozsonyi országgyűlésen tárgyaltak arról, hogy állandó új otthont kellene építeni, az. 1848—49-es szabadságharc után azonban szó sem lehetett arról, hogy a nemzeti függetlenséget jelző nemzetgyűlés házának építéséhez hozzáfogjanak. A ki- es"ezés után. a honfoglalás közelgő ezredik évfordulója előtt aztán 1880-ban az országgyűlés törvénybe iktatta: ..Az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó Országháznak a főváros ötödik kerületében lévő Tömő-téren építése elrendeltetik." Az alsóház ekkor az Ybl Miklós által 1865- től 1866-ig építtetett házban dolgozott, a felsőház a Nemzeti Múzeumban ülésezett. A munka körülményeiről pedig fgy fr Mikszáth Kálmán: „ha esős idő van odakünn. a buf- fetbe bersorog... Mikor a Sándor utcában sebesen hajt valamelyik fiákker. megreng Péchv (elnök) ala*t a kathed- ra. az ablakok rezegnek az évűiéiben. s e bolthajtásról hullani kezd a vakolat..." Az új Országház történetének jeles évfordulója közeleg, 1985. október 12- én lesz száz esztendeje, hogy az építkezésnél megtették az első kapavágást. Az építési idő sokkal hosszabb volt. mint azt a tervező és az építőbizottság előre láthatta: 1885 októberétől 1904 nyaráig tartott, bár 1902- az épület készen állt, ezután a falfestményeken dolgoztak. S a végeredmény? Európa első teljesen légkondicionált épületéről az avatáskor eat írták: „A magyar műszaki tudomány diadala és mintául szolgálhat a külföldnek." A vállalkozás méreteiről mindennél többet elárulnak a számok. Az épület teljes kiterjedésében 2—4 méter vastag beton alapon nvugszik. összterülete 17 745.45 négyzetméter. Legnagyobb szélessége 118 mé‘er. hosszúsága 268 méter. Tíz udvar tagolja, huszonkilenc lépcső vezet fel az emeletre. A nemzetközi hajósvélemény pedig így hangzik: a Dunán hajózó ember sehol sem kaphat ilyen építészeti látványosságot. Az Országház pazar megjelenése, pompája már a törvényjavaslat tárgyalásakor is szenvedélyes vitát korbácsolt. Orbán Balázs ellenzéki képviselő szerint: ....czifra ors zágházból akarja a kormány nyomorgatni a *nemzetet..." Onódv Géza képviselő pedig —. akinek felvidéki választói füvekből és levelekből sütött kenyeret küldtek — a maga szemével látta, hogy „a Ti- szavidék egyes községeiben a napszámos... gyökerekkel táplálkozva helyettesíti ebédjét." Az ország háza nem mindig szolgálta az országot, az új kor nyitányát jelentő felszabadulásnak kellett eljönnie ahhoz, hosv az Orszáeház a törvényalkotás szellemében is méltó legyen a nemzethez A Maevar Népköztársaság legfelsőbb állami szervei, — az Orszáagvűlés. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács — hozzák itt nagy jelentőségű döntéseiket. Az alkotmány szellemében, amelvnek 19. paragrafusa ezt mondia: ..A? Országgtiülés nnnknrnlia a népszuverenitásból folyó összes jonokat. biz- tosftia az ország alkotmányos rendiét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és teltételeit." „Alkotmányos rend” — mondia az Országgyűléssel kapcsolatban az alaptörvénv S ez a rend az úiat alkotó, d Igozó ember rendje. Pihen az elnöki csengő Kádár János, Németh Károly és Lázár György az új Országgyűlés alakuló ülésén A nógrádi képviselők élénk eszmecserét folytatnak a törvényalkotás szüneteiben is. Kulcsár József felvétedet AZ ORSZÁG HÁZA
