Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

Grinyevszkij nyilatkozóiéi Az USA obstrukciója fékezi a stockholmi tárgyalásokat Kísértetek a Szaliuton Egy kínai Washingtonban Tíz nappal műtétje után a lábadozó Reagan elnök a Fehér Házban fontos látogatót fogad, Li Hszien-nien kí­nai elnök kanadai látogatása után kereste fel az Egyesült Államokat. A két elnök tárgyalásai Reagan betegsége mi­att nyilván inkább protokolárisak, nem kerülhetik meg azonban a legfontosabb kérdéseket. ‘ Sók akadály gátolja a kínai—amerikai kereskedelmi kap­csolatok fejlődését :— állapította meg néhány nappal a kínai államfő washingtoni látogatása előtt Csang Ven-csin, aki 1983-tól 1985. elejéig Kína washingtoni nagykövete volt. Csang egy kínai -folyóiratnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az amerikai politika korlátok közé szorítja a kínai exportot, gátolja a technológia átadását és a hitelek folyósítását Kínának. Washington késlelteti a nukleáris együttműködési megállapodás aláírását, valamint a hajózás­ról és a légi közlekedésről szóló egyezmények megkötését •— mondotta Csang. A nukleáris együttműködési megállapodás több milliárd idolláros megrendelést hozhatna az atomreaktorokat gyártó cégeknek, de az egyezmény aláírásának halogatása miatt az amerikai cégek valószínűleg már elesnek a két atomerőmű­be szállítandó négy reaktor megrendelésétől. A Reagan el­nök által tavaly Pekingben parafáit nukleáris együttműkö­dési megállapodást azért nem írták alá, mert az amerikai kongresszus több biztosítékot kér Kínától arra vonatkozólag, hogy nem adja át harmadik országnak a nukleáris techno­lógiát. Sok az akadálya az Amerikába irányuló kínai exportnak is. A Reagan-kormányzat ugyan a szabadkereskedelem hívé­nek vallja magát, de az igen erős textillobby például igyek­szik korlátozni a Kína egyik fontos kiviteli cikkét jelentő textiláruk bevitelét. A gazdasági problémákon túlmenően alapvető politikai né­zeteltérések is terhelik a kínai—amerikai viszonyt. A Taj­vannal kapcsolatos vitákon túlmenően, Kína igen kritikusan vélekedik a „csillagháborús” programról, és azt olyan próbálkozásnak minősíti, amellyel Washington a világűr el­lenőrzését akarja megszerezni. Peking már korábban fel­hívta a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyo­mást a „világűr militarizálásának” megakadályozása érde­kében. Árnyat borít a kínai elnök amerikai tárgyalására, hogy Kína előzőleg lemondta egy amerikai flottaegység sang- haji látogatását, miután Washington nem volt hajlandó ga­rantálni hajóinak atomfegyver-mentességét. Rossz néven vették Peringben azt is, hogy -az amerikai kongresszus bí­rálta a kínai családtervezési politikát. Mindezek a kérdések azonban nem gátolják a reálpoliti­kát folytató kínai vezetésnek azt a törekvését, hogy az el­nöki látogatás — különösen gazdasági téren — elősegítse a korszerűsítési program megvalósítását. Gáti István 2 NÓGRÁD — 1985. július 24., szerda j Barátaink életéből Varsói levél Népesedésnövekedési hullám Húsz évvel ezelőtt a Glos Koszalinski napilap riportot közölt egy 17 gyermekes édes­anyáról. Az ilyen családok ma már ritkaságszámba men­nek. Az elmúlt év decembe­rében újabb szenzáció; a Krakkótól 28 kilométerre fek­vő Szczytnikiben, egy mun­káscsaládban — talán a leg­nagyobb lengyel családban — világra jött a huszonegyedik gyermek. A szülőknek 12 fi­úk és 9 lányuk van. Ez aztán a család! A legidősebb fiú, Wladyslaw, már 25 éves, a krakkói „Wamel” édesipari gyárban dolgozik, felesége és gyermeke van. Dolgozik a há­rom következő Solecki-fiú is: Andrzej, Zbigniew és Krzysz­tof. Teresa. Stanislawa és Aeata, a három felnőtt lánv otthon vannak, fiatalabb test­véreiket látják el, Egyikük az idén munkába áll. A 23 éves Teresa varróiskolát végzett, és az egész család számára varr. A szükségletek nagvok. Nyolc gyermek jár iskolába. Az édesanya, Krvstvna So- lecka. a krakkói városi kór­ház konvháián dolgozik. A család új otthonban lakik. 4 szoba-konvhás lakásuk van. Szűkén vannak egy kicsit, emeletráépítést terveznek. A hatóságok minden bizonnyal segítenek. Hány gyermek születik Len­gyelországban? 1983-ban 721 ezer gyermek született. A de­mográfusok tévedtek, 54 000- rel kevesebbre számítottak. Tavaly 13 ezerrel kevesebb volt az élveszületések száma, de ez még mindig meghalad­ja a 700 ezret. Azt jelenti-e ez. hogy az eddig kevés gyer­mekes lengve! családmodell sokgyermekessé vált? Bizo­nyos értelemben igen, több család határozza el magát harmadik vagy negyedik gyermekre, de ez nem tartós tendencia. Továbbra is leg­gyakoribb családmodell a 2-2. Miért ugrott most ilven ma­gasra a születések száma? A demográfusok szerint a hul­lám hullámot szül. Így példá­ul 1955-ben 794 ezer gyermek született. 28 évvel később. 1983-ban 721 ezer. A több mint két gyermek a család­ban azonban naav mértékben az anvák képzettségi színvo­nalával függ össze. Ahol1 az édesanyák egyetemi és főis­kolai végzettséggel rendelkez­nek, a született gyermekek csupán 13 százaléka volt aarJ madik és negyedik gyermek. A középiskolai végzettségű anyáknál ez a mutató 16 szá­zalék, a szakiskolai végzettsé­gűeknél 23 százalék volt. A született harmadik és negye­dik gyermekek 48 százaléká­nak édesanyja viszont csak alapfokú (általános) végzett­ségű. Általában a munkás- és parasztcsaládokban születik több gyermek. A nagy váro­sokban azonban egy család­ban általában két gyermek sincs. A népesedési hullám önma­gában örvendetes ténye' sok gondot is okoz. Szükség van újabb lakásokra, bölcsődékre, óvodákra, orvosi ellátásra és új munkahelyekre. Lengyel- országban 4.5 millió iskolás­korú gvermek van, de 1990- ben már 5 300 000 lesz. A szakemberek véleménye sze­rint a demográfiai hullám Lengyelországban 1984-ben véget ért. Most egészen a ki­lencvenes évekig csappanni fog a születési arányszám, hogy azután ismét növeked­jék. Zdzislaw Fis Útépítések A hazánknál két és félszer nagyobb, 238 ezer négyzetkilo­méter területű, és 3 és fél millió lakost számláló indokí­nai ország, a szocialista Laosz legnagyobb problémája az út­hálózat hiánya. Az országban nincs vasút, a folyók csak részben hajózhatók. A ritka úthálózatnak pedig az esős év­szak idején csupán alig egy­ötöde járható. Mindez akadá­lya az áruszállításnak, amely­nek egyik legjelentősebb fel­adata a nemesfa-export Az 1981-ben kezdődött ötéves terv ezért átfogó útépítési ter­vet dolgozott ki. A súlypont a 9. számú műút kiépítése. Az út az ország belsejét köti majd össze a vietnami tengerpart­tal. A munkálatok itt már a befejezésükhöz közelednek. A 11 méter széles, vörös la- terittel borított, több mint 200 km 9. számú út a vietna­mi határtól dzsungeleken és erdőségeken keresztül vezet. Pályája számos közepes víz­folyást keresztez, majd Sa- vannakhet tartományi szék­helynél éléri a Mekong folyót. Itt, Kengkabad helységnél fo­lyami kikötő épül, amely ví­zi összeköttetést teremt majd az északra fekvő fővárossal, Vientianével. Az egész éven át használha­tó műút jelentősége felbecsül­hetetlen. Építése 1975-ben, a köztársaság létrejöttekor, a szocialista országok jelentős hozzájárulásával kezdődött. A Szovjetunió technikát és szakembereket küldött. Jelen­tős segítséget nyújtott a kő­bányák létesítéséhez is. Viet­namból is jöttek út- és híd­építő specialisták. A 9. számú út építésében a legnagyobb problémát az út­vonalat keresztező öt folyó hídjának megépítése jelentet­te. Ezeknek a folyóknak víz­szintje ugyanis az esős év­szak idején több mint tíz méterrel is emelkedik. Ez nagy feladat a tervezők szá­mára. A hidak acélszerteze-J tét nehéz körülmények között szállították el a vietnami ki­kötőkből az építkezések szín-t helyére. A vietnami hatáíhoa közel fekvő, első, 130 méter hosszú hidat bolgárok építet­ték. A hidak építésében magyar szakemberek is részt vettek; 1983- ban adták át a negyedik folyó a Sesangsoi hídját, két másikat pedig a csehszlovákok készítették el. A legnagyobb, 250 méter hosszú híd építését 1984- ben kezdték meg a szov­jet szakemberek. Négy laoszi építővállalat dolgozik a nagy építkezése­ken. A Thang Kau, ahogy a 9. számú utat laosziul neve­zik, elkészülte lehetővé . teszi majd, hogy a laoszi külkeres­kedelem egész éven át a szomszédos testvérország, Vi­etnam kikötőin át bonyo­lódjék. Eddig a tranzitforga­lom jelentős része Thaiföldön keresztül folyt, ám a thaiföldi hatóságok nemegyszer lezár­ták a határt, hogy nyomást gyakoroljanak Laoszra. A, 9. számú út elkészülte tehát nem­csak forgalomtechnikai és gaz­dasági előnyt jelent majd. de megépítése politikai jelentő­séggel is bír. . . > Laoszban egyidejűleg meg­kezdték a 13. számú észak- déli főút építését is amely Luarig Prabangtól. az egyko­ri királyi székhelytől a kam­bodzsai határig halad. Szov­jet szakemberek itt a múlt év augusztusában adtak át egy 250 m hosszú hidat a Nam Ngum folyó felett, így az út­nak ezt a szakaszát határidő előtt meg lehet nyitni. G. I. , megfosztani jogköre egy ré­szétől. Ha a mai ellenzék a választáson többséget szerez, nem képzelhető el, hogy ne irányítsa a katona- és a kül­politikát is. Az elnöknek a választás után döntenie kell — mondotta Chirac — vagy lemond, vagy továbbra is hi­vatalban marad, ez az ő problémája, de ha szembesze­gülne a kormány politikájá­val, ezzel rendkívül súlyos politikai válságot idézne elő és a franciák elítélnék ezt a magatartását. Chiracot az interjú során megkérdezték: mi a vélemé­nye néhánv alvezérének arról a javaslatáról, hogy Mihail Gorbacsov októberre terve­zett párizsi látogatásakor az ellenzék rendezzen tüntetést a látogatás ellen. Chirac azt vá­laszolta, hogy az ellenzéknek „megfelelő formában” ismer­tetnie kell álláspontját az SZKP KB főtitkárával, de határozottan ellenzi azt, hogy nyilvánosan tüntessenek a lá­togatás ellen. (MTI) A francia ellenzék válasz­tási győzelme esetén nem hajlandó semmiféle kompro­misszumot kötni Mitterrand elnökkel és igényt tart a francia politika valamennyi területének irányítására — jelentette ki JaCques Chirac, az RPR, a legnagyobb jobbol­dali párt elnöke a montecar- lói rádiónak adott nyilatkoza­tában. Mitterrand elnök ugyanis a közelmúltban több nyilatko­zatban is vázolta, hogyan kép­zelné el együttműködését egy jobboldali kormánnyal, amennyiben a jobboldali el­lenzék gvőzelmet aratna a jö­vő évi nemzetgyűlési válasz­tásokon. Eszerint az elnök át­engedné a belpolitika és a gazdaságpolitika irányítását a jobboldali kormánynak, de — az alkotmányra hivatkozva — bizonyos ellenőrzési jogot akar gyakorolni a katonapoli­tika és a külpolitika irányítá­sa felett. Chirac az elnök nyilatkoza­taira válaszolva hangsúlyoz­ta; nem lehet a kormányt Castro levele Marjai József hazaérkezett Belgrádiból T A stockholmi értekezleten csak akkor lehet előbbre lép­ni, csak úgy nyílik mód a kölcsönösen elfogadható meg­állapodások kidolgozására, ha az Egyesült Államok változtat eddigi obstrukciós magatartá­sán — állapítja meg a Pravda keddi számában megjelent cikkében Oleg Grinyevszkij, a tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője. A nagykövet a másfél éve tartó értekezlet eddigi tapasz­talatait elemezve rámutat ar­ra, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok alkotó szellemű tárgyalásokra tö­rekszenek. Javaslataikban fi­gyelembe vették a semleges és az el nem kötelezett orszá­gok, valamint a NATO-tagál- lamok kívánságait és megfon­tolásait. Kezdeményezéseik azonban viszonzatlanok ma­radtak. Mindez nem sok jó­val biztat az értekezlet jövő­jét illetően, mivel siker csak az álláspontok kölcsönös közelítése alapján érhető el. A Stockholmban megvita­tott kérdéseket áttekintve Oleg Grinyevszkij örvende­tesnek nevezi, hogy az Egye­sült Államok ellenkezése da­cára véglegesen felkerült a tanácskozás napirendjére a szocialista országok javaslata a katonai erő alkalmazásá­ról való lemondásról. Egyedül az Egyesült Államok ragasz­kodik ahhoz, hogy — minden­féle tartalmi gazdagítás nél­kül — a stockholmi értekez­let csupán ismételje meg a? erőszak elvetéséről az ENS2 alapokmányában foglaltakat. A szocialista országok ja­vaslatai új irányt szabtak a katonai bizalomerősítő intéz- * i- kedésekről folytatott vitának- is, hozzájárultak ahhoz, hogy r egyértelműbben nyilvánulja- s nak meg az egymással ellen­tétes álláspontok — hangsú­- lyozza cikkében a szovjet kül- s döttségvezető. A semleges és el nem köte­■ lezett államok álláspontja- sok szempontból megegyezik ä a szocialista országokéval. 1 Svédország, Finnország, Ju~ 1 goszlávia, Málta, Ciprus és ■ más államok támogatják azt a 1 nézetet, hogy a bizalomerősí- * tő intézkedések terjedjenek ki- a haditengerészeti és a légi­- erőkre is. Ezzel szemben az ■ Egyesült Államok és a NATO- 7- országok olvan javaslattal £ álltak elő, amely nem a bi­zalom erősítését, hanem hír­- szerzési információk megszer- j zését szolgálja — mutat rá- cikkében Oleg Grinyevszkij. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Mace­dóniában és Bosznia-Herce­govinában tett hivatalos, ba­ráti látogatása után kedden rövid munkalátogatásra Belgrádba érkezett. Janez Zemljariccsal, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács al- elnökével és a jugoszláv kor­mány több tagjával folyta­tott megbeszéléseket a két ország kapcsolatai, elsősorban a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő fel­adatokról, valamint más, köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről. Megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kapcsola­tok döntően a közösen meg­határozott célokkal összhang­ban fejlődnek. Hangsúlyozták: meg kell gyorsítani a meg­lévő együttműködési megálla­podások bővítésére, valamint az új lehetőségek egyeztetésé­re irányuló munkálatokat an­nak érdekében, hogy azok eredményei beépíthetők le­gyenek a két ország közép­távú fel jesztési programjaiba, s e célból meghatározták a konkrét teendőket. Részlete­sen vizsgálják a kölcsönös előnyöket biztosító szorosabb és minden területre kiterjedő energiagazdálkodási együtt­működés kialakításának fel­tételeit. Marjai Józsefet hosszabb baráti eszmecserére fogadta Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. A miniszterelnök-helyettes kíséretének tagjai, Szabó Im­re, ipari minisztériumi ál­lamtitkár és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára jugoszláv part­nereikkel külön megbeszélése­ket is folytattak. A kormány elnökhelyettesét elutazásakor a belgrádi re­pülőtéren Janez Zemlparics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke búcsúztatta. Jelen volt Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete. ☆ Marjai József kedd este visszaérkezett Budapestre. Fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Milovan Zi- dar, Jugoszlávia jjudapesti nagykövete. (MTI) Lengyel László, az MTI tu­dósítója jelenti: Negyvenötödik napja dol­gozik a Szaljut—7—Szojuz—T —13 űrkomplexumon Vla­gyimir Dzsanibekov parancs­nok és Viktor Szavdnih kutató űrhajós. A komplexumhoz va­sárnap kapcsolódott hozzá a Kozmosz—1669-es jelzésű, a Progressz típusnak megfelelc szállítóűrhajó. Ez lehetővé tette, hogy újabb kísérletekhez lássanak hozzá az űrhajósok. A keddi program egyebek között bioló­giai megfigyeléseket tartal­maz. A komplexum lakóinak na­pirendjén fontos helyet foglal­nak el a geofizikai kutatások [ is. A két űrhajós a „Kurszk— 85” elnevezésű komplex kí­sérleti program végrehajtásá­nak második szakaszában vesz • részt. Ezt a kísérletsorozatot a világűr békés célú felhasz- | nálását Célzó nemzetközi In- ferkozmosz-program keretében i végzik el. Az űrhajósok az i űrállomásról fényképfelvéte- i leket készítenek a földfelszín kijelölt területeiről. Ezzel egy­■ idejűleg ugyanezeket a terü- : leteket fényképezik a mester­i séges holdak automatikus be­rendezései, repülőgépeken el­■ helyezett geofizikai laborató­riumok, helikopterek és a Földön épített megfigyelő­- pontok. (MTI) Francia ellenzék válasza Hitterran d-n a k dél-amerikai politikai vezető­ket, parlamenti képviselőket, értelmiségieket, újságírókat szakszervezetek, parasztszö­vetségek és nőszervezetek ve­zetőit hívta meg, hogy meg­vitassák a fejlődő országok eladósodásának kérdéseit. A kubai államfő hangsúlyoz hogy a tanácskozás célja a nyílt vita: nem adnak ki do­kumentumokat, és nem kí­vánnak kötelező érvényű ha­tározatokat hozni. Fidel Castro kubai államfő cáfolta azokat a híresztelése­ket, melyek szerint a július 30-ra Havannába összehívott értekezlet célja az adós or­szágok klubjának létrehozása lenne. Ezt Castro abban a levélben közölte, amelyet Alfonso Ló- pez Michelsen volt kolumbiai államfőnek küldött, és ame­lyet a bogotai állami rádió tett közzé. A találkozóra Fidel Castro

Next

/
Thumbnails
Contents