Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

Gorbacsou Hlinszkben Bolivia Javítani kell a gazdaság irányítási rendszerét A jelenlegi szervezési, po­litikai, gazdasági és káderpo­litikai intézkedések és vál­toztatások fő célja a gazdasá­gi és társadalmi fejlesztéssel összefüggő, legfontosabb kér­dések megoldásának meg­gyorsítása .— jelentette ki Mi­hail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára belorussziai látoga­tásának utolsó napján a köz­társaság kommunista pártja Központi Bizottságában gaz­daságpolitikai kérdésekről mondott beszédet, s közölte, hogy még ebben az évben ki­dolgozzák a rugalmasabb és korszerűbb gazdasági mecha­nizmus egységes rendszerét. Belorusszia párt- és állami vezetői előtt a főtitkár szólt a Szovjetunió 1986—1990 kö­zötti időszakra érvényes, új ötéves, valamint a 2000-ig tartó időszakra szóló távlati népgazdasági terveiről. Hang­súlyozta, ezek a tervek, ame­lyeket a PB fő vonalaiban már jóváhagyott, feszítettek, ám ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy a ben­nük szereplő feladatokat ne csak végrehajtsák, hanem túl is teljesítsék. Az új ötéves terv előkészí­tése együtt jár a gazdaság irányítási rendszerének ja­vításával is — mondotta Gor­bacsov. A mechanizmus új rendszere a vállalatok meg­növelt kezdeményező lehető­ségére és felelősségére épül, és célja az, hogy elhárítson minden olyan akadályt, amelv gátolja a tudományos és mű­szaki haladás meggvorsítását, a termelőmunka intenzívebbé és hatékonyabbá tételét. A főtitkár nyomatékosan szólt arról is, hogy minden területen még nagyobb fi­gyelmet, kell szentelni a gaz­dasági fejlődés megyorsításá- ra hozott intézkedések végre­hajtásának. Erről már csak azért is külön kell szólni — mondotta Gorbacsov — mivel egyes vezetők lassan változ­tatnak munkastílusukon, túl­ságosan is ragaszkodnak a formális módszerekhez, nem értik meg az új feladatok lé­nyegét, néha pedig , egész egy­szerűen felelőtlen magatar­tást tanúsítanak. A szovjet emberek — mondta Gorbacsov — elfogad­ják. és lelkesen támogatják az SZKP-nak ezt az irányvo­nalát. Az SZKP KB főtitkára ki­tért arra is, hogv mindent meg kell tenni a jelenlegi öt­éves terv sikeres befejezése érdekében. Puccsország katonái és polgárai Kádár János Dobáson f (Folytatás az 1. oldalról.) Katonás rendben gördülő­dübörgő kombájnok — össze­sen 18 ilyen betakarító gép­óriás — látványa fogadta a látogatókat a termelőszövet­kezet határában azon a bú­zatáblán, ahol csütörtök dél­előtt kezdték meg az aratást. Mire a párt főtitkára ideérke­zett, már 20 hektáron végez­tek a napsütéses időben is, embert és gépet egyaránt próbára tevő munkával. Ho­gyan haladnak? — kérdezte Inoka Pál kombájnost Kádár János. Minden erőnkkel igyekszünk, most jó az időjá­rás is, reméljük jól fogunk haladni — hangzott a válasz. Jó legyen a termés, ez a lé­nyeg — búcsúzott ettől a gnunkáskollektívától Kádár Já­nos. Ezután megtekintette a tsz fajtakísérleti tábláját, s itt is elismeréssel szólt a lá­tottakról. Kötetlen baráti beszélgetés- jsei fejeződött be a látogatás. ÍA párt főtitkára a tsz veze- fcöinek, a vendéglátóknak, a fcrmnkáskollektívák képviselői- ajek a körében szőtt a látot- ttakröl. Mint mondotta, a kö- tíós gazdaságban szerzett ta­pasztalatok arról győzték meg, hogy ez a kollektíva szilárd alapokat rakott le az elmúlt esztendőkben és jól fejlődik. Annál is inkább elismerésre méltó ez, mivel gyenge minő­ségű földeken gazdálkodnak, így minden lehetséges tevé­kenységet, amely a tagság bol­dogulásához segíthet hozzá, meg kellett honosítaniuk, s ezt meg is tették. A termelés­ben elért sikerek mellett a legnagyobb eredmény talán az — tette hozzá Kádár János —, hogy itt jó szellemű közös­ség "Jött létre. A jövőben is ez lehet erőfeszítéseik egyik legfőbb támasza, a másik pe­dig a mindennapok során vég­zett eredményes munka. A párt főtitkára ezután em­lékeztetett arra, hogy az idén hazánkban kiemelkedően fon­tos eseménysorozat zajlott le: a párt XIII. kongresszusa, fel- szabadulásunk negyvenedik év­fordulójának megünneplése, s képviselő- és tanácstagválasz­tások. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus egyik jelentős té­mája volt pártunk eredmé­nyes mezőgazdasági politikája, amelynek töretlen folytatására szavaztak a tanácskozás kül­döttei. E politika alapján — mon­dotta — az elmúlt évtizedek a mezőgazdaság lendületes fej­lődésének időszaka volt. En­nek az előrehaladásnak ren­geteg munka, töprengés, pa­rasztságunk áldozatos helytál­lása volt a motorja. A mező- gazdasági dolgozók erőfeszí­tései mögött viszont ott volt, s ma is ott van munkásosztá­lyunk segítő keze, az értelmi­ség munkája, dolgozóink ösz- széfogása. A fejlődés időközben újabb és újabb kérdéseket is felve­tett — mutatott rá Kádár Portugália újra választ Eanes portugál elnök ma feloszlatja a parlamentet és —, 'várhatóan októberre —, kitűzi az idő előtti általános vá­lasztások időpontját. De mi kényszerítette az elnököt erre a döntésre, hiszen alig több mint két éve járultak az urnák­hoz a szavazópolgárok? Akkor. 1983 áprilisában a Mario Soares vezette szocialis- te párt (PS) lett a legnagyobb politikai erő, a pártvezér pe­dig megkapta a kormányfői posztot. A PS azonban nem ren­delkezett abszolút többséggel a parlamentben, amiért is szö­vetségest kellett keresnie. Nos, amennyire nem volt könnyű feladat megfelelő kormánykoalíciót ácsolni, ennél nehezebb­nek csak maga a kormányzás bizonyult. Két esztendőn át volt képes együttműködni — ezernyi zökkenővel — Portu­gália két legnagyobb pártja; a PS és koalíciós partnere a nevében szociáldemokrata, politikájában azonban egyértel­műen polgári, középjobb Portugál Szociáldemokrata Párt fÉPSD) volt. A frigy ez év júniusáig tartott, amikor is az újdonsült PSD-vezér, Cavaco Silva, mondhatni, „beadta a válókerese­tet” Soares ellen: a szociáldemokraták bejelentették, hogy távoznak a kormányból. Az ok nyilvánvalóan az volt, hogy a. jobboldali erők már nem érezték kielégítőnek ezt a félig bal, félig jobb kormánypolitikát. S bár a PS-t vitathatatla­nul alaposan elvitték jobbra a koalíció két évében, a szo­cialisták nem voltak hajlandók teljesíteni a partner legújabb követeléseit. így következhetett be a szakítás. Most hogy Portugália a Közös Piac tagja lett — a parla­ment mai feloszlatása előtti utolsó aktusként ratifikálta a csatlakozási egyezményt —, minden eddiginél fontosabb, hogy milyen kormányosok állnak a hajót irányító keréknél. A jobboldali pártok láthatóan hisznek abban, hogy a ki- ikényszerített választásból ők kerülnek ki győztesen. Annál äs inkább, mert a másik oldalon a baloldali pártok, a rend­kívül konzervatívvá lett szocialista pártvezetés jóvoltából nem képesek együttműködni. Nagy kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a nemrégiben «lapított úgynevezett „elnöki párt?” (Ennek hivatalos neve, e Demokratikus Megújulás Pártja, PRD), azért használják ez államfőre utaló elnevezést, mert ehelyett ez az új erő Eanes elnök személye körül tömörül. Nem csak az elnök népszerűsége vonz sokakat ebbe az új csapatba, hanem az aggodalom is. A tömegek a további jobbratolódástól félnek, amellyel szemben a megosztott baloldal tehetetlennek lát­szik. A. K. János. Eleinte a fő feladat az volt, hogy mind többet és töb­bet termeljünk, itt és a gaz­daság más területein egyaránt. Azután egyre inkább előtér­be került — ezen kell töpren­geni ma is —, hogy mi, meny­nyibe kerül. A mezőgazdaság­ban és másutt csak úgy bol­dogulhatunk. s csak úgy tu­dunk fejlődni, ha szem előtt tartjuk a gazdaságosság köve­telményeit, hatékonyabbá tesz- szük a munkánkat. Az üze­mekre és a dolgozó emberre egyaránt értendő ez; ma úgy kell dolgoznunk, hogy minő­ségileg jobban végezzük el fel­adatainkat, amihez megfele­lő érdekeltség is szükséges. Eh hej a programhoz kértünk támogatást a XIII. kongresz- szuson is, s céljainkat —, aho­gyan a választásokon is kife­jeződött — népünk egyetér­téssel fogadta. Vendéglátóink is elmondot­ták — folytatta a párt főtit­kára —, hogy a támogatások csökkenése, a fokozódó köz­térhez, és egyéb problémák, köztük értékesítési gondok miatt a mezőgazdasági terme­lés bizonyos ágazataiban ne­hezebbé vált a helyzet. Pár­tunk következetes, az agrár- gazdaság termelési lehetőségei­nek biztosítására törekvő po­litikát folytatott eddig is, s ezt teszi ezután is. Az a cé­lunk —, hangsúlyozta —, hogy megfelelő szabályozással a becsületes munka feltételei mindenütt meglegyenek. Kádár János végül gratu­lált a Fehérakác Tsz nehéz körülmények között elért tisztes ered mén veihez, sikeres aratást, további jó munkát kívánt a termelőszövetkezet dolgozóinak, az ország vala­mennyi közös gazdaságának. (MTI) Hernan Siles Zuazo, a leköszönő elnök La Paz, a főváros. A címben szereplő közel sem hízelgő jelzőt méltán ér­demelte ki Bolívia, ez a Dél- Amerika közepén elterülő, ha­zánknál 12-szer nagyobb, ám csak mintegy hatmillió lakost számláló ország. Meghökken­tő. de igaz, hogy a független­ség 160 éve alatt az ország kö- ael 200 puccsot élt át. A pon­tos számról vita folyik, ugyan­is többször előfordult, hogy az erőszakos hatalomátvevő­ket még a hatalom tényleges megragadása előtt máris újabb puccs söpörte el- A köztársa­ság 70 elnöke közül Victor Paz Estenssoro töltötte le al­kotmányosan biztosított négy esztendejét I960—64. között. GAZDASÁGI KÁOSZ Az 1982-től elnökösködő Hernan Siles Zuazónak sike­rült megismételni elődje „bra­vúrját”, és bársonyszékét sa­ját, akaratából hagyja el. Igaz, azzal a szépséghibával, hogy hivatali idejét lerövidítve, egy évvel a tervezett előtt, már július 14-re az urnákhoz hív­ta a választókat. A sokesélyes harc tétje nem kicsi: a pár­tok kimondatlanul is annak eldöntéséért ütköznek meg, hogy fenntartható-e a demok­ratizálódási folyamat, avagy a gazdasági csődtömegre nincs orvosság. A bolíviai helyzetnek jelen­leg egyetlen világos és egyér­telmű képlete van: a gazda­ságban kaotikus állapotok ala­kultak ki. A katonai diktatú­rák által hátrahagyott örök­ség túlságosan is súlyos Volt ahhoz, hogy a demokratikus kormánykoalíció megbirkóz­zék vele. A leköszönő kor­mány — az alkotmány értel­mében az elnököt nem lehet újjáválasztani — kétségbeesett lépésekkel próbálta menteni a menthetőt, de többnyire ered­ménytelenül. Az Andok lejtő­in fekvő ország csak esemé­nyekben volt gazdag, az ál­lamkincstár azonban üres. (Az elnök többször is a hírek kö­zéppontjába került: először, amikor átvészelte elrablásá­nak és kiszabadulásának iz­galmait. majd másodszor, ami­kor éhségsztrájkkal tüntetett a jobboldal koholt vádjai el­len.) A válság mélységét jól érzékelteti a peso zuhanóre­pülése: egy USA-dollár érté­ke meghaladja a 75 ezer pe- sót, de a feketepiacon 300 ez­ret is megadnak érte. Az inf­láció is példátlan rekordokat döntöget, hiszen a tavalyi 3000 százalékos pénzromlás már a múlté... „KOKAINTABORNOKOK" Még egy igen fontos tényező befolyásolja Bolívia belső hely­zetét, ez pedig a kábítószer, pontosabban a kokain. Nem véletlenül nevezték a puccso- kat „kokainpuccsnak”, a tá­bornokokat pedig „kokaintá­bornokoknak”: az ország a kokaincserje egyik fő terme­lője. A növény termesztése és az értékesítés elvben állami ellenőrzés alatt folyik, így igyekeznek megakadályozni az illegális kereskedelmet, de minden szál a tábornoki kar kezében fut össze. A puccsok egy részét az váltja ki: ki, milyen mértékben részesedjék a több milliárd dolláros be­vételből. A kábítószer-keres­kedelemből befolyó összegek meghatározzák az ország le­hetőségét, szinte a kábítószer­től függ a gazdaság. POLITIKAI MEGOSZTOTTSÁG A hatálomért induló pártok és pártocskák száma több tu­cat. s ez is mutatja, hogy teljes a politikai megosztott" ság. Ez elsősorban a baloldalt sújtja, mivel a demokratikus folyamat továbbvitelére hi­vatott koalíció gyakorlatilag szétesett, s a túlélésre nincs is esélye. A Demokratikus és Népi Egységet (UDP) alkotó Két legnagyobb párt, Siles Zua­zo Baloldali Nemzeti Mozgal­ma és a volt alel nők, Jaime Paz Zamora Forradalmi Nem­zeti Mozgalma önállóan pró­bál szerencsét, ugyanezt teszi a Többi baloldali, demokrati­kus párt, mozgalom is, A kommunisták a MIR-Bolívia csoporttal egységre léptek ugyan, de szövetségük túlcm- . túl friss még a kiugró ered­ményhez. Politikai ambíciói megtestesítéseként Juan Le- chin szakszervezeti vezető áll a Nemzeti Forradalmi Párt élén, de rá is érvényesek -a fent megállapítottak. A vá­lasztási „ki kivel van” kibo­gozhatatlan szövevényében csak egy dolog tűnik biztos­nak: a jobboldali pártok már akkor megnyertek egy csatát, amikor elérték a választások előbbre hozását. Éppen ezért nem alaptalan az elemzők többségének véle­ménye. hogy a választások nyomán a jobboldal teret nyerhet, még, ha fokozatosan is. Más kérdés, hogy az új vezető képes-e kiutat lelni a gazdasági káoszból. Ez annál is inkább nehéz feladatnak ígérkezik, mert várhatólag ez­után is egymást követik majd a béremelést követelő tünteté­sek, a magánvállalkozók ezen­túl sem fizetnek több adót. a külföldi hitelezők pedig to­pábbra is nemmel felelnek, a kérelmekre. Alaposan fel kell tehát készülnie annak, aki július 14-e után lesz olyan bátor és feláll egy süllyedő hajó kapitányi hídjára. Daróczi László . Véget ért a 36. forduló Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Mindennemű haladás nél­kül fejeződött be csütörtökön Bécsben a közép-európai had­erők és fegyverzet csökkenté­séről folyó tárgyalások 36. fordulója is. A NATO tovább­ra sem kíván megegyezni Bécsben. hangoztatta a szov­jet nagykövet. Egyúttal mind szovjet, mind amerikai rész­ről kifejezték a reményt, hogy az őszi genfi csúcstalálkozó ösztönzést adhat a megállapo­dáshoz Bécsben is —, bár ha­ladásra legkorábban a jövő év elején van csak remény. A fordulón elmulasztották a gyakorlati lehetőséget, hogy — a szocialista országok febru­ári javaslatai alapján — meg­állapodjanak, sőt: a NATO még érdemi választ sem adott e javaslatra, hangoztatta a záróülésen Valerian Mihajlov, a Szovjeunió nagykövete. Az említett javaslat előirányozza, hogy elsőnek a szovjet és az amerikai haderőket csökkent­sék a térségben, (mégpedig a Szovjetunióét nagyobb mér­tékben!, majd pedig kölcsö­nösen fagyasszák be a had­erőket és a fegyverzetet, tár­gyalva a további csökkentés­ről. Robert Blackwill amerikai nagykövet, az ülés másik fel­szólalója megismételte azt a nyugati érvelést, miszerint a VSZ földrajzi előnye mellett fölényben van hagyományos erőivel. Ezért haderők és fegy­verzet egyidejű csökkentése a NATO számára hátrányos len­ne, így a fegyverzet mérsék­léséről csak a későbbi sza­kaszban kellene egyáltalán tárgyalni. Az amerikai képvi­selő ismét egyszer az ellenőr­zés kérdését állította előtérbe, majd azzal vádolta a VSZ or­szágait, hogy februári javas­latuk ,,mindent vagy semmit” jellegű, s a NATO számára több szempontból is elfogad­hatatlan. A NATO szóvivője, Jan Hein Van de Mörtel holland nagykövet az ülés után kije­lentette, hogy a szöveség tag­országaiban és a NATO köz­pontjában változatlanul tanul­mányozzák a VSZ javaslatát, s csak későbbi időpontban ad­nak érdemi választ. f Dumas Kairóban Kétnapos munkalátogatást kezdett csütörtök délelőtt az egyiptomi fővárosban a fran­cia külkapcsolatok miniszte­re. Roland Dumas-t mindjárt Kairóba érkezése után fo­gadta Hoszni Mubarak ál­lamfő. hogy a mindkét rész­ről igen jónak ítélt, kétolda­lú kapcsolatokról és nem­zetközi kérdésekről, főként a közel-keleti fejlemények­ről tárgyaljanak. Dumas a kairói repülőtéren közölte az újságírókkal, hogy az elnök­nek levelet ad ót Mitterrand francia államfőtől, de tartal­mára nem utalt. Az államelnökkel lezajlott másfél órás megbeszélés után a francia miniszter azt mond­ta, hogy a nemzetközi problé­mák igen széles körét és kü­lönösképpen a közel-keleti térség problémáit vitatták meg és a „nézőpontok, véle­mények nagvfokú egvbeesé- sét tapasztalták”. (MTI) . Izraeli támadás táborok ellen Izraeli harci gépek és heli­kopterek szerda délután légi­támadást hajtottak végre az észak-libanoni Tripoli közelé­ben található palesztin me­nekülttáborok ellen. A halá­los áldozatok száma legalább húsz, köztük három gyer­mek. Mintegy 55-en megse­besültek. Bejrúti közlés szerint a tá­madók a Tripolitól északra fekvő Nahr el-Barid és Ba- davi menekülttábort bom­bázták, és géppuskával lőt­ték a tengerpart menti or­szágutat is.' Tel Avivban ez zel szemben art állították hogy a gépek három ..palesz tin katonai támaszpont” el len intéztek támadást. Izrae az akciót megtorlásnak minő sítette. Mint már jelentettük kedden két „öngyilkos me rényletet” követtek el robba nóanvaggal megrakott géo- .kocsik felhasználósával a; Izrael és libanoni csatlósa által megszállva tartott Dél Libanonban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents