Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

1 < Eltemették Károlyi Mihálynét Kallói Gyula mondott gyászbeszédet Bucin pesten Felhívás a fegyverkezés beszüntetésére Befejezte munkáját az oruoskutigresszus Gyászolók sokaságának je­lenlétében, mély részvéttel ad­ták meg a vég tisztességet hét­tőn Budapesten, a Mező Im­re úti temetőben Károlyi Mi- hályné Andrássv Katinkának, az első Magyar Köztársaság elnöke feleségének. aki 93 éves korában hunyt el Fran­ciaországban. Végakaratának megfelelően hamvait hazahozták. Urnája körül a temető diszravatalo- zójában díszőrséget állt a magyar közélet számos ve­zető személyisége. A ravatalnál —. amely előtt vörös bársonypárnán el­helyezték az elhunyt magas kitüntetéseit — a Himnusz elhangzása után Kállai Gyu­la. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke mondott gvászbeszédet. — A tisztelet és a kegye-, let mély érzései szólítottak bennünket ide. Károlyi Mi- hályné Andrássy Katinka ra­vatalához. Eljöttünk ide. hogy a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és egész népünk nevében fáj­daloménál és kegyelettel tisztelegjünk az elhunyt földi maradványai előtt, s kifejezzük őszinte rész­vétünket a Károlyi csa­lád itt megjelent tagjainak. Eljöttünk ide. hogy András­sy Katinka urnáját elkísér­hessük férje sírjához, hogy ott. elhelyezve, harminc esz­tendő múltán ismét ta 1 álkoz­' Hétfőn hajnalban, helyi idő szerint néhány perccel fél hat előtt megérkezett Frankfurtba a vasárnap Bejrútban szaba­don engedett harminckilenc amerikai túszt szállító ame­rikai katonai gép. A repülő­gép a szíriai fővárosból érke­zett a frankfurti Rajna-Main amerikai támaszpontra a TWA amerikai légitársaság tizenhét nappal ezelőtt elté­rített Athén—Róma járatá­nak utasaival. A volt túszo­kat a wiesbadeni amerikai katonai kórházba szállították, phol alapos orvosi vizsgálat­nak vetik alá őket. Hétfőn reggel Frankfurtba érkezett George Bush ameri­kai alelnök, ahol részt vett az amerikai állampolgárok ünnepélyes fogadásán. A ce­hassanak egymással1, — most már a közös sír örökkévaló­ságában. A Károlyi házaspárról nem lehet külon-külön megemlé­kezni. Életük annyira össze­fonódott. hogy még apró epi­zódjaiban sem lehet őket egy­mástól elválasztani. Ám, ha életüknek, e fantasztikus me­sének — mint minden igazi mesenek — van reális mag­va és tartalma, úgv ennek is van. de e nagy élet igazi meseszövéséhez nagyeszt Andrássy Katinka szolgáltat­ta a csillogó szálakat. Az ifjú házaspár kilép osztálykiváltságai k köréből: szembefordulnak az évszáza­dos ősi hagyományokkal, szo­kásokkal, a kisemmizett dol­gozó nép oldalára állnak: fel­lépnek a népeket pusztító vi­lágháború ellen: hirdetik, hogy új országot kell terem­teni, s ennek megalapozása­ként odaadják a szegény­parasztságnak birtokaikat is. Andrássy Katinka életele­mévé vált a szüntelen küz­delem. Olyan feladatokat is vállalt, amelyek férje ironikus szavai szerint „kielégítették Katus életveszély-szükségle­tét”. Segítségére' volt férjének ab'->an is, hogy harcban egy egész világ ellen, a távolból egymás után küldhette haza felhívásait, röpiratait, üzene­teit: — Tiétek a föld! A föld azé. aki megműveli! Fogunk mi még földet osztani, de nem remónián ott volt több volt túsz családtagja is. Ronald Reagan amerikai elnök vasárnap esti televíziós beszédében üdvözölte a tú­szok szabadon engedését. Nem sokkal azután, hogy a katonai szállítógép Damasz- kuszból elindult Frankfurt felé, Reagan azt mondta, hogy az Egyesült Államok a jövőben „vissza fog vágni a terroristáknak Libanonban és bárhol másutt”. Az ameri­kai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog engedményeket tenni, illetve tárgyalni a terroristákkal. Felszólította a világ országa­it, hogy tegyenek erélyesebb, közös erőfeszítéseket a terro­risták fenyegetéseivel szem­ben. (MTI) csak Kápolnán, hanem az egész országban! Munkáit a magyar progresszió, s első­sorban mi, magyar kommu­nisták mindenkor nagy báto­rításnak, újabb és újabb erő­forrásnak éreztük. S miközben folyt az éles harc ellenük, Andrássy Ka­tinkára várt a nem kevésbé súlyos feladat, hogy a család szűkös megélhetését biztosít­sa. Mindenféle szakmát elsa­játított, mindenféle munkát vállalt. Volt gépkocsivezető, pilóta, újságíró, maneken. ö, aki férjének mindenkor egyen­rangú szellemi partnere és segítőtársa volt, nem hiába adta emlékiratai címéül: Együtt a forradalomban, együtt a száműzetésben. Pedig 1045 után már illúziók nélkül hi­hette. hogy a magyar néo is. ő is boldogan, újabb megoró- báltatásoktól menlesen élhet, s építheti szocialista hazáját Sajnos nem így történt. A személyi kultusz, a törvény- sértések új megpróbáltatások elé állították. A tragikus események Ká­rolyi Mihályt is mélyen meg­rendítették. Az éles szemű po­litikus mindjárt észrevette hogy itt ördögi mahinációról van szó, megrendítő emberi, sőt nemzeti katasztrófáról. A Rajk-ügy összetákolt koncep­ciójából egy betűt sem hitt el. Intett, figyelmeztetett, kö­vetelt, s amikor látta, h >gv mindhiába, lemondott párizsi követi megbízatásáról, s má­sodszor is emigrációba vo­nult. Eszmei szilárdságára, emberi tisztességére, lelki nagyságára vall. hogy e tra­gikus és jóvátehetetlen tör­vénysértések miatt sem a szo­cializmust vagy a kommuniz­must vádolta, hanem azokat, akik e rémségeket elkövettek. Második emigrációja idején is a szeretett élettárs biztosítot­ta. hogy megírhassa nagy érté­kű memoárját, ami aztán egész életük politikai és erkölcsi fogtalalata lett: Hit, illúziók nélkül. Károlyi Míhálvné Andrássy Katinka elfoglalta méltó he­lyét a nagy magyar asszo­nyok sorában. Férjének szob­ra ott áll a Parlament észa­ki bejárata előtt, ott, ahol a felszabadulás előtt nagv el­lenfelének, gróf Tisza István­nak hivalkodó, oroszlánokat tipró szobra állt. A tört ívű kapu egyik oszlopához közel áll Károlyi Mihály szikár és magas bronzalakja. A mai nappal egymás mellé, közös sírba kerülnek ugyan, de en Andrássy Katinka eszmealak­ját máris odaképzelem Káro- lvi Mihály bronzalakja mellé. Igv vannak ők együtt, így teljes a róluk alkotott kép. Hétfőn Budapesten befejez­te munkáját a nukleáris há­ború megelőzéséért küzdi orvosok nemzetközi mozgal­mának ötödik kongresszusa. A Hilton Szállóban rendezett záróülésen — a különböző nemzetek tudósainak az űrku­tatásban folytatott együttmű­ködéséről. az atomfegyverek elterjedésének kérdéseiről, il­letve nukleáris fegyverkísér­letekről hangzottak e! refe­rátumok. Ezt követően ismertették a nemzetközi orvosmozgalom­nak a fegyverkezési verseny beszüntetésére vonatkozó felhívását, a beszámoltak ar­ról. hogy eddig 52 ország orvosai látták el kézjegyükkel. A záró plenáris ülésen a kongresszus résztvevői doku­mentumokat fogadtak el. A Mihail Gorbaesovhoz, az SZKP KB főtitkárához és Ronald Reaganhoz, az Egye­sült Államok elnökéhez in­tézett felhívás rámutat, hogy 1981 óta, a nemzetközi or­vosmozgalom első kongresz- szusa óta az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió lakói, s a világ más országaiban élők egyre többet tudtak meg a nukleáris háború következ­ményeiről. Létrejött egy új nemzetközi közmegegyezés, amely szerint a nukleáris há­ború veszélyére egyetlen ész­szerű válasz van: a háború megelőzése. E közmegegyezést tükrözi az Egyesült Államok és a Szovjetunió nyilatkozata, amely célul tűzte a nukleáris fegyverek csökkentését, sőt megszüntetését. E célokat azonban a gya­korlatban is meg kell valósí­tani — mutat rá a felhívás. A dokumentum így folyta­tódik: „Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a nukleáris fenyegetés megszüntetésére javasolt programunk egyezik a világ népeinek kívánságá­val. A program sürgeti a nuk­leáris fegyverek gyártásának, kipróbálásának, s telepítésé­nek ellenőrizhető befagyasz­tását. Ezt kiegyensúlyozott fegyverzetcsökkentés, majd a fegyverzetek végső megsem­misítése követheti. A prog­ram olyan védelmi politika el­fogadását szorealmazza. amely kizárja a nukleáris fegyve­rek használatát fegyveres ösz­szecsapás esetén.” A kongresz- szus üdvözli a két ország kor­mánya között megkezdődött új fegyverzetkorlálozási tár­gyalásokat. ugyanakkor han­goztatja, hogy a szavakat tet­tekkel kel) alátámasztani A felhívás első 'lépesként azt javasolja, hogy rendeljék el mindenfajta nukleáris rob­bantás tilalmát. A moratórium addig legyen érvényben, ameddig létre nem jön egy átfogó egyezmény az atom­fegyver-kísérletek betiltására. A mozgalom arra is kéri a két nagyhatalom vezetőjét, hogy erősítsék. meg a nukleáris fegyverkezési hajsza csökken­tését célzó, már ■ meglevő egyezményeket, beleértve a nukleáris fegyverekre vonat­kozó atomsorompót. A dokumentum ezután em­lékeztet arra. hogy a nemzet­közi orvosmozgalom az „Együttműködést és ne szem­benállást!” jelszó szellemé­ben tanácskozott Budapes- len. A kongresszus jó példa arra, hogy a keleti és nyugati kollégái: között lehetséges a párbeszéd és az együttműkö­dés. A bizalomépítő intézke­dések rendkívül fontosak, ha a világ el akarja űzni a nuk­leáris fenyegétettseg lidéreét. A felhívás szorgalmazza, hogy bővítsék az egészségügyi együttműködés lehetséges for­máit, s tegyék e munkát vi­lágméretűvé. A dokumentum javasolja a szovjet és az amerikai veze­tésnek: dolgozzanak ki hosszú távú programokat a világ gyermekeinek egészségügyi el­látására, hiszen évente 4 mil­lió gyermek hal meg olyan fertőző betegségekben, ame­lyeket immunizálással köny- nyen meg lehetne előzni. A kongresszus résztvevői Javier Perez de Cuellarhoz, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárához is levelet intéztek, hangsúlyozva, hogy nagyra értékelik az Egyesült Nemzetek Szervezetének a leszerelésért és a nukleáris háború megelőzése érdeké­ben tett erőfeszítéseit. Ligyija Novak, a szovjet egészségügyi dolgozók szak- szervezetének elnöke beje­lentette, hogy a kongresszus keretében 20 ország egész­ségügyi dolgozóinak képvi­seleteben összeült szekció minden tagja egyhangúlag tá­mogatja e dokumentumokat. Az együttműködés szélesítése érdekében az egészségügyi dolgozók nemzetközi bizott­ságot alakítottak Ezután a mozgalom amerikai és szovjet társelnökének zá­róbeszédé hangzott el. (Az időközben hazautazott Jev- genvij Csazov felszólalását felolvasták.) Dr. Bernard Lown egyebek Között hangsúlyozta: „a mos­tam kongresszus sikere ab­ban rejlik hegy mozgalmunk minden egyes tagállama száll­jon síkra az atomfegyverkezes beszüntetéséért”. Kitért arra is. hogy legutóbb az Egyesült Államokban 57 Nobel-dijas tudós ítélte *4 — csatlakozva a tudományos akadémia hét­száz tágjához — az űrháborűs programot, deklarálva, hogy * világűr az egész emberiségé, s csak a nemzetek békés egvüttműködésere lehet hasz­nálni. Jevgenyij Csazov hangsú­lyozta’ „Meggyőződésem, ha az orvosok összefognak, el­jut hangunk másokhoz is. akik velünk küzdenek a háború el­len Az emberek zöme eluta­sítja a háborút, s hiszek ab­ban. hogy a humanizmus győ­zedelmeskedik.” A konferencia záróülését követően a mozgalom vezető tisztségviselői sajtótájékozta­tón összegezték a négynapos tanácskozássorozat tapaszta­latait. Elmondották: a kong­resszus sikeres munkál vég­zett, az előadók lényeges kér­désekre irányították rá a fi­gyelmet, a felszólalásokban az együttműködés, az összetarto­zás fontosságát fogalmazták meg a résztvevők. A nukleáris háború meg­előzéséért küzdő orvosok nemzetközi, p^qzgalmának kö­vetkező .jjtpnierenciáját • a jövő évben május 29. és jú­nius 2. között Kölnben rende­zik meg. A megvitatandó té­mák között szerepelnek majd például a nukleáris kísérle­tek beszüntetésével, a fegy­verkezés ökológiai hatásaival, az orvosok állampolgári fe­lelősségével kapcsolatos kér­dések — hangzott el a saj­tókon f erenci éri. (MTI) Személyi változásokról döntöttek az SZKP KB ülésén Frankfurtban a volt amerikai túszok Lezárult egy fejezet ' Lezárult egy fejezet, a játszmának azonban még közel sincs vége — röviden így lehetne summázni a libanoni túsz­dráma legújabb fejleményeit. A több mint két hétig fogva tartott amerikai túszok békés úton kiszabadultak. így rövid NSZK-beli pihenő után hazatérhetnek családjuk körébe. Az is jó hír, hogy Izrael ígéretet tett a börtöneiben őrzött több mint 700 síita fogoly szakaszos szabadon bocsátására. A megoldáshoz vezető út kulisszatitkairól még nem sike­rült fellebbenteni a fátylat, egy azonban bizonyos: a ked­vező döntést rendkívüli diplomáciai erőfeszítések előzték meg. Különösen aktív közvetítő szerepet játszott Szíria, amely a térségben kivívott! nagy tekintélyét latba vetve munkálkodott a számára is kissé kényes ügyben. A végki­fejletet megtestesítő különös kompromisszum érdekessé­ge. hogy nyíltan egyik érdekelt fel sem ismeri be vissza­vonulását; döntésüket „egyszerű humanitárius” lépésnek nevezték. Fellélegezhetnénk tehát, ha nem ismernénk a drámát köz­vetve okozó libanoni válság hosszú évek óta megoldatlan problémakörét — nem is beszélve a még régebben rendezet­len komplex közel-keleti kérdésről —, valamint a túszok kiszabadulását követő első amerikai megnyilvánulásokat. Az mindenki szamara világos, hogy terrorakciókkál nem lehet gyógyírt találni a fájó sebekre, így a gépeltérítésekre, em­berrablásokra sem lehet mentség. Az is egyértelmű viszont: az Egyesült Államok erőt fitogtató, fenyegető — repülőgép- anyahajókkal és tengerészgyalogosokkal ékes — politikája sem lehet a konfliktus megoldásának kulcsa. A helyzet reális értékelése helyett Washingtonból máris heves kijelentésekről érkeznek hírek, amelyek különböző szankciókat sürgetnek és követelnek nemcsak a terrorizmus, hanem Libanon, mindenekelőtt az Amal síita szervezet el­len. A terroristák elleni felháborodás érthető, nagyon is kétséges azonban, hogy az ilyen fenyegetéssel célba érhet­nek Washingtonban. Annál is inkább, mert tudhatják, hogy az erőszak csak erőszakot szül. Daróczi László 2 NOGRAD - 1985. július 2„ kedd Kívánom, miként együtt voltak az élet viharai köze­pette, legyenek együtt népünk emlékezetében, a halhatatlan­ságban is — mondta egyebek között gyászbeszédében Kállai Gyula. Az urnát — katonai zene­kar gyászzenéje közben — Károlyi Mihály és fia nyug­helyéhez, a Kossuth mauzóle­um előterében lévő díszsír­helyhez vitték, s elhelyezték a családi sírboltban. A gyász­ünnepség a Szózattal zárult. (MTI) Hétfőn Moszkvában megtar­tották az SZKP Központi Bi­zottságának teljes ülését. Az ülésen áttekintették a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa ma kezdődő ülés­szakának napirendjét. Ezzel kapcsolatban Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet. A plénum hangsúlyozta: kitartóan törekedni kell a népi küldöttek tanácsai tevé­kenységének korszerűsítésére, s arra, hogy a szovjet társa­dalom politikai rendszerének minden egyes eleme pontosan lássa el feladatát. Tovább kell növelni a párt vezető szere­pét, s erősíteni kell befolyá­sát az állami, gazdálkodási és társadalmi-kulturális te­vékenység minden szintjén. Az SZKP Központi Bizott­sága szervezeti kérdésekben is döntött. A plénum jóváhagyta Gri­gori j Romanov kérését, hogy mentsék fel politikai bizottsá­gi tagjának és az SZKP KB titkárának funkciója alól, mivel egészségi állapotára való tekintettel nyugdíjba vo­nul. A Központi Bizottság az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjainak sorába emel­te Eduard Sevardnadzét. aki addig póttag volt, s az SZKP Központi Bizottsága titkáraivá választotta Borisz Jelcint és Lev Zajkovot. A plénum ezzel befejezte munkáját. Budapestre érkezett az egyiptomi külügyminiszter Irak a háború folytatása mellett Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására hétfőn a késő esti órákban Buda­pestre érkezett Ahmed Eszmat Abdel-Megid, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügymi­nisztere. Befejeződött a Le Duan ve­zette vietnami párt- és kor­mányküldöttség hivatalos szovjetunióbeli programja. A nagy Kreml-palota György-termében hétfőn ün­nepélyes keretek között bú­csúzott a VKP KB főtitkárá­A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Várkonyi Péter fo­gadta. Jelen volt Simonyi Er­nő, hazánk kairói, valamint Abdel Moneim Atik, Egyip­tom budapesti nagykövete. (MTI) tói és kíséretének tagjaitól Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, és több más szovjet vezető. A vietnami párt- és kor­mányküldöttség csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba hivatalos baráti Látogatásra. Az iraki fegyveres erők főparancsnoksága vasárnap este közölte, hogy kéthetes szünet után felújítja az iráni városok bombázását. A bag­dadi katonai szóvivő szerint a támadások „addig folyta­tódnak, amíg nem jön létre igazságos béke Szaddam Húszéin iraki elnök június 14-én kifejtett elvei alapján”. Akkor az iraki államfő az „iráni néphez intézett üzene­tében” kifejtette, hogy Bag­dad a „városok háborúját” két hétre egyoldalúan felfüg­geszti; „lehetőséget adva ez. zel az iráni vezetésnek, hogy elgondolkodjon a békéről". Husszein olyan béketervet terjesztett elő, amely átfogó tűzszünetet irányzott elő a „földön, a tengeren és a le­vegőben”. A terv szerint a katonai erőket vissza kellene vonni a nemzetközileg elis­mert határok mögé. ki kelle­ne cserélni az összes hadifog­lyot, és közvetlen tárgyaláso­kat kellene kezdeni a háború befejezéséről. A bagdadi rádió hétfői hír­adása szerint iraki katonai repülőgépek „egv nagy ten­geri célpontot” támadtak meg az Iránhoz tartozó Hárg-szi- geti olajkikötő közelében. . . . (MTI) „ Véget értek a szovjet— vietnami tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents