Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

SfiLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOCRAD Ä2-MSZMP. NÖÖRAp MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Térinél a csibaji kifejtési üzem i \ XLI. ÉVF., 162. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. JÚLIUS 12.. PÉNTEK Kádár János látogatása Dobáson lUdár János megtekinti a tsz majorját. r Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön a Pest me­gyei Dabasra, a Fehérakác {Termelőszövetkezetbe látoga­tott. Munkaprogramja során fit párt főtitkára felkereste a tsz több üzemegységét; talál­kozott brigádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos fcllomásához érkeztek: ezen a napon indultak meg a kom­bájnok a gazdaság földjein, bogy betakarítsák az idei ga­bonatermést. f Kádár János kora délután ékezett Dabasra; elkísérte Petrovszki István, a KB osz­tályvezetője és Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyette- tee. A vendégeket Krasznai Lm jós, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnö­ke, Ádori Karoly, a dabasi pártbizottság első titkára és Pétiké Jánosné, a nagyközség tanácselnöke, valamint a gaz­daság vezetői fogadták. A dabasi pártbizottság szék­hazában kezdődött a prog­ram. Kádár János — miután megismerkedett a házigazdák­kal — meghallgatta Kakucsi Gabriella elnök tájékoztatóját a Dabasi Fehérakác Termelő- szövetkezet munkájáról, tervei­ről, az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezet a megyében a legnagyobb terü­leten, 11 ezer hektáron gaz­dálkodik. Tagságának száma meghaladja a 3 ezret, s — a több száz nyugdíjas mellett — az aktív dolgozók átlagélet- kora 35 év. A Fehérakác kol­lektívája megtalálja számítá­sát a tsz-ben; így nem csábít munkahely-változtatásra a fő­város közelsége. Kedvezőtlen , termőhelyi adottságok — mostaha talaj- és, éghajlati viszonyok — ne­hezítik a tsz munkáját. En­nek ellenére a termelési érték 1980 óta minden évben meg­haladja az egymilliárd forin­tot. A növénytermesztésen be­lül — az országos gabonaprog­rammal összhangban — meg­határozó jelentőségű a gabo­nafélék termelése; így a szán­tóterület 40 százalékán őszi kalászosokat termesztenek. A legjövedelmezőbb növények közé tartozik a napraforgó, jelentős tétel a kukorica és a silókukorica. A gazdálkodás viszionylag kedvezőtlen természeti körül­ményei arra késztették a tsz-t, hogy termelési fő profilja az állattenyésztés és a hozzá kap­csolódó feldolgozótevékenység legyen. Így került a gazdál­kodásban első helyre a szarvasmarha-ágazat —, emel­lett egyébként sertés- és juh­tenyésztéssel is foglalkoznak —, s a jövedelmezőség fő for­rása lett a tejtermékek készí­tése. Az állattenyésztés jövedel­mezőségének javítása a leg­sürgetőbb napi teendők közé tartozik, erre sarkallják a tsz-t a növekvő takarmány­árak, a közgazdasági szabá­lyozók eseti szigorodásai is. Itt a megoldást — hangzottéi a tájékoztatóban — nem si­ránkozással, a kedvezőtlenebb lehetőségek miatti sajnálko­zással, hanem a jobb haté­konyságra, a termelés fejlesz­tésére, a jövedelmezőség ész­szerű növelésére törekvéssel kívánják megtalálni. Jócskán javított az eredményességen, hogy a szarvasmarha-ágazat 1978-tól kezdett intenzív fej­lesztése során előbb saját ki­vitelezésben egy növendéküsző- telepet, majd több mint hét és fél száz férőhelyes szakosí­tott tehenészeti telepet létesí­tettek. A nagyüzemi termelés mellett a tsz-tagok a háztá­jiban és a kisegítő gazdálko­dásban a közös aktív támoga­tásával az utóbbi tíz évben öt­szörösére növelték a terme­lést. Az elnök tájékoztatott ar­ról, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fontos forrása a melléküzemágakban végzett ipari tevékenység is. Üjabban az ipari termékek exportja foglalkoztatja a tsz-t; nemrégiben autóalkatrész­gyártó üzemet indítottak be. — Ügy érezzük —, mondta tá­jékoztatója végén az elnökasz- szony —, hogy az új körül­ményekhez való rugalmas iga­zodással mi is hozzájárul­tunk a magyar mezőgazda­ságnak azokhoz az eredmé­nyeihez, amelyeket a felsza­badulás 40. évfordulója esz­tendejében a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIII. kong­resszusa is elismert. A tájékoztató után üzemlá­togatással folytatódott a prog­ram. A házigazdáik először a ter­melőszövetkezet korszerű szarvasmarha-tenyésztő tele­pét mutatták meg, ahol ter­mészetes környezetben alkal­mazzák az állatok nevelésé­nek legújabb módszereit. Ez­zel is csökkentették a terme­lési költségeket — mondta KráTl Béla termelési főmér­nök. Kádár János megnézte a gépesített fejőházat, majd betekintett az elletőistállóba is. A tejüzem volt a követke­ző látnivaló. Itt Fogarasy Zsolt termelési elnökhelyettes szólt arról, hogy a Fehérakác számára a jövedelmezőség egyik fő forrása lett a tejter­mékek — tejföl, túró, tejszín — készítése. A tejüzemnek na­pi 50 tezer liter a teljesítmé­nye. (•Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett Közép-Szlovákióbél a tanácsi delegáció Nagy teljesítményű rakodó- és szállítógépek segítségével bányásszák a külszíni fejtes kincsét. — kép: kulcsár t Hegyhalmokat görget a ca­terpillar, dózerek túrják az agyagos földet, teherautók várják, hogy puttonyozottan nekilódulhassanak a völgy­katlan meredek oldalának. A Nógrádi Szénbányák csi- baji külfejtési területén va­gyunk, ahol tartva a határ­időt, csütörtök délelőtt meg­kezdődött a szén kitermelése. Örül a főmérnök, a bá.nya- mester, hiszen a rossz idő — mint idén annyiszor — most nem hátráltatja a munkálato­kat. — Legnagyobb ellenségünk az időjárás — meséli Szántó József bányamester —, hi­szen percek alatt sártenger borítja el a vidéket, egy jó kis zuhé után és akkor bi­zony a gépek üzemeltetése lehetetlen. A terep előkészítését 1984 novemberében kezdték, mi- koris a Közép-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság nyesőládái megkezdték a fedőréteg eltá­volítását A napi 8—9000 köb­méter meddő megmozgatása igen csak igénybe vesz em­bert, gépet egyaránt. — Büszkeségünk a caterpil- lár; ez a hatalmas gép alkal­mas a föld fölszaggatására, és naponta négyezer köbméter készlethalom készítésére —, magyarázza Szűcs István, a külfejtési bányaüzem főmér­nöke. — Jelenleg 15—17 ezer tonna feltárt készlettel ren­delkezünk, a fejtésre előké­szített vagyon 50 ezer tonna körül mozog. Erről még 7—8 méter vastagságú meddőréte­get kell eltávolítani. Az úgynevezett letafcarítási arányszám 1—7 (1 köbméter hasznos anyag kibányászásá- hoz 7 köbméter földet kell a meddőhányóra küldeni), ami magyarországi viszonylatban ezekkel a berendezésekkel igen jónak mondható — rész­letezi a bányamester. — Na­ponta kétezer tonnát szállí­tunk a nagybátonyi osztályo­zom, ahol mélyművelésű sze­nekkel keverve energetikai szénként továbbítják a tisza- palkonyai és a Gagarin hő­erőművekbe. — Terveink szerint —, veJ szí át a szót a főmérnök —i idén 174 ezer tonna szenet adunk az iparnak, s ezzel a külfejtési üzemek közül a esi-» baji lesz a legtermékenyebb. Műszakonként 50—60 ember ostromolja herkulesi gépeivel a kemény talajt, s így előre­láthatólag eleget tudunk tenni a vállalati követelményeknek. Az óvatosság azonban nerc* árt, hiszen ez a terület a mi-« zserfai szénmezőny nyúlvá­nya, melyet kutatóvágatok tarkítanak. — Négyszázhúsz-négyszáz- harmincezer tonnára tehető a feltárt szénvagyon, melyből 300 ezer tonna fejtését tűztük ki célul a jövő évre — ecsetelj a biztató jövőt a főmérnök. tirt. — ' r Három napig tartózkodott Közép-Szlovákiában az a de­legáció, amelyet Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Ta­nács elnöke vezetett. A kül­döttség, amelynek tagjai vol­tak: C. Becker Judit, Salgó­tarján Város Tanácsának el­nöke, és Fekete Attila, Pásztó Város Tanácsának elnöke, hazaérkezett. Kinttartózkodásuk alkalmával, a Besztercebányai Kerületi Nemzeti Bizottság vendége­ként Közép-Szlovákiában a városi nemzeti bizottságokat irányító tevékenységgel, vala­mint a gazdasági-termelési körzetek és a közigazgatási területbeosztás közötti kap­csolat helyi tapasztalataival ismerkedtek. Gyarapodó betétállomány, növekvő hitelfolyósítás Az OTIP Klögräd Megyei Igazgatóságának első féléül mérlege Elkészítették első félévi mér­legüket a takarékpénztárak, az OTP Nógrád Megyei Igaz­gatósága is túljutott félidei számadásán. A beszédes ada­tok többek között arra a kér­désre is választ adnak: va­jon hogyan takarékoskodott az esztendő első felében a megye lakossága? A megyében működő OTP- fiókokban hat hónap alatt 135 millió forinttal nőtt a be­tétállomány, s ezzel elérte a 4 milliárd 104 millió forintot. A tavalyi év hasonló idősza­kában 112 millió forintos emelkedéssel 3 milliárd 739 millió forintra rúgott a be­tétek értéke. Változatlanul népszerű a megyében az if­júsági takarékbetét: jelenleg 18 ezer 130-at kezelnek a ta­valyi nem egészen 17 ezerrel szemben. Az első fél év folya­mán több mint 700 új ifjúsági takarékbetétkönyvet nyitottak meg Nógrádban. Átutalási be­tétje kevés híján 7 ezer csa­ládnak van, az állandó-családi költségek ettől is kényelme­sebb kifizetését biztosító mun­kabér-átutalással azonban vi­szonylag kevesen, mindössze 1640-en élnek. Célszerű volna, .ha a vállalatok többet törőd­nének ezzel, s bizonyára a lehetőség népszerűsítése sem elegendő. Ugyancsak kevés, csupán 353 ember vált ki ta­karékcsekket, noha a kor­szerű, készpénz nélküli fizetés igen jó formája ez. Az OTP a lakásépítésből, illetve -értékesítésből is tevé­kenyen kiveszi részét. Az év első felében a megyében 249 lakás épült fel a magánerőre támaszkodva, szemben a ta­valy ilyenkori 346 otthonnal. Ami a lakásvásárlást illeti, idén eddig saját beruházásban 176 lakást értékesített a me­gyében az OTP, ehhez 56,2 millió forint kedvezményes és 3.9 millió forint bankhitelt nyújtott. Harminc tanácsi ér- tékesítésű lakás vásárlásához 12,4 millió forint hitellel adott segítséget, s a tavalyinál jó­val nagyobb mértékben mű­ködött közre a lakás-visszavá­sárlásban és újraértékesítés­ben: 128 lakás cserélt ilyen­formán gazdát, 31,1 millió fo­rint hitel segítségével. A tavalyitól kevesebben, de esetenként nagyobb összege­ket vettek fel az OTP-fiókok- ban áruvásárlási kölcsön cí - mén. Idén eddig 3532 alka­lommal összesen 49,2 millió forint értékű áruvásárlási hi­telpapírra ütötték rá a pe­csétet. A kedvezményes csa- ládaiapító hitelt, 14,8 millió forintos összeggel, 422-en vet­ték igénybe, míg az ifjúsági takarékbetétre nyújtott áru- vásárlási kölcsönnel az idei év első felében 103-an éltek együttesen 2,9 millió forint hitelösszegben. A mezőgazda­sági termelést az OTP 738 ízben összesen 9,7 millió forint kölcsönnel támogatta. Az OTP első félévi összes hitelfolyósítása 565 millió fo­rint volt, szemben a tavalyi 493 millió forinttal, idén a hiteltörlesztés értéke elérte a 373 millió forintot, míg ta­valy ugyanilyen címen 323 milliói forint futott be a taka­rékpénztárakba. Tavaly áprilistól áll ügyfe­lei rendelkezésére az OTP— Penta Tours utazási iroda. Idén tíz utat szervezett, a résztvevők többek között az USA-ba. Costa Bravára, Lon­donba, Törökországba jutot­tak el. Idén áprilistól új szol­gáltatással áll a lakosság szolgálatába az OTP: repülő­jegyet árusít az érdeklődők- Btík. ­Vasutasnapi nasiiés HÉpestcn Több mint négyezer vasutas részvételével vasutasnapi nagygyűlést tartottak csütörtö­kön a MÁV Északi Jármű­javító Üzem nagycsarnokában^ Az ünnepségen ott volt Czi- nege Lajos, a Minisztertanács, elnökhelyettese, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Ko­szorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára is. A Himnusz hangjai után Bajusz Rezső, a MÁV vezér- igazgatója nyitotta meg a nagygyűlést, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszé­det. CSU-képvíselők magánlátogatása Július 8. és 11. között az NSZK parlamentjének CSU- képviselői magánlátogatáson hazánkban tartózkodtak. Programjuk során Magyaror­szág nevezetességeivel is­merkedtek. (MTIJ(

Next

/
Thumbnails
Contents