Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

Elfelejtett mesterségek Amikor harap az olló. m ■ r V.. élei összeakadnak, mert hibás az edzés. Az egyik ága kemény, a másik lágy. Ezért előbb-utóbb semmire se hasz­nálható. Még a hajdani Álla­mi Áruházba hívtak át egy­szer, kértek válasszak ki sza­bászollókat. Hát én ki is vá­lasztottam, ötvennek ha fele jó volt, a többi harapott. Szepesi István köszörűsmes­ter meséli a régvolt történetet Karancs utcai műhelyében, mi­közben a sebesen forgó kö­szörűkerékről szikraeső pattog szerteszét. Jó pengéjű hentes­kés csap össze az érdes kö­szörűkővel, s mire a küzdel­mük véget ért. hajszálnak is neki lehet ereszteni a pengét, azt is elnyisszantja. — Nem mindegy, mit tar­tok a kő fölé. Hentes- vagy konyhakés, vagy éppen szike a munka tárgya. E szerint kell megválasztani a köszörűkő fi­nomságát. De a munka sor­rendje az mindnél azonos: először kövön viszem át. majd finom csiszolóporral fölkent fakorongon, utána filcen, vé­gül kopaszfilcen fényezem a már éles pengét. Ha nem vi­gyáz az ember, érhetik meg- leoetések! Tulajdonosa által „damaszkuszi acélnak” kikiál­tott pengéről is kiderülhet: silány termék. Arra ügyelni keli, ne égjen el az anyag a köszörűkés alatt. — Mennyire elfelejtett mes­terség a köszörűsség? — Sajnos, nagyon... Nem egészséges munka. Sokat kell állni, nyelni a finom port, meg aztán vannak, akik a vándorköszörűsökkel, drótos­tótokkal azonosítják e szak­mát. Megjelentek a modern vándorköszörűsök, vagy in­kább nyerészkedők — legyint bosszúsan Szepesi István. — Itt Salgótarjánban minden szombaton és vasárnap házal­nak. Be a konnektorba a kis köszörűgép zsinórját, tídsz- ronsz munkával bezsebelik a könnyen szerzett pénzt, aztán gyorsan továbbállnak. Silány munkák ezek. a szakma meg- csúíqJóí — dohog a mester.- Régen nem voltak ilye­nek? — A vándorköszörűsök, ke­rékpárhajtotta köszörűiken Szepesi István értő kezei között formálódik a kés éle. Kép: Bencze Csökkent ere ügyintézési idő Ötezernél több dolgozó táppénzen naponta bői a szempontból, hogy S törvényességet mindenütt be­tartják-e. Az ellenőrzések so­rán megállapították, hogy a törvényesség betartása bizto­sított, különösen kirívó eset nem fordult elő. De hiányos­ságot tapasztaltak egyes mun­káltatóknál abban, hogy az ellátásokkal kapcsolatban a dolgozó és a munkáltató kö­zött keletkezett vitában a kö­telező írásbeliséget nem tart­ják be, pedig az írásos hatá­rozatnak egyben a dolgozó által igénybe vehető jogorvos­lati lehetőségre is fel kell hív­nia a figvelmet. Előfordul fiktív fogalkoztatás is. ami­kor például az engedélyezett órák ledolgozása után a fele­ség munkakönyvével foglal­koztatják a nyugdíjast. A szabályok megszegése miatt a társadalombiztosítási igazga­tóság ellenőreinek az idén is több ízben kellett rendbírsá­got kiszabniuk. Á kedélyes bécsiek és a borbotrány A kedélyes bécsiek Hangu­latára nemigen nyomta rá bé­lyegét a borhamisítási ügy, s jó részük máris vicceket gyárt az. ország exportját nagy­mértékben megkárosító bot­rányról, a szomjas kül- és belföldiek pedig továbbra is tódulnak a borairól híres Grinzing kocsmáiba, az úgy. nevezett „heurigerekbe”. A tréfálkozók mostanában nem egy fél liter bort, hanem fél liter fagyállót kérnek, ami­re a pinceiek azzal vágnak vissza, hogy ilyesmit csak té­len szolgálnak fel, mert akkor a vendégek nagyobb fagy­veszélynek vannak kitéve. Amikor pedig a jóféle ilóka megérkezik az asztalra, a ha. gyományos „Glück auf” (sze­rencse fel) köszöntés helyett sokan „Gdik auf” kiáltással emelik poharukat, a borokba kevert etiléngükolra utalva. Ahogy a botrány egyre na­gyobb hullámokat, ver. a bé­csiek sz.ívesen emlékeztetik vendégeiket a régi mondásra: ha iszol meghalsz, ha nem iszol, akkor is meghalsz, hát akkor inkább igyál! Olaj — tűzveszély nélkül A technikában egvre jobban terjednek az olajjal működő hidraulikus erőátviteli és vezérlő- rendszerek. A gond ezekkel az, hogy számítani kell az olaj szi­várgására, elfolyására. Mivel a kőolajból készített hidraulika- olaj 370—400 C-fokon lobban lángra, s a nyílt lángnak is kö­rülbelül ugyanekkora a hőfoka, e rendszerek közelében nagy a tűzesetek veszélye. y veszély csökkentésére szov­jet kutatók olyan olajat kísérle­teztek ki, amelynek a gyulladá­si hőmérséklete jóval nagyobb az eddiginél: 750 C-fok felett vaja. Kritikus telcfonheSyzet Á kistelepülések hírközlési lehetőségei Nógrádban Nógrád megye településszer­kezete alapvetően aprófalvas, 111 kistelepülésen el a lakos­ság 51,3 százaléka. Végső soron 127 20U emberi érintett a Nóg­rád Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának szám­vetése. amikor a kislelepülesek hírközlésének helyzetét is megtárgyalta. Mindenekelőtt arra utaltak, hogy a szakmai és a társadalmi szervek meg. állapításai szerint is a táv­beszélő-hálózat fejlődése nem követte a gazdasági, tár­sadalmi fejlődést, a telefon- hálózat mennyiségi elmara­dottsága gátolja a gazdasági munkát is. Érvényes mindez Nógrád megyére is. a gondok pedig hatványozottan je­lentkeznek a kistelepüléseken. Az említett aprófalvak a megye főállomásaiból 15,3 százalékkal részesednek, még kedvezőtlenebb a kép. ha az egyéni telefon-előfizetők szá­mát nézzük. A kistelepülések a megye lakástelefonjainak mindössze 6,3 százalékával rendelkeznek. Ebből 12,4 szá­zalék — 44 darab! — a fo­lyamatos üzemű állomás, a többi pénteken délután öt órá­tól hétfőn reggel nyolcig „nem él”. A végrehajtó bizottság elé került jelentés arra is utalt, hogy 87 telefonigénylőt tar­tanak nyilyán. Ez azonban korántsem tükrözi a valós igé­nyeket. a telefonhoz jutás re­mén vlelensége miatt be sem adják a kérelmeket. A tapasz­talatok arra vallanak, hogy a hálózat kiépítése és a köz­pont automatizálása esetén az igények többszörösére nő. vekednek. A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát jól érzékel­tetik a számok is. A nógrádi kistelepüléseken száz lakosra 0,28 lakástelefon jut. A többi településen 2,1; a megyeszék­helyen 7,7 ez az arány, a me­gyei átlag pedig 2,9. Szerény javulást a már ki­épített segélykérő telefon- rendszer hozott, ilyen állo­mással minden Ifistelepülés* rendelkezik. A jelenlegi hely­zetben arra van lehetőség, hogy a kiépült nyilvános se­gélykérő rendszer a középtávú tervciklusban úgy fejlődjön tovább, hogy a települések földrajzi fekvésétől függően kettő vagy több állomás legyen telepítve. A végrehajtó bizott­ság utalt rá, hogy érzékelhe­tő javulás csak a góckörzetek központjainak bővítése, kor­szerűsítése, a hálózati rend­szer kiépítése és a kistelepü­léseken az automata közpon­tok üzembe helyezésével va­lósulhat meg. Ezek anyagi és műszaki feltételei azonban csak a hosszú távú tervciklus­ban teremthetők meg. A VI. ötéves tervben egyéb­ként a posta kiemelten kezel­te a kistelepülések postahi­vatalainak _ karbantartását, felújítását. A postahivatalok­kal való ellátás a megítélés szerint elfogadható: 98 telepü­lésen van valamilyen szintű postahivatal, s ezzel 13 tele­pülés nem rendelkezik. A vitában a végrehajtó bi­zottság tagjai hangsúlyozták, hogy a hírközlés szerves része az alapellátásnak. Ugyanak­kor a termelő-infrastruklurá- val való együttes fejlesztést igényel. A helyzetet jól jel­lemezte Berki Mihály, a Nóg­rád Megyei Tanács elnökhe­lyettese. aki így fogalmazott: ha reggel meghívnak a szak- igazgatási szervek egy vidéki települést telefonon, az is elő­fordul, hogy a munkaidő vé­géig nem jön be a hívás. A kritikus helyzetre tekin­tettel úgy foglalt állást a testület, hogy kulcskérdés a hírközlési rendszer tovább­fejlesztése. A végrehajtó bi­zottság szerint éppen ezért az illetékes osztálynak fokoznia kell az együttműködést a Bu­dapest—Vidéki Postaigazgató­sággal annak érdekében, hogy a posta beruházásai az előbb- relépés feltételeit megteremt­sék. Egy ilyen program vég­rehajtása során gondoskodni kell a kistelepülések fokozatos bekapcsolásáról is. Szüksé­ges az is. hogy a helyi taná­csok. községi elöljáróságok nyújtsanak segítséget a kihe­lyezett nyilvános állomások és a segélykérő telefonok ron­gálásának megakadályozásá­hoz. A határozat szerint kez­deményezik, hogy valamennyi településen legyen valami­lyen szintű postahivatal, ugyanakkor a szükségletek és a lehetőségek határain belül megvizsgálják azt is: vissza­állítható-e a szombat délig való nyitvatartás. Ki tud többet a polgári védelemről Totó 4. sz. szelvény 1. Melyik volt az első légoltalmi katonai alakulat, mely­nek eskütétele 1951. 09. 08-án volt? 1. RBV-század 2. ANV-szakasz x. Műszaki zászlóalj Tipp: 2. 1952. 12. 21-én hol helyezték üzembe az ország első teljesen gépesített vasöntödéjét? 1. Diósgyőr 2. Dunapentele x. Salgótarján Tipp: 3. Mikor avatták fel a budapesti Népstadiont? 1. 1953. 08. 20. 2. 1954. 07. 04. x. 1955. 04. 04. Tipp: 4. A kezdeti radioaktív sugárzástól mi véd meg légjob­ban? 1. Vasbetonfal 2. Védőruha x. Gázálarc körülámyékolás Tipp: 5. Nők a hadkötelezettség keretén belül milyen szolgá­latot kötelesek tel j esi teni? 1. Nem osztható be 2. Szakszolgálatra x. Fegyveres osztható be szolgálatra oszthatók be Tipp: 6. Széngázmérgezésnél mi a legfontosabb? 1. Nyugalom 2. Tiszta levegő x. Fájdalomcsillapító Tipp: 7. Idegméreg mentesítésére milyen anyag használható? 1. Savas oldat 2, Lúgos oldat x. Rézgálicoldat Tipp: 8. Szennyezett, folyékony élelmiszert hogyan mentesí­tünk? 1. Ulepítéssel 2. Forralással x. Szűréssel Tipp: 9. Az árokóvóhelyek hány atmoszféra túlnyomást bírnak el? 1. 5—6 atm. 2. 3—4 atm. x. 2—3 atm. Tipp: 10. Égési sérülést szenvedett állatnak mennyi vizet ad­hatunk? 1. Keveset 2. Kimért adagot x. Korlátlanul Tipp: 11. Ütőeres vérzésnél milyen kötést alkalmazunk? 1. Nyomókötést 2. Fedőkötést x. Szorítókötést Tipp: 12. Mi a betegápolás célja és a betegápoló feladata? 1. A tisztaság fenntartása 2. A beteg helyes táplálása x. A gyógyulás feltételeinek megteremtése Tipp: 13. Mi az egészségügyi szakaszok legfontosabb feladata a fojtó hatású vegyi harcan.v aggal mérgezett területen? 1. Mérgezett területről való kiszállítás’ 2. Oxigénbelélegeztetés x. A sérültekre gázálarcot adni Tipp: 14. A gerinc- és medencesérülést szenvedett beteg szállí­tása hogyan történik? 1. A beteget hátára fektetve, térdben felhúzott és alátá­masztott lábbal rögzítve szállítjuk? 2. A sérültet hevederrel rögzítjük? x. A deszkalapot négy elsősegélynyújtó felemeli és a me­netütemet figyelmen kívül hagyva elindulnak? Tipp: Beküldési határidő: 1985. augusztus 05. Totózó kollektíva neve: ............................................................... C íme: ....................................................................................................... Beküldendő: a Nógrád Megyei Polgári Védelmi Parancs­nokság, 3101. Salgótarján, Rákóczi út 192. A PV-TOTÓ HARMADIK FORDULÓJÁNAK HELYES MEGFEJTÉSE 2., 1., x„ 2., 1., 2., X., 2., 2., 2., x., 2., x. A harmadik fordulóban sorsolással könyvutalványt; nyer­tek: 1. Furák Teréz Szocialista Brigád, Salgótarján. Csoko­nai-út 63. 2. Lőwy Sándor KlSZ-alapszervezet, Bátonytere- nye, NSZ.. nagybátonyi gépüzem. 3. Radnóti Miklós Szocia­lista Brigád. Salgótarján, Kölcsey F. u. 17. A könyvutalványokat a nyerteseknek postán külljük ki. Várjuk továbbra is a polgári védelmi alegységek, szocia- 'ista brigádok, kollektívák megfejtéseit. I nagyon megküzdöttek az ap­rópénzért. Sem ők, sem olya­nok rnint én, akiknek műhe­lye Van, nem tudtunk meg­gazdagodni... Apám Beregszá­szon élezte, az éleznivalót, nagyapám meg Egerben, Ba­lassagyarmaton és itt Salgó­tarjánban köszörült. Nagy­apámnak a Rákóczi úton. a Karancs Szálló tájékán volt a műhelye. Náia szabadultam fel, de már ötéves koromban azt figyeltem, hogyan is csi­nálja a csillogóan szép szik­raesőt az a sebesen forgó ke­rék. — Melyek a munkaeszközei? — A köszörűgép, sokfajtái és finomságú köszörűkő, fe­nőkövek, no és a két kezem — tartja fel két karját mo­solyogva Szepesi István. — Ezek még eddig nem hagytak cserben. —r Sokféle igénnyel felkere­sik? — Az orvosi szikétől a hen- tesbárdig. a fűnyíró géptől, s manikűrollóig hoznak élez­nivalót. — Bírja a munkát, var utánpótlása? — Egyedül dolgozok a vá­rosban. Téli időben, disznó­ölések táján a fiam is bese­gít. Nálam szabadult, nekiad­tam tovább a mesterséget Harmincegy éves, jelenleg máshol dolgozik, de ha két é\ múlva nyugdíjba megyek, to­vább viszi a műhelyt. Akkoi csak délelőttönként járok majc be. Csinálom azt, amit ő nerr kedvel. Mert a .'manikűrollót azt nem szereti köszörülni Hát majd én megcsinálom. — szgys — A társadalombiztosítási ellátások megállapításának, fo­lyósításának ügyvitelét elemezték a Nógrád Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetői értekezletén, a megyei igazgatóság osztályvezetői számoltak be a féléves munkatervük végrehajtásáról. A sokrétű tevékenység közül az eltelt időszakban különös figyelmet fordítottak az új gazdasági formák — kisszövetkezetek, gazdasági munkakö­zösségek, ipari szakcsoportok — ellenőrzésére. Emellett kö­rültekintő munkát jelentett a száznál több dolgozót foglal­koztató munkáltatóknál a társadalombiztosítási kifizető­helyek megszervezése, létrehozása. Nógrádban az első fél év végéig 19 munkahelyen alakították meg a kifizetőhelyeket, s az új munkakört betöltő dolgozók részére az igazgatóság szakmai tanfolyamokat, előadásokat szervezett. A társadalombiztosítási igaz- gatóság egységeinek féléve: munkatervében szerepelt hogy a társadalombiztosítás ellátások ügyintézését to vábbra is az előírt határidör belül végzik el. így például . táppénz, a terhességi-gyer­mekágyi segély ügyintézésén megállapított hat nap helyet ebben a fél évben átlagosar négy nap alatt intézték e ezeket az ügyeket. A nyug díjigény elbírálásánál pedif a tavaly első félévi, átlago­san 33 napos ügyintézési idő 22 napra csökkentették. A; ügyintézések „gyorsítása” elé­gedettséggel töltheti el a kü­lönféle ellátásokra jogosul' dolgozókat, de — természete­sen — nem jár együtt pél­dául a táppénzesnapok csök­kenésével. Mutatja ezt a táp- pénzes-aránvszám is, amelj ebben a fél évben a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyít­va, 6,3 százalékról 6,7 száza­lékra nőtt. ami azt jelenti hogy az idén napi átlagban 840-nel többen voltak táppén­zesállományban, mint a múl év első hat hónapjában. A Nógrád megyei „táppénzes” mutatószámok mind összessé­gében. mind növekedéséber kedvezőtlenebb képet mutat­nak az országos átlagnál, ai első fél évben több mint 72E ezer táppénzesnapot tartot­tak nyilván megyénk mun­káltatóinál. A megye táppén­zeshelyzetét jól érzékelteti az az összehasonlítás, misze­rint a termeléskiesés olyan mértékű, mintha még az acél­gyárnál is nagyobb létszámú üzem, az első hat hónapban mindennap szüneteltette vol­na termelését, ugyanis a sta­tisztika 5629 dolgozó beteg­állományát mutatja naponta. Folyamatosan ellenőrzik az igazgatóság dolgozói a mun­kahelyeken a társadalombiz­tosítási ügyintézéseket, ab-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents