Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
meny ' X kérdés voltaképpen A fekete álarc című spanyol kalandfilmsorozat negyedik részének nézése közben bukkant fel újfent — ki tudja, már hányadszor — gondolataimban. A film eseményei e múlt század elején történnek, s érdemes eltűnődni azon, hogy azóta mennyiszer vetődött föl ez a kérdés — országonként és általánosságban. Napóleon után 1 néhány évtizeddel például Itáliában, a német fejedelemségekben az egységes államok megteremtésekor, aztán később a világ gazdasági és földrajza felosztásának idején. Századunk konkréten is feltette az emberiség előtt: kapitalizmus, vagy szocializmus, fasizmus, vagy demokrácia? Kié lesz a világ? Ma sem érdektelen fölvetés. Sőt mára — s amennyire ez örvendetes, valahol annyira elszomorító is — még tovább kell tekintenünk: lesz-e világ egyáltalán? A fekete álarc Világot járt újságíró kollégák tollából egyre-másra olvasni, pillanatnyilag rendkívül jó a spanyol televízió. Műsora választékos, tartalmas, színvonalas. Ami eljut tőlük hozzánk, a mi másfél csatornánkra (a 2. műsor esténként ad), az alapján nincs okunk a kételkedésre. Tisztes munka az eddig látottak szerint A fekete álarc is, amelynek A párháj című részében a puszié kalandnál több is megcsillant. Jósé Antonio Paramo ren- l#ező a kalandfilmek jól is- Wért receptjét alkalmazza. JLeeesett egy jóvágású, férfias, fifikás, bölcs ás hazaszerető, erkölcsös férfit (Sancho Gracia), aki az első pillanatban belopja magát a néző szívébe. Ezt a férfiút kellően izgalmas kalandokba keveri, látványos verekedéseket, tűzijátékot, pisztoly- és puskacsatát kerekít. E stíluselemek emlékeztetnek az amerikai wester- nekre, amiként a szemlélet is: a magányos hős szembenállása a zsarnokokkal, és sikeres küzdelmei. A kalandsorozat mögött azonban sokkal többről van szó, mint amennyi^ megszoktunk. A kalandok ja szapad- ságért küzdő spanyol nép és a hatalmát kiterjesztő francia császárság katonái, helyi szimpatizánsai között bonyolódnak, magasra tűzve az elnyomatás elleni harc zászlaját. A sorozat negyedik része remekül világítja meg egy embertípus — a napóleoni korban nem csak Spanyolországban, hanem szinte valamennyi európai országban, így Magyarországon is létező nemesi, polgári réteg idealizmusát, realitás'ol elszakadt, kritikátlan hevületét a társadalmi fejlődés, az új Intézmények, a rend és a szabadság eszménye iránt. Faustino Minast őszinte hite teszi nemzete árulójává, és azok az elmaradott társadalmi körülmények, amelyek ezt a hitet felébresztették benne. Becsületére váljon viszont, hogy képes felismerni tévedését, és visszatérni a helyes útra, Belőle a csalódás csinál öngyilkos hőst (míg a mai libanoni ifjakból a tehetetlenség). Természetesen örök rokon- szenvünk nem az övé, hanem Don Carlosé. Aki tudja, a nemzet, a nép ellenében nem lehet haladást, rendet, szabadságot meghirde*ni, megvalósítani, bármilyen igyekezettel is akarják. Császárok Békés Józsfet író különleges császárokat ajánl a műsorújságban figyelmünKbe. Ezek villamosvezetéket szerelő fiatal munkások, akik egy hetüket szeretnék császárján tölteni a Balaton partján. Nekik 'sikerül —nekünk a képernyő előtt nem. Jó a zene (Heilig Gábor), tehetségesek a Rock Színház ifjú művészei, de a tör+énet annyira sovány, annyira csapnivaló, hiteltelen hogy legjobb, ha gyorsan elfelejtjüK ezt a Kazán István rendezte produkciót. A pénteken megismételt Átok és szerelem című zenés ballada klasszisokkal jobb a fenti musicalnél, pedig számos pontján az is inkább idegenforgalmi látványosságra emlékestet, mint a putrik sivár, szutykos világára. Persze ballada, s annak pedig alapkívánalma az erhelkedettség. Kié lesz a világ ? Kik lesznek a császárok? A fekete álarcban szereplő spanyol fegyverkereskedő, aki a pénzért, a haszonért állt a franciák oldalára úgy fejtegette: azoké lesz a világ, akik katonává tudják tenni az embereket, saiát akaratuk végrehajtóivá. Don Carlos ezt mesének titulálta. Bár így lenne! A dolgok állása egyelőre: ott példátlan fegyverkezés, űr- és korlátozott atomháborús terv; itt Világifjúsági és Diáktalálkozó (részesei lehetünk mi is a tévé jóvoltából), meg készülődés a helsinki évfordulóra: tízéves az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, (sulyok) Palócországi pedagógusok JSl megérdemelt nyári pi. benőjét tölti Nógrád megye 295 nevelési-oktatási intézményének több mint 3 ezer 300 nevelője. A közelmúltban sor került helyzetük elemzésére a megyei ta_ »ácsnál — ez előrevetíti kissé az ősszel várható állapotot is. A megye 151 óvodájában <787 óvónő és két férfi nevelő dolgozik, a 9843 óvodás 384 csoportban van, így átlagosan 26 a létszám. Az általános iskolákban is többségben nők foglalkoznak a gyerekekkel — az 1959 főfoglalkozású pedagó. fpisnak egynegyed része sem tartozik az „erősebbik nemhez”. Itt is 26 fős az átlagos tanulólétszám —, de köztudott, hogy területenként ettől igen nagy eltérések mutatkoznak. A megye 16 középfokú iskolájában (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző) 7702 diákot 417 pedagógus tanított, 159 szakoktató tevékenykedett. Ha élet- és munkakörülményeikről szeretnénk megtudni valamit, elsőként természetesen a bérek alakulása jut az eszünkbe. Az 1984. szeptemberében központilag végrehajtott 10 százalékos bérrendezés után 5094 forintra emelkedett a megyei pedagógus-átlagbér —, ami ..még nem oldott meg sok helyen minden bér- feszültséget. Differenciáltabban adhatók a vezetői, területi és különleges munkahelyi pótlékok. A Pedagógusok Szakszervezete Nógrád Megyei Bizottságával egyetértésben az új bér. utasítás alapján iránymutatást adtak ki a területi pótlék és a letelepedési segély növelésére. A területi pótlék 200—700 forintról 200— 1000 forintra, a letelepedési segély összege 6—15 ezer forint közötti differenciált, ság helyett 3—25 ezer közötti összegig terjedhet. A helyenként meglevő pedagógushiány, illetve a távollevők helyettesítése túlórák vállalását teszik szükségessé, A pedagógusok lakáshely. zetének javítása érdekében a megyei tanács 12 községben 21 szolgálati lakás építését kezdeményezte, 15 községben 21 ingyenes telket biztosított a magánerőből épitkezőknek. A pályakezdőknek 30 ezer forintos kölcsön kifizetését is támogatják az életkezdés megköny- nyítésére, a városokban munkahelyi kölcsönökhöz adnák segítséget. Balassagyarmaton 11 szolgálati lakást, Salgótarjánban a szobabérlők házában 21 nevelőnek szobát biztosítottak. Az üdülést évente 280 szak- szervezeti, 180 önköltséges beutalóval segítik. Az elmúlt tervidőszakban százan éltek a kedvezményes gépkocsi-vásárlási akció előnyeivel. A tanácsi gazdálkodás, a helyi anyagi lehetőségek előtérbe kerülésével a jövő feladata a feltételek további javítása, mivel ez vezethet a személyi feltételek, a tartalmi munka megerősítéséhez. Polc hátán polc, asztalra járó könyvtárosok A zenei részleg nyáron is sok érdeklődőt vonz Kinek fontos a könyvtár? Micsoda kérdés! Miért, kinek fontos a színház, a kocsma? — Annak, aki nem él vele, aligha hiányzik. Salgótarján nyugati városrészében új könyvtár alapjai formálódnak. A megyei állami építőipari vállalat ^szakemberei a földmunkákkal már végeztek, a közműveket építik. Ha terv szerint megy minden, két év múlva, őszre elkészül az új megyei könyvtár. Miért van erre szükség? A mostani tán nem elég?! Amikor az érveket kezdtem összegyűjteni a kérdések megválaszolására, Kojnok Nándor, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója rövid történeti visszapillantást adott. Az intézmény a hajdani Vadász vendéglőből költözött 1966-ban jelenlegi helyére, de már akkor kényszermegoldásról volt szó. A József Attila Megyei Művelődési Központ déli szárnyát kapták meg a könyvtárosok, összesen 924 négyzetmétert. Mig az akkortájt épült hasonló funkciójú intézmények — például Kaposvárott, Tatabányán, Zalaegerszegen — kétezer négyzetméter alapterülettel rendelkeztek. Az új hely lényegesen jobb feltételeket teremtett a megyei könyvtár működése számára, de a társadalmi és személyes kívánalmaktól már első pillanatától kezdve elmaradt. Teljes egészében nem tudott eleget tenni.annak a funkciójának, amelyet neve is jelez. A gyermekrészleg máig másutt működik. A járási hálózat gondozását — akkor még léteztek a járások — kénytelenek voltak Nagybátonvra, majd Kisterenyére ruházni. Egészében képtelenek voltak elhelyezni a könyv- és folyóirat-állományt. Ezek egyharma- da ma is külső raktárakban van. Az eltelt negyed évszázadban öt helyen álltak a raktárak, jelenleg Rónabánya hajdani iskolaépületében. A helyismereti gyűjtemény, a folyóiratok egy része, a szomszédos 13. számú lakóépület egy-egy alagsorában található. A raktár- áthelyezések nem egyszerűen többletmunkával, olvasói várakozással jártak, alaposan megrongálták az állományt is. Mert a helyek nem voltak alkalmasak a szakszerű a tárolásra. Így pusztultak el — igazából értékét fel sem merték mérni — valódi ritkaságok, XIX. századi könyvek. Persze, a mostoha körülmények ellenére fejlődött a könyvtár. Létszámában, technikai eszközeiben, készleteiben, szolgáltatásaiban — az igényeknek megfelelően. De, Melyiket válasszam? (Fotó: Kulcsár József) ahhoz, hogy minél közelebb kerüljenek a jogos követelményekhez, színvonalhoz, rengeteg okoskodásra, ügyeskedésre volt szükség; ami végtére gyógyír volt, de nem meggyó- gyítás. A bővülő állomány számára bepolcozták a kölcsönző- és olvasótereket, a szűk folyosókat, bevitték a könyveket a munkaszobákba. Aztán ez se volt folytatható. Kényszerűségből egy-egy mű példány- számát csökkentették, legvégül a kritikus ponthoz jutottak: már arról van szó, hogy a féleségek számát is csökkentik, ami azt jelenti, hogy 'több megjelent művet nem vesz meg a könyvtár. Aligha szükséges magyaráznunk, hogy ez az olvasók szempontjából milyen súlyos hátránnyal jár. Mert .Igaz. hogy a magas szintű szakirodalmak könyvtár- közi kölcsönzéssel hozzáférhetők. de ezeket távoli városokból kell hozatni, háromnégy hetes várakozással. Hogyan született meg a ze- nei_ részleg? Ügy, hogy a kötészetet és a sokszorosítót a Kemerovo-lakótelepre helyezték. összes kinti egysége^ ik bérleti díja évente 170 ezer forintba kerül, s a rendelkezések értelmében ez a jövő évtől a duplájára emelhető. Itt asztalra járók is dolgoznak —, ahogyan az albérletekben léteznek az ágyrajá- rók. Egyszerűen nincs elég hely az irodákban, néhányan az éppen távollevők helyére ülnek, de ha ott sincs hely, akkor az olvasóterem valamelyik asztalánál húzzák meg magukat. Ma egy könyvtártól már elvárjuk, hogy komplex nevelési, művelődési programot valósítson meg — rendezvényekkel, kisközösségekkel, kiállításokkal. Itt ezekre úgy nyílik lehetőség, ha — például az olvasóteremben — csökkentik a nyitvatartási Erre mondja az igazgató: Egyik ujjúnkat harapjuk, fáj a másik. Az elmúlt másfél évtizedben mozi, múzeum épült Salgótarjánban. Ezért a könyvtárépítés gondolata csak 1980. kö>'ül vetődött föl újra. Az elhúzódás alaptanulsága: minél később készül el a „ház'', annál többe fog kerülni. Egyébként a legkorszerűbb mai normák szerint épül, 5 ezer négyzetméter alapterülettel. Így már képes lesz a megyei könyvtár teljes körű működésre, befogadhatja mindazokat az egységeket, amelyek most kívül vannak. S nem csak a salgótarjániaké lesz. Mint megyei könyvtár, itt olyan művek is hozzáférhetők lesznek, amelyek máshol nem. Szolgáltatásai kiválóan segíthetik a továbbtanulókat. az egyetemi, főiskolai szakdolgozókat. A gyerekekkel együtt 9—10 ezer olvasóval számolhatunk. A működtetés mindenképpen gazdaságosabb. Kinek fontos a könyvtár? — kérdezhetjük újra. S, talán nem túlzás, ha úgy válaszolunk: mindannyiunknak, akik Nógrád megyében lakunk. S, ha magunk netán nem is járunk a Balassiba, bejár a gyerekünk, az unokánk, a testvérünk. Érdekünk, hogy elégedetten jöjjenek ki az ajtón. Ezt az elégedettséget szilárdítja meg az új, épülő megyei könyvtár. Csak az építők állják a határidőt! Sulyok László KOSSUTH RÁDIÓ: *.*•: Társalgó $.44: Vízizene M.AS: Szirjusz és a rettenetes vendég 3. rész (ism.) *».35: Éneklő ifjúság 10.50: Zenekari muzsika 11.40: Védett férfiak XXIV/"?. rész. (ismj VZ »0: Ki nyer ma? «.4«: Reklám K.«5: A Rádió Dalszínháza 13.3«: A menyországba menetelő részegek. Gerelyes Endre novellája. 14.10: Magyarán szólva „ 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsessz me! ód iák 15.00: Elő világirodalom. 15.19: Jacques Thibaud hegedül Ifi.05: Kérhetek valamit? 17.00: Vízparti történet. VII 5. rész 17 34: Bogár István: Erdélyi lakodalmas 17.45: A Szabó család 19.15: A viharmadár. Artúr Omre novellája rádióra alkalmazva. 19.4fi: ..Tanár úr!” IV/3. rész 20.29: Herbert von Karajan Ver- di-nyitányokat vezényel. 21.30: „Mikor veszítette el a tudomány az ártatlanságát?” 22.20: Tíz perc külpolitika 22 30: Nyelvrokonaink zenéjéből. VI 3. rész. 22.50: Építészeti kultúránkról... 23 00: Az Eder vonósnégyes-felvételeiből 0.10: Gábor S. Pál dalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Reklám 8.08: Siágermúzeum 8.50: Tiz perc külpolitika (ism) 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvószenekarra 12.30: Muzeális nótafelvételeinkből 13.05: Popzene — sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Zeneiskolásoknak 14 35: Lehár Ferenc—Mérey Adolf: A víg özvegy. 14.45: Régen talákoztunk... Rapcsányi László vendége: Szili Leontin. (ism.) 15 05: Nóták — Kovács Andor gitározik. 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: ötödik sebesség 18.00: Kamaszpanasz 18.30: Gramofonsztárok: Artie Sbaw zenekarának lemezeiből. 19 05: Közvetítés az országos atlétikai bajnokságról. 19.20: Csak fiataloknak! 20.15: Takács Béla nótákat énekel 20.35: Indul a bakterház. X 3. rész. 2105: Magnósok, figyelem! 21.45: Népdalok: Dévai Nagy Kamilla énekel. 21.59: Fiínüuí. 9. rész. 23.20: Bécsi vér. Részletek Johann Strauss operettjéből 24.00: Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Muvészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30 : Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.20: Csoda a farkasokkal. Francia film. 11.05: Képújság 17 10: Hírek 17.15: Sorstársak 17.35: Három nap tv-műsora 17.40: Tisztelet Uzbegisztánnak. V'3. rész: Híva 18.10: Kéoúiság i8.!5LReklám 18 20: Legven a vendégem 18.50: Mini Stúdió ’85. 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A fekete álarc Vili 5. rész: Álarcosbál. 21.00: Stúdió '85. 22.00: Világifjúsági és Diáktalálkozó — Moszkva. 22.40: Tv-hiradó 3. 22.50: Himnusz 2. MŰSOR: 17.25: Képújság 17.30: Kis kutya, nagy kutya, (ism.) 18 00: Természetbarát 18.20: csali 18.30: Körzeti adások 19.05: Zágráb '84. (ism.) 20.10: Beethoven-ciklus. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Az Országos Egészségnevelési Intézet tájékoztatója 21.45: Gyilkosság. — Japán film. 23.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Sportlottó 21.30: Azimut 22.10: Beszámoló a XII. VIT eseményeiről 22.40: Hírek 22.50: Prágai tavasz, '85. 2. MŰSOR: 19ái0: Tv-turadó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A megrekedt lift MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Aranyesö Yuccában. Színes, szinkronizált olasz western. — Kohász: Sortúz egy fekete bivalyért. Színes magyar—francia koprodukció. — Tarján vendéglő: Flashdance. Színes USA-film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: sár- kanyölő (14). Színes, szinkronizált USA-mesehorror, — Pásztói Mátra: Abigél. Színes magyar film. — Nagybátonyi Bányász: A cápa (16). Színes, szinkronizált USA-kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Bombajó bokszoló (14). Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Rétság: Segítség, felszarvaztak! (14). Színes, szinkronizált olasz filmbohózat. — Kisterenyei Petőfi: King kong (14). Színes, faníasz- tikus USA-szuperprodukció. — Jobbágyi: Vadlovak (14). Színes, szinkronizált új-zélandi western. NÓGRÁD - 1985. július 30., kedd Kié lesz a világ ?
