Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

NEMZETKÖZI MÜVÉSZTELEP - MÁTRAALMÁS VIT-TÖRTÉNELEM - MOSZKVA, 1957. (6.) G a á I József Canl József, a művésztelep legfiatalabb résztvevője. Ta- hitótfaluban született 1960- ban, ahol most is él. Jelen­leg a képzőművészeti főisko­lán. a művészképzőt végzi, heledeves. Tagja a Képzőmű­vészeti Alapnak és a stúdió­nak. Kiállításokon 1983-tól szerepel, részt vett az orszá­gos rajzbiennálén és a tava­szi tárlatokon is Salgótarján­ban. . Mátraalmáson tusrajzokat készít és a pecsétnyomás le­hetőségeivel kísérletezik. — Sok patak van a környé­ken. talán ezért is tűnnek föl most lapjaimon az általam Karhalak-nak nevezett félig ember-, félig halfigurák — mondja. — Ezekben az ember es hal metamorfózisa foglal­koztat. Ez természetesen mi­tikus világ, de engem mindig is foglalkoztatott az archai­kus művészet és a népművé­szei, ahol ez a gondolatkör szinte az ősi idők óta megje­lenik, a legnagyobb változa­tosságban. Való igaz, a ter­mészeti törvényszerűségek az ember nélkül is léteznek,' de az is tény, hogy éppen az archaikus művészetben em­ber és természet nagyon is szoros kölcsön viszony ban élt egymással. Az emberiség mi­tológiáiban szinte hemzsegő félig állat-, félig emberfigu­rák, amelyek az ártó és segí­tő természeti erőket éppen úgy megjelenítették, mint az ember jónak vagy rossznak vélt tulajdonságait és ösztö­neit, az emberiség adott szín­vonalán kiválóan szolgálták a világ elsajátítását, benne az ember helyének és sorsának meghatározását. Az archaikus művészet ránk maradt alkotásai, a mitoló­giák alakjai érvényességüket ma sem veszítették el, a „me- ®és” formában megfogalma­Gaál József zott üzenet lényege, az em­berről változatlanul időszerű. Most is élhetünk vele, ameny- nvihen költői üzenet olvasá­sára képesek vagyunk. Úgy tetszik, ez a képességűn«: egyébként veszedelmesen csökkenőben van. , Márpedig sok minden hiányozni fog az életünkből, ha hovatovább, mit sem tudunk arról, ami az ember számára jelentős, amennyiben nem praktikus technikai, gazdasági stb. is­meretről van szó. Pedig szá­zadunkban különösen fájdal­mas példákat kaptunk ate- kintetben, hogy a racionaliz­mus is megcsalhat bennünket. Sőt — morális tudás híján — el is pusztít! Gaál József másik művészi programja a népművészethez kapcsolódik. Vajda Lajos szellemében cselekszik, amikor a keleti, az orosz fametszetek vil .gát kutatja, a balkáni, a bizánci kultúra kevésbé ismert kin­csei között kalandozik egyút­tal a kelet- és nyugat-európai kultúra szintézisére törekszik. Így lelt rá többi között a naív orosz művészet élmény- és formavilágára, a formai kép­zettársítások sokszínűségében rejlő modern lehetőségekre,. Az a leleményesség, amelv- lyel a pecsétnyömás eszközé­vel él. nagyon változatos, sti­lizált felületek létrehozására alkalmas, fametszethatások elérését teszi lehetővé. — Ezeket a kliséket azért használom szívesen, mert ben­nük van az ismétlődés lehe­tősége — jegyzi meg. — Így például olyan stilizált felüle­teket tudok csinálni, mint egy régi ikon, vagy épp^n egy ta­péta. Ugyanakkor ez a technika, az apró pecsétek használata a formai képzettársítás kimerít- hétetlen lehetőségét kínálja, az 1800-as évek naív : orosz műveihez hasonlóan. Ez per­sze a gondolati értelmezésnek is tág teret engedélyez, a képzeletet is ösztönzi újabb és újabb szintézisekre. Különös színjáték ez, ahol stilizált sel- lők, különböző emberi figu­rák, tárgyak, látványok ele­mei kavarognak, geometrikus formák tűnnek föl, s a lát­szatra heterogén anyag új harmóniát fejez ki. Ez a mű­vészet úgy realista, hogy jel­képekké alakítja a figurákat. A képzelőerő játéka ez, nem­csak gyűjti a világ szépsége­it, hanem új, szépséget is lét­rehoz — létrehozhat —, így a világban, az esztétikai és erkölcsi tudatban. Tóth Elemér Magyar művészek külföldi zenei eseményeken r A július közepén kezdődő havreuth-i ünnepi játékokon a Tannhäuserban Markó Iván koreográfiájával a Győri Ba- Jett, valamint a Bayreuth-bas már többször vendégszerepelt Molnár András és Sólyom Nagy Sándor operaénekes lép fel, az ausztriai mörbischi ün­nepi játékokon pedig a Ma­gyar Állami Operaház 30 fős balettcsoportja szerepel. A Magyar Rádió szimfoni­kus zenekara Farkas András vezényletével július közepén Svájcban, majd a hónap vé­gén három franciaországi fesz­tiválon is fellép. A zenekar a nimes-i fesztiválon a párizsi opera produkcióiban is közre­működik. A július végén kezdődő salzburgi ünnepi játékokon az Operaház basszistája, Polgár László énekli Mozart Varázs- fuvolájának Sarastro-szerepét. A szeptember végéig tartó és a salzburgi ünnepi játékokkal párhuzamosan megrendezett „Salzburger Schloss Konzerte” nyári sorozatában az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is jelen lesznek a legkiválóbb hazai kamaraegyüttesek, így a Bartók, az Éder és a Ta­kács-vonósnégyes, valamint a Budapesti Fúvósegyüttes. A müncheni nyár rendez­vényei sorában több mint egy hónapon keresztül a Deut­sches Leather színpadán a Fő­városi Operett Színház társu­lata a Marica , grófnő című operettet adja elő. (MTI) A „legek" fesztivállá Azt mondják, az 1957-es moszkvai VIT a „legek” fesz- tiválja .volt. Nézzük csak: már az. előkészítésben 136 or­szág több mint ezer szerVeze- to vett részt, a július 28-tól augusztus 11-ig tartó ese­ménysorozaton pedig 131 nem­zet 31 ezer küldötte adott egy­másnak randevút. ötszáz delegációk .közötti találkozó volt; . ötven ország fiatal művészeinek négyezer alkotását tekinthették meg az érdeklődők: 25 ezer fiatal vett részi a Kremlben rendezett álarcos bálon, s tízezer lam- pionos hajó vonult fel a Moszkva-folyón tartott karne­válon: a sportprogramban 47 ország 1872 sportolója szere­pelt: rendeztek továbbá * 670 hangversenyt, bemutattak 115 filmet. 47 nemzeti előadást. 67 színházi előadást, 88 cirkuszi műsort. Mindezen, esemé­nyekről 2000 újságíró — há­romszor több, mint korábban —. adott tájékoztatást. Ezek a számok. És a han­gulat? Varga Piroska nógrá­di ^küldött így idézte fel em­lékeit egy 1959-es kiadvány­ban: — Utazás után a moszkvai pályaudvaron közölték ve­lünk. hogy Moszkva egyik leg­nagyobb és legszebb szállodá­jában, az Ukrajnában fogunk lakni. Amikor a gyönyörűen berendezett lakosztályokban elhelyezkedtünk, a hosszú uta­zás után talán ránk is fért volna egy kis pihenés. De ki tudott volna az első moszk­vai estén aludni! Gyerünk ki a városba! Felejthetetlen él­mény volt. Moszkva utcái, te­rei, épületei, hidai, színes vil­lanykörték millióival díszít­ve, fényözönben úsztak. Az utcákon a tömeg hömpölygőit, bábeli volt a nyelvzavar...” Való igaz, valamennyi föld­részről érkeztek delegációk, közöttük voltak görögök, cey­loniak, amerikaiak, egyipto­miak, afganisztániak — és még sok más olyan országbeli, ahonnan korábban nem. vagy csupán néhányan vettek részt a; VIT-en. Hazánkat „több mint ezerfős küldöttség képviselte, néhány ismertebb név a ta­gok közül: Horváth Teri, Sze­mes Mari, Grosz Adél, Szoko- lay Sándor, Szívós István. Ha­zánkban a VIT tiszteletére munkaverseny kezdődött, amelynek bevételeit a találko­zó alapjára fizették be. Az egyik reggelen ismerős vendég kopogtatott be a ma­gyarok szállására; Kádár Já­Vendegek a KISZ-fiatalok körében. nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára láto­gatott el a VlT-küldöttekhez Érdeklődött hangulatukról, programjaikról, szerepléseik­ről. A magyar delegáció tag­jai különösen reflektorfénybe kerültek, hiszen alig volt né­hány hónapos a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, meg aztán sokakat érdeke11 az ellenforradalmi történetekkel kapcsolatos hiteles információ A burzsoá propaganda „for­radalomról, „népi felkelésről” szóló mendemondáit többé-ke- vésbé sikerült a magyar kül­dötteknek megcáfolni. Annyit mindenképpen elértek, hogy a VIT résztvevőinek reális tájé­koztatást adjanak, akik aztán ezt odahaza továbbíthatták. Komócsin Zoltán, a magyar delegáció vezetője ezt nyilat­kozta a fesztiválról: — A tánc, a játék mellett sor került vitákra is. Termé­szetesen a leggyakoribb vita­kérdés az ellenforradalmi ese­mények körül forgott, azt azonban bátran mondhat iuk, nogy általában sikerült a kér­déseket helyesen tisztázni Ko­moly viták voltak, például az olasz, francia, angol, ausztrá­liai küldöttekkel, ahol a ;eg- különbözőbb csoportok, poli­tikai nézetek képviseltették magukat. Nagyon jóhiszemű­en tették fel a kérdéseket, de a legnagyobb megdöbbenéssel hallották, hogy a tények szö­ges ellentétben állnak az in­formációkkal. Gyakran mon­dották e viták során. hogy nagy a tájékozatlanságuk. a sajtó félrevezeti őket. A ma­gyar küldöttség tagjaira is igen mély benyomást tettek ezek a politikai eszmecserék, viták. Mindannyian őszintén, nyíltan beszéltek, nagyon jól helytálltak. Két orosz szó itt kezdte vi­lághírű pályafutását, az egyik: a mir, a másik a druzsba, a béke és barátság nem csupán jelszó, ..hanem a tartalmat tö­kéletesen kifejező jelzővé vált Moszkvában. Augusztus1 6-án ötszázezres, hatalmas béketüntetést ren­deztek, de a fesztivál minden napját a barátságra, a békes­ségre, a kölcsönös megértésre és együttműködésre való tö­rekvés hatotta át. Moszkvában született meg a VIT emblémá­ja is. a világszerte ismert öt- szirmú virág, a föld öt konti­nensének szimbóluma. Azóta ez a margaréta minden Világ­ifjúsági Találkozó emblémájá­nak fő alkotóeleme. Tanka László Egymáshoz közelebb A kép — akárhányszor látja az ember — mindig szívet- lelket gyönyörködtető. Egymás nyakaba borulnak azok is, akik az előző napokban a legszenvedeiyesebb vitákat foly­tatták egymással. Ezen az estén szünetelnek a különbsé­gek; nincs külön Nyugat meg Kelet — emberek vannak, akik bár sok lényeges dologban másként vélekednek, az alapvető azonosságokat, összekötő szálakat keresik a másik­ban. A búcsú percei egyben a humánumé is. A hölgyek ar­cán végigcsorognak a könnyek. Reggel mindenki utazik ha­za: Bulgáriába, Franciaországba. Angliába, a Szovjetunióba meg a többi — összesen tizenkét — országba. Lesz, aki ta­lálkozik még, lesz aki nem . Előre senki semmit nem tud­hat. Most csak annyit tud: milyen kár, hogy vége van, mi­lyen jő lesz jövőre újra találkozni — ugyanitt! *j I Gondolafforgácsok az ifiúsági nyári egyetem tapasztalataiból Salgótarjánban június vé­gén, július elején tizenegyed­szer rendeztek ifjúsági nyári egyetemet külföldi résztve­vőkkel. Cítne — Ifjúság, ifjú­ságpolitikai, nemzetközi kap­csolatok és az ENSZ — jelzi azokat a tematikai csomópon­tokat, is, amelyek köré építet­ték az előaítósokat. Elsőként Simái Mihály akadémikus, az MTA Világgazdasági Ku­tató Intézetének igazgató- helyettese, a Magyar ENSZ- társaság elnöke tartott elő­adást. Kezünkben van-e a jövö? — kérdezte az előadó, s Madách Tragédiájának fel­idézésével optimistán vála­szolt. Az emberiség jövője, sorsa igenis a homo sapiens kezében van, értelmével és küzdelmével maga alakíthat­ja. formálhatja szebbé és jobbá. Simái akadémikus után még tizennégy előadás hangzott el — például szudáni, olasz, szovjet szakemberek részé­ről —, de valamennyinek az említett „felszólalás” .adta meg az alaphangját, gondo­lati, tartalmi lényegét. A konzultációk pedig azt is kifejezésre juttatták, hogy az emberiség olyan sorsdöntő kérdéseiben — mint a béke. a környezetvédelem, a fejlő­dés — nem csak az előadók vallanak azonos nézeteket, hanem egy , hiten vannak a résztvevők is. éljenek akár szocialista, akár tőkésország­ban. Ideje volna megszün­tetni mindazokat az okokat, tényezőket, .amelyek civilizá­ciónk, földünk létét felelőtle­nül, kalandórmódra veszé­lyeztetik. Az idei nyári egyetem az eredményességi mutatók sze­rint a legjobbak közé soroló­dik. Közérdeklődésre számot tartó előadások szerveződj lek, ezeket több konzultáció követte, és többen is szólal­tak fel a korábbiaknál. A kö­tött programokat igény sze­rinti, színvonalas kötetlen rendezvények egészítették ki; például sportvetélkedők, film­vetítések, kirándulások me­gyénk nevezetes helységeibe, illetve megyén kívüli térüle- tekre. Ezek az oldott hangula­tú találkozások, közös élmé­nyek közelebb hózták egy­máshoz a különböző nációk képviselőit, kiegészítették, el­mélyítették az egymásról birt ismereteket, jól szolgálták a másik megértését. A kurzus hallgatói felké­szült, tájékozott egyetemis­ták, végzett szociológusok, politológusok, ifjúsági tiszt­ségviselők voltak. A tőkés­országokból érkezett fiata­lok nem rejtették véka alá: kissé szorongva utaztak Ma­gyarországra, az otthoni pro­paganda hatására. Aztán gyorsan elillant a kellemetlen érzés. A személyes tapaszta­lás szertefoszlatta a2 ellensé­ges propaganda konstruk­cióit, az előítéleteket. Igaz és kedvező benyomásokat sze­reztünk itt — vallotta az egyik NSZK-beli szociálde­mokrata párti fiatal —, s ezek nyomán jelentősen csökkentek fenntartásaink. A konzultációkon vélemé­nyek harmonizáltak, jobbá­ra azonban ütköztek egymás­sal. Másra balgaság is lett volna számítani. ■ Persze, a meggyőzés szándéka minden­kiben munkált, de azt soha­sem erőltette. Tehát példát mutatott ez az egyetem a kul­turált vitára, a vitapartnerrel való bánásmódra, toleran­ciára. Beigazolódott dr. Ban- dur Károlynak. a TIT Nóg- rád megyei elnökének gon­dolata: nem lehet kulturált ember az, aki nem hallgatja végig mások véleményét, nem igyekszik megérteni, meg akkor is, ha az ellentétes a sajátjával. Az előadásokból őszinte, va­lóságos képet kaptak a részt­vevők Magyarország, az ENSZ és szervezetei, valamint né­hány ország ifjúságának hely­zetéről. ifjúságpolitikai tö­rekvéseiről, jobbító szándékai­ról. A tíz nap ömlesztve zú­dította az ismereteket, s pá­ratlan alkalmat teremtett a tudás bővítésére, az érzelmek gazdagítására. Éppen ezért elgondolkod­tató: miért nem érdeklődtek nagyobb mértékben az egye­tem iránt Nógrád megye ipa­ri és mezőgazdasági egységei, hivatalai, és általában a ma­gyarok? Miért nem mutatott a rendezésben nagyobb kész­séget néhány megyei szerv? Persze e kérdésekkel a sal­gótarjáni nyári egyetem „új vizeire eveztünk”... ☆ Hogyan tovább? Évenként visszatérő kérdés a záráskor és azt követően. A TIT Nógrád megyei szer­vezete — amely ezúttal is oroszlánrészét vállata és vé­gezte a munkának — gondot fordított a vélemények kipu- hatolására. Demokratikus nyíltsággal. S a hallgatók több használható és — természete­sen — több megvalósításra érdemtelen, fölösleges javas­latot tettek. Megfontolásra illik pél­dául: mindössze 20—30 per­cesek legyenek-e. az előadások, s utána az előadó maradjon ott; tovább bővítsék-e a kon­zultációk idejét; lehetőséget teremtsenek-e a résztvevők­nek — a közös gondolkodás jegyében — a frissben) közbe­szólásra; tarlsanak-e szekció-, üléseket? ' Mindezek a közeljövő meg­válaszolandó felvetései. Any- nyi viszont már biztos, hogy olyan programokat kell a második évtizedében járó if­júsági nyári egyetemre szer­vezni,'amelyek nem általános­ságban, hanem konkrétan fog­lalkoznak a fiatalsággal, mi­közben vonzóbbakká is vál­nak a magyar és a szocialis­ta országok fiataljai számára; és minél alaposabban felké­szült, minél jobb előadókat hívni meg. Úgy is fogalmaz­hatjuk: a napi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, időszerű tartalom kell. Hi­szen változik a kór, változnak a körülmények, ezekkel ösz- szefüggésben mások voltak és lesznek az ifjúság problémái is. k 4 MdtiRÄO - tótóu ittiius 13^ secmbot A salgótarjáni nyári egyetemre felfigyeltek Európában. A most befejeződött is mutatja, életképes összejövetel. Sok nagyvarosunkkal ugyan nem vetekedhet a szabadidős-prog­ramok kínálatában, de a TlT-esék igyekeznek — s ebben mar idén volt néhány jő partnerük — emlékezetessé ténni az itt töltött időt. Salgótarjánban megtalálták egymáshoz az utat az eltérő társadalmi rendszerek fiataljai. Közös érdekünk az eszme­csere. A város és Nógrád megye ennek tudatában várja továbbra is felkészülten és szeretettel minden nemzet fiait —, köztük a hazaikat. Sulyok László , XI NVOOCBA I9BS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents