Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

mAG PROIETÄRJAI, EGYESÜLJETEK í A hazai és külföldi piaci igényekhez alkalmazkodva változ tátják a gyártmányszerkezetet az EI.ZETT szécsényi gyárában. Az új gyártmányok minőségé nek alapfeltétele a kellő mennyi- í*égű «s minőségű hidegalakító szerszám. Ennek a feltétel nek a biztosítására a közelmúlt­ban helyeztek üzembe egy szovjet gyártmányú, nagy pon tosságú lfoordináta-helyzetfúró és marógépet, amelyen Kulcsár Gyula — képünkön — hi degaiakító technikus a különféle termékek gyártásához szükséges szerszámokat készíti. (báb-) Végrehajtó bizottsági ülés Salgótarjánban További ügyelem az oktatási intézmények műszaki állapotára A'y MSZMP’ NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA-, XL!- ÉVF., 153. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JÚLIUS 2., KEDD ■ n Ülésezett a KISZ Nógrád megyei bizottsága Tories a nemzetiségi fiatalokkal Nógrád megye huszonnégy településén élnek nemzetisé­giek, a megye össznépességé­nek körülbelül öt -százalékát teszik ki. Az ifjabb korosz­tály körében meghatározó szerepet töltenek be a KISZ- szervezetek — munkájukat ér­tékelte hétfői ülésén, Salgó­tarjánban a KISZ Nógrád me­gyei bizottsága. Pintér László, a megyei KISZ-bizottság titkára előter­jesztésében hangsúlyozta: a nemzetiségi községekben élő lakosok gazdasági körülmé­nyei megegyeznek az azonos társadalmi réteghez tartozó magyarokéval. Részletesen is szólt a megélhetési lehetősé­gekről, a munkakörülmények­ről, kiemelve a nemzetiségi hagyományok ápolását, a nyelvtanulást. Mint mondot­ta, a fiatalok körében meg­növekedett az irodalomszere­tők száma, többen járnak a nemzetiségi könyvtárakba, a hagyományőrző csoportok ren dez vényeire. A KISZ-szervezeteknek sa­játos szerep jut a nemzetisé­gi politika érvényesítésében, a tagság zöme a tizenéves korosztályból' kerül ki, gond, hogy kevés a nagyobb ifjú- ságrrtozgalmi tapasztalattal rendelkezők aránya, s néhol a tárgyi-technikai feltételek is hiányosak. Ugyanakkor az al apszervezetek, a bizottságok törekvéseinek eredményakép­pen nőtt a fiatalok száma a hagyományőrző csoportok­ban, énekkarokban, többen kapcsolódnak be a helyi népi­nemzetiségi játékok fölkuta­tásába, feldolgozásába, a néptáncegyüttesek munkájá­ba. Külön foglalkozott Pintér László a nyelvműveléssel. Áhogyan említette, e körök elsősorban az irodalmi nyelv megismerését, megszerette­tését tűzték ki maguk elé, de a kezdeti eredmények után visszaesett a színvonal. Szó­beli kiegészítésében arról szólt, hogy a KISZ-esek a nem­zetiségi kongresszusra való fölkészítésben aktívan részt vállaltak, s különösen a rét­ságiak. a bánki országos ta­lálkozó szervezésében jeles­kedtek. Ifintér László a feladatok köstül a lakóterületi KISZ- munka színvonalának job­bítására hívta föl a figyel­met, továbbá a társszervek­kel való szorosabb együtt­működést szorgalmazta. Szólt a nemzetközi kapcsolatokban rejlő együttműködési lehető­ségekről is, kiemelve a szlo­vákiai SZISZ-szervezetekkel valló kapcsolat tartalmi erősí­tését. Szót kért a megyei KISZ- bizottság ülésén Szitesi And­rás, a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályának he­lyettes vezetője, aki fontos ­nak minősítette a nemzetisé­giekkel való folyamatos, ér­demi törődést. Szólt a taná­csi szerveknek a közigazgatás átszervezéséből, illetve az is­kolakörzetesítésbő! adódó új­szerű feladataikról. A két­nyelvűség. a kettős hagyo- mánykincs dupla érték, mon­dotta Szilasi András, ennek társadalmi hasznosítása közös érdek, amelynek érvényesí­tésében a tanácsi és a KISZ- szervezeteknek együtt kell működniük. Különösen a nyelvkultúra és a hagyomány­őrzés területein való szoro­sabb kapcsolatot tartotta fon­tosnak a művelődési osztály helyettes vezetője, s javasol­ta, hogy a jövőben meg kel­lene teremteni egy nyelvi tá­bor létrehozásának feltétele­it. Végezetül elismeréssel szólt a rétsági KISZ-esek példamutató • lelkesedéséről, törekvéseiről, a tanácsi szer­vekkel való együttműködésé­ről'. A tanácskozás további ré­szében Juhász András. a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkára adott tá­jékoztatót a XIII. pártkong­resszus utáni feladatokról,' majd az ifjúságpolitika me­gyei tapasztalatairól szóló pártbizottsági előterjesztésre tettek észrevételt, véleményt a résztvevők. Végül egyéb» szervezeti kérdésekét tárgyaid a testület. Salgótarján Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága hét­főn ülést tartott, az újjává­lasztott testület első munka- értekezletét C. Becker Judit, a városi tanács elnöke nyitot­ta meg. Bevezetőjében a leg­fontosabb tennivalókat vá­zolta, s arról szólt, hogy alap­vető a lakossági kapcsolatok erősítése. Ehhez a tanácsta­gok jobb informáltsága is szükséges. A végrehajtó bizottság első­ként a Gagarin Általános Is­kola működési feltételeiről és munkájáról szóló beszámolót vitatta meg. Závorszky István igazgató, a testület tagjaitól kapott számos kérdésre vála­szolt, a hozzászólások között pedig- Hopka László arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a jó módszereket propagálni kei! a többi iskolában is. Lakatos Judit, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának vezető­je arra utalt, hogy az iskolá­ban a tartalmi munka évek óta kiemelkedő színvonalú, a továbbfejlesztést szolgáló ter­vek pedig, megújulási kész­ségre is vallanak. Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Ta­nács elnöke, Salgótarján or­szággyűlési képviselője sze­mélyes tapasztalatai alapján is megerősítette, hogy reális a jelentés. Nagy értéknek ne­vezte, hogy százszázalékos a szaktantermi rendszer, s a helyettesítéseket is szakos pe­dagógusokkal oldják meg. A megyei tanács elnöke elisme­réssel szólt az üzemekkel ki­alakított jó kapcsolatról, s a többi között arról is beszélt, hogy a bukások számának csökkenése önmagában is tükre a jó nevelői és pedagó­giai munkának. C. Becker Ju­dit a tudatos káder-utánpótlási tevékenység folytatására hív­ta fel a figyelmet, s az isko­la munkáját jó színvonalúnak minősítve a beszámolót a vég­rehajtó bizottság elfogadta. Ezt követően az oktatási in­tézmények épületeinek műsza­ki állapotát vitatta meg a tes­tület. A művelődésügyi osz­tály előterjesztése részletes elemzést adott a több mint hatvan épületben működő 48 intézményről, utalva a leg­égetőbb tennivalókra, a lehe­tőségekre, valamint a felújí­tási és karbantartási munkák anyagi forrásaira is. A vitá­ban szót kérő Divéki László úgy fogalmazott, hogy sötét helyzetképet festett a jelentés, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kevesebb pénzből kell jól gazdálkodni, s ha nem jut a kisebb hiá­nyosságok megszüntetésére, ez később sokkal többe kerül. Javasolta azt is, hogy a na­gyobb volumenű felújítások előtt hirdessenek versenytár­gyalást, gyakran sok száz ezer forint is megtakarítható ily módon. Végül hozzátette: az intézmények tárgyi feltételei között meglévő különbségek csökkentésére fordítson a mű­velődésügyi osztály nagyobb figyelmet. Hopka László töb­bek között választóinak azt a kifogását tolmácsolta, hogv az óvodák a nyári munkák idejére bezárnak egy hónapra. Indítványozta: fogadja be ad­dig másik intézmény a gye­reket, hogy takarékoskodni lehessen a munkaidővel. A későbbi válaszadás során La­katos Judit erre reagálva nem zárta ki ezt a lehetőséget, de hozzátette: mindenképpen in­dokolt az is, hogy az apróy gyerek legalább ezt a rövid időt családja körében töltse. Györffy Dezső általános el­nökhelyettes véleménye sze­rint, az intézményvezetőknek nagyobb figyelmet kell fordí­tani a legszükségesebb állag­megóvó tevékenységre, s en­nek érdekeben meg kell ke­resni az esetleges anyagi ösz­tönzés lehetőségeit is. Győrffv Dezső szólt arról is: sok jó tapasztalat igazolja, az üze­mek hatékonyan segíthetik az intézményeket. C. Beckpr Judit ehhez hozzátette: a pat- ronálási rendszerben előbbre kell lépni. A karbantartási és felújítási munkák rangsorolá­sánál pedig jobban figyelem­be kell venni a műszaki szak­emberek véleményét. A végre­hajtó bizottság a széles Körű és alapos vita után a beszá­molót tájékoztató jelleggel el­fogadta, hangsúlyozva, hagy mindez alapja lehet a folya­matos munkának. A testület a továbbiakban intézmények vezetőinek meg­bízása, illetve felmentése ügyében döntött. A végrehaj­tó bizottság elé került Salgó­tarján—Baglyaskő részletes rendezési terve is, a vita után a testület csak a terv első ütemét fogadta el. Uta­sította egyben a műszaki osz­tály vezetőjét, hogy rövid ba­táridőn belül tegyen intézke­dést a tervezőnél a második ütem átdolgozására, mert a vb elé került dokumentum­ban több helyi sajátosságot nem vett figyelembe. A végrehajó bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg a Pécskő úti sorházak' építésé­nek lehetőségéről, majd a ta­nácsi értékesítésű lakások uj- raértékesítési árát állapí­totta meg. A testület tájékoz­tató jelleggel fogadta el Faze­kas Gyula irodavezető ■ jelen­tését, a családi és társadal­mi ünnepeket rendező iroda munkájára vonatkozó határo­zatok végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság Devcsics Miklós indítványára állást foglalt abban is, hogy a CSŰ­RI az anyagi eszközök közös felhasználásával törekedjen a városkörnyéki igények kielé­gítésére is. Salgótarján Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ülése C. Becker Judit tanácselnök tájékoztatójával ért véget, amelyben a legutóbbi ülés óra eltelt időszak legfontosabb eseményeit foglalta össze. RRogyar-finn barátsági hát Finnek Salgótarjánban - magyarok Vantaaban Hétfon megkezdődtek a ma­gyar—finn barátsági hét ese­ményei. Budapestre 260-an érkeztek az északi országból, s ugyanennyi magyar utazott Helsinkibe, hogy részt vegyen a háromévenként megrende­zésre kerülő barátsági hé­ten. A mostani barátsági hét elő­készítése — mindkét ország­ban — széles társadalmi ala­pokon zajlott. Először 1967- ben rendezték meg a két nép barátságát demonstráló ese­ménysorozatot, s az eddigi ta­lálkozók hasznosnak bizo­nyultak. A két nép történel­mi rokonsága, a mélyen gyö­kerező kölcsönös tisztelet és barátság, valamint Magyaror­szág és Finnország szerepe az európai béke és biztonság elmélyítésében, a barátsági hetek fontos elemei. A test­vérvárosok száma napjainkra már elérte a 18-at. A hagyományoknak megfe­lelően ezúttal is gazdag kul­turális programot állítottak össze a szervezők. Alkalom kínálkozik a közvetlen szemé­lyes kapcsolatok kialakítására is. Az idei barátsági hét so­rán megemlékeznek arról, hogy 150 esztendeje jelent meg a finn nemzeti eposz, a Kalevala. Az eddigi gyakorlatot foly­tatva a népes küldöttségekben politikai delegáció is helyet kapott. A hétfőn Budapestre érkezett finn tárgyaló delegá­ciót Mikko Pesälä, a parla­ment második alelnöke, a Hel­sinkibe utazott magyar kül­döttséget Veress Péter külke­reskedelmi miniszter vezeti. A finn vendégek Budapes­ten kívül ellátogatnak Eszter­gomba, Szentendrére, Viseg- rádra, valamint Kecskemétre. A hét első felét mind a fin­nek, mind a magyarok test­vérvárosukban töltik, majd a hét végére ismét a főváros­ban találkoznak a küldöttek. Aratási ügyelet az DGROTEK-nél A legnagyobb alkatrész­forgalmazó vállalat, az AG- ROTEíf július 1-től, hétfőtől megkezdte aratási ügyeletét budapesti ’ raktárában. A gyors alkatrész-utánpótlás biztosítására, számítógépes nyilvántartás alapján a több tízezer gépegységből álló rak­tári készletből néhány per­cen belül „lehívja” a kért al­katrészt. Az AGROTEK raktárának ügyeleti száma: 637-283; 630- 066 vagy 635-289. Ezek a te- , lefonszámok hétköznapokon 7-től 19-ig, szombaton 7-től 17-ig, vasárnap pedig 7-től 13 óráig hívhatók. Hosszú évek óta tartó gaz­dag testvérvárosi kapcsolat van Salgótarján és a finn Vantaa között. Számos küldött­ség megfordult már a két vá­rosban — táncosok, fiatalok, zenészek, munkások, úttö­rők —, s e látogatások során hasznos tapasztalatokkal gaz­dagodott mindkét város. Hét­főn újabb finn csoport érke­zett megyénkbe, hogy néhány napot itt töltsenek, megismer­kedjenek történelmi és termé­szeti nevezetességekkel, a vá­ros mindennapi életével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren fogadták a sal­gótarjáni vendéglátók, s egy rövid fővárosi séta után a megyeszékhelyre érkeztek a finn delegáció tagjai. A 14 fős csoport hétfőn este a Jó­zsef Attila Megyei Művelő­dési Központ klubjában bará­ti összejövetelen vett részt, amelyen Szabó Ferenc, a Ha­zafias Népfront városi titkára -adott tájékoztatást Nógrád megye és Salgótarján múltját ról, jelenéről, s válaszolt at vendégek kérdéseire. Az esd órákban a Karancs Száljó mozaiktermében találkoztak a finn vendégek a megye es Salgótarján párt-, állami és társadalmi szerveinek képvi­selőivel. Mai programjuk során el* sőnek a Beszterce-lakótel :pi óvodát keresik fel a finn de* legáció tagjai, majd a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár termékeivel, techno­lógiai folyamataival ismerked­nek meg, valamint a bánya­múzeumba látogatnak. Ests baráti találkozón vesznek részt, amelyen többek között ott lesznek a finn—magyal? baráti kör tagjai, a Liszt ka­marakórus képviselői is. Finn vendégeink itt-tartózkodásúb során ellátogatnak Nógrád me­gye más vidékeire is, főiké* resik természeti és történel­mi nevezetességeinket, majd péntektől Budapesten folytat* ják országjáró útjukat. Ugyanazzal a repülőgéppel amellyel a finn delegáció ér* kezett, 14 fős salgótarjáni kűl-’ döttség utazott Vantaaba, dr. Balogh Miklósnak, a Sa Só* tarjáni Városi Tanács elnök­helyettesének vezetésével. A küldöttség tagjai között üze­mek, társadalmi szervezetek« tanácsi intézmények képvise­lői vannak, s egy hetet töl­tenek Helsinkiben és Vámsá­ban. Kinttartózkodásuk ol* kaiméval fölkeresik az ugyan­csak Finnországban tartózko­dó. 8 tagú gyermekcsoportot; akik az égjük ifjúsági tábor­ban nyaralnak. A rendezvénysorozat két fővédnöke. Losonczi Pál, áz Elnöki Tanács elnöke Mauno Koivisto finn államfő üdvözletét küldött a barátsá­gi hét • résztvevői nek.

Next

/
Thumbnails
Contents