Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

NEMZETKÖZI MÜVÉSZTELEP - MÁTRAALMAS Olajos György Olajos György elkezdett egy rézkarcot. Még nem készült el vele. de már mutalja, Östűz a ,Címe. Wordsworth költésze­téről beszél, amiről nemrég erdekes tanulmányt olvasott. A kiválj angol költő, az angol romantika első nemzedékének egyik tagja, Coleridge és Southey mellett az úgynevezett Tavi iskolához tartozik. Mind­hárman az északangol tóvi­déken éltek, munkásságuk új korszakot jelentett az angol költészetben. Coleridge-dzsel együtt fejtette ki Wordsworth a Lírai ballada előtanulmá­nyában nézeteit művészi prog­ramjáról, amelynek lényege a köznyelv költői rangra való emelése, az élet mindennapi jelenségei felé való fordulás, a ‘ermészet és a szabadság szeretete. Későbbiekben szem­lélete konzervatívabbá válik, de demokratizmusa mindvé­gig megmarad. A tóvidék köl­tői képként és jelképként sokszor csillan föl költészeté­ben. Mi köze lehet mindehhez Olajos Györgynek? Mindenekelőtt a természet szeretete, amely korunkban egyáltalán nem romantikus érzelem, hanem nagyon is égető időszerűséggel bír. Don’t kill the Word — éneklik az egész világon az ősi maori dallamkincs lélekmelegére is itt-ott emlékeztető hangon az éneket, azaz. ne öld meg a világot, az életet a földön. — Szeretnék tenni valamit a magam lehetőségein belül a természetes környezet megvé­déséért, figyelmeztetve a kör­nyezetpusztulás végzetes kö­vetkezményeire — mondja Olajos György. — Elszáradt növények, pusztuló halak, ma­F1LM JEGYZET Olajos György darak. sivatagi hangulatúvá váló vidékek vesznek körül bennünket, ha így folytatódik tovább, hamarosan elszennye- ződek az óceánok, leépül a föld, életünk veszélyben van háborúk nélkül is. Figyelem a létezés peremére került vege­tációt. Ebben sorsok vannak, ebben a sorsunk van. Ezt mi emberi közegben nem tudtam kifejezni, - ezérc nyúlok pél­dáért a kövületekhez, a vege­tációhoz, a természethez. Fog­lalkoztat az idő is és benne a dolgok, a tárgyak sorsa, aho­gyan vizuálisan megjelenik. A már említett östűzben szintén a vegetációt és annak tükröződését vizsgálja a fiatal grafikus. Leszakított zöld fű­szálakat fűz a képbe, próbál­gatja a vízszintes és függőle­ges jelentéseit, az ősi jelrend­szerek alkalmazhatóságának hatását, az elemek, a tűz, a víz, a föld, a levegő jelkép- rendszerének lehetséges mon­dandóit, a mai ember számá­ra. — Itt Mátraalmáson mo- nothypiáka! kezdtem csinálni — jegyzi meg s egy készülő sorozatot szed elő. — Ez a Hold-világ című sorozat. Több mint fél'tucat már el­készült ezekből a ..holdfényes” képekből, amelyeken rácsszer­kezet mögött világít a Hold, süt a Hold világa, vagy az, amit róla gondol a művész. Lényegében ez is absztrakt sorozat, a megidézett reali­tásnak csak emléke van ben­ne. élménytartalmai belülről indulnak s belengi a lapokat valami halvány nosztalgia és emberentúli magány. Ezek a lapok kedv szerint tölthetők fel emóciókkal. Mindenesetre nem jut eszünkbe semmiféle moonlight-party, valamiféle séta a holdfénynél. Marad a dokumentálás, lenyomatszerű kommentálással. Olajos György 1953-ban szü­letett Budapesten, ahol ma is él. A képzőművészeti főisko­la grafikai szakán tavaly fe­jezte be tanulmányait. Első önálló tárlatát a budakeszi Szarvas presszóban rendezte absztrakt grafikákból és fest­ményekből. Bemutatott már tükrös dobozokat. Tagja a fi­atal képzőművészek stúdiójá­nak. Tóth Elemér Eden boldog-boldogtalannak r Nem is olyan régi korszak bűne, hogy a pszichológiát Magyarországon még napjaink­ban is valamiféle idegenkedő, groteszk, ám ennek ellenére misztikus köd lengi körül. Meglehet a filmek is hozzájárultak ehhez, a pszichológiát hol túldramatizálva, hol pedig alaposan kifigurázva (gondoljunk néhány ▼ígjáték pszichiáterére, akik „dilinyósabbak” ▼oltak mint pácienseik). Anélkül, hogy mé­lyebb okát vizsgálnánk, úgy tűnik, az el­múlt másfél-két évtizedben megindult a „ködoszlás.” Pillanatnyilag azonban mintha ezt a mozgást a csend, kis híján a közöny korszaka váltotta volna fel. Pedig, ha valaha, •kkor most ezernyi féreg rágja az emberi telket. A modern kor sóvárgott átkai keleten és ■yugaton egyaránt futószalagon termelik a pszichológiai természetű problémákat. Eköz­ben már olyan furcsaságot is produkálva, hogy a neurotikus tünetek egyike-másika szinte magatartási divattá vált. Az emberek iszonyú tömege izgató- és nyugtatószerek között turkálva keresi a segítséget mások és saját maga elviseléséhez. A pszichológia szá­mára is egyre nyilvánvalóbb súlyos ueherté- Pel. hogy nem csupán az ember belső vilá­gának feltárása a feladata, de meg is kell tanítani az embereket lelki bajaikkal együtt élni. Ez nem könnyű dolog. Olyannyira nem, hogy a francia Alain Jessua a fantázia vilá­gába tett kirándulása sem képes túlságosan €>pti mista megoldást kínálni. Az 53 éves rendező hatodik filmjének óhazánkban at első). az 1982-ben készült iíden boldog-boldogtalannak műfaji meg­határozása nem egyszerű. Némi erőszakosság­gal pszichológiai sci-fi-nek nevezhetnénk. A jelenkori történet szerint hősünk egy depresszióval küszködő, túlhajszolt fiatal biz­tosítási ügynök. Mikor úgy érzi nem bírja tovább, kiveti magát az ablakon. Lényegében ezzel kezdődik a karrierje. Ugyanis fennakad egy lámpán, majd a kezelése során találkozik Valois doktor zseniális találmányával. Olyan kezelést kap, aminek következtében megszű­nik a szorongása, nincs többé depressziója. Tökéletes ügynök válik belőle, mivel a keze­lés minden érzelmet kiölt belőle. Gondoktól gyötört barátján is úgy segít, hogy lebeszéli egy látványos, ám „olcsó” öngyilkosságról, inkább egy nagyobb biztosítási hasznot ho­zó autóbalesetet tanácsol neki. Hősünk nem marad egyedül, egyre több kezelt társával jön össze külön baráti kört alakítva a „bol­dogokkal”. Valois doktor közben rádöbben, hogy a boldoggá tett érzelem nélküli páciensei elembertelenítik maguk körül a világot, és másokat kergetnek az idegösszeomlás felé. Ettől maga is depresszióssá válik, ám hálás kezeltjei segítségével megszabadul szorongá­saitól. Az ötlet, amire a film épül figyelemre­méltó, mi több továbbgondolható. Viszont még az ilyen viszonylag profimunkának szá­mító kivitelezés sem képes leplezni a hiány­zó mélyrétegeket. Talán éppen ennek tudatos ellensúlyozását szolgálja a groteszk humor és a még kellemesen elviselhető szex. ami lazán át- meg átszövi a filmet. Ily módon ta­lálva egy kissé riasztó, ám nem kivitelezhe­tetlen alternatívát nyomasztó lelki bajaink megoldására. A film furcsa csattanója, hogy végig játszik ezzel a végső soron pesszimista gondolattal, de arra inspirálja a nézőt, hogy mikor feláll a székből, teljesen optimista ha­tározottsággal vesse el ezt a lehetőséget. A kivétel persze erősíti a szabályt, a valóság pedig éáfolja a valóság mását. A film fősze­replőjének, a rendkívül tehetséges Patrick Dewaere-nek az Éden boldog-boldogtalannak volt az utolsó filmje. Kevéssel az utómunká­latok befejezése előtt lett öngyilkos. Bodnár Mihály V1T-TÖRTÉNELEM - VARSÓ, 1955. (5.) Ültessünk békebúzaszemeket! A találkozó egyik jelképévé vált a város köz­pontjában levő Tudomány és Kultúra Palo­tája, ahol a rendezvények zöme zajlott. Éppen harminc esztendővel ez­előtt lázas volt a készülődés a világ ifjúsá­gának nagy seregszemlé­jére megyénk­ben is. A Nóg­rádi Népújság arról számol be, hogy Buda­vári Károly brigádja nevé­ben vállalta: a VIT és a bá­nyásznap tisz­teletére a nóg­rádi DISZ- brigádok által felajánlott tíz­ezer tonna szénből saját csapatával két és fél ezer ton­nát küld a fel­színre De legfőképpen a házigazdák, a varsóiak ké­szülődtek, ez alkalomból mintegy hetven­ezer nézőt befogadó stadiont építettek. Itt tartották a fesz­tivál nyitóünnepségét is, amelyre 114 országból több mint harmincezren érkeztek. A július 31-től augusztus 14- ig tartó rendezvénysorozat gazdag kínálatot nyújtott va­lamennyi résztvevő számára: nemz^etközi kulturális sereg­szemle, baráti találkozók, lá­nyok napja, nemzetközi ara­tóünnepség. iskolaépítés, di­vatbemutató. békegyűlés, ut­cabál, hangverseny, filmvetí­tések... Valaki kiszámolta, ha a VIT különböző rendezvé­nyeinek idejét összeadnák, ak­kor egy olyan műsort kap­nánk, amely egyfolytában 728 napon keresztül tartana... — örülünk, hogy a Világif­júsági Találkozó olyan meg­változott nemzetközi helyzet­ben zajlik le, amikor erősödik az egyetértés a népek között... — mondotta megnyitó beszé­XI VOCXBA 1965 dében Bruno Bernini, a DÍVSZ akkori főtitkára. — Békét aka­runk. ez a mi leghőbb vá­gyunk. Millió és millió testvé­rünk üzenetét hoztuk magunk­kal. Azt akarjuk, hogy orszá­gaink erőforrásait ne a fegy­verkezés, hanem a népek jólé­te érdekében használják fel. A fesztivált támogató nyi­latkozataikban szót emeltek neves tudósok, személyiségek, például Frederic Joliot Curie, Thomas Mann, Pablo Neruda. Picasso pedig kiállítást ren­dezett Varsóban saját mun­káiból. Sajátos módon tiszte­legtek a nagy találkozó előtt a fiatal olasz alpinisták: meg- mászták az Alpok egyik ma­gaslatát, ahová kitűzlek a fesztivál emblémájával díszí­tett zászlót. Először jöttek el a VIT-re több afrikai ország, például Szudán, Szenegál, Madagasz­kár küldöttei, s már „szabá­lyos” útlevéllel érkeztek az európai és ázsiai országok kül­döttei is. Megemlékeztek a második világháború befeje­zésének tizedik évfordulójáról ez alkalomból az angol Co- ventryből —. amelyet a há­ború idején a náci légierő el­pusztított — tizenkilenc orszá­gon át vezető békestafétát in­dítottak a lengyel fővárosba. A két hét alatt összesen 574 kulturális rendezvényt tar­tottak, szép magyar sikerek is születtek. Elegendő utalni Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Róna Viktor balettművészek, Szendrey Karper László gitár-, Kocsis Albert hegedű- és Fe­nyő Péter harmonikamű né­zek szereplésére. Megrendez­ték a II. nemzetközi sportta­lálkozót is, amelyen 43 ország mintegy ötezer versenyzője mérte össze tudását. De legfőképpen nem is a vi­lágcsúcsok. a versenyek. a kulturális találkozók jellemez­ték ezt a találkozót. Hanem az a baráti hangulat. légkör, amely végigkísérte a feszti­vált. Lapozzunk csak bele a Nógrádi Népújság 1955. au­gusztus 27-i számába, amely­ben Deménv Piroska nógrádi küldött a lányok naojának emV lékét elevenítette föl: — Feleithetetlen élmény volt. alig tudtunk aludni, iz­galmas érzés a szerető ünnep­lés. Már kora regael jöttek a lengyel fiúk. virágcsokorral köszöntöttek bennünket. Egész nap velünk voltak, táncra, énekre tanítottak • bennünket, és közben mi is megismertet­tük őket a magyar nép mű­vészetével. Krenács Rezső, egy másik küldött pedig a karneválra emlékezett vissza legszíveseb­ben: — Varsó kedves folvóia ezen az estén fénybe borult. A Visztulán átmenő hidakon százezer égő világított. Zene­szó. közös ének szállt a sötét éiszakában a haió fedélzeté­ről. a fiatalok ajkairól. Sze­met kápráztató tűzijátékok peregtek le a szemünk előtt a magasból a földig. A varsói VTT-nek is volt tánca, mégpedig a „polka pe- renyica”, amely a polka és a perenyica különös —. de ugyancsak hangulatos, szóra­koztató — ötvözete. Itt is volt kör, tánc, taps és termé­szetesen csók is. Jól sikerült a találkozó a lengyel fővárosban. Mint a la­pok írták: bebizonyosodott, hogy az ifjúság olyan társa­dalmi erő. amelyet senki nem hagyhat figyelmen kívül. A fesztivál egyik résztvevője, Ivan Rudszkij szovjet trakto­ros, a munka hőse, szemléle­tesen példázta ezt. Ugyanis, egy zsák búzát hozott magá­val Varsóba, osztogatta a bú­zaszemeket, akivel csak ta­lálkozott. — Hintsétek el ezt a magot mindenütt ■>— kérte őket —. s emlékeztessen a baráti'ágra! A földművelés az egyik legré­gibb és legbékésebb munka a világon — mondta nekik. — Éljünk békében, vessük el mindenütt a béke magját! (Folytatjuk) Tanka László Jutalomkirándulások Nógrádiak is ott lesznek a békefesztiválon Augusztus 3—4-én rendezik meg a pusztavacsi ifjúsági bé­kefesztivált. Erre meghívást kapott a berceli kultúrotthon diszkótánccsoportja is. A ber­celi fiatalok nagyon szorgal­masan készülnek a bemutat­kozásra. A tánc koreográfiá­ját Sztrecskó Katalin, a besz­tercebányai modern tánccso­port vezetője készítette, aki június végén meg is látogatta a bercelieket és három napon át oktatta a csoport tagjait. A Pásztó és Vidéke Áfész vezetése ebben az évben is gondoskodik a dolgozók, a szocialista brigádok szabad idejének hasznos, kulturált el­töltéséről. A hagyományok­hoz híven a közelmúltban a KISZ- és szakszervezeti bizott­ság közös szervezésében, autó­busszal utaztak a fővárosba, ahol az amerikai jégrevüt is megtekintették. A résztvevők­nek csak a belépőjegyről kel­lett gondoskodniuk. A szövekezet nőbizottsága a nődolgozók részére a Duna­kanyarba szervezett hasonló kirándulást, melynek kereté­ben Leányfalura is ellátoga­tott a mintegy száz résztvevő. A közgazdasági főosztály szocialista brigádja családta­gokkal együtt szintén külön- autóbusszal Eger nevezetessé­geivel ismerkedett egynapos kirándulása során. A 2. sz. ÁBC dolgozói, szo­cialista brigádjai is a Zsilé környékére utaztak és közös szórakozással, sportolással töl­tötték el szabad idejüket. Es jellemző még több áruda bri­gádjaira is. műsor f KOSSVTH RÁDfO: Wm: Mai kutturáhis programok és a múzeumok állandó kiállításai tteCSfi: Kofisutfc-díj korttü keret­ben USt Nó4»<2*okoc V.33: Kököjszi és Bobofsza fe.Oé: örök útitársak *0.10: Haydn: C-dúr szimfónia. *0.40: Iránytű 3*2.45: Illés Endre: Méhrajzás .12.55: Lemezmúzeum 13.25: Magyar művészek operafelvételeiből 14.10: Zenekari muzsika 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Muzsikáról versben, prózában 16.05: Az aranyember. 7. rés* 16.41: Lukácsi Huba népdal­felvételeiből 17.00: Vizsgálatok nyomában, — riport 17.25: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak. XV/5. rész 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 19.15: A rádióművészet mestere... 20.21: Kedves zeneműveim 21.19: Tamara Milaskina opera- áriákat énekel 21.30: Munkások, ’85 22.20: Trz perc külpolitika 22.30: Emlékek több szólamra 23.05: A Mantovani zenekar játszik 23.30: Barokk szonáták PETŐFI RADIO? 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Klasszikus operettekből 8.50: Tíz perc külpolitika (ismj 9.05: Napközben, — Zenés délelőtt 12.10: Fúvószene az NDK- rádió műsorából 12.30: Népi muzsika 13.06: Pophullám 14.00: Töltsön egy órát kedven ceivel 15.06: Könnyűzene Bulgáriából 15.30: Könyvről, könyvért 15.40: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség — különkiadás *8.30: Fiataloknak! Közben: W.50: Közvetítés az oceeágoe úezó­bajnokságról 10.05: A Fiataloknak! folytatása 19.50: Egészségünkért! 20.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.05: A világszínház humora 22.20: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 23.20: Maya 24.0«: Éjféltől, hajnattg L. MISKOLCI STtDlO: 17.00: Műsorismertetés, htrek, Időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tar- OaioiabbU Diabetikus ételek. ~ Napközis tábor Bánkúton. — La­káskarbantartás zökkenőkkel. — Programajánlat. — így látják a KÖJÁL-osok.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVlZMVc 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné 9.20: Játék műalkotásokkal. VIII/4. rész: Mozgásban (ism.) 9.4b: Ugyan miért hagytam volna el ezt a földet? 9.90: A George-szigeti pingvi­nek 10.15: Hangverseny Richard Strauss műveiből. Osztrák Tilm (ism.) 11.05: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Tiszteletem, tanár úri 17.20: Képújság 17.25: Üj utak a Mount McKin­leyre 17.55: Három nap tévéműsora 18.00: Ablak lo.oo: Reklám 19.10: Tv-toma 19.15: Esti mese *9.30; Tv-híradó 20.00: Müller Péter 21.35: Mi újság, Cicamica? (16 éven felülieknek!) 23.20: Tv-híradó 3. 23.30: Himnusz 2. műsor: 18.00: Képújság 18.05: Félidő 0—1. TTI/1. rée*c A labda (ism.) 18.30: Pulóver.'XIII/6. rés*: Törlőruhák viadaja 18.40: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet 19.15: Szelíd óriások 20.00: Mint te. vagy én (114. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Zenebutik 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 18.30: Tévéfórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: A természet lényege. 4. rész (ism.) 20.30: Hosszú út a homokbuckák között. 3. rész 21.35: Az ötletesebb nyer 22.15: Hóvirágünnep 23.4f): Hírek 23.50; Külföldi mohódiák 2. MŰSOR: 19.30: Tv-niradó 20.00: Fiatalok tévékhibja 1 21.00: Mikuiaws Kasarda versei­ből 21.30: Időszerű események 21.5«: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra atatt • 22.10: A külföld tavalyi slágerei MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: £ zsaru nem tágít. Színes, szinkro­nizált francia bűnügyi filmvígjá- ték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: A szavanna fia. Szí­nes, szinkronizált olasz—NSZK kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa (16). Színes, szink­ronizált USA-kalandfilm. — Pásztói Mátra: Ragtime I—II. (14). Színes, szinkronizált USA- film. — Szécsényi Rákóczi: Vera és a férfilátogatók. Színes, szinkronizált szovjet filmvígiáték. — Rétság: Pogány Madonna. Színes magyar bűnügyi filmvíe- játék. — Ersekvadkert: A férfi­kaland elmarad. Színes, szinkro­nizált csehszlovák filmvígjáték. — Nagy 16c: Túl nagy rizikó (14). Színes, szinkronizált USA-fc**»' landfiia. ] WOG RÁD — 1985. július 12„ péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents