Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

Ki jogosul gyermekgondozási díjra és segélrre? r Beke Józsefné rimóci olvasónk írja: Ez év márciusában megszakítottam munkaviszonyomat, jelenleg nem dolgozok sehol, két kiskorú gyermekemmel, mint háztartásbeli itt­hon vagyok. Sajnos, míg a szünidő tart. nem tudok elmenni dolgozni. Harmadik gyermekünket 1986 március végére várjuk, az a kérdésem, hogy van-e rá mód: a gyermekgon­dozási segélyt megkapjam, és mik a jeltételei? Az új társadalombiztosítási rendelkezések szerint a gyermekgondozási segély mellett 1985. március 1-től beve­zetésre került a gyetmekgondozási díj is. Gyermekgondozási díjra jogosult a munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tag­sági viszonyban álló anya, vagy egyedülálló apa, ha a gyermek a munkaviszony, tagsági viszony fennállása atatt, Vagy annak megszűnését követő 42 napon belül született. •Ezenkívül jogosultak gyermekgondozási díjra akkor is, ha a gyermek a megszűnt munkaviszonyt, tagsági viszonyt kö­vető 42 napon túl, de táppénz, baleseti táppénz folyósítá­sának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28. napon belül született. • A' jogszabály további feltételként írja elő, hogy a mun­kaviszonyban, ipari szövetkezetnél tagsági viszonyban álló anyának, illetőleg egyedülálló apának gyermekgondozási díj abban az esetben jár, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 270 napig munkaviszonyban, vagy ipari szövetkezetnél tagsági viszonyban állt és munkaideje — átlagban — a törvényes munkaidő felét elérte. Ha a munkaviszony, vagy ipari szövetkezeti tagsági viszony fenn­áll, úgy a gyermekgondozási díjra való jogosultság felté­tele az is. hogy az anya, illetve az egyedülálló apa a gyer­mek gondozása céljából fizetés (díjazás) nélküli szabadsá­got vegyen igénybe. A fentieken kívül jogosult még gyermekgondozási se­gélyre az az anya (egyedülálló apa), aki mezőgazdasági szövetkezetnek tagja, abban az esetben, ha a gyermek szü- letését mnegelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Továbbá az is, aki a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt szül, még abban az esetben is, Tia szülési szabadságra (ter­hességi-gyermekágyi segélyre, szülési segélyre) nem jogo­sult. Jogosult a gyermekgondozási díjra a beldolgozó anya (egyedülálló apa) is, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 270 napig biztosított volt. Ezeken túl bizonyos feltételek mellett a felsőfokú oktatási intézmé­nyek hallgatói is. Az anya részére a gyermekgondozási díj a szülési sza­badság (terhességi-gyermekágyi segély, szülési segély) megszűnését követő naptól a gyermek egyéves korának betöltéséig jár. A gyermekgondozási díjat — a jogosultság fennállása alatt — minden naptári napra folyósítani kell. — Az említett szabályok vonatkoznak — jogosultság szem­pontjából — a gyermek egyéves korától igénybe vehető gyermekgondozási segélyre is. A jogszabály választási le­hetőséget is biztosít a jogosultak részére, hogy az egy éven aluli gyermeke gondozására a gyermekgondozási díjat, vagy a segélyt veszi-e igénybe. Olvasónk tehát—, aki jelenleg mint háztartásbeli gon­dozza gyermekeit — csak az előbbiekben írt szabályok szerint lesz jogosult jövő év elején születendő gyermeke után gyermekgondozási díjra és segélyre. Leveléből meg­ismert adatok szerint úgy állapítható meg, hogy „gyed”, illetve „gyes”, akkor jár majd olvasónknak ha a gyermek születéséig még munkaviszonyt létesít. Dr. Zs. A. Levelezőnk cikke nyomán Még egyszer a kórházi liftről ’ A július 11-i NÖGRÄD ol­vasók fórumában '„Kórházi látogatás tapasztalataiból” cí­mű cikkükkel kapcsolatban ezúton tenném meg kiegé­szítésemet, illetve mondanám el véleményemet: Az utóbbi időben magam is többször jártam, mint látoga­tó a kórházban és igénybe vettem a liftet. Verebélyi András levelező véleményével egyetértek. A kapu és a felvonó előtti to­longást látva, inkább pár perccel később érkeztem a kórházhoz, mert így is egy-két perc különbséggel ugyanak­kor érkeztem fel a betegszo­bához. De ezen túlmenően ré­gen érlelődött már néhány gondolat bennem. Általában két felvonó üze­mel. . Célszerűnek látszik a két felvonó között az emeletek megosztása például úgy, hogy: Érdemes volt szóvá tcmii A NÓGRÁD olvasók fóru­mában május 23-án „Hiányzik a Karancsvíz” című cikkben szóvá tettük, hogy Mátrake- resztesen az áfész ABC-bolt- jában hiánycikk a Karancs- víz, a mellette levő italbolt­ban azonban korlátlanul lehet kapni. Á cikk írójaként az illeté­kesek helyett örömmel köz­löm : a... megjelenést követő napon már lehetett az ABC- ben is kapni Karancsvizet. Folyamatosan van azóta is, — az egyik felvonó csak az ötödik emeletig, — a másik a hatodik—nyol­cadik emeletre vinné a lá­togatókat. Ezzel a megoldással közben­ső megállásokat, újraindítá­sokat lehetne megtakarítani, ami idő- és villamosenergia- megtakarítással járna. Ter­mészetesen mindezt értelme­sen megszövegezett, jól lát­ható kiírással, a felvonókeze­lők türelmes munkájával le­het csak bevezetni. Sok vita megelőzhető lenne, ha jól ol­vasható betűkkel kiírnák: a liftkezelőn kívül csak öt sze­mély számítható. A jelenlegi kis táblán levő kiírást sokan észre sem veszik, csak egé­szen közelről olvasható. Magyarfy Károly S.-tarján, Bajcsy-Zs. u. 21. és nagyon ritka eset. amikor elfogy. De nem sokáig kell keresni, mert rendszeresen pó­tolják. Így már nem kell az italboltban drágábban meg­vásárolni, hiszen az ABC-üz- letben az egyliteres Karancs- víz üveggel 9 forint, a mel­lette levő italboltban ez 10 forint 50 fillér. Bízunk abban, hogy az el­látás folyamatos lesz. Ügy Iá' szik érdemes volt szóvá ten­ni a hiányt. Sa. F, A beszélő képeslapok Már hosszú évek óta fog­lalkozom a szép. esztétikai érzéket fejlesztő, földrajzi is­mereteket bővítő hobbival, a képeslapgyűjtéssel. Diákko­romban levelezőpartnereim­mel sok képeslapot váltot­tunk, ezáltal sok olyan he­lyet megismertem, ahol még nem jártam személyesen. Ahogy gyarapodott lapjaim száma, úgy kezdtem el speciá­lis területeket gyűjteni. Ez az én esetemben Sopron vá­rosképe régen és ma. Sopron­hoz való vonzódásom abból adódik, hogy ott .születtem és éltem a családalapításig. A lapokon keresztül sok olyan dolgot megismertem. amire a régi öregek sem emlékez­nek vissza. Az idő múlásával minden lap egy történelmi dokumen­tummal ér fel. Megszólaltat­ja a sokszor feledésbe került múltat, beszél a kor kultúrá­járól, ízlésvilágáról, gondol­kodásáról. Vallanak arról a fejlődésről, ami napjainkig történt, feltárja az adott kor társadalmi viszonyait. így bi­zonyos ismereteket szerezhe­tünk arról az időszakról, amelyben szüléink, nagyszü- leink éltek. 1870-ben jelen­tek meg az első lapok Fran­ciaországban. a „Képeslap” kiadási éve Magyarországon, 1896. Pár éve próbálkozom az országban élő gyűjtőket ösz- szefogni. ami többé-kevésbé sikerült is. Az aktív gyűjtők­kel szeretnénk egy országos klubot létrehozni. Szeretném, ha minél több cserekapcsolat alakulna ki. hogy ne elszige­telten gyűjtsék a lapokat. Ez kitűnő lehetőség arra is, hogy barátokat szerezzünk az egész világból és szűkebb hazánk­ból. Juhász Árpád 8700 Marcali. Sziklai S. út 5/c. III/l. Ki jewel ismerkedő asszonyok A napokban érkezett haza egy 31 fős asszonycsoport, amely az Expressz szervezé­sében nyolc napot töltött Ki- jev városban, Ukrajna fő­városában. Kijev a Szovjet­unió egyik legidősebb városa, történelme több mint 1500 év­re tekint vissza. A csoport megtekintette töb­bek között a Szófia székes- egyházat, amelyet Bölcs Ja- roszláv kijevi fejedelem épí­tett 1037-ben, továbbá az ukrán történelmi múzeumot. De lehetne sorolni a szép ősi építményeket, a 180 par­kot és sétányt, a 18 felsőok­Cikkünk nyomán Nagyon szépen köszönöm a szerkesztősegnek az újságban megjelent cikket a guminad- rágról. A cikk után postán kaptam csaknem egy tucat gumibugyit olyan aranyos kismamáktól', akiknek már fe­leslegessé vált ez a fontos kellék. Ennek a cikknek köszönhe­tem azt is, hogy új baráto­kat, levelezőtársakat talál­tam, akikkel remélhetőleg hosszú távú barátság is kiala­kulhat. Megbeszélhetjük, ki­cserélhetjük, továbbadhatjuk tatási intézményt, a 7 színhá­zat. a 15 múzeumot, a 6 kul­túrpalotát és a központi sta­diont. Kijev hatalmas ipari központ is, a város üzemeiben mérőműszereket, halászhajó­kat, szintetikus szálakat, mo­torkerékpárokat gyártanak. A csoport tagjai nagy meg­elégedéssel tértek haza. Meg­ismerték a szovjet nép életét, munkáját még közelebbről. Ezen a 8 napon is barátságok szövődtek, levelezési kapcsola­tok létesültek a magyar és szovjet családok között. Takács Lajosáé örömünket, tapasztalatun­kat. boldogságunkat, a kis­gyermekünkről szóló kedves történeteket. Hálásan gondolok a szer­kesztőségre, remélve, hogy sok kismama gondján segí­tett, amikor végigjárta ezt a hosszú utat, kinyomozta a guminadrághiány okát. Kislányom nevében is na­gyon szépen köszönöm fárado­zásukat. Ifj. Garami Istvánná és Szilviké Jobbágyi Válaszol a Volán Nem volt szándékosság Kosik János pilinyi és S. I.- né Somoskőújfalui olvasóink panaszát kivizsgáltuk és az alábbi tájékoztatást adjuk: Kosik János panaszos a jegyváltáskor a járaton szol- gáltot teljesítő kalauz sze­rint nem jelezte, hogy hová kíván utazni, ezért nem tud­ta arról tájékoztatni, hogy a pilinyi elágazóban a járat nem áll meg. A panaszos 14 forintos menetjegyet kért. Eb­ből nem derült ki, hogy med­dig utazik, mert Szalmateres- re is 14 forintot kell fizetni Szécsényből. Tekintettel ar­ra. hogy a járaton szolgálatot teljesítő kalauz munkájával kapcsolatban eddig semmi ki­fogás nem merült fel, nem is lehet feltételezni, hogy szán­dékosan megtévesztette vol­na az utasokat. A kalauz fi­gyelmét felhívtuk a körülte­kintőbb eljárásra. A vizsgálat során megálla­pítottuk, hogy az S. I.-né pa­naszában megjelölt két járat műszaki meghibásodás miatt közlekedett késve. Mivel a gépjárművezető is mulasztást követett el, felelősségre vo­nására intézkedtünk. Ezúton jelezzük, hogy csúcsidőben a kevés kiállási idő miatt au­tóbuszaink egy része a járat indulása előtt öt perccel tud beállni az induló kocsiállásra. Ebben az időszakban elsősor­ban bérletes utasok utaznak, így nem okoz gondot a jegy­kezelés. Vérségi Pál személyforg. és kér. oszt.-vez. Barátságok születnek ffitkán látok ilyen bol­n dog embercsoportot együtt. Titkukat keresni legalább olyan nehéz, mint az asszonyt rejtély nyomá­ra bukkanni. Itt pedig ket­tős a feladat: nagyobbrészt asszonyok, lányok ülnek együtt, ők a boldog cso­port. Az elnök. Szép Antal, közvetlen szavai alatt még csak párásodnak az asszo­nyok szemei. A Fürge uj­jak brigádjának vezetője, Horváth Sándorné aztán maga kezdi törölgetni köny- nyeit, amikor a kis kollek­tíva nevében feláll, hogy Mamihoz szóljon szeretettel teli egyszerű szavakkal. Mami szorongva ül az asztalfőn. nem könnyű most az ö szive sem. Mert ő az. aki miatt összegyűl­tek a szövetkezet éttermé­ben. Tizenöt éves áldozat­kész. odaadó munkája után boldog nyugdíjaséveket kívánnak neki a szabász­brigád tagjai, a szövetkezet más műhelyének dolgozói, s a vezetők. Rebbenve néz körül a sok könnyes ar­con. és maga sem állja meg. . . De hát mégis csak kis ünnepre jöttünk mi ide — Mami a dobogón gondolják az asszonyok. Elő is bukkan a függöny mö­gül a brigád meglepetés­ajándéka, egy hintaszék. Ott ring már Mami mel­lett. Derülnek az arcok, biztatják is sokan: üljön bele. Ő meglepetten körül­néz, mosoly, könny egy­szerre az arcán, s már be is fogadta a magas hátú hintaszék. Ez már az ott­hont idézi, a pihenést. — Amikor a sámlicskád- ba beleülsz, gondolj a mun­katársaidra — mondja az asszonyok egyike az im­már fesztelen hangulat kö­zepette. — És ebből le is ér a lá­bad. Mami — kiáltja oda másikuk. A hintaszék mellett vi­rágcsokrok, bal lábas pi­ros kis cipőké, torta, csó­kok az ajándékok Mami­nak, és ingyenes beutaló tériének és neki Hajdú­szoboszlóra. — Szép munka volt, sze­rettem. Sajnálom még ma is, hogy ott kell hagynom a szabászgépet. Ebből a munkából éltem — mond­ja Kovács Sándorné sza­bász, kétszeres kiváló dol­gozó, aki most nyugdíjba vonul, akit a brigádtagok, a munkatársak régóta úgy szólítanak: Mami. — Jó volt itt közöttük, minden ember olyan volt hozzám, amilyennek lenni kellett, és én is megtaláltam minden­kivel a tisztes hangot. A tizenöt év alatt nem gon­doltam arra, hogy elhagy­jam a munkahelyemet. És hogy miért mondták ne­kem. hogy legalább leér a lábam a hintaszékről? Mert hát alacsony vagyok, és a férjem kis dobogót csinált nekem, hogy rendesen el­érjem a szabászgépet... [zen. a délelőtti műszak • után rendezett kis ün­nepségen is. dobogón állt mindvégig Kovács Sándor­né. De nem kellett most hozzá ez az egyszerű kis ácsolat. a Salgó Cipőipari Szövetkezet szabászbrigád­ja és a munkatársak enél- kiil is dobogóra helyezték őt. Csupán a megszólítás­sal is: Mami. — zsély — v Ott ahol a hatos ntcq (nem) áll A megyeszékhely légforgalmi masabb autóbuszjárata a ha­tos vonala. A Beszterce-lakó- telep, a strand, a kemping forgalmát, de a megyei kór­ház és a rendelő forgalmá­nak zömét ez a járat bonyo­lítja le. A busz jelzéseit az őslakók ugyan tudják, de az ismeretlenek kevésbé. A vi­dékről bejövő beteglátogatók nem egy esetben felülnek a piros jelzésű járatra, amelyről köztudott, hogy a kórházi megállóban nem áll meg. Egy vanyarci asszony — akinek egész napjába telik az utazás, hogy beteg hozzátartozóját meglátogassa —, éppen egy ilyen járatra ült fel, és kény­telen volt benevezni az is­merd meg a várost mozgalom­ba, mivel az autóbusz-vezetők elspórolják azt a szolgáltatást, hogy tájékoztassák az utaso­kat: legközelebb hol is lesz a megálló. Sok utasnak és a megyeszékhelyre látogatónak megkönnyítenék a dolgát, ha — az egyébként is kötelező — tájékoztatást a járatvezetők nem mulasztanák el. ☆ Reggeli csúcsforgalom. A Pécskő előtti megállóban egy három-négy év körüli kisfiú anyukája karjaiban végtelen sírásban tör ki. „Taxival aka­rok utazni, és nem busszal” — rángatódzik a kisfiú. De hiszen nem látunk taxit és azonnal jön a hatos” — nyug­tatja tovább csemetéjét. A hatos végül elrobog, az anyu­ka pedig elindul a taxiállo­más felé. Eszembe jutott, amint annak idején a tarisz­nyában egy kis elemózsiával, mezítláb ballagtam a falu túlsó végén lévő óvoda felé. tAr Pedagógusok felügyelete mel­lett egy iskolára való gyerek topog a busz megállójában két idősebb néni társaságában. Amint megáll a csuklós, a gyermeksereg megrohanja és elfoglalja a még szabad ülő­helyeket. Büszkébbnek és erő­sebbnek érzi magát az, ame­lyiknek jutott ülőhely. A fel­nőtt kísérők örömmel nyug­tázva veszik tudomásul, hogy mindenki felfért. Strandra vagy a kempingbe mehettek. Az viszont senkinek sem ju­tott eszébe, hogy a két idős néninek átadja az ülőhelyét. — kukely — Szorospataki táborozás A homokterenyei 4575. sz. Ságvári Endre Úttörőcsapat 58 úttörője és négy felnőtt veze­tője táborozott július 10—17- ig a szorospataki úttörőtá­borban. A festői helyen elte­rülő szép úttörőtáborban a pajtások felejthetetlen nyolc napot töltöttek. Gazdag volt a program és a természettől kapott ajándékot, a jó időt is kihasználva, a pajtások ma­radandó élményekkel térhet­tek haza. A programban sze­repelt akadályverseny, mely­nek témáját a VIT-ek törté­nete adta, volt túra Ágasvár­ra, szerepelt egy autóbusz­kirándulás a Mátrába; meg­látogattuk Parádfürdőn a ko­csimúzeumot, Gyöngyösön a Mátra Múzeumot, felutaztunk az „ország tetejére” — Ké­kestetőre. A táborban rendeztünk „bütyköldét”, ahol a pajtások kézügyességüket bizonyítot­ták; rajzversenyt, KRESZ-ve- télkedőt a rendőrség segítsé­gével, valamint meglátogattuk a szorospataki bányaüzemet abból a célból, hogy a pajtá­sok lássák: milyen körülmé­nyek között dolgoznak a szüleik. Gyorsan eltelt a nyolc nap. át kellett adnunk a tá­bort a következő turnusnak. Mive! a táborban a követ­kező úttörőév programját is megbeszéltük, ősszel már majdnem kész tervekkel kez­dünk hozzá egy új, nagy fel­adat megoldásához: úttörő­szövetségünk születése 40. év­fordulója méltó megünneplé­séhez. Tóth Tímea úttörőtanács-titkár Bánáti Gyula csapatvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents