Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
HELSINKI Augusztus ©-«öl Á Szovjetunió egyoldalúan beszüntet minden atomfegyver-kísérletet E^SiKail Gorbacsov nyilatkozata ' Az alábbiakban teljes szövegben ismertetjük Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának nyilatkozatát. — A folytatódó atomfegyverkezési hajsza óriási veszély az egész világ civilizációjának jövőjére nézve, fokozza a nemzetközi feszültséget, növeli a háborús veszélyt, s hatalmas szellemi és anyagi erőforrásoktól fosztja meg az alkotó munkát. A Szovjetunió az atomkorszak kezdetétől fogva következetesen és erélyesen harcol a nukeláris fegyverek felhalmozásának megszüntetéséért, a katonai vetélkedés megfékezéséért. valamint az államok közötti bizalom és békés egvüttműködés megerősítéséért. Ennek van alárendelve az a rendkívül kiterjedt tevékenység, amelyet a Szovjetunió az ENSZ-ben. a fegyverzetkorlátozás és a -csökkentés kérdéseivel kapcsolatos többoldalú és kétoldalú tárgyalásokon fejt ki. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre; amellett van. hogy minél alacsonyabb szinten és kölcsönösségi alapon fennmaradjon a katonai erő- egyensúly. Meggyőződésünk szerint az összes atomfegyver-kísérlet beszüntetése jelentősen hozzájárulhatna a hadászati stabilitás és a világbéke megszilárdításához. Tudvalevő ugyanis, hogy e kísérletek során új, az eddiginél még veszedelmesebb tömegpusztító fegyverfajtákat és -típusokat dolgoznak ki és korszerűsítenek. A Szovjetunió annak érdekében, hogy létrejöjjenek a kedvező feltételek az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséhez, több ízben javasolta az atomfegyverekkel rendelkező államoknak, hogy kölcsönösen egyeztetett időponttól kezdve hirdessenek moratóriumot minden atomfegyver-kísérletre. Sajnos, eddig még nem sikerült megtenni ezt a fontos lépést. Attól a törekvéstől vezérelve. hogy véget vessenek az atomfegyver-felhasználás veszedelmes versenyének, és hogy példát mutasson, a Szovjetunió úgy döntött, hogy augusztus 6-tól egyoldalúan beszüntet minden atomfegyverkísérletet. Felhívjuk az Egyesült Államok kormányát, hogy ugyanettől az időponttól, vagyis a hirosimai tragédia napjától számítva. ugyancsak szüntesse be atomfegyver-kísérleteit. A szovjet moratórium 1986. január 1-ig szól, de továbbra is érvényben marad. ha az Egyesült Államok lemond az atomfegyver-kísérletek folytatáséról. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok az összes atomfegyver- kísérletre kiterjedő kölcsönös moratóriuma jó példát mutatna más atomhatalmak számára is. A Szovjetunió elvárja, hogy az Egyesült Államok ■ pozitívan reagál. és beszünteti atomfegyver-kísérleteit. Ez megfelelne minden pép várakozásainak és reményeinek. A dél-afrikai ostromállapot mérlege: tizennyolc halott Tovább emelkedett a del- afrikai zavargások halálos áldozatainak és letartóz'a- tottainak a száma. A rend ári erők vasárnap egy fekete bőrű rendőr meggyilkolása • val gyanúsított embert lelőttek. Őrizetbe vettek újabb hat személyt. A dél-afrikai hatóságok ál- fel bevezetett ostromállapot eddigi nyolc napjának mérlege: tizennyolc halálos áldozat és több mint eze:- egvszáz letartóztatott. A feszült helyzet.,., toyábbi kiéleződésének veszélyére hívta fel a figyelmet Desmond Tutu Nobel-békedíias dél-afrikai püspök. A Párizsban vasárnap megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy a dél-afrikai fekete bőrű fiatalok eltökéltnek látszanak az apartheid rendszer erőszakkal történő megdöntésére. Nő annak a veszélye, hogy a fiatalok, látva a rendszer hajthatatlan álláspontját, visszautasítják a békés megoldásra vonatkozó elképzeléseket. Meggondolandó, hogy a kormánynak a faji megkülönböztetés felszámolása irányába tett lépései nélkül érdemes-e találkozni Pieter Botha elnökkel — nyilatkozta Desmond Tutu —. ,,Ha ugyanis a találkozó eredményeként semmilyen változás nem történne, valószínűleg elveszíteném hitelemet, esetleg az egész fekete közösség elfordulna tőlem” :— tette hozzá (MTI) Beiktatás — robbantásokkal Sajátos, ritkán előfoiduló intézkedéssel kezdte hivatali időszakát Peru új elnöke, az áprilisban megválasztott, de csak a mostaniJiét végén beiktatott Alan Garcia Pérez: bejelentette, hogy alig egy harmadára fogja csökkenteni az államfői posztot betöltő személynek — jelen esetben a neki — járó fizetést! A döntés oka, hogy ilyen szokatlan, radikális módon is érzékellesse a közvéleménnyel a dél-amerikai ország szorult gazdasági helyzetét, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket mindenkinek — így az állam vezetőinek is — meg kell tenni az évek óta húzódó válságból való kilábalásért. A kiélezett helyzetet jól mutatták maguk a beiktatás körülményei is. Limát robbanássorozat rázta meg, sötétségbe borítva a főváros egyes körzeteit. A merényletek célpontjai nemcsak a villanytávvezetékek voltak, hanem a középületek, a bankok és az üzemek közelében is rejtettek el pokolgépeket. A tettesek ezúttal is a Fényes ösvény nevű szélsőséges terrorszervezet emberei voltak, akik a jól időzített bombaakciókkal azt akarták érzékeltetni, hogy a posztját frissen elfoglaló szociáldemokrata elnök ellen sem hagynak fel támadásaikkal. Pedig aligha lenne üdvösebb állapot a fiatal, alig 37 éves politikus számára, mint a nyugalom, a terrorharcoktól és a hadsereg megtorlásaitól gyötört országnak olyannyira fontos megnyugvás. Mert teendő, égetően sürgős feladat jócskán akad Peruban. Ilyen mindenekelőtt a külföldi adósságok törlesztésének kikerülhetetlen kérdése. A szakértők megfogalmazása szerint az andesi ország gazdasága az összeomlás szélén áll, s nem hoztak fellélegzést az átütemezésről eddig folytatott tárgyalások sem. Maga Alan Garcia úgy foglalt állást, hogy a szétzüllött gazdaság, a tömegek nyomora, a munkanélküliség gyakorlatilag lehetetlenné teszi még az esedékes kamatok visszafizetését is. A probléma persze nem ismeretlen más latinamerikai országokban sem (épp ma kezdődött egy nemzetközi konferencia e témáról Havannában), de tény, hogy kevesen néznek szembe olyan súlyos terhekkel, mint az újonnan beiktatott limai politikus. A ceremóniák mellett egy másik, — politikai szempontból talán még jelentősebb — eseményről is hírt adtak a perui fővárosból. Az eskütételre érkezett térségbeli vendégek közül különtanácskozásra ültek össze a karibi válság ügyében közvetítő Contadora-csoport vezető diplomatái, államfői. A megbeszéléseken a megfeneklett béketervek mellett felmerült az is, hogyan lehetne kibővíteni a csoportot, bevonva munkájába más latin-amerikai országokat, többek közt Argentínát, Brazíliát és Perut. A bombamerényietek zaja azonban valószínűleg félreérthetetlenül jelezte Garcia államfőnek, hogy egyelőre a nemzetközi színtérnél sokkal halaszthatatlanabb teendői akadnak odahaza. Elekes Éva Rendőr- gyilkosság Olaszországban Két fegyveres Palermo közelében vasárnap meggyilkolt egy rendőrtisztet, aki a maffia és a rendőrség közötti „kapcsolat” felderítésevei megbízott különleges csoportot vezette. Az álarcos merénylők gépkocsin elmenekültek, a rendőrség később csak a felgyújtott járművüket találta meg. A rendőri jelentés kiemeli, hogy Giuseppe Montanát alig négy nappal azután lőtték le a Palermótól tizenöt kilométerre fekvő Porticeilo kikötőben, hogy csoportja letartóztatta a szicíliai maffia egyik, gyilkosságok miatt körözött vezetőjét és a bűn- szervezet hét tagját, akik közül többen a nemzetközi kábítószer-kereskedelem oen voltak érdekelve. A maffia az utóbbi időben sorozatosan követett el merényleteket a bűnszervezet tevékenységét vizsgáló szic liai rendőrök és bírók ellen. (MTI) Ma kezdődik a külügyminiszteri találkozó Bokor Pál, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Szovjetunió kezdettől azok közé az európai országok közé tartozott, amelyek a legnagyobb következetességgel dolgoztak az összeurópai értekezlet összehívása érdekében, s nagy munkát végeztek annak sikere érdekében is — emlékezett hétfőn Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. aki a kora délutáni órákban érkezett a finn fővárosba. A szovjet külügyminisztert finn kollégája, Paavo 1 Väyrynen fogadta a helsinki repülőtéren. Sevardnadze, aki most először jár Finnországban, repülőtéri nyilatkozatában mindenekelőtt a finn vezetőknek és a finn népnek fejezte ki elismerését, amiért kiemelkedő szerepet vállaltak maguk1 ra a biztonsági folyamat elindításában és életben tartásában. Kijelentette: ,.A Szovjetunió konkrét tettek formájában demonstrálja mély elkötelezettségét a helsinki záróokmány betűje és szelleme iránt. Ez a történelmi jelentőségű dokumentum, amely betöltötte hivatását, változatlanul jó alapot nyújt a kölcsönös megértés és az egvüttműködés fejlesztéséhez Európában, s nem csupán Európában. Ezért hisszük, hogy ezt a fundamentumot meg kell óvni a rombolási kísérletekkel szemben”. A szovjet külügyminiszter meggyőződése szerint „a világban jelenleg tapasztalható feszült helvzet közös erőfeszítéseket kíván az európai politikai helyzet radikális megjavítása, s az egész nemzetközi helyzet radikális megjavítása érdekében”. A helsinki záróokmány „teljes poten-. eiálját” erre a célra kell felhasználni, s a részt vevő országok magas rangú képviselőinek ma nyíló helsinki találkozója előnyös lehetőséget nyújt a vitára és a kapcsolat- építésre. „Természe'.esen. a mi napirendünkön is szerepelnek ilyen célú programpontok” — mondotta a szovjet vendég a maga igen zsúfolt, szovjet—amerikai külügyminiszteri eszmecserét is magában foglaló helsinki programjára utalva. Hétfőn délután ugyancsak megérkezett Helsinkibe Vár- konyi Péter külügyminiszter, hogy részt vegyen a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulójával kapcsolatos megemlékezésen. A finn főváros repülőterén Várko- nyi Pétert finn kollégája, Paavo Väyrynen fogadta. Magyar részről jelen volt Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság helsinki nagykövete és a helsinki magyar kolónia számos tagja. A repülőtéren megtartott rögtönzött sajtóértekezleten Várkonyi Péter kifejezésre juttatta a magyar kormánynak azt a reményét, hogy a helsinki találkozó, amelyen a záróokmány aláíró országai kivétel nélkül magas szinten képviseltetik magukat, új lendületet ad majd az 'európai enyhülésnek. Rövid nyilatkozatában a magyar külügyminiszter mindenekelőtt köszönetét mondott Finnországnak és népének mindazért, amit az európai biztonsági folyamat érdekében tesz, s a ma kezdődő találkozót fontos eseményként jellemezte Európa politikai életében. Rámutatott: a Magyar Népköztársaság kormánya és? népe fenntartás nélkül támogatta és támogatja ma is a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglaltakat, s a maga részéről maradéktalanul betartja a záróokmány előírásait. A nemzetközi helyzetről, amelyben a helsinki külügyminiszteri találkozó kezdődik, Várkonyi Péter a következőket mondottat: ennek a helyzetnek megvannak a pozitív és a negatív elemei. A konfrontáció elemei éppúgy jelen vannak benne, mint az együttműködés elemei. A magyar külügyminiszter végezetül rámutatott: nem osztja azok nézeteit, akiknek számára a helsinki .záróokmány aláírása óta eltelt tíz év kiábrándulást hozott. A bolgár, a lengyel, a román. a csehszlovák, a török küldöttség után hétfőn újabb delegációk érkeztek a finn fővárosba. A betegség miatt távolmaradó Petr Mladenov bolgár külügyminiszter kivételével mind külügyminiszteri szinten képviseltetik magukat az európai biztonsági es együttműködési értekezlet záróokmányának aláíró országai az aláírás tizedik évfordulója alkalmából rendezett háromnapos találkozón. A bolgár delegáció vezetője Marij Ivanov első külügyminiszter-helyettes. A jelzettnél korábban, hétfőn este érkezett az amerikai küldöttség, amelynek összetétele, mint a Helsingin Bánómat • írja, a szovjet delegáció összetételével egyetemben arról tanúskodik, hogy mindkét vezető nagyhatalom legmagasabb szintű biztonsági szakértőivel jelent meg Helsinkiben. Hétfőn a kora esti órákban Várkonyi Péter külügyminiszter, a Szovjetunió helsinki nagykövetségén megbeszélést folytatott. Eduard Sevardpad- ze, szovjet külügyminiszterrel. A Szovjetunió külügyminisztere például ezen a napon Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Románia és Bulgária Helsinkibe érkezett delegációinak vezetőivel is folytatott megbeszélést. A diplomáciai nagyhét fő eseménye várhatóan a szerdai Sevardnadze—Shultz találkozó lesz. A külügyminiszteri találkozó hivatalosan ma délelőtt kezdődik a Finlandia Palotában. Ma hangzik el Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter beszéde is. A találkozót magyar idő szerint délelőtt 10 órakor Mauno Koivisto finn államfő nyitja meg. Li Hszien-nien Kína és Tajvan lövőjéről Peking szeretné, ha a Kínai Népköztársaság és Tajvan újra egyesülne, mégpedig úgy, hogy a tajvani rendszer megőrizhetné függetlenségének „nagy részét” mondotta Li Hszien-nien kínai államfő az egyesült államokbeli amerikai kínai közösség képviselői előtt Los Angelesben elmondott vasárnapi beszédében. Li Hszien-nien hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. A Kínai Népköztársaság a történelmi körülmények és a társadalmi sajátosságok figyelembevételével kialakította az „egy ország — két rendszer” elméletet — emlékeztette' a hallgatóságot Li Hszien-nien. — Sikeres tárgyalásokat folytatott Nagv- Britannníával Honkong jövőjéről. A hongkongi kérdés megoldása így megvalósítható formulát képez Tajvan esetében is — mondta a, kínai államfő, hozzátéve, hogy az egyesítés után Tajvan a jelenlegi függetlenségét csaknem teljes egészében megtarthatja. Az amerikai kínaiak előtt elmondott beszédét megelőzően Li Hszien-nien a Los Angeles-i Century Plaza hotelben bélyegezte meg a dél- afrikai rendszer fajüldöző politikáját. „Ellenezzük a pretóriai hatóságok apartheid poitikáját. elítéljük ÖKet a szükségállapot bevezetéséért” — mondta a kínai al- lamfő. Li Hszien-nien fellépett az atomfegyverek betiltása és teljes megsemmisítése mellett, hogy — mint mondta — kiküszöbölhető legyen a nukleáris háború veszélye. (MTI) Uganda maga a paradicsom — idézik Winston Churchillt, akit egy kelet-afrikai utazása alkalmával bűvölt el ennyire a táj. A természet sokáig háborítatlan volt itt — a ben- szülöttek nyugalmát csak 1830- ban zavarták meg az első látogatók. Arab kereskedők elefántcsontot és rabszolgákat kerestek errefelé. Őket vagy három évtized múlva követték az első fehérek: két angol felfedező, John Speke és James Grant 1862-ben a Nílus eredetét kutatta az akkor Bu- gandának nevezett ország termékeny fennsíkjain. Küldetésük sikeres volt, rájöttek arra, hogy a Nílus a Viktoria- tóból ered — alig 80 kilométerre a mai fővárostól, Kam- palától. Az ország nevéből az első európaiak tolmácsai elhagyták a „b” betűt, s a misszionáriusok hada már Ugandába érkezett; először a protestánsok jöttek, 1877-ben, őket követték a katolikusok, két évvel később. Megindult a vetélkedés: nemcsak európai nemzetek között, az ország szinte páratlan természeti kincseiért, hanem a két vallás követei között is — ki menynyi hívőt tud megnyerni. A Uganda és új vezetője rivalizálás nem korlátozódott holmi szelíd meggyőzésre: gyakran ugrasztották össze az egyes törzseket, amelyek véres harcot vívtak új hitükért. A hittérítés sikeres volt. Uganda ma talán az egyik legrendíthetetlenebbül keresztény állam fekete Afrikában. A 14 millió lakos 63 százaléka keresztény, 6 százaléka muzulmán, míg a többiek hagyományos törzsi vallások hívői. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Uganda új vezetőjéről. Basilio Olara Okello dandártábornokról a nem túl sok életrajzi adat közepette annyit teljes bizonyossággal tudni lehet, hogy maga is hithű katolikus. Ismeretes még az, hogy Okello az akoli törzs tagja (Obote a langihoz tartozott), s meggyőződéses híve a törzsi megbékélésnek. Az AP hírügynökség a puccsot irányító dandártábornokot 50 — 60 év közötti hivatásos ka- 1 to na tisztként írja le, akinek igazi karrierje az Idi Amin elleni 1978—79-es háborúban kezdődött. Az észak-ugandai Gulu városból származó fiatalember a függetlenség előtt a király lövészeinél szolgált; ezek közé tehetséges, ám kép- zétlen fiatalokat vettek fel, akik számára biztosították a tanulás lehetőségét. Okello bekerült a hadseregbe, s a függetlenség elnyerése után is egyre magasabb rendfokozatot ért el. 1971-ben, Idi Amin hatalomra jutása után északkeleten állomásozó csapatok parancsnokaként Okello Szudánba szökött; alig egy évvel később, innen próbálkozott első ízben fegyveres ellenállást szervezni Amin megbuktatására. Akciói sikertelenek voltak, emellett a szudáni kormányzat sem támogatta, féltvén saját kapcsolatait déli szomszédjával. A hetvenes évek közepe táján Kenyában élt száműzetésben; 78-ban áttelepült a szomszédos Tanzániába és csatlakozott az ugandai menekültek Amin ellen készülődő irregularis hadseregéhez. Ebben az időben Milton Obote Tanzániában élt, Julius Nye- rere elnök közvetlen pártfogását élvezte. Okello Kampa- lát 1979 áprilisában meghódító. és Idi Amint megdöntő hadsereg második embere vo ... Ebben, a később felszabad o háborúnak nevezett harcban Okello valóságos nemzeti hős lett; rendíthetetlen harcosnak tartották. Obote uralma alatt nem vált valóra az az elképzelése, hogy véget vetnek a törzsi ellenteteknek. Nem tekinthető véletlennek, hogy Okello a helyzet normalizálódása után szinte első lépésként Yowei Mu- sevenihez, az Obote felien küzdő katonai, ellenállási mozgalom vezetőjéhez fordult, s a nemzeti egység közös megteremtésére szólította fel. Hogv e felhívás eredményes lesz-e azon nagyon sok múlik. A békés kibontakozás szempontjából reménytkeltő, hogy Museveni nem zárkózott el a tárgyalások elől. — Régi ismerősök vagyunk — mondta az AP-nek adott nyilatkozatában —, esvütt harcoltunk Idi Amin ellen.
