Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-16 / 192. szám
Áz időskorúakról Egészségi» táplálkozás - tanácsadó az OMÉK on Az egészséges táplálkozás népszerűsítésére a hét végén nyíló OMÉK-on az Országos Egészségnevelési Intézet is érdekes programot kínál. A bemutató elsősorban a helves táplálkozás általános szabályaival ismerteti meg a látogatókat. Orvosok és diétás- nővérek az étkezéssel kapcsolatos egyéni problémákra, kérdésekre is választ, adnak. A korszerű étrendbe sorolható élelmiszerek megismerését, kiválasztását külön bemutató segíti. Ez annál is fontosabb, mert a statisztika szerint Magyarországon minden harmadik lakos többkevesebb súlyfelesleggel rendelkezik, a kövérség pedig egész sor betegség előidézője lehet. A kiállításon sportorvos irányításával, műszeres vizsgálattal edzettségi állapotukat is felmérhetik a látogatók Egész napos videoprog- ram szemlélteti az érdeklő dokkéi az egészség megőrző sót szolgáló napi mozgás különféle változatait. Szovjet egyetemisták a SZOV építkezésén Megtaláltuk a közös nyelvet... Az egyetemisták a SZÜV építkezésén, a talajnedvesség elleni szigetelést és a betonozást végzik. — bencze — A nyári betakarítási idény alatt mintegy nyolcszáz vagon búzát vásárol fel húsz termelőszövetkezettől a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat széosé- nyi takarmánykeverő üzeme. Ezen felül közel hatszáz vagon árpa, bab és rozs tárolásával is foglalkoznak, amelyekből különféle tápokot készítenek az Ipoly-parti üzemben. —Rigó— NÓGRÁD — 1985. augusztus 16„ péntek i Beszámol az igazgató AZ IGAZGATÓ beszámol- talása a választott parttestü- c' munkájának jelentős eseménye. lehetőség az ellenőr- !esre, a kölcsönös tájékozódásra, véleménynvilvánítás- ■a. állasfoglalásra; a feladat- :ervek, cselekvési programok meghatározására. Az eszmecsere hozzájárulhat ahhoz, lög.v a gazdasági éoftőmun- ta eg' egy fontos helyi front- izalaszán erősödjön a párt- egok közös gondolkodása, cselekvése. Az igazgató beszámoltatása ehet előre megtervezett, és ehet soron kívüli. Tervezhető i vállalat gazdasági helyzetivel. a tervteljesítés alakulásával, vagy egv-egy szakterü- et (például kádermunka-fej- esztés) kérdésköreivel fog- alkozó beszámoló. De napáinkban a gazdálkodás halai és nemzetközi feltételeinek módosulása, a szabályozó ■endszer szorító hatása, s ál- áléban a változó körülmé- íyekhez való alkalmazkodás e,szító követelménye indokol- íatja soron kívül is az igazgató beszámoltatását. A bajt ó időben elkerülni, vagy ke- etkezését még csírájában elfojtani, de ha netán a csőd izéiére sodródik, tartósan fi- setésképtelenné válik a vál- alat, akkor is meg kell rase I ni az együttgondolkodás órumait, a közös cselekvés nódozatait. Minden érdemi vitafórum, gy az első számú gazdasági 'ezető beszámoltatása is kü- önböző nézőpontok, vélemé- íyek. érdekek ütköztetésének ‘s közös nevezőre hozásának izíntere. Ahhoz, hogy a ta- íácskozás tartalmas, eredmé- <yes legyen, mindenekelőtt lélkülözhetetlen a bizalom is a kölcsönös nyitottság. A lyitottságon, ezen a gyakran lasznált fogalmon az őszinte zókimondást, a lényeges kér• dések egyértelmű, szinte sár- kos megfogalmazását éppen úgy értjük, mint a mások,vé- ■ leménye iránti szenvedélyes érdeklődést és érzékenységei A közös hullámhosszra való ráhangolódás kiindulópontja, : hogy őszinteséggel őszinteséget „provokálunk”. Az emberi érintkezés KRESZ-sza bályai szerint persze nem úgy, hogy mindenki mondja a magáét. Hanem kellő toleranciával. a saját vélemény megformálásánál átgondolva. a szó kimondásánál átérezve a vitapartner helyze- i tét. JELENLEG nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vállalatok nagyobb részénél az igazgató státusa gyökeresen megváltozott. Többségükéi ugyanis nem kinevezik, hanem választják, s az első számú gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltató jogokat (a fizetés és a prémium megállapítását. a külföldi utazás engedélyezését) a dolgozók választott képviselőik útján gyakorolják. A státusváltozás hatására, főként a választás előtt, néhol azt követően is tapasztalható elbizonytalanodás. a kockázatvállalástól. a határozott intézkedésektől való húzódozás. Ezért az igazgató és a párt- szervezet kaocsolatát, a párt- irányítás módszereit úgv kell alakítani, hogy az operatív döntések körében átmenetileg se gyengüljön, ha lehet, inkább erősödjék az igazgató vállalkozói kedve, bátorsága, önállósága, és egyszemélyi felelőssége. A beszámoltatás alkalmával is a-zt kell, hogy érzékelje: a politika teljes súlyával segítik a szervezettség, a rend. a fegyelem megteremtésében, az esetleg szükséges népszerűt- let. intézkedések, vagy netán az elkerülhetetlen kényszerlépések megértetésében, elfogadtatásában is. Ha valóban beleképzeljük magunkat az igazgató helyzetébe. rájöhetünk, hogy jelentési. beszámolási kötelezettségeinek száma egyre csak növekszik. Az irányító hatóságnak. a területi szerveknek továbbra is lesznek ilyen igényei, miközben a vállalati tanács vagy a választott vezetőség, mint ú.i partner, törvényes jogaival élve, rendszeres időközönként, ugvan- csak „szerepelteti” az igazgatót. Mivel a munkaidő véges. jól át kell gondolni, és összehangolni általában az értekezletek, köztük az igazgatói fellépések számát, témáját, időpontját., Ebben ^z igazgatónak is. más tisztség- viselőnek is sokat segíthet a pártszervezet. A CHINOIN gyár vezér- igazgatója a Pártélet júliusi számában, többek között ezeket írja: „A demokrácia természetesen feltételezi az eszmecserét. de nem a szószátyárkodást, az önmutogatást, az állandó nulláról indulást, hanem csakis a célratörő, érdemi. és az előrehaladást eredményező vitát. E nélkül szükségszerűen a formalitás kerül előtérbe, és a „viták” szenvedő alanyai csak fáradtabban. de nem a többlet érzésével hagyják el a helyszínt.” NEM ARTANA valameny- nvi értekezlet létjogosultságát, időtartamát a mind féltettebb szabadidő értékével mérni. Az ilyen gyakorlat segítené a felesleges értekezletek kiszorítósát, a megmaradók igényes előkészítését, feszes lefolyását, és mellesleg azt is, hogy ne legyünk minden áron értekezletpártiak. K. J. Idejét leszolgált szövőszéket állítottak fel ismét a nógrádimegyeri öregek napközi otthonában. Néhány ügyes kezű asszony íaliszönvege t készít, amellyel az otthon falát díszítik, teszik még hangulatosabbá. Üjszerű kezdeményezés indul szeptembertől Kisgécben. A megyei tanács elképzelését valósítják meg. amikor létrehozzák az úgynevezett minikifőzdét. Egy ügyes kezű háziasszony öt-hat idős ember étkeztetését, ebédjét biztosítja. Ezért 1000 forint tiszte- letdijat kap és a felhasznált „anyagköltséget” is felszámolhatja. Nem lesz szigorú anyagelszámoltatás, a legfőbb mérce az, vajon ízlik-e az idős embereknek az etel, vagy sem. Májusban készült el és szeptembertől adják át rendeltetésének Magyargécben az iskolai napközi otthont. Innen kívánják biztosítani a községben élő idős emberek étkeztetését. A községi művelődési ház klubja pedig napközben lesz az öregek kulturált időtöltésének helye, ahol szakképzett gondozónő felügyelete mellett tölthetik el idejük rvagv részét. Teljesítette ötéves tervét a dorogi brikettgyár Négy és fél hónappal a határidő előtt teljesítették a hatodik ötéves tervüket a Dorogi Szénbányák brikettgyárának dolgozói. Az öt év alatt eredetileg 2 millió 280 ezer tonna brikett előállítását tervezlek, de az időközben alaposan megnőtt igényekhez igazodva 2,5 millió tonnára módosították a tervet. Mos’ ennek a megemelt gyártási feladatnak is eleget tett az üzem kollektívája. Az elismerésre méltó felje- sUmenyt megfeszített munkával! jelentős többletvállalás teljesítésével érte el a dorogi gyár kollektívája. Az idén minden szabad szombaton, sőt vasárnap is dolgoztak, hogy a szokottnál nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a lakosság ellátásához. így lényégében egész évben folyamatos volt a termelés a dorogi gyárban. A karbantartó csoportok gondos munkáját dicséri, hogv sokat javult az értékes gyártósorok kihasználása, csökkent a . gépek állásideje Üzembe helyeztek egy 1000 köbméter forró bitumen elhelyezésére alkalmas tárolót, és lefej+őállomást is, s ezzel megszüntették a legnehezebb fizikai munkát. A brikett gyártásához ugyanis nagy mennyiségű forró bitument szállítanak. A gyár dolgozói most vállaltak, hogy — folytatva a felszabadulási. kongresszusi munkaversenyt — az év végéig még 180 000 tonna jó minőségű, 5200 kalória* bit1 kettei állítanak elő. A Nógrád Megyei Állam Építőipari Vállalat ebédlőjé' nek bejáratánál karéjban áll va beszélgetek azokkal i szovjet főiskolás fiatalokkal akik nyári épitötáborozáskén Salgótarjánban, a SZÜV építkezésén töltöttek el négy he tét. A tíz fiú és tíz lány, s szibériai testvérmegye, novo szibirszki kohászati egyeten II., III., IV. éves hallgatója — Mindannyian először va gyünk Magyarországon, Sál gótar.jánban — kezdi a be szélgetést a csoport férfi ve zetőjft. Viktor. Vlagyimirt)vic Barilnyikov. a-z egyetem rajz tanára, majd fgv folytatja: — Mielőtt elindultunk, már elé) sokat tudtunk testvérme gvénkről. Ugyanis, könyvié runkban megvan az a könyv amely megyénket és Nógrá< megvét bemutatja. Egvébkén hazájuk felszabadulásán«,1 40 évfordulójáról mi is meg emlékeztünk ... — A könyvet niindannyiar nagy érdeklődéssel olvastul — egészíti ki az előbbieke Tatjana Boriszova Szolajova az egyetem történelemtanára A bevezető gondolatokbó egyértelmű, hogy testvérme gvénk egyetemistái nem ismeretlenül jöttek hozzánk Azt viszont hangsúlyozzák hogy a személyes kapcsolatok. az itt- szerzett élmén'ek bep.vomások tovább gazdagították megyénkről az ismereteikét, — Nagyon jólesett, hogy szeretettel vártak bennünket, a vállalati KISZ-szervezet pei dig gondoskodott a-rról, hogy kellemesen, tartalmason töl t- ! sük el szabad időnket — folytatja előbbi szavait a tanárnő. — — Nehéz volt a mun- | ka? — kérdezem. — Egy kicsit, de nem volt túl bonyolult, jól megbirkóztunk vele — válaszolja Viktor. — Nagyon jó! megtaláltuk a közös nyelvet — kér szót > az eddig igen élénken figyelő, alacsony termetű, villogó szemű Vlagyimir Valerijevics ! Kotov, harmadéves közlekedési mérnökjelölt. — Érdekelt az. amit végeztünk Hol magyarul, hol oroszul beszél- I tünk. de csak szavakat, mégis megértettük egymást. Kérdéseinkre szívesen válaszoltak, mindent megmagyaráztak, a kiadott munkát ellenőrizték. — Nagyon jól együtt dolgoztunk magyar barátainkkal , — zárja le az előbbi gondolatcsokrot Tánva, a tanárnő — Milyen magyar szavakat tanultak meg a leghamarabb? — Barátság, jó r.éggelt, jó napot, köszönöm. gyerünk dolgozni . — mondja Vlagyimir Kotov. Az utóbbi hal- íatara mindannyian jót derülnek. Nem sokkal később pedig tapasztalataikat összeg- zik. — Otthon éreztük magunkat. Tudtuk, hogy barátokhoz jövünk, de valójában most éleztük, hogy azok is vagyunk — így a rajztanár. — Az emberek jólelkűek, figvelmesek. A munkások meghívtak magukhoz vendégségbe. ahol nagyon jól éreztük magunkat — mondják egyszerre többen is a lányok és fiúk közül. — Az első héten kijártunk Salgóbányára, ahol a K1SZ- fiataiok megismertették velünk a magyar népdalokat és -táncokat, ugyanakkor mi is énekeltünk orosz népdalokat, Örülniük annak, hogy sikerünk volt . . . A beszélgetés oldásaként témát váltunk, s megkérdezem tőlük, milyennek látják a salgótarjáni fiúkat és láncokat. Marina Valerievna Bragina. Jelena Dmitrijevna Petrova, Ludmilla Mihajlovna határozottan mondja: — Tetszettek, olyanok, mint nálunk ... A fiúk: Álekszandr Nyi- . kolajevics Klocsanyi, Szer- gej Ivanovics Csuprjakov, Ju- rij Alekszejevics Dubovszkij pedig a következőképpen folytatják: — A lányok csinosak, jól beszélnek oroszul. Kisvártatva hozzátészik: —• No, azért a fiúk is ... Hiányos volna a kép, ha kihagynánk a gondoskodással kapcsolatos észrevételek köz,-, lését. — Ellátásunk jó volt, mindennel meg vagyunk elégedve — állítja határozottan a rajztanár. — A konyhán na, gyón jól főznek — szól elismeréssel az itt dolgozók munkájáról. — Négy forintért kaptunk egy ebédet. — Nálunk viszont a reggeli kiadósabb — veti közbe egyszerre több fiú is. A vállalat húszforintos órabért, adott a főiskolásoknak. Keresetükből hazautazásuk előtt szüleiknek, testvéreiknek. barátaiknak, ismerőseiknek ajándékokat vesznek. Beszélgetés közben érkezik meg a vállalat igazgatóia, Timmer Zoltán, aki mosolyogva hallgatja a fiatalok eszmecseréiét. majd kisvártatva megszólal és arra kéri őket, hogy válaszoljanak szívesen jönnének-e vissza ide dolgozni ? — Ha lesz rá lehetőség, akkor igen. Ha nem is a je. ienlevőkkel, hanem másokkal. mert nagyon sokan vannak, akik ugyanúgy mint mi, szeretnék megismerni testvérmegyénket — válaszolja a rajztanár majd megköszöni az elismerő és a visszainvitáló szavakat. Befejezésül szóba kerül a búcsúzás gondolata. — Nehéz lesz elválni, de már mi is vágyunk haza — válaszolja a magas termetű barátságos, mosolygós arcú rajztanár. Szavaira mindári"- n.vian egyetértőén bolinlaiv ’ . majd arra a kérdésre, he" mivel búcsúzzunk egymás' a tanárnő a következő ■ mondja: — Békét, barát- got. jó egészséget, sikere' e' és mielőbbi viszontlátást. * A gondolatok közvetítését Kanvó Mariann vállalta magára, aki ősszel Szegeden, a József Attila Tudomány Egyetemen orosz.—német szakos hallgatóként folytatja tanulmányait. Venesz Károly gusztus 16„ péntek 3
