Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-12 / 162. szám
«,ferts#N «* •»"»uc’acslHtdlAst!** < Keménykezű vagy/és népszerű igazgató? Kis termelési tanácskozásokon, bizalmicsoport-üléscUcn. szakszervezeti csoportmegbeszéléseken, bizalmitestületi tanácskozáson ecsetelték lényegét, jelentőségét. Már az előkészítő munka eddigi szakaszába is óriási energiát fektettek bele, s az alapozás még korántsem fejeződött be. Sok még az elvégzendő teendő, s vannak még jócskán nyitott kérdések. .lövőre a Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is új irányítási formára tér át: vállalati tanács dönt maid minden fontos, a vállalat sorsát, jövőjét alakító kérdésben. Várhatóan 24 tagú lesz az új testület, ötvenszázalékos dolgozói képviseletet biztosítva. Az előkészítő munka oroszlánrészét eddig a vállalati szakszervezet vállalta magára. Éppen ezért sokan úgy sejtik, hogy maga a vállalati tanács is amolyan szakszervezetis riolog lesz — noha ilyesmiről szó sincs. — Ami a részletek kidolgozását illeti, az emberek nem fukarkodtak a véleményekkel — mondja Páldi Károly szb-titkár. — Más kérdés,' hogy az újdonság igazi lényegét, jelentőségét ma még nem sokan értik. Sokan inkább formai változásnak tartják. de. hogy a vállalati demokratizmus kiteljesedésének mekkora lehetőségét rejti magába e módosítás, annak kevesen gondolnak utána. Az előkészületek mostani szakaszában azonban a részleteknek is súlyuk van. Több helyütt szóvá tették az élelmiszer-kereskedők: miért csak ötvenszázalékos a dolgozói képviselet? Túlságosan enyhének találják azt a kikötést, miszerint a tanács tagja csak az lehet, aki legalább hat hónapja már a vállalatnál dolgozik. Oda olyan emberek kellenek. akik apróra ismerik a vállalatot! Márpedig hathónapos munkaviszony még semmiféle áttekintést nem ad! Vitát kpltett az is, hogy a területi vagy a szakmai elv érvényesüljön inkább a tanács összetételében. A dolgozók a területi elv szerinti válogatás mellett voksoltak. Több alkalommal kerek-perec, megmondták a megkérdezettek azt rs, hogy inkább a boltvezetők kerüljenek be a tanácsba, mint az üzletek beosztott dolgozói. Ök felkészültebbek, jobb vitapartnerek lehetnek. S mint minden újdonságra], ezúttal is hallatják hangjukat a tamáskodók. Csináljuk. ha már egyszer kell, de úgvis marad minden a régiben! — vélik a hitetlenek.de ha telies gőzzel nem is vesznek részt a vitában, mégis érdeklődéssel figyeli-k, mi sül ki belőle. — Néhány dolog már eddig is világosan kitűnt — közli Páldi Károly. — A dolgozók zöme nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy kik lesznek a vállalati tanács tagjai. Nem lepődnék meg, ha néhány körzetben több jelöl- 1et is állítanának. Sokakat foglalkoztat az igazgató megválasztása. Nem hiszem, hogy nálunk a szavazás kétséges lehet, mégis izgalmas mozzanata ez az új vállalatirányítási rendszernek. A vállalat vásárcsarnoki húsboltjának helyettes vezetője, Kiss József százszázalékos esélyt tippel Gecse Istvánnak a jelenlegi igazgatónak. Azon túl, hogy döntései általában jó visszhangot keltenek, az igazgató közvetlen modorának tulajdonítja azt, hogy nemigen okozhat számára fejfájást a választás. — Szerintem van fantázia ebben a vállalati tanácsban — vélekedik a fiatalember. — Mégiscsak jobb, hogy a fizikai dolgozók is bábáskodnak a döntéseknél, s nemcsak az íróasztal mellől határozzák el a dolgokat. Elvárom tőlük, hogy erélyesen képviseljék a boltok érdekeit, akár fizetésről, akár a kurrens áruk elosztásáról legyen is szó. Én csak olyan embert bíznék meg ezzel a tisztséggel, aki á-tól z-ig ismeri a vállalatot, aki már hosszú évek óta itt dolgozik. Nagy várakozás előzi meg a vállalati tanács munkába állását. s mint az már ilyenkor lenni szokott, mindenki a saját gondjának enyhítését reméli tőle. A salgótarjáni 230-as számú élelmiszerbolt helyettes vezetője, Fájd Pálné például ezt: — Szeretném, ha a vállalati tanács jobban törődne a bolti dolgozók problémáival. Ne csak a teljesítendő terveket adják ki, hanem vizsgálódjanak gondosabban a feltételek közt is. A vállalat számára az az előnyös, ha minél kevesebb ember, minél nagyobb forgalmat bonyolít le. A tartósan alacsony létszám viszont könnyen a minőségi munka rovására mehet, nem is szólva azokról a konfliktusokról, melyek ilyen körülmények között csak halmozódnak. A tanács tagjai minket fs képviselnek maid, hát tegyék ezt oly módon, hogy kamatozzék számunkra! Körültekintőbb munkaszervezéssel sok nehézségen segíteni lehet! Több időt kell szánni a vállalat belső életére — nemcsak a bolthálózatból látszik így, hanem a központ vezetői székéből is. — Munkánk nyereségtartalma csekély, igen szolid bérfejlesztésre ad módot — mondja Gecse István igazgató. — Hosszú távon ez megrontja a viszonyt a vezetők és beosztottak között, tehát elviselhetetlen. Valami csudát kell csinálnunk, s már csináljuk is javában. Nem más a csuda, mint az élelmiszerszakmán kívüleső, jövedelmező tevékenységek bevezetése. Vasudvart nyit a vállalat, autóbontó létesítését készíti elő. Töri a fejét a nagykereskedelmi tevékenység bővítésén is. — Olyan vállalati tanácsra van szükség, melynek tagjai értik a ..csudacsinálás” értelmét. jelentőségét. Akik érvelni tudnak amellett, hogy nem az élelmiszeresek ellenében történik mindez, hanem éppen őértük. — Befolyásolja-e mostani döntéseit a közelgő igazgatóválasztás ’ — Valóban megfordult a fejemben, nem volna-e takti- kusabb néhány kellemetlen intézkedést. azutánra halasztani — ismeri be Gecse István. — Nem tisztázott ugyanis, hogy az úgynevezett keménykezűség hogyan fér össze a népszerűséggel. Csakhogy van itt egykét radikális, személyeket érintő döntés, amivel egyszerűen nem lehet várni. S most már magam is amellett vagyok, hogy minden fájdalmas műtéten még a választás előtt essünk át. Megengedhetetlen kompromisszumokat még ebben a helyzetben sem lehet kötni az élettel, a szükséggel. S ha az emberek ezt mégsem tudnák elfogadni —, bár eddig inkább az ellenkezője látszik —. az inkább a választás előtt derüljön ki, mintsem utána. Szondi Márta Parképítő pályázat A korábbi évekhez hasonlóan az idén is meghirdeti a ezabadidőpark-építő pályázatot a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a kertészeti egyesülés támogatásával. A pályázat célja, hogy olyan többoldalúan hasznosítható — pihenésre, játékra és sportolásra egyaránt alkalmas — parkok épüljenek, amelyek tervezésük és kivitelezésük észszerűségét, újszerűségét és a társadalmi összefogás hatékonyságát tekintve példamu- tatóak, s ezért mintaként szolgálhatnak hasonló parkok létesítéséhez másutt is. A támogatás elfogadott pályázatonként legfeljebb 14)0 ezer forintot tehet ki. A pályaművekkel kapcsolatos követelmény, hogy azok egy, a költségvetési becslést is magukban foglaló, igényes vázlattervet tartalmazzanak. Kérik továbbá, hogy a pályázók részletesen fogalmazzák meg a park kialakításával ösz- szefüggő elképzeléseiket: azt, hogy hol, fnekkora területen, milyen természeti viszonyok között építenék a szabadidőslétesítményt. A dolgozatokban rögzíteni szükséges a rendelkezésre átló helyi erőforrásokat, a társadalmi munka mértékét, az anyagbeszerzési, tervezési, kivitelezési ötleteket, lehetőségeket. Fel kell tüntetni, hogy az építők milyen mértékű központi támogatást, milyen mintaterveket, növényzetet, szakmai segítséget igényelnek. A pályaműveket 1985. november 1-ig kell eljuttatni a KISZ KB lakóhelyi bizottsága részére, az 1388 Budapest, Pf. 72. címre. (MTI) Különféle személygépkocsik javítását és mű szaki vizsgára való felkészítését vállalják a Balassagyarmati Autójavító és Szolgáltató Kisvállalat szécsényi telephelyén. Havonta mintegy 120 ezer forint értékű munkál vége znek el az Mi dolgozó autószerelő szakmunkások. — Rigó — Szélesíteni és mélyíteni együttműködésünket Interjú Lcsűri Lairala finn polgármesterrel Hajdanán testvérek voltunk. Aztán valahol a sztyeppék világában kettéágazott az utunk: ők mentek északnak, mi délnek. Bő kétezer esztendő múltán ismét egymásra találtunk. Hazánkban ma tizennyolc város tart kapcsolatot Finnországgal, Salgótarján és Vantaa jövőre ünnepelheti együttműködésének tízéves fennállását. Nemrégiben járt megyénkben Lauri Lairala Vantaa város polgármestere feleségével, egy tizennégy fős delegáció élén. Elutazásuk előtt adott interjút lapunknak. — Ön nem először jár megyénkben. Hogyan látja, mit változott ez a vidék első utazása óta? És miben lett más a finn—magyar együttműködés? — kérdeztük. — Nyolc esztendeje voltam itt először — mondotta —, s azóta ötször nyílt alkalmam eljönni önökhöz. Háromszor hivatalos delegáció élén, kétszer magánemberként. Emlékszem, első utam alkalmával a Beszterce-lakótelep még ugyancsak alakulóban volt, mára pedig modern, korszerű része Salgótarjánnak. Számos üzemet, gyárat, intézményt felkerestem, ezekben is szembetűnő a változás, pontosabban szólva: a fejlődés. Kapcsolataink egyre szélesednek, Vantaaban például hétszáz tagot számtál a Magyar—Finn Baráti Társaság, s erőteljes az érdeklődés a magyarok iránt. Sokan kerekednek fel, hogy szémelyes benyomásokat is szerezzenek. — Mégis, milyen konkrét haszna lehet ennek az együttműködésnek? I,ehet ezt finn márkában, illetve magyar forintban mérni? — Ügy gondolom, e kilenc esztendő alatt minőségileg is fejlődött együttműködésünk. Fiatalok, művészek, énekesek, munkások, intézményi dolgozók, vezetők, s még hosszasan sorolhatnám a küllőn féle rétegek képviselőit, akiknek módjuk nyílt a tapasztalatcserére. Mert ezek az utak nem csupán kellemes kikapcsolódást nyújtanak, hanem hasznos eszmecseréket is jelentenek! Ki-ki átadja, elmondja, tapasztalatait a másiknak, ő aztán helyzetének, lehetőségeinek megfelelően próbálja ezt kamatoztatni. Ha konkrétan nem is mérhető anyagiakkal, végső soron mégis a munkát segíti elő. a városlakók boldogulását jobbítja. — Ön személyesen is jó! ismeri Salgótarjánt, többször járt itt. sokat látott. Engedjen meg egy kérdést: ha beleképzeli magát a salgótarjáni polgármester helyébe, nos, mit tenne, mi szerepelne a programjában? — Nézze, erre nehéz lenne válaszolni, hiszen bármennyire is sokat tudok erről a városról, ez édeskevés még ahhoz, hogy ennek alapján valós véleményt merjek formálni. Ehhez többet kellene a lakossággal beszélni, közöttük lenni, hogy igényeiket, érdekeiket pontosan láthassam. Meg aztán másak a társadalmi formák, a vezetési szisztémák... Szóval, nem merek vállalkozni egy ilyen „programra”, annyit viszont bátran mondhatok, hogy számos hasonló jellegű problémával, feladattal állunk szemben. — Ha rangsorolni kellene, például Vantaa város tanácsának teendőit, miként mulatna ez? — Első helyre tenném az iskolázás problémáját, nem véletlen hát, hogy itt-tar- tózkodásunk során erről is érdeklődtünk. Képzelje el, hogy Vantaa lakossága az 1960-as évek elején még alig haladta meg a tízezer főt, most pedig lélekszámúnk eléri a 142 ezret! Ez az óriási mértékű növekedés —, 1971- ben például 11 ezer gyerek született, — egy sor társadalmi kérdést, tennivalót is felvet. Gondoskodnunk kell óvodáról, bölcsődéről, iskoláról, a szolgáltatásról, a nevelés feltételeiről. .. Az utóbbi években ez nem kevés fejtörést okoz. Fiatal város a mienk, hiszen 1974-ben kapta meg az önálló városi jogot! — Két esztendeje magam is jártam ott, utcái, terei,, épületei hasonlóak a salgótarjániakhoz. Vantaaról is azt mondják „műemlék nélküli” város. — Valóban sok a hasonlatosság a két város között, s mindkettőben számos lakótelep van, ebből adódóan teendőink is részben ugyanazok. Az iskolai gondokon túl nagy hangsúlyt fektettünk az egészségügyi fejlesztésre — úgy tudom ez itt is fontos feladat —, valamint a szociális feszültségek enyhítése szerepel még a legfontosabb és legsürgősebb megoldásra vár® teendők között. — Merre tart a finn—maJ gyár együttműködés? Milyen új lehetőségek kerültek „terítékre”, mi várható az elkövetkezendő esztendőkben? — Itt-tartózkodásom egyik nem titkolt célja is az volt, hogy a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről is tárgyaljunk. Megbeszélést folytattam e témákban a városi és a megyei tanácselnökkel, s egyeztettük elképzeléseinket. Ha két szóval lehetne jellemezni törekvéseinket, akkor1 azt mondanám: szélesíteni és mélyíteni szeretnénk kapcsolatainkat! — Miben szélesíteni és méhen mélyíteni? — Szélesíteni szeretnénk abban az értelemben, hogy minél többen jussanak el a két országba, s itt elsősorban a fiatalok számára kínálunk lehetőségeket. Szeretnénk, ha megismernék egymás hagyományait, mindennapi életét, kultúráját. Hadd említsen» meg a kultúráról szólva, hogy id. Szabó István szobrászművész alkotásaiból kiállítás# kívánunk rendezni Vantaaban. erről is megállapodtunk. Továbbá, mélyíteni akarjuk ezt az együttműködést, tudjanak meg egymásról minél többet a salgótarjániak és a vantaaiak. cseréljék ki szélesebb körben tapasztalataikat^ kamatoztassák azt! Jövőre Vantaaban, a tízéves jubileum alkalmából, egy szép ünnepségsorozatot szeretnénk reoJ dezni. amelyre meghívtuk a. nógrádiakat is. Bízunk abban, hogy még több ilyen évfordulót tarthatunk — mondotta befejezésül Lauri Lairala Vantaa város polgármestere. T. U f. Az MSZMP XITI. kongresz- szusának határozata két oldalról közelíti meg az ideológia és az ideológiai munka funkcióját. Köpeczi Béla elemzi a határozat ideológiai alapgondolatát. Krasznai Lajos, • a KEB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára a párttestületek felelősségéről, munkájuk színvonaláról, az aktivitás erősítésének, a pártsze- rű vitalégkör fejlesztésének feltételeiről nyilatkozott a szerkesztőségnek. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában, amikor az extenzív fejlesztési lehetőségek már kimerültek, s az intenzív fejlődés útjára kényszerülünk, a statisztikai információs rendszerrel szemben is módosultak a követelmények. Nyitrai Ferencné, a statisztikai információknak az új körülmények közötti hasznosításáról ír. A művezetők helyzetének, feladatainak, megbecsülésének kedvezőtlen irányú változását gyakran csak a pálya iránti társadalmi figyelem és köz- megbecsülés csökkenésének tulajdonítják. Gerencsér Ferenc cikkben összegzi művezetőkkel, pártmunkásokkal és gazdasági vezetőkkel folytatott beszélgetésének tapasztalatait, tanulságait. A párt művészetpolitikájának alapvető célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a művészetek társadalmi feladatainak teljesítéséhez. Ennek érdekében egyértelművé kell tennie álláspontját a kívánatos művészi értékrendet illetően. Erről a kérdésről folytattak kerekasztal-beszél- getést a szerkesztőségben, a téma szakértői. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. A Német Demokratikus Köztársaságban mind az iparban. mind pedig a mezőgazdaságban nagy súlyt helyeznek a teljesítmények összehasonlítására. A módszert Werner Scholz, a Neuer Wegnek. az NSZEP pártélettel foglalkozó központi lapjának fő- szerkesztője ismerteti. Az Egyesült Villamosgép- gvár arról ismert a főváros X. kerületében, de az üzem határain túl is, hogy a párt- szervezet nagy figyelmet fordít a fiatalok közötti politikai befolyás erősítésére. A szerkesztőség munkatársai elbeszélgettek a gyár pártmunkásaival tapasztalataikról, eredményeikről, eszközeikről. Készülődés a cukorgyártásra Mintegy 160 millió forinto# költenek az idén karbantartásra és fejlesztésre a Mátrai vidéki Cukorgyárak két üzemében, a hatvaniban és a selypiben, ahol a Nógrádban termelt cukorrépát is feldolgozzák. Hatvanban felújítják! a répamosó ház berendezéseit» továbbá a préseket. A cél a szeletelés hatékonyságának nevelése. A Selypi Cukorgyárban S. kazánok felújítása az évi legnagyobb munka. A tavaly üzembe helyezett cukorfő/ő autómatikát olyan módon fejlesztik tovább, hogy lehetőség legyen újabb készülékek: bekapcsolására. Selypen a cu-; korszárítót is korszerűsítik. | A karbantartás mellett az ez évre tervezett beruházásokat is befejezik a kampány megkezdésére. Ezek közül Hatvanban egyik legjelentősebb a vagonvontató, továbbá esy Siemens-rendszerű cukorfőző automata és egy késélező automata felszerelése. Selypen új cukorcsomagoló is elkészül az idény kezdetére, és jelentős összeget fordítanak járművek. műszerek és kisgépek beszerzésére. (MTI) NÖGRÁD — >983. július t2„ péntek 3 Megjelent a Pártélet júliusi számú
