Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

FELELŐSSÉGGEL A FIATALOKRÓL lobból többet... Ebben <vr. évben 30 millió forint értékben termel árut az Ipoly Bútorgyár szécsényi leányvállalata. A junior elemes gyermekbútor és az óvodai gyermekbútorok melleit itt készítették el a tatabányai művelődési ház teljes berendezését is, amely közel ötmillió forint árbevételt hozott a gyárnak, fives tervüket időarányosan az első öt hónanb"’ > 100,3 százalékra teljesítették. Felső képen a z óvodai gyermekbútorlapok méretre vágása folyik, míg alul a kiszállításra kerülő junior- butorcsalád ellenőrzése történik. * — R — FÉL ÉV A SÍKÜVEGGYÁRBAN Húzott dollárok Piaci nehézségekkel, anyag- ellátási zökkenőkkel birkózott az év első felében a salgótar­jáni síküveggyár. A zagyva- pálfalvai üzem az egyik fon­tos tervmutatót így is elérie az első félévi produkciójá­val. Megtt/otl piac Mint Fcjérvári Géza gazda­sági igazgatóhelyettes részle­tezte : —; Négy nappal a fél év vége előtt a várható árbevé­tel 94.7 százaléka a tervezett­nek. A termelési érték en­nél jobb 97.5 százalék. De ez azt is jelenti, hogy nőtt a készletünk, mégpedig készáru­ból. A gyári vezető elsősorban a belső piac nehézségeit látta döntőnek az eltelt hat hó­napban. A beruházások visz- szafogása érzékelhetően ne­héz helyzetbe hozta az építő­anyag-ipart, ezen belüt az üvegipart is. (Hosszú évtize­dek óta nem fordult elő Ma­gyarországon, ami az elmúlt hónapokban többször is meg­esett: téglát hirdettek eladás­ra a téglagyárak, méghozzá hosszab nyitvatartási is ígér­je.) A nehéz helyzetben az üzem mr. eredménytervet 80—85 szá­zalékban hozza, több mint öt­venmillió forintot érve el. — Van még egy fontos mu­tatónk — hívja fel a figyel­met az igazgatóhelyettes. — A tőkésexporttervünket lö(:,9 százalékra teljesítjük. Az exporttermékeket a hú- Bottsíküveg-gyártó gyáregy­ség állította elő. — Amikor a többi fő muta­tóban bizonyos elmaradás ér­zékelhető, hogyan sikerült az exporttervet túlteljesíteni ? — Ügy, hogy rugalmasan rangsoroltuk a kiviteli és a gazdaságossági érdekeket — mondta Együd János gyár­egységvezető. — Ha mereven ragaszkodunk minden termék­nél a megfelelő szintű gazda­ságossághoz, akkor az export mennyisége lényegesen kisebb lett volna. Így mintegy egy­millió dollár- értékű kivitelt bonyolítottunk le. — Mi okozta a pár száza­lék termelési lemaradást? — Már négyéves a kemen­cénk, ebből adódóan több­ször adódott műszaki problé­ma. Sok anyagnak bizonyta­lan a beérkezése: akadozik például az államközi szerző­désen alapuló szódaeiiátás. Belföldről különböző csap­ágyak, égők és más alkatré­szek után kell hetekig járni, holott korábban ezek beszer­zése simán ment. Ezenkívül az év eieji gázkorlátozás 80 ezer négyzetméternyi terme­léskiesést okozott. Mivel fo­lyamatos üzem vagyunk, en­nek pótlása még az ev végé­ig is nehéz lesz. Belföldre termelt a feldol­gozó gyáregység. — Körülbelül 80 millió fo­rint lemaradásunk van az árbevételben — közli Bu- lyovszky Dezső gyáregység- vezető. — A gond egy részét a piaci nehézségek okozták. Másrészt fennakadást okozott néhány anyag, eszköz hiánya. Bizonytalanul érkezett például a fólia, az alapüveg, néhány fúró, csiszoló. De a lemara­dást az év végére be lehet hozni. Erre egzakt műszaki intézkedéseink vannak. Nö­veljük ' a hajlítóka paci tást egy új kemence beállításával. A vízszintes edző áttelepíté­sével rövidítjük a belső anyagmozgatás útvonalát, ez­zel a selejtarányt is csökkent­jük. És a már elkezdett üvegdongagyártás árbevétele is a második fél évben jelent­kezik. Kötelező optimizmus A szakemberek abban is bízvást reménykednek, hogy a második fél évben az anya­gok. termelési eszközök beér­kezése. beszerzése is lényege­sen gördülékenyebb lesz, mint az év első felében volt. — Mire alapozzák ezt a re­ményt ? — Arra, hogy optimisták vagyunk. Biotechnológiai program A Phylaxta Oltóanyagter­melő V állalat bekapcsolódott a hazai biotechnológiai fej­lesztési programba. Az állat- tenyésztés számára nélkülöz hetetlen anyagokat gyártó üzemben az OMFB támogatá­sával a világon ma ismert legkorszerűbb sejt- és vírus­szaporítási eljárásra rendez­kednek be. A program kereté­ben, egyelőre 9 millió forintos beruházással, korszerűsítik a vakcina-előállítást; eddig nagy tartályokban (fermento- rokban) szaporították a bak­tériumokat és a vírusokat. (Erre az oltóanyagok gyártá­sához van szükség.) Az új eljárás hatékonysága az ed­diginél jóval nagyobb. Az úgynevezett sejtfermentáció folyamata apró golyócskák fe­lületén játszódik le, ennél fog­va sokkal több „anyaghoz” jutnak és munkaerő-megtaka­rítást is elérhetnek. M ondja csak. fiatalember, hjsz’ ma­ga a szocializmusban?” — kér­dezte kétkedő hangsúllyal a vizsgáztató tanár, aztán föltolta magas hom­lokára csontkeretes szemüvegét. A diák sej­tette, ebből már pótvizsga lesz. Hebegett- habogott valamit arról, hogy a társadalmi valóság sokkal összetettebbnek tűnik annál a modellnél, amelyet a tanárok fölvázol­tak. Továbbá, hogy nem tart lépést az ok­tatás a fejlődéssel, nincs határozott érték­rendünk... Mondta, mondta most már, akár a vízfolyás, s amikor kifogyott, még ennyit félhalkan hozzátett: „Tanár úr, hogy köve­telni lehessen, ahhoz előbb valamit adni kell”. A vizsgáztató akkurátusán elkérte a leckekönyvet, valamit belefirkantott, s elbo­csátotta a felelőt. Csak kint a folyosón mer­te elővenni az indexet. Ez állt benne: jeles. Az eset minden bizonnyal párját ritkít­ja, tanára válogatja, hogy mi a jutalma a sajátos szemléletnek, az eredeti látásmód­nak, egyáltalán a kritikának. Tény azon­ban, hogy szélesedő demokratizmusunk él­tető eleme lett a reális és jogos kritikai hang, belopta magát az iskola falai közé is. Az egészséges környezet nemcsak elvi­seli, hanem ösztönzi-kéri a valós alapokon nyugvó bírálatokat. Tapasztalni olykor, mér-már átesünk a ló túlsó oldalára: fe­ketén látjuk a szép rózsaszínben pompázó dolgokat is. Ha valamelyik nemzedékre jellemző a bá­tor bír a tat hangja, akkor ez az ifjúság. El­tekintve a jogosság firtatásától, való igaz, valamennyi történelmi korszakban, esemény­ben főszerephez jutott a kritikai alapállást képviselő fiatalság, ám soha nem kapott olyan törődést, gondoskodást, mint amelyet az utóbbi’ bő két évtized nyújt számára. Ha­zánkban a világ országai közül második­ként született,törvény az ifjúság jogairól és kötelességeiről, párt- és kormányhatároza­tok, intézkedési tervek sora foglalkozik bol­dogulásukkal. Éppen ma tart együttes ülést az MSZMP és a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága a megye lakosságának több mint negyven százalékát kitevő ifjúsági korosz­tály helyzetéről, a jobbítás teendőinek ösz- szeh angol ásóról. Tagadhatatlan, hogy gyökeres szemlélet­beli változás ment végbe az utóbbi eszten­dőkben, reálisabb lett a megítélés, szélese­dett a róluk való gondoskodás, javultak élet- és munkakörülményeik. Elegendő csu­pán arra utalni, ma egy fiatalt senki sem az alapján ítél meg, hord-e farmert, hosz- szú-e a haja, van-e körszakálla? Mégis úgy tűnik gondjaik egvre sokasod­nak! Haliunk lakásproblémáról, beilleszke­dési nehézségekről, a pályakezdés zavarai­ról, a szűkös kereseti lehetőségekről, a pasz- szív közéletiségről. világnézeti torzulások­ról, a megbecsülés hiányairól.... Amellett, hogy ezek létezését tagadnánk, hozzá keli tenni a teljes képhez: például az utóbbi ti­zenöt esztendőben épült állami lakások két­harmadát fiatalok kapták, s a 16 ezer ma­gánerős családi ház zömét is ők vehették birtokukba. Salgótarjánban szobabérlők házát nyitottak, a vállalati támogatások hat­van százalékát kapják harminc éven aluli­ak. Jócskán emelkedett az utóbbi egy-két évben a pályakezdők fizetése is néhány szakmában, a szorgaimasabbjai az átlagke­reset dupláját kaphatják. Es az előrejutás? Csak meg kell nézni társadalmi szerveze­teink, néhány gyárunk, intézményünk veze­tésének összetételét, szép számmal akadnak közöttük húszon- és harminc-vala’hóny éve­sek. Érdem szerint. Pró és kontra folytathatnánk a sort. Hűbb megközelítésnek látszik, ha abból indulunk ki, hogy mára fejlődésünk minőségi oldalai került az előtérbe, nem csupán a gazdasá­gi, hanem a társadalmi életben Is. Nem fel­tétlenül többet, inkább jobbat akarunk! Pontosítva: a jobból többet! Ez a szemle­let másfajta gondolkodást, újszerű cselek­vést kíván — az ifjúság nevelésében is. E tekintetben a legnagyobb lehetőséggel a család rendelkezik. Figyelmeztetően fo­galmaz a megyei pártbizottság előjerjeszté-í se, hogy jóllehet a nevelés, az életre tör­ténő fölkészítés feltételei adottak, ám a har­monikus fejlődést több tényező kedvezőtle­nül befolyásolja. Például a válások: me­gyénkben minden harmadik házasságkötés­re jut egy válás, s ez emelkedést mutat... Hogy mennyire fontos a fiatalok értékvilá­gában — minden működési zavara ellené­re is — a családi boldogság, mint köz­ponti célkitűzés, azt egy évekkel ezelőtti országos kutatás is igazolta. Megállapítva azonban, hogy: ..a fiatalok bíráló gondola­tainak be- és elfogadását nehezíti, hogy olyan felnőttekre vár ez a feladat, akik ma­guk sem rendelkeznek a korábbi nemzedé­kekhez hasonló szilárd értékrendszerrel,’ hiszen megkérdőjelezhetetlennek hitt normá­kat megingató dinamikus változásokat él­tek át az elmúlt évtizedekben többször is.” És a munkahely? Évenként csaknem há­romezer nógrádi pályakezdő áll munkába, megkülönböztetett figyelem illeti őket. Ma­guk mondják, ezekben az években nem a nagy keresetre, a karrierre vágynak, hanem a segítő odafigyelésre, egy-egy baráti szó­ra, biztatásra. A morális vonatkozáson túl gazdasági érdek is, hogy e fiatalok számá­ra a munkafegyelem, a teljesítményelv tér-, mészetes követelménnyé váljon, ök a mo­dern technika kérdéseiben már otthonosab­ban mozognak, az iskola a család ennek a „komputerizál* világnak” a levegőjét köz­vetítette nekik: „csak” élni kellene ezzel a lehetőséggel. Sajnos, az érvényesülést ugyancsak hátráltatja, hogy társadalmunk­ban az elmúlt évtizedekben meggyökerese­dett az egyenlőségen nyugvó szemlélet, a csak az utóbbi időkben erősödött fed a lei- jesítményeivűség. i Nem másokra rmdoga+va. hanem önma^ ga lehetőségeit keresve veti föl a kér-S dést a párt és az ifjúsági mozgalom: mi* tehetünk a fiatalokért? Vissza- visszatérő napirendi és napirenden kívüli kérdések ezek, hiszen csaknem valamennyi téma kap­csán szóba jön e nemzedék szerepe, lehe-ji' tősége. Nemrégiben éppen a KlSZ-esefe ríva-1 korotok önkritikát, mondván, nem el i da kellőképpen az új választási rendszer nyúj-l tóttá lehetőségekkel... Kertsiés nélkül szól a megyei pártbizottság elé kerülő beszáJi móló is arról, hogy a kommunisták sen* vállaltak személyesen elegendő feladatot M ifjúság nevelésében, a felvetett kérdésekre gyakran türelmetlenül, s indoklás nélküli elutasító választ adtak, s nem vonják b** eléggé a fiatalokat a közös gondolkodásbaj cselekvésbe... Egyszóval társadalmi szerve-j zeteink igyekeznek a valósághoz hűen tárni a gondok forrásait, felvázolni az alá témalávákat, kiválasztani a jelenlegi lehe4 tőség kínálta optimális cselekvést. i \ yilvásnvaló, egyetlen csodaszer itt sent létezik. Minden korosztály, min­den réteg és minden fiatal sa.iá-i tosab egyedi. gondjaik enyhítése-megoldása sem lehet csupán a társadalmi szervezet* avagy a család, az iskola, a munkahely egye-j dűli feladata. Közös teendő ez. hiszen boeM dugulásuk is valamennyiünk érdeke. i Tanka László f Hz első fel ev a szénbányászaiban Nógrádi túlteljesítés MOQKÁD — 19&5. jútiu» 3„ szs*da Túlteljesítette tervét a Nög<- rádi Szénbányák. Fél év alatt 460 ezer 159 tonna szenet termelnek, négy és fél száza­lékkal többet az előirányzat­nál. A belkereskedelem szá­mára 52 ezer 154 tonna lakos­sági szenet adtak át, 13 és fél ezer tonnával többet a tervezettől! A vállalat üzemei közül a tiribesi bánya és a külfejtés produkált ráadást, a további három mélyművelésű mun­katerület bizonyos elmara­dással küszködik. A bányá­szok geológiai nehézségekkel birkóznak. Kányáson a Gli- nik önjáró frontbiztos'ló szerkezet beszerelése — egy sokat ígérő szénmező szélén — elhúzódott A külföldről vásá­rolt új eszközhöz az eladó fél egyes alkatrészeket nem szál­lított, ezek után lábalnak most a beszerzők. Támadtak kisebb nehézségek a vagonellátással is. Emellett az utóbbi napok esőzése átmenetileg feltartotta a külfejtésben zajló termelést. séVel számolnak a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi és csordakúti bányájában. Si­keres erőfeszítéseket tesznek a termelés fokozására az oroszlányi, a veszprémi és a dorogi bányákban is. Elsősorban a lakosságnak szánt szén termelését szorgal­mazzák a következő hóna­pokban. Az első fél évben ugyanis a szerződésben vállalt­nál százezer tonnával keve­sebbet szállítottak a belke­reskedelemnek. Emiatt az elmúlt hónapokban helyen­ként már ismét akadozott a lakosság ellátása. Brikettből viszont elegendő van a TÜZÉP-telepeken. ebből az év első felében 50 000 tonná­val többet készítettek a ter­vezettnél, s a második fél évben is hasonló arányú túl­teljesítést akarnak elérni. tabányán újabb kimerült ak­nákat kellett bezárni, az új bányák viszont még nem tud­ták pótolni az ebből adódó termeléskiesést. A Mecseki Szénbányáknál súlyos lét­számhiány gátolta a termelés növelését. A dorogi bányászok elmaradása jelentéktelen, az oroszlányi és a veszprémi bá­nyászok teljesítették féléves tervüket. A mélyművelésű szénbá­nyák első félévi adóssága hét­napi termelésnek felel meg. Az elmaradás fokozatos csök­kentésére a kedvezőbb körül­mények között dolgozó bá1 nyászok pótvállalásokat tet­tek. Több bányában meg­gyorsítják az új munkahelyek kialakítását. A Borsodi Szén­bányák külfejtéses bánya nyi­tását tervezi, hogy ezzel né­mileg ellensúlyozza a mely- műveléses bányák termeléski­esését. Az év második felében már a teljesítmények noveie­Az eredeti tervektől elté­rően júliusban és a következő hónapokban is szerveznek széntermelő műszakokat a hét végi napokon a szénbányák­ban. A bányászok sok pót­műszak teljesítésére vállal­koztak: szombaton, sőt va­sárnaponként is dolgoznak, hogy csökkentsék a szénbá­nyászat első félévi adósságát. A többletmunkát, az újabb rendkívüli műszakokat az tet­te szükségessé, hogy az első fél évet kedvezőtlenül zárták a mélyművelésű bányák. Kü­lönféle geológiai és termelési problémák, továbbá létszám- hiány miatt az előirányzotthoz képest 430 000 tonnával keve­sebb szenet termeltek, A Bor­sodi Szénbányákban például a munkahelyek felében víz és úszóhomok akadályozta a fo­lyamatos termelést, s ezért az ottani aknákból csaknem két­százezer tonnával kevesebb szén kerüH » feiszúwe, Ta­

Next

/
Thumbnails
Contents