Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

Finn mese az Agrián i Hamupipőke Harc a cipőért a lányok kő zött (Máhr Ági, Balogh Ju­dit, Fehér Anna és Kim Borbála) P> ,| Mq ..........— (I» .|iA|, » t «H" -*• (fc a W It " ' I IK' V PH r Bevallom: Sakari Topelius ■evét először most hallottam, hogy bemutatták egyik nép­meséi gyűjtését, a Hamupipő­két. Az író 1818-ban született, és nyolcvan évet élt. Tanár- mesterséget tanult, újságírós- kodott, verseket, elbeszélése­ket irt, a nép ajkán élő elbe­széléseket gyűjtötte, dolgozta fel. Az egri Agria Játékokra kinyomtatott műsorfüzetben olvasom róla: „Topeliust ki­finomult természetérzése, eszményi, világos és közvetlen gyermeki lelkülete tette a gyermekek csodált tanítójává, akinek hatása Finnország egész szellemi életében érző­dik”. Amikor értesültem arról, hogy a Hamupipőke, ereden­dően nem a német Grimm testvérek munkája, szerfelett meglepődtem. Még gyermek­koromban az ő egyik mesés­könyvükben olvastam a sze­gény, kisemmizett, megalá­zott mostohalány édes-bús- történetét, amely — a mesék igazságosságától vezérelten »hogyan az a hollywoodi mo­zivilágban is lenni szokott — happy endinggel végződik. A megcsúfolt leány erénye, emberi értékei megigézik a mesebeli királyfit, aki — az elvesztett cipő által megerő­sítettvén — őt választja élete párjául, vagyis királynőül. Az Egerbe meghívott szí- részek ideális környezetben adják elő a mesejátékot, egy- végtében 75 percben, nappali fényben, délelőtt tíz órától. A történet sok-sok méterre távol, aztán alig pár méternyi közelségben bonyolódik a nézők előtt. Ez a rugalmas változás a színészekre ró különös feladatot, de ők jól állják a próbát, s látható élvezettel formázzák szerepei­ket. A 42 éves finn rendező, Kari Juhani Suvalo Eger testvérvárosának színházá­ban, a pori teátrumban már sikerrel állította színpadra a mesét, ami megkönnyítette magyarországi munkáját. Pon­tosan tudta, mit akar, s azt, miképpen lehet és érdemes kifejezésre juttatni. Az elő­adás tempója megfelelő, no­ha még mindig lehet gyorsí­tani rajta, hogy az apró kö­zönség még inkább elfogad­hassa a játékidőt. Remek a játék térbeli szervezése —, s ebben a rendezőnek jó segí­tőtársa a díszlet- és jelmez- tervező Kalmár Kati. Egy- egy jellegzetes eszköz, színes, fényes papír jelzi, hogy a szemünk előtt királyi palota húzódik, s kunyhószerű, szür­ke építmény, fehérre meszelt kemence idézi a póri világot. Ugyanígy árulkodnak viselőik hovatartozásáról, mi több jelleméről a ruhák. Suvalo a játékban — ez alaposan eltér a Grimm-íel- dol gozástól — a melléksze­replők alakját npveli meg. Ezzel az „aprósággal” alapos előnyre tesz szert. Egyrészt tompítani tudja a történet érzelgős vonalát, szokványos menetének hangulati hatását, másrészt erőteljesebben képes kifejezésre juttatni a mesével kapcsolatos véleményét. Nem lehet kétségünk, ki mellé álljunk. Nem lehet kétségünk, hogy a legtisztább érzés az érdek nélküli kapcsolat, a feltétel nélküli szerelem, és hogy az, aki nem tud ennek az erkölcsi követelménynek megfelelni, nem is méltó a részvétünkre. Suvalo azt is kifejezésre juttatja, hogy nem egyformán rosszak az embe­rek, fokozatok vannak. S az a legelvetemültebb, aki nem­csak önző érdekeiért tapos a másikra, hanem, aki meglé­téért még saját gazdáit is kijátssza. A darab szereposztásában hátrébb szereplők, beidegző­déseink szerint a melléksze­replők válnak a darab fő­szereplőivé, terjedelmi tartal­mi, szempontból egyaránt. Egészen kiválót produkál Máhr Ági és Kim Borbála a két gonosz mostohatestvérben, Jeney István az urvarmester. Martin Márta a szakácsnő szerepében. Élvezetes perceket szerez két amtőr: a törpéket formázó Bodor Erzsébet és Tasi István. De elismerést ér­demel a többi színész is: a címszerepben Fehér Anna, aztán Pogány György, Fehér Ildikó, Kalapos László, Holl Zsuzsa, Balogh Judit, örülnek a tündéri játéknak, s ez az öröm felmelegíti a játékukat. Eger jó szövetséget kötött a finn rendezővel, s követés­re méltónak tűnik az újítása is: jövőre is lehet gyermek­darab a nyári Agrián. Igény van rá, és az itt látott forma igazi színházszoktatónak bi­zonyult. Sulyok László Zenészek „összeesküvése" Koncert fúvószenekar alakult Az öttet három évvel ez­előtt született meg, a megva­lósításra mostanáig várni kel­lett — nem könnyű dolog a szervezés. Az 54 tagú együttes salgótarjáni, balassagyarmati és nagybátonyi fúvószenészek­ből állt össze. Koncert fúvószenekar — a név jelöli egyben a funkció­ját is. Olyan társaságot kí­vántak létrehozni, amely al­kalmanként hangversenykere­tek között nyújt szórakoztató, művelődést is szolgáló zenei élményeket. Ehhez korábban az hiányzott, hogy a nagy hagyományú, sikeres zeneka­roknál is egy-egv hangszer gazda nélkül maradt, ezért cserefellépésekkel oldották meg időnként a komolyabb szereplések ellátását. S a pil­lanatnyilag együtt muzsikáló fúvósok között pedig elég kis arányban vannak diplomás, képzett zenészek — bár az el­múlt évek alatt igen szép számban telepedtek le Nóg- rád megyében is a zenetaná­rok. Egy óra és három esztendő között igen' nagy a különbség — az egyik azt jelzi, mennyi időre volt szükség arra, hogy a bátonyterenyei állami zene­iskola igazgatója. Becze Lajos szakmai szempontból összeál­lítsa azok listáját, akiket fel­kér erre az „ügyre”. A há­rom év pedig arra kellett, hogv amatőr alapon, „szere­lemből” összejöjjön az együt­tes, tudjanak olyan műsort kialakítani, amivel elfogadtat­ják a zenekart. Azután jött az a május lS-i este a Salgótarjáni József At­tila Városi-Megyei Művelődési Központban, a bemutatkozás alkalma. Az idáig vezető út­ról Becze Lajosnét. a KÓTA megyei szakmai titkárát kér­deztem meg — közben férje, a zenekar irányítója éppen a Népművelési Intézet kétéves fúvóskarnagyképző tanfolya­mának záróvizsgáit teszi le Budapesten, egy kis késéssel tud csak csatlakozni a Bala­ton mellé készülődő család­hoz. — Kezdettől fogva együtt beszélünk erről az „ügyről”, így jól ismerem — no és a KÓTA-n keresztül is tudtam a fejleményekről. Addig sima volt az egész, hogy végiggon­dolták, kiket kérjenek föl. Még a koncert repertoáriának összeállítása sem volt nagy gond. Átgondoltuk: legyen igényes, komoly, de népszerű mű; legvenek jó magyar da­rabok (több van. mint gon­dolnák. ..) és természetesen fúvósoktól elvárt szórakoztató zene. Ügy érzem, sikerült mindezt ötvözni. — Tehát megjött a siker. — Minden szerénytelenség nélkül: igen. Nagy volt a vá­rakozás. Ilyenkor természete­sen a szakmai ismerősök, a támogatók jönnek elsősorban, de a háromnegyed ház az MMK-ban nem rossz mutató az érdeklődésre. Ott voltak sokan azok közül is. akik a felkészülés időszakában, a próbák megszervezésében olyan nagy segítséget nyújtottak. El­ső helyen említhetem a sal- sótariáni Bányász Művelődé­si Házat — az ő fúvószene­karuknak nyolc éve vezetője a férjem, a Koncert-fúvó­sok többsége közülük való. Esv alkalommai valami nagy- rendezvény miatt nem volt le­hetőség a próbára, akkor az SKÜ művelődési háza rögtön jelentkezett ők fogadták őket. Az utolsó ke! nróba már az MMK-bo.n zailott szombat dél­előttönként. Ez is bizonyít­hatja: valóban kedvtelésből, zeneszeretethől csinálják ezt a közös munkát. Mivel többször hallottam róla, hogy a fúvósoknál a többi zenekarhoz képest na­gyobb az amatőrök aránya a diplomás zenészekhez képest, nem hagyhattam ki a kérdést: ennél a Koncert-zenekarnál mi a helyzet? — Körülbelül fele-fele. A koncertmester egy olyan k»a tűnő muzsikus, mint a ba­lassagyarmati Kanyó András. Egyébként a kollégái közül még sok erőssége van a ze­nekarnak. Nincs még kineve­zett vezető — ha az efp’üttes életképesnek bizonyul, nagyon örülnénk egy függetlenített: karnagynak, illetve kinevezett vezetőnek. A férjem szívesen ülne be a többi zenész közé, hogy klarinéton játszhasson..; Nerri kis munka a szinten tartás sem. Ehhez segítséget adhat, hogy a bemutatkozás után jelentkeztek „megrende­lők”. több helyről — Balas­sagyarmatról, SzéesénvbőlJ Salgótarjánból — igénylik, hogy nívós fúvószenét hall­gassanak. Ez részben a bemu­tatkozó program jó összeál­lítása miatt alakult így. Jó ötletnek bizonyult például, hogy Suppé Könnyűlovassági indulójával kezdtek, a máso­dik félidőben szinte minden szám után vastapsot kaotak — nem csak a legnépszerűbb da­rabok, a slágerjellegű feldol­gozások miatt! Az mondják, három ráadás tíz éve nem volt: ha volt is, nem fúvósze­nénél. És a következmények: las- san-lassan elfogadják műkö­dőképes együttesnek őket. A bemutatkozó hangverseny után a megvei művelődési osztály vezetője köszöntötte a zenészeket,. Szerény támoga­tást — 30 ezer forintot — ajánlottak fel. Valószínűleg ez csak a kezdet, hiszen egy koncertútra elmegy... Támo­gatást ígér a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyár is. A balassa “varma tiak saiát kocsi­jukon jártak a próbákra, úgv mennek majd a következő koncertekre is... Reméljük, még köszönthet­jük a megyei koncertfúvóso­kat egy-egy jubileum kap­csán is. G. Kiss Magdolna 93 alkotótól 153 pályamű érkezett Bábjátékpályázat eredményhirdetése A gyerekek kulturális ellá­tásának javítására, valamint az amatőr bábcsoportok mun­kájának segítésére kiírt, az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kársága, a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Taná­csa és a Magyar Televízió által meghirdetett pályázatra 93 alkotótól 153 pályamű ér­kezett. A bíráló bizottság az I. dí­jat nem adta ki. A zsűri 6000 forintos II. díjban részesítet­te Walter Béla: A zöld sze­mű tündér, illetve Ozsvárt Sándor—Thuróczy György: A bűbájos című munkáját. Négyezer forintos III. díjat kapott Devecseri László: A csodálatos fakéreg című alko­tásáért. Kétezer forintos IV. díjjal jutalmazták Csorba Pi­roska: Cscdaíévő Jankó és a Pizsmakiráiy, Domonkos Bé­la: Zsugori gazda és az ör­dög. Kissné Pólyák Erzsébet: Megjött a Télapó és Az okos lány, valamint Puskás Lász­ló: Egyszer volt Budán kutya­vásár című bábiátékát. A zsűri a 3000 forintos kü- löndíjat Eördögh Imre 8. osz­tályos tanulónak ítélte oda A hős juhászka című alkotásá­ért. A Múzsák Közművelődési Kiadó különdíját kapta He­gyi Füstös István: A hétpró- bás legény című bábjátéka. A beérkezett értékes pálya­munkák elismeréseként az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titkár­sága a felhívásban kiírt díjak mellett további 1000—1000 fo­rintos jutalomban részesítette Gombosné Nagy Rózsa: Szöcs­keiskola, Szekeres József: Fernandó, a bohóc, valamint Némethné Őri Irma: Magos a rutafa című munkáját. A díjak ünnepélyes kiosztá­sára az 1985/86-os tanév meg­kezdése előtt kerül sor, az időpontról a díjazottakat köz­vetlenül értesítik. ____________________ K OSSUTH RADIO: «.30: Jó reggelt! «.2«: Érdekeltség és felelősség. S..10: Hermann Prey operaáriá­kat énekel «.57: Évszázadok mesterművei 9.43: Találkozás a Hangvillá­ban (ism.) *0.05: Szíriusz és a rettenetes vendég. 2. rész. (ism.) »0.35: Kicsi vagyok én 10.30: Zenekari muzsika n.39: Védett férfiak XXIV 5. rész (ism.) *2.3«: Ki nyer ma? *2.45: Kiemelés — tőlem. 13.00: Verbunkosok, nóták 13.40: Kapcsoljuk a győri körze­ti stúdiót 14.10: A magyar széppróza szá­zadai 14.26: főadia a szerző: Ignacy Jan Paderewski zongorázik 14.48: Kubai költők versei 15.08: Sanzonpódium 16.05: Révkalauz 17.00: A Világszínház humora 18.01: Maros Rudolf: Ecseri la­kodalmas 19.15: „Az ár ellen — az árban” 20.15: „Tanár úr!” IV12. rész. 20.47: Népdalest 21.40: Vállalkozások a tudomány­ban. I. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kedves zeneműveim 23.14: Építészeti kultúránkról... 23.24: Három Vivaldi-versenymű 0.10: Könnyűzene — hangszer- szólók PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli ze­nés műsora 8.05: Nóták: Lerner Fereno énekel. 8.20: A Szabó család (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt. 12.10: Rézfúvósegyüttesek ját­szanak 12.25: Ütikalauz — üdülőknek. 12.30: A népművészet mesterei­nek felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám: Mungo Jerry. 14.00: N^ndalkórusok 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv (ism.) 4 NÓGRÁD - 1985. július 25-, csütörtök 16.00; Pophullám 17.05: A Mahavisnu zenekar ját­17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista... 19.05: Tudósítás a RAMOVILI» Kupa kerékpárversenyéről 1.9.15: operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 21.35: Haj. Részletek MacDermot zenés játékából 22.00: Szülöanyak, szülőapák. n. rész. 23.20: Zbigniew Namyslowski felvételeiből. 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarorszagi ké­peslap. Szerkesztő: G. Tóth Fe­renc. (A tartalomból: Három hu­ta — A hang keletkezése — Sze­gény Yorick hasonmása — Toil- beszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.30: A fekete fülű fehér Bim. Szovjet film. II/2. rész 10.55: Képújság 16.40: Hírek 1€.45: A gazdaság jelképe Pakisz­tánban 17.15: Mint egy ellenőrzés Bolgár tévéfilmsorozat. IV/2. rész 18.10: Tévébörze 18.20: Képújság 18.25: Adni érdemes... 18.30: Tel es port 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Kémeri. Tévéfilmsorozat. Stella 21.05: Panoráma 22.05: A hét műtárgya. 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Himnusz 2. MŰSOR: 18.45: Kéoújság 18.50: Svédcsavar. TIT 3. rész (ism.) 19.30: Rotterdami révkalauzok 20.00: Daloló tavasz 20.30: Barangolás a természet­ben 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Dosztojevszkij: Hosszú uta­zás. Tévéfilm. II. Feljegyzések az egér­lyukból 22.20r képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20.00: . .és ha holnap meghalok. 21.05: Képek a Szovjetunió népeinek életéből SÍ.45: Tudományos és műszaki magazin 22.25: Csillagok ’84. Lengyel zenés szórakoztat^ tv-müsor 22.25: Hírek. 2. MŰSOR: 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó. 20.00: James Galway ír fuvola- művész játszik 20.50: Guinea. 21.20: a rendőrség naplójából. 21.30: időszerű események 2-1.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Sikuliada MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: ló­tól : E. T. Színes, szinkronizált USA fantasztikus film. Aranyeső Yuccában. Színes. szinkronizált olasz western. — Balassagyarma­ti Madách: Fél 4, náromnegyed 6-tól: Sárkányöiő. (14) Színes, szinkronizált USA-mesehorror. 8-tól: Rififi a férfiak között. Francia film. — Madách Kama­ra: Lola Mont-ez. — Pásztói Mát­ra: Lady Chatterley szeretője. (18) Színes, szinkronizált fran­cia—ango’ film. — Szécsényi Rá­kóczi: Abigél. I—TI. Színes ma- evar film — Kisterenyei Pe­tőfi: Sorttíz egy fekete bivalyért Színes magvar—francba kopro­dukció. — Nagvlóc: A profi. (16) Színes, szinkronizált francia bűn­ügyi film. — Jobbágyi: Lebegés. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. Kémen. IV. rész — 20.0« h. A tündérkirálynő leleplezi a titkot (Fehér Anna, Holl Zsuzsa, Bodor Erzsébet és Pogány György) (Bábel Lásztó feiv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents