Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-16 / 192. szám
FILMJEGYZET Szomszédban volt az úttörőh JSz nem a gyerekkorában, hanem már a felnőtt életében' kapott jelentőséget; komoly, végzett pedagógusként. Kovács Máriával a Pásztói Városi Tanács tanulmányi felügyelőjével beszélgettünk. Pályája sok nógrádi fiataléhoz hasonlóan indult: képesítés nélküli nevelő lett érettségi után. A salgótarjáni járás számos helyén tanított. Amikor 1969-ben végzett, a salgótarjáni Mártírok úti (ma Lovász József nevét viselő) általános iskolába került. A szomszédban volt az úttörőház. .. — Először a nyolcadikosok klubjának vezetésére kértek föl. majd átmentem munkatársnak hozzájuk. Hamarosan városi úttörőelnök lettem. Nagy megtisztelésnek éreztem ezt, és igazán örömet jelentett. Nem azért, mert ez „pozíció”, hanem mert akkoriban kezdődtek a hivatalosan szervezett táborok, jó programokkal. Főleg a megyei ifive- zető-képzőt ismertem és szerettem meg. Ebben az időben csodálatos gárdája volt a háznak. Rajtuk, a közös munkánkon keresztül szerettem meg igazán az úttörőéletet. Azután elkerültem Csillebércre. az úttörőtáborba. Emlékezetes két esztendőt töltöttem ott. Nagyon sok élményt gyűjtöttem össze, a gyerekek sokszínű világába pil- larithattam be. Akkoriban éreztem először nap mint nap, hogy mit jelent számukra az iskolaitól eltérő módszerekkel felfedezni az őket körülvevő, felnőtt — és néha kissé idegen — világot... Pár percre elhallgat. Ismerem annyira: nem szeretne nagy szavakat használni, ügy érzi, elég egyszerűen elmondani, amit gondol. Mert talán félreértenék, azt hinnék, a gyerekek csalhatatlan ismerőjének szerepében szeretne tetszelegni. — A következő szakasz az életemben azzal kezdődött, hogy Pásztora kerültem dolgozni. Először a nagyközségi tanács művelődési felügyelője voltam, majd járási közművelődési felügyelő. Itt is bekapcsolódtam az úttörőéletbe, amit semmiképpen nem hagytam volna ki!.. Csillebércen még ma is beletartozom a „külsősök” táborába. Szép emlékeim vannak ezekről a nyarakról. Akik itt tölthetik a nyaruk egy részét, általában ezt jutalomból kapják iskolájukban, úttörőcsapatukban végzett jó munkájukért. Valamiben tehetséges, közösségi emberkék — legtöbbjüknek nem okoz gondot eligazodni az életben, a szokások között. Sok szépsége van a velük való foglalkozásnak, képességeik csiszolásának. Van a pedagó-, giának egy másik oldala, mely még ennél is közelebb áll Kovács Máriához: a cigánygyerekek sorsának egyengetése, beilleszkedésük, kibontakozásuk segítése. Ehhez jó lehetőséget ad a nyári tábor: idén hatodik alkalommal vállalta a vezetését. Hogyan is kezdődött? — Szorospatak 1980 nyarától fogad minket, a hatodik alkalom július 31-én kezdődött. Hogyan is indult az egész „ügy”? Mint legtöbbször jellemző: néhány embernek volt egy jó elképzelése, ahhoz kerestek támogatókat. A mi esetünkben Bandur Károly- né. a megyei tanács cigányreferense és Varga György, az ifjúságpolitikai felelőse javasolta ezt. Hogy miért? Ez a réteg kerül a gyerekek közül legritkábban táborba, sok velük évközben is a probléma, és bár többüknek van tehetsége' a manuális dolgokhoz, bábozáshoz, tánchoz, énekhez, az iskolai munkájuk általában rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Nem volt könnyű először, de soha, egyetlen percre sem bántam meg, hogy elvállaltam a táborvezetést. Olyan élményeket tudunk nyújtani nekik, amit sehol máshol nem kapnak meg. És ami még a tábor- vezetéshez igen-igen fontos: nagyszerű, összeszokott gárda segít a programok összeállításában és a tábori élet irányításábán. — Kik a „csapattagotc”? — Nyitrai Zsoltné, á pásztói kisegítő iskolából, Toldi Istvánná Sóshartyánból. Mad- jász Julianna a pásztói diákotthonból, Tarbai Ede ifjúsági író, Székely Éva, a népművészet ifjú mestere, Puskás László bábos minden esztendőben itt volt. Még az ifivezetők is évről évre ugyanazok — igaz, kettő már dolgozik, egyik most érettségizett. Nem titok: szinte mindegyik a mi gyerekeink közül kerül ki, családias a hangulat szó szerint is... — És a gyerekek honnan f jönnek? ;! — A megye több településéről. De vannak törzsgárda- tagok köztük is, akik olyan szerencsések voltak, hogy még kiskorukra esett az első, és később újra jelentkezhettek. A célok, az élménynyújtás igénye, a szokások kialakítása, a félszázas létszám minden évben ugyanaz — a megvalósulás módja, az örömszerzés ezernyi variációja más és más. Egy változás azonban szóba került: idén először nem jöttek szlovákiai cigánygyerekek. Amit hozzáfűz a beszélgetéshez a táborvezető: — Lehetne egy kissé jobban támaszkodni ősztől, az iskolában az itt elért eredményekre, az aprócska változásokra is. Megérné... És kevesen tudják, már negyedik alkalommal lesz augusztusban ! 50 pásztói körzetbeli cigány- gyerek a nagymezői táborban is. Kovács Mária idén a Gyermekeként Érdemérem tulajdonosa lett. Akik ismerik, őszintén örülnek a kitüntetésének. Ö maga úgy érzi: sem hivatalbeli kollégái megértése, sem az évről évre a cigánytáborokban vele együtt dolgozó lelkes munkatársainak hite, ügyszeretete nélkül nem kaphatta volna meg j ezt az elismerést. Nem magá- j nyos, megszállott „próféta” ő — szerencsére! G. Kiss Magdolna Tévéjátékok, több szólamban Az ünnepi héten — augusztus 20-a hetében — több olyan tévéjáték,-film kerül a képernyőre, amely idősíkok, hagyományos és jelenkori megközelítési módok vágy éppen műfajók ötvöződésével, „több szóí&múságával” kíván figyelmet. Holland tévéfilm az Ami •kmúit, elmúlt. Hollandia. 35 évvel a háború után. Csipketerítők, tisztaság. hajnali kocogások és jólétben élő emberek. De ugyanez az ország volt az, amelyben a német megszállás idején, a királynő is mellére tűzte a sárga csillagot... Mi éS ebből a múltból a jelenben? Ab — a főhős, aki az amszterdami polgárok életét éli ma, felvillanni lát egy német turistabusz ablakában egy ismerős arcot. Nem tévedhet: ez volt az a német tiszt, aki megalázó, vérszomjas őrületében megölte társukat, Arit. Mindennapjaink békés képei közé bekúsznak azok a hajdani pillanatok, amikor bosszút fodagtak ellene. S íme most itt ül egy turistabusz félhomályában, felesége gyöngéden terít sálat a vállára. Ab hajdani társainak felkutatásába kezd. miközben egyre élesebben jönnek elő emlékezetében a hajdani képsorok. Sajnálni kell az öregembert? Bele kell nyugodni, hisz’ ami elmúlt, elmúlt? Vagy be kell teljesíteni a megfogadott bosszút? A holland tévéfilm augusztus 19- én a második műsorban lesz látható. Különleges keleti világot mutat be a Vihar a hegyen című, 1979-ben készült hongkongi film. Aki látott már kínai palotát, vagy kolostorrendszert felülnézetben vagy alaprajzon — esetleg a valóságban —, tudja, hogy jól szervezett labirintus ez. Falakon, kapukon, lépcsőkön és előtereken át közelíthető meg az. épületegyüttes szíve. Ilyen kolostor, i ba érkezik Ven úr is, az { egyik kolostor jótevője, fele- ségével és egy teherhordóval. Ám, a feleségről és teherhordóról kiderül, hogy jól képzett tolvajok, akik egy értékes kézirat elrablását készítették elő. És kezdetét veszi egy kínaiba oltott amerikai história: távol-keleti kri- \ mi. A megvalósítás pedig va- ! lósággal megkoreografált táncköltemény! A rablók mozgása, félelmetes ügyessége, akrobatikus ugrásai új felfedezésekkel örvendeztetik meg az amerikai krimik mac. kosainak, földönjáró tolvajainak ismerőit. A néző persze elkeveredhet a kolostor lépcsőinek és folyosóinak labi- í r in tusában, a történet is lassúbban hömpölyög mint a j megszokottak, de kárpótolja az ismeretlen világ, a bepillantás ebbe a keleti kultúr. í történetbe. A filmet augusztus 21-én, szerdán este lát- | hatják. T. A. Önbíráskodás Tudom, nagyon is jól tudom, hogy nincs igazam, ennek ellenére maximálisan egyetértek az Önbíráskodás című francia film főhősének tettével. De igyekezzünk ob- jektívek lenni, és egy kicsit messzebbről vizsgálni a dolgot. A világot, amelyben élnünk kell. a legkevésbé sem önmagunk választjuk meg. A benne lévő törvényeket, szokásokat. elvárásokat szelíd, vagy kevésbé gyengéd formában közlik velünk, és mi születésünktől fogva alkalmazkodunk ezekhez. Ki így. ki úgy. Kinek belső törvényévé válik, ki csak mindenféle kompromisszumok megkötésével enged az erőszaknak, de akadnak, akik szemben állnak az egésszel. Ügy tűnik, manapság a nagyobb közösség, mondjuk a társadalom és az egyes ember viszonya is erőszakkal terhelt, az emberek egymásközti kapcsolata pedig még inkább. Az erőszak egyéni változatai kimeríthetetle- nek a szerelmes zsarolástól az értelmetlen gyilkosságig. Ugyan hová sorolhatnánk például azt a nemrégi hírt, miszerint három gyerek azért gyilkolta meg bestiális módon kilencéves negyedik társukat, mert az nem adta kölcsön a biciklijét? Hová a a hírhedt brüsszeli angol— olasz futballmeccs eseményeit? Hová a napi hírekben szereolő fölfogha lattanul értelmetlen terrorista pusztításokat? Az önmagáért történő agresszióról beszélni ma aktuálisabb, mint valaha. Fiimi ábrázolása természetesen nem úi keletű. Gondoljunk néhány közismerten kiemelkedő filmre, mint a New York hajnal három,' vagy a Capote híres regényéből készült Hidegvérrel című alkotásokra. Jean-Claude Missiaen ön- bíráskodás című filmje valahol ezekre van rokonságban és légfeljebb -lég kismértékben a Charles Bronson főszereplésévé!'” készült Bosszúvággyal. A történet szerint ugyan itt is egy bosszú előkészületeit és végrehajtását láthatjuk, ami azonban az ábrázolásból elementáris hatású az a három banditához kötődik. Néhány szóval elmesélve arról van szó, hogy két szerelmes elbúcsúzik egymástól a metróállomáson. A lány boldog nyugalommal utazik, amikor megjelennek a banditák és erőszakoskodnak az utasokkal. Megtámadják a lányt is, és a fiú már csak a holtteste azonosítása során látja viszont. A rendőrség nyomoz, a fiú is, és amikor a rendőrök a lány gyilkosát élve elfogják, ő közbelép. Mint látható, a történet egyszerű és nem kevés buktatót is rejt a film készítői számára. Néhányat nem is sikerült elkerülni. így például a szerelmesek kissé túl szentimentális, helyenként hatásvadász ábrázolását. Meglehetősen ellentmondásos a főszereplő fiú személye is, előbb gyöngéd szerelmesként bemutatva, majd hirtelen szinte alvilági- an kemény fellépésével, illetve összességében valamiféle vagány szépfiúi hatást keltve. Ezzel szemben a három, minden értelmes emberben rettegést keltő démonikus bandita szinte lelép a vetítővászonról és a néző szemei közé csap, gyomorszájon rúgja. Valósággal nem az égjük filmbeli utas, hanem a saját torkunkon érezzük a kés hideg élét, és amikor a másik mit sem sejtő embert megtámadják a metróállomás lépcsőjén, szinte érezzük, hogy a mi ujjúnkat metszik le a gyűrűvel együtt. Ez nem garázdaság, nem huliganizmus, amit művelnek, még csak nem is terrorizmus, hanem az elemi brutalitás. Az első lövések eldördülése- kor a legjámborabb néző is azért izgul, hogy a rendőrök miért nem lövik nyomban szitává őket. Hála a rendezőnek és a dramaturgiai ' kötöttségeknek ez csak részben történhet így. Mintegy a nézőt is ráébresztendő a saját elvakultságára. Az Önbíráskodás végső soron minden egyenetlensége ellenére témáiét és egyes részeit tekintve felkavaró, feszültséget teremtő, aktuális film. Olyan határeset, amikor az önbíráskodás is megérthető, ha jog szerint el nem is fogadható. Bodnár Mihály j 4 Kritika augusztusi számáról A lap régi hagyománya, hogy minden augusztusi szám dokumentumok gyűjteménye. Ez alkalommal három rendkívül érdekes, és a közelmúlt történelmére jellemző levelezést olvashatunk a Kritikában. Ortutay Gyulához, a magyar irodalmi és művészeti élet olyan alkotói, a művelődésügy olyan munkásai írtak leveleket, mint: Bibó István, Kner Imre. Sőtér István, Tolnai Gábor, Boldizsár Iván, Tamási Áron, Bartók Béla, Radnóti Miklós, Erdei Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre és még sokan mások. A levelek keltezése közel negyven esztendőt fog át, a harmincas évek elejétől 1969-ig. A kötethez bevezetőt írt és sajtó alá rendezte: Varga F. János. A levelek első ízben történő közlésének az ad aktualitást, hogy Ortutav Gyula ebben az évben lett volna 75 éves. Egy barátság dokumentumai címmel Ernst Bloch leveleit közli a lap. A címzett: Lukács György. Egy ifjúkori barátság hiteles dokumentumai a , levelek, amelyek 1911 és 1916 között íródtak A közölt levelek nem fogják át Bloch és Lukács ifjúkori barátságának egész időszakát; „azokat a leveleket válogattuk ki, amelyek a két gondolkodó immár elmélettörténeti ténnyé vált korai vitájáról adpak hírt” — írja bevezetőjében Mesterházi Miklós. Balázs Béla utolsó éveiről címmel feleségéhez írt levelei bői közöl a lap válogatást. Balázs Béla feleségével együtt 1945 nyarán jött vissza a Szovjetunióból, huszonöt évi száműzetés után. Leveleiből az derül ki, hogy külföldön ismerik és nagyrabecsülilt munkásságát. A hazai, késői elismerésnek csak rövid ideig örülhetett, 1949 májusában. meghalt. A leveleket közzétette és a bevezetőt írta: Szilágyi János. Bizonyára sok tv-r>éző emlékszik még Borús Rózsának Ignotus Pállal készült beszélgetésére. Ennek a dokumentumfilmnek a szövegét teljes terjedelemben olvashatjuk az augusztusi számban. Ignotus Pál neves publicista és kritikus, József Attila barátja, és a Szép szó című folyóiratnál szerkesztőtársa voit. Nem túlzás azt állítani, hogy a 20-as és 30-as évek művészeti életének legtöbb progresszív személyisége Ignotus barátja volt, és ebben az önvallomásban rendkívül érdekes epizódok egész sora elevenedik fel, jellemezve a korszak hangulatát, sajátos világát. KOSSUTH RADIO: *.»: Kossuth-dí), korhű keretben f.50: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak. XV/10. rész. 5.35: Dolgozni szaporán 5.53: Lottósorsolás ».•§: Szeretők. Rákos Sándor versei. (Ism.) 16.14: Zenekari muzsika 11.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapía n.45: Tímár Edit népdalokat énekel 12.30: Ki nyer ma — Baiatonf ö ld váron? 12.45: Vas István: Mégis — Bata Imre könyvszemléje 12.55: A zene is összeköt. . . 14.10: Válogatott perceink. Szél Júlia összeállítása 15.30: Nóták: Gencsy Sári és Domahidy László énekei 16.05: Cincogó Felicán 16.57: Hanglemez— MK 17.00: Mi közünk hozzá? 17.25: Melis György operettfelvételeiből 18.02: Bemutatjuk új felvételünket: Spanyol gitárzene 19.15: Embermesék. . . A műsort Lengyel Nagy Anna készítette 20.15: Diszkotéka — lemezbarátok órája 21.15: Daróci Bárdos Tamás: Lakod a lan i koszorú 21.30: Haláron belül — vámterületen kívül 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nem szentírás. . . 23.00: Régi híres előadóművészek lemezeiből •.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Millöcker operettjeiből 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Holló« Lajos fúvósműveibői 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Dallamról dallamra 15.40: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nóta-kedvelőknek 21.05: A világszínház humora. Path élin mester 22.07: Szintetizátorvarázs. . Közreműködik: Isao Tomita 23.20: Rákóczi. Részletek Kacsóh Pongrác—Endrődy Sándor— Pásztor Árpád—Sassy Csaba daljátékából 2Í4.00: A Stúdió 11 felvételeiből 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora 4 NÓGRAD - 1985. augusztus 16., péntek [ MISKOLCI STŰmO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Nyári karbantartás, a Távhónéi. — Kisgépek szervize. — Orvosi tanácsok. — Programok a hét végére.) Szerkesztő: Csonka László. 18.00: Es-zak-ma- gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓS 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné: Focisuli. (FF) VII/7. rész. 9.20: A 224. paragrafus 10.45: Jó hangulat zenevei 11.10: Képújság 16.55: Hírek 17.0«: Három nap tv-műsora 17.05: Állatok a kamera előtt 17.45: Képújság 17.50: Reklám 17.55: Ügyintézők 18.30: Tájak, városok emberek. Albánia: befejezetlen múlt, 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: G. B. Shaw: Warrenné mestersége. Tv-játék. 21.20: A hét műtárgya. David Ryckaert: Az alkimista • (Szépművészeti Múzeum) 21.25: Egy hang és néhány maszk 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Himnusz 2. MŰSOR: 18.05: Félidő 0:1. Lengyel kisjáték- film-sorozat. (FF). VII/6. rész: Keserű győzelem, (ism.) 18.35: Pulóver. Angol bábfiím- sorozat. XIII/11. részt 18.45: Képújság 18.50: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet 19.30: Rajmonda sok alakban 20.00: „Ki viszi át” 21.00: Tv-híradó 21.20: Az adott szó. NSZK tv-fllm 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: ».30: Tv-híradó 20.00: A betolakodók. 3. rész. (Ism.) 20.25: Ragadozók. Angol filmsorozat. 1. rés?. (15 éven felülieknek!) 21.15: Straznica. ’85 21.50: A berkenyefarm. Francia film 23.15: Hírek 23.25: Dzsesszpódium 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Visszhangok. Tv-játék (Ism.) 21.00: Tibor Filcik • érdeme^ művész. Portréfilm. 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alati 22.10: Mamai a, ’85. MOZIMŰSOR : Salgótarjáni November 7.: Sárkányölő (14). Színes, szinkronizált USA-mesehorror. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6-tól : Éljen Dartagnan. Színes, szinkronizátt angol-olasz rajzfilm. 8-tól: Montenegro (18). Színes svéd film. — Pásztói Mátra: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz western. — Szécsényi Rákóczi: A titokzatos övezet. Színes. szovjet háborús kalandfilm. — Rétság: D. B. Cooper üldözése (14). Színes, szinkronizált USA-kalandfilm. — Ersekvad- kert: A király és a madár. Színes francia rajzjátékfilm. — Nagyidé: Tudom. hogy tudod, hogy tudom. Színes. szinkron*» zóLt olasz fi lm víg játék.
