Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

Áz időskorúakról Egészségi» táplálkozás - tanácsadó az OMÉK on Az egészséges táplálkozás népszerűsítésére a hét végén nyíló OMÉK-on az Országos Egészségnevelési Intézet is érdekes programot kínál. A bemutató elsősorban a helves táplálkozás általános szabá­lyaival ismerteti meg a lá­togatókat. Orvosok és diétás- nővérek az étkezéssel kap­csolatos egyéni problémákra, kérdésekre is választ, adnak. A korszerű étrendbe sorol­ható élelmiszerek megisme­rését, kiválasztását külön be­mutató segíti. Ez annál is fontosabb, mert a statisztika szerint Magyarországon min­den harmadik lakos több­kevesebb súlyfelesleggel ren­delkezik, a kövérség pedig egész sor betegség előidézője lehet. A kiállításon sportorvos irányításával, műszeres vizs­gálattal edzettségi állapotu­kat is felmérhetik a látoga­tók Egész napos videoprog- ram szemlélteti az érdeklő dokkéi az egészség megőrző sót szolgáló napi mozgás kü­lönféle változatait. Szovjet egyetemisták a SZOV építkezésén Megtaláltuk a közös nyelvet... Az egyetemisták a SZÜV építkezésén, a talajnedvesség elleni szigetelést és a betono­zást végzik. — bencze — A nyári betakarítási idény alatt mintegy nyolcszáz vagon búzát vásárol fel húsz ter­melőszövetkezettől a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat széosé- nyi takarmánykeverő üzeme. Ezen felül közel hatszáz vagon árpa, bab és rozs tárolá­sával is foglalkoznak, amelyekből különféle tápokot készítenek az Ipoly-parti üzemben. —Rigó— NÓGRÁD — 1985. augusztus 16„ péntek i Beszámol az igazgató AZ IGAZGATÓ beszámol- talása a választott parttestü- c' munkájának jelentős ese­ménye. lehetőség az ellenőr- !esre, a kölcsönös tájékozó­dásra, véleménynvilvánítás- ■a. állasfoglalásra; a feladat- :ervek, cselekvési programok meghatározására. Az eszme­csere hozzájárulhat ahhoz, lög.v a gazdasági éoftőmun- ta eg' egy fontos helyi front- izalaszán erősödjön a párt- egok közös gondolkodása, cselekvése. Az igazgató beszámoltatása ehet előre megtervezett, és ehet soron kívüli. Tervezhető i vállalat gazdasági helyzeti­vel. a tervteljesítés alakulá­sával, vagy egv-egy szakterü- et (például kádermunka-fej- esztés) kérdésköreivel fog- alkozó beszámoló. De nap­áinkban a gazdálkodás ha­lai és nemzetközi feltételeinek módosulása, a szabályozó ■endszer szorító hatása, s ál- áléban a változó körülmé- íyekhez való alkalmazkodás e,szító követelménye indokol- íatja soron kívül is az igaz­gató beszámoltatását. A bajt ó időben elkerülni, vagy ke- etkezését még csírájában el­fojtani, de ha netán a csőd izéiére sodródik, tartósan fi- setésképtelenné válik a vál- alat, akkor is meg kell ra­se I ni az együttgondolkodás órumait, a közös cselekvés nódozatait. Minden érdemi vitafórum, gy az első számú gazdasági 'ezető beszámoltatása is kü- önböző nézőpontok, vélemé- íyek. érdekek ütköztetésének ‘s közös nevezőre hozásának izíntere. Ahhoz, hogy a ta- íácskozás tartalmas, eredmé- <yes legyen, mindenekelőtt lélkülözhetetlen a bizalom is a kölcsönös nyitottság. A lyitottságon, ezen a gyakran lasznált fogalmon az őszinte zókimondást, a lényeges kér­• dések egyértelmű, szinte sár- kos megfogalmazását éppen úgy értjük, mint a mások,vé- ■ leménye iránti szenvedélyes érdeklődést és érzékenységei A közös hullámhosszra való ráhangolódás kiindulópontja, : hogy őszinteséggel őszintesé­get „provokálunk”. Az em­beri érintkezés KRESZ-sza bályai szerint persze nem úgy, hogy mindenki mondja a magáét. Hanem kellő tole­ranciával. a saját vélemény megformálásánál átgondol­va. a szó kimondásánál át­érezve a vitapartner helyze- i tét. JELENLEG nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vál­lalatok nagyobb részénél az igazgató státusa gyökeresen megváltozott. Többségükéi ugyanis nem kinevezik, ha­nem választják, s az első szá­mú gazdasági vezetővel kap­csolatos munkáltató jogokat (a fizetés és a prémium meg­állapítását. a külföldi utazás engedélyezését) a dolgozók választott képviselőik útján gyakorolják. A státusválto­zás hatására, főként a vá­lasztás előtt, néhol azt köve­tően is tapasztalható elbi­zonytalanodás. a kockázatvál­lalástól. a határozott intézke­désektől való húzódozás. Ezért az igazgató és a párt- szervezet kaocsolatát, a párt- irányítás módszereit úgv kell alakítani, hogy az operatív döntések körében átmeneti­leg se gyengüljön, ha lehet, inkább erősödjék az igazga­tó vállalkozói kedve, bátor­sága, önállósága, és egysze­mélyi felelőssége. A beszá­moltatás alkalmával is a-zt kell, hogy érzékelje: a poli­tika teljes súlyával segítik a szervezettség, a rend. a fe­gyelem megteremtésében, az esetleg szükséges népszerűt- let. intézkedések, vagy netán az elkerülhetetlen kényszer­lépések megértetésében, el­fogadtatásában is. Ha valóban beleképzeljük magunkat az igazgató hely­zetébe. rájöhetünk, hogy je­lentési. beszámolási kötele­zettségeinek száma egyre csak növekszik. Az irányító ható­ságnak. a területi szerveknek továbbra is lesznek ilyen igé­nyei, miközben a vállalati ta­nács vagy a választott veze­tőség, mint ú.i partner, tör­vényes jogaival élve, rend­szeres időközönként, ugvan- csak „szerepelteti” az igaz­gatót. Mivel a munkaidő vé­ges. jól át kell gondolni, és összehangolni általában az értekezletek, köztük az igaz­gatói fellépések számát, té­máját, időpontját., Ebben ^z igazgatónak is. más tisztség- viselőnek is sokat segíthet a pártszervezet. A CHINOIN gyár vezér- igazgatója a Pártélet júliusi számában, többek között eze­ket írja: „A demokrácia ter­mészetesen feltételezi az esz­mecserét. de nem a szószá­tyárkodást, az önmutogatást, az állandó nulláról indulást, hanem csakis a célratörő, ér­demi. és az előrehaladást eredményező vitát. E nélkül szükségszerűen a formalitás kerül előtérbe, és a „viták” szenvedő alanyai csak fárad­tabban. de nem a többlet ér­zésével hagyják el a hely­színt.” NEM ARTANA valameny- nvi értekezlet létjogosultsá­gát, időtartamát a mind fél­tettebb szabadidő értékével mérni. Az ilyen gyakorlat se­gítené a felesleges értekezle­tek kiszorítósát, a megmara­dók igényes előkészítését, fe­szes lefolyását, és mellesleg azt is, hogy ne legyünk min­den áron értekezletpártiak. K. J. Idejét leszolgált szövőszé­ket állítottak fel ismét a nóg­rádimegyeri öregek napközi otthonában. Néhány ügyes ke­zű asszony íaliszönvege t ké­szít, amellyel az otthon falát díszítik, teszik még hangula­tosabbá. Üjszerű kezdeményezés in­dul szeptembertől Kisgécben. A megyei tanács elképzelését valósítják meg. amikor létre­hozzák az úgynevezett mini­kifőzdét. Egy ügyes kezű há­ziasszony öt-hat idős ember étkeztetését, ebédjét biztosít­ja. Ezért 1000 forint tiszte- letdijat kap és a felhasznált „anyagköltséget” is felszá­molhatja. Nem lesz szigorú anyagelszámoltatás, a legfőbb mérce az, vajon ízlik-e az idős embereknek az etel, vagy sem. Májusban készült el és szeptembertől adják át ren­deltetésének Magyargécben az iskolai napközi otthont. In­nen kívánják biztosítani a községben élő idős emberek étkeztetését. A községi mű­velődési ház klubja pedig napközben lesz az öregek kul­turált időtöltésének helye, ahol szakképzett gondozónő felügyelete mellett tölthetik el idejük rvagv részét. Teljesítette ötéves tervét a dorogi brikettgyár Négy és fél hónappal a határidő előtt teljesítették a hatodik ötéves tervüket a Dorogi Szénbányák brikett­gyárának dolgozói. Az öt év alatt eredetileg 2 millió 280 ezer tonna brikett előállítását tervezlek, de az időközben alaposan megnőtt igényekhez igazodva 2,5 millió tonnára módosították a tervet. Mos’ ennek a megemelt gyártási feladatnak is eleget tett az üzem kollektívája. Az elismerésre méltó felje- sUmenyt megfeszített munká­val! jelentős többletvállalás teljesítésével érte el a doro­gi gyár kollektívája. Az idén minden szabad szombaton, sőt vasárnap is dolgoztak, hogy a szokottnál nagyobb mérték­ben járulhassanak hozzá a la­kosság ellátásához. így lényé­gében egész évben folyamatos volt a termelés a dorogi gyár­ban. A karbantartó csopor­tok gondos munkáját dicséri, hogv sokat javult az értékes gyártósorok kihasználása, csökkent a . gépek állásideje Üzembe helyeztek egy 1000 köbméter forró bitumen el­helyezésére alkalmas tárolót, és lefej+őállomást is, s ez­zel megszüntették a legnehe­zebb fizikai munkát. A bri­kett gyártásához ugyanis nagy mennyiségű forró bi­tument szállítanak. A gyár dolgozói most vál­laltak, hogy — folytatva a felszabadulási. kongresszusi munkaversenyt — az év vé­géig még 180 000 tonna jó minőségű, 5200 kalória* bit1 kettei állítanak elő. A Nógrád Megyei Állam Építőipari Vállalat ebédlőjé' nek bejáratánál karéjban áll va beszélgetek azokkal i szovjet főiskolás fiatalokkal akik nyári épitötáborozáskén Salgótarjánban, a SZÜV épít­kezésén töltöttek el négy he tét. A tíz fiú és tíz lány, s szibériai testvérmegye, novo szibirszki kohászati egyeten II., III., IV. éves hallgatója — Mindannyian először va gyünk Magyarországon, Sál gótar.jánban — kezdi a be szélgetést a csoport férfi ve zetőjft. Viktor. Vlagyimirt)vic Barilnyikov. a-z egyetem rajz tanára, majd fgv folytatja: — Mielőtt elindultunk, már elé) sokat tudtunk testvérme gvénkről. Ugyanis, könyvié runkban megvan az a könyv amely megyénket és Nógrá< megvét bemutatja. Egvébkén hazájuk felszabadulásán«,1 40 évfordulójáról mi is meg emlékeztünk ... — A könyvet niindannyiar nagy érdeklődéssel olvastul — egészíti ki az előbbieke Tatjana Boriszova Szolajova az egyetem történelemtanára A bevezető gondolatokbó egyértelmű, hogy testvérme gvénk egyetemistái nem is­meretlenül jöttek hozzánk Azt viszont hangsúlyozzák hogy a személyes kapcsola­tok. az itt- szerzett élmén'ek bep.vomások tovább gazdagí­tották megyénkről az isme­reteikét, — Nagyon jólesett, hogy szeretettel vártak bennünket, a vállalati KISZ-szervezet pe­i dig gondoskodott a-rról, hogy kellemesen, tartalmason töl t- ! sük el szabad időnket — foly­tatja előbbi szavait a tanár­nő. — — Nehéz volt a mun- | ka? — kérdezem. — Egy kicsit, de nem volt túl bonyolult, jól megbirkóz­tunk vele — válaszolja Vik­tor. — Nagyon jó! megtaláltuk a közös nyelvet — kér szót > az eddig igen élénken figye­lő, alacsony termetű, villogó szemű Vlagyimir Valerijevics ! Kotov, harmadéves közleke­dési mérnökjelölt. — Érde­kelt az. amit végeztünk Hol magyarul, hol oroszul beszél- I tünk. de csak szavakat, még­is megértettük egymást. Kér­déseinkre szívesen válaszol­tak, mindent megmagyaráz­tak, a kiadott munkát ellen­őrizték. — Nagyon jól együtt dol­goztunk magyar barátainkkal , — zárja le az előbbi gondo­latcsokrot Tánva, a tanárnő — Milyen magyar szavakat tanultak meg a leghama­rabb? — Barátság, jó r.éggelt, jó napot, köszönöm. gyerünk dolgozni . — mondja Vla­gyimir Kotov. Az utóbbi hal- íatara mindannyian jót de­rülnek. Nem sokkal később pedig tapasztalataikat összeg- zik. — Otthon éreztük magun­kat. Tudtuk, hogy barátokhoz jövünk, de valójában most éleztük, hogy azok is va­gyunk — így a rajztanár. — Az emberek jólelkűek, figvelmesek. A munkások meghívtak magukhoz vendég­ségbe. ahol nagyon jól érez­tük magunkat — mondják egyszerre többen is a lányok és fiúk közül. — Az első héten kijártunk Salgóbányára, ahol a K1SZ- fiataiok megismertették ve­lünk a magyar népdalokat és -táncokat, ugyanakkor mi is énekeltünk orosz népdalokat, Örülniük annak, hogy sike­rünk volt . . . A beszélgetés oldásaként témát váltunk, s megkérde­zem tőlük, milyennek látják a salgótarjáni fiúkat és lá­ncokat. Marina Valerievna Bragi­na. Jelena Dmitrijevna Pet­rova, Ludmilla Mihajlovna határozottan mondja: — Tet­szettek, olyanok, mint ná­lunk ... A fiúk: Álekszandr Nyi- . kolajevics Klocsanyi, Szer- gej Ivanovics Csuprjakov, Ju- rij Alekszejevics Dubovszkij pedig a következőképpen foly­tatják: — A lányok csino­sak, jól beszélnek oroszul. Kisvártatva hozzátészik: —• No, azért a fiúk is ... Hiányos volna a kép, ha kihagynánk a gondoskodással kapcsolatos észrevételek köz,-, lését. — Ellátásunk jó volt, min­dennel meg vagyunk eléged­ve — állítja határozottan a rajztanár. — A konyhán na­, gyón jól főznek — szól elis­meréssel az itt dolgozók mun­kájáról. — Négy forintért kaptunk egy ebédet. — Nálunk viszont a reg­geli kiadósabb — veti közbe egyszerre több fiú is. A vállalat húszforintos órabért, adott a főiskolások­nak. Keresetükből hazauta­zásuk előtt szüleiknek, test­véreiknek. barátaiknak, is­merőseiknek ajándékokat vesznek. Beszélgetés közben érkezik meg a vállalat igazgatóia, Timmer Zoltán, aki moso­lyogva hallgatja a fiatalok eszmecseréiét. majd kisvár­tatva megszólal és arra kéri őket, hogy válaszoljanak szí­vesen jönnének-e vissza ide dolgozni ? — Ha lesz rá lehetőség, akkor igen. Ha nem is a je­. ienlevőkkel, hanem mások­kal. mert nagyon sokan van­nak, akik ugyanúgy mint mi, szeretnék megismerni testvér­megyénket — válaszolja a rajztanár majd megköszöni az elismerő és a visszainvi­táló szavakat. Befejezésül szóba kerül a búcsúzás gondolata. — Nehéz lesz elválni, de már mi is vágyunk haza — válaszolja a magas termetű barátságos, mosolygós arcú rajztanár. Szavaira mindári"- n.vian egyetértőén bolinlaiv ’ . majd arra a kérdésre, he" mivel búcsúzzunk egymás' a tanárnő a következő ■ mondja: — Békét, barát- got. jó egészséget, sikere' e' és mielőbbi viszontlátást. * A gondolatok közvetítését Kanvó Mariann vállalta ma­gára, aki ősszel Szegeden, a József Attila Tudomány Egyetemen orosz.—német sza­kos hallgatóként folytatja ta­nulmányait. Venesz Károly gusztus 16„ péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents