Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

Amiből több is eHcefne Segitőkészség, bizalom együttérzés Látogatás a MozgáshoriaMak áógrád Megyei [gplelíta „A tömegkommunikációs eszközök felhasználásával csökkenteni lehet a fizikai fo­gyatékossokkal szembeni elő­ítéletek«, ezzel társadalmunk rehabilitációs szemléletének modernizálása is részben meg­valósul.” (Or. Fejes Endre kandidátus) Nem véletlen, hogy tudós ember missziót tart a króni­kás számára. A Kismarty út 4. hátsó bejáratánál piciny tábla jelzi a fenti egyesületet. A főtéri 13-as épület egy iro­dájába jutunk. Nem nagyobb egy jókora szobánál, de az ér­zések. gondolatok régebben túlnőttek a falakon. Olyan em­berek járnak ide, akik a sors, illetve egy drámai pillanat nyomán egészségükben kárt szenvedtek, mozgásuk így, vagy úgy, korlátozódott. Töb­ben segédeszközt használnak. Vannak olyanok is, akiknek az élet határa a szoba négy fala. Az egyesületben tudnak róluk. Az alakulás célja is az volt 1981-ben, hogy intézmé­nyes legyen róluk a gondos­kodás. Ezernyi gyönge szál in­dul et innen, hogy melegeb­bek legyenek az emberi kap­csolatok, azok számára is, aki­ket az évek az otthonukba zártak. Az egyesület vezetői mindezért fizetést nem kap­nak, úgy rendezik a családi életüket, hogy néhány órát ki tudjanak szakítani. Ezért reg­gel fői meg az ebéd, vagy ké­ső este a másnapi. Csodálat nekik. S őszinte köszönet a családtagoknak, akik nélkülözni tudják őket Beilleszkedés Nehéz a rokkant ember éle­te. Saját kínján túl elvisel1 bi­zonyos társadalmi előítéletet. Ez régebben a testi bajhoz, bi­zonyos tulajdonságot is páro­sított. S nem éppen rokon­szenveset. Nem mondhatjuk, hogy az egyesület egy varázs- vessző intésével ezt meg tud-, ja szüntetni. De akarják, Ezért hívták fegyvertársnak a kró­nikást. Nem más ez a fegyver, mint emberi törődés, segítő­készség. Számon kell tartani négyszáznegyven rendes és nyolcvanegy pártoló tagot. De vannak olyanok is, akik még nem adtak életjelet, maguk­ról. nem tudják róluk, hol laknak. De előbb-utóbb eljut­nak hozzájuk. Elég nagy azok­nak a száma, akik rehabilitá­cióra várnak. Nem új fogalom, régóta emlegetjük, de azelőbb- rejutás kissé lassú. Ha nem is képesek a teljes beilleszke­désre, igen óhajtják annak csak egy darabját is. Sok pi­ciny öröm, nagy öröm. Alkal­mas munkahelyet, megértő szót, a társtalanség megosz­tását. egy konfliktus feloldá­sát remélik. S a kis délelőtti beszélgetés az irodában meggyőz az egye­sület sok áldozatot hozó ve­zetőinek igazán becsülnivaló munkájáról. Alt Lászlóné meg­bízott titkár. Oravecz Jolán gazdasági vezető és mások em­beri elhivatottságáról, igaz emberségéről. Kicsit ők is sorstársak, s ezért adva van a beleérző képesség is. Nem nagy itt a hivatali titulus. Altnét Valikának és másokat is keresztnevükön szólítanak. Mit szeretne az egyesület? Segíteni a rokkantakon, ki­rándulni vinni azok gyerme­keit, foglalkoztatni azokat, akik könnyebb kézi munkával pótolhatnák jövedelmüket, tor­túra nélküli orvosi ellátást, segédeszközöket, intézni ügyes- bajos dolgokat. Szívesen ve­szik a segítséget, ha az ön­zetlen, s nem párosul pejora­tív mellékzöngével. S vannak önzetlenek, akik túllátnak szűkösebb kis érdekeiken. In­tézmények és emberek is. Áll­jon itt bizonyságul néhány adat. az ESOES számlára ér­keztek szép adományok: pél­dául a Karancslanujtői Tsz 15, a megyei tanács 30. a szénbá­nyák 100 ezer forintot jutta­tott az egyesületnek. Gyakran nyílik a kis iroda ajtaja, ki ezzel, ki azzal jön. A vezetők egyéni kéréseket is felvállalnak: intéznek csalá­di és lakásügyeket, eljárnak hivatalokba, jó szóval rendez­nek konfliktusokat, részt vesz­nek a kocsikiutalásokban. Sza­vukat, figyelembe veszik. Most azon buzgólkodnak, hogy a szénbányák által átengedett kisterenvei kastélyrész három helyiségében kézműipart léte­sítsenek. Nem szimpla egye­sületi munka ez, gondolkozni kell pénzről1, szakemberekről, s megtalálni azokat a ponto­kat, amelyek közelebb visz­nek a megvalósuláshoz. Nem véletlen a szándék. Kistere- nye vonzáskörzetében 60 rok­kant él. Teruezök, un rose p its k Az egyesületnek egyetlen fi­zetett alkalmazottja van, Tő- zsér Sándorné. Ö is sorstárs. A Vásártérről jár fel a város­központba autóbusszal. Ez igy egész természetesen hangzik, más esetében leírni sem kel­lene. Jönne gyalog is. De...! A rokkantnak nem könnyű. Pad, amin rövid időre meg lehetne pihenni, csak a parkokban van. Aki tolókocsival közle­kedik, ugyancsak segítségre szorul a magas járdaszegé­lyek miatt. A lépcsőknél alig van korlát, fogódzó. Az autó­buszok megmászása még a jó lábúaknak is teljesítmény. Az ipar régóta adós ígéretével, az alacsony építésű városi autó­buszokkal. A tervezőknek, vá­rosépítőknek messzebb kelle­ne látniok, szűkebb szakmai financiális érdekeiken. Sajnos, a rokkantság is újratermelő­dik. Nem beszélve az élet tör­vényéről, mindenki megöreg­szik. Az idősek ugyanazt hiá­nyolják, amit az egyesületben felemlítenek. Sok helyre nem lehet bejutni a megannyi lép­csőgát, a nyaktörő magasságok miatt. Soron kiutál Van sok intézmény, egész­ségügyi váróterem, órák, fél­napok szaladnak el. Az intéz­ményeket illetően, ami tegnap új volt, ma már szűkös, zsú­folt. A rokkantak itt sem él­veznek előnyt. És még vala­mit: rehabiltáció. Űj ortopéd szakorvosa van a Madzsar József Kórháznak. A nemrég tartott rokkantak közgyűlésére természetes mó­don eltalált, s nem csupán együttérző, csendes, hallgató­ja volt a közgyűlésnek, de mindenki felemelte egy kicsit a fejét, amikor beszélt. ígére­tet tett arra, hogy a rokkan­takat bizonyos időnként soron kívül fogadja, s ellátja őket a lehetőséghez képest segéd­eszközökkel. Szép cselekedet. A rehabiltáciőnak sokféle vállfája van. Akár a sport, amit a rokkantak számára ren­deznek ahol sok nógrádi is képviseltette magát, nem kis eredménnyel. Részt vettek sakk- és úszóversenyeken, ki­állításokon. A címben azt ír­tuk: segítőkészség, bizalom és együttérzés. Nemcsak hivata­los intézmények számára van ez előírva. Ez belőlünk táp­lálkozik, s ne szégyelljük gya­korolni. Gulyás Ernő Magyar szerző Peruról — Kubában adták ki A szerzőnek küldött tiszte- letpéldanyok tanúsága sze­rint megjelent Kubában Anderle Adám docensnek, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem latin—amerikai történeti tanszéki csoportja vezetőjének ..Politikai moz­galmak Peruban a ké^ világ­háború között” című könyve. A négyszázötven oldalas, ’ spanyol nyelvű kötet a Casa de las Americasnak, Latin- Amerika egyik legtekinté­lyesebb kulturális központjá­nak kiadásában látott napvi­lágot. A szerző a hetvenes évek közepén tett hosszabb perui tanulmány útjának tapasztala­tai, a korabeli sajtópublikáci­ók, könyvek, levéltári anyagok tanulmányozásával szerzett információi alapján írta meg művét, amellyel 1981-ben kü- löndijat is nyert a Casa de las Americas „Marxizmus, nemzeti kultúra és népi har­cok Latin-Amerikában” té­makörben kiírt, Jósé Carlos Máriátequi (1894—1930) kom­munista perui újságíró emlé­kére hirdetett pályázaton. A könyv középpontjában a perui baloldali mozgalmak állnak. Elemzik a kommunis­ták és az amerikai népi for­radalmi szövetség, röviden az apristák ideológiáját, viszo­nyát, kapcsolatát. ötévenként kerül sor a könyvtárak leltározási munkáira. Pásztón, a városi könyvtárban július 8—28. között veszik számba a 10 ezer kötet könyvet: —bp — Játszani jó! avagy színházjáték, ahogy iskolai dolgozataikban a gyerekek látják.TT Bábosok, színjátszók, dalo­sok! Mennyi-mennyi élményt jelent a gyerekeknek, amíg egy produkció elkészül... Ren­geteget! Nemcsak azért, mivel addig sem kell a „száraz” ta­nulással foglalkozni, hanem azért is, mivel a közösen meg­valósított előadás a játékos együttlét révén talán egész életre meghatározó élménnyé lesz. Alábbi összeállításunkban a gyerekek dolgozatai alapján egy ilyen produkció megvaló­sulását kísérhetjük figyelem­mel. A darab a Ludas Matyi. Alkotói: a Salgótarjáni II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola 6 a osztályos tanulói, akik a legutóbbi megyei úttörő kul­turális seregszemlén arany­diplomát értek el. (Még valami: a helyesírási hibákat szándékosan hagytuk meg.) AZ ÖTLET K. Péter: Az osztálynak és a tanárnőnek eszébe jutott, hogy ha már olyan jó képes­ségű ez az oszály, mértne alakulhatna meg egy színpad. K. Gábor: Azt mondta a ta­nárnő: — Gyerekek! Tudjá­tok. hogy tavaly volt egv színjátszó csoport a „Mini Aula”. Most belőletek lesznek kis színjátszók, feltéve ha jól viselkedtek. J. Tamás: Mink nagyon szí­vesen válasszal eldöntöttük a választ. Egyedül Cs. László nem vállalta el. Cs. László: Egyedül én pem válaltam a szereplést. Az egyik okom az volt, hogyha elrontom szereplés közben a szövegemet, letolnak majd a társaim. Másik okot nem aka­rom firtatni. K. Norbert: A névadás igen nehéz volt ki a centi nevet ki a pepita nevet akarta. Vé- gülis Centi színpad létünk. B. Helga: Ezek nem akár­milyen előkészületek voltak, hanem mindig vidám hangu­latú kedves események. Csak nekem az nem tetszett, hogy elégé rosszul viselkedtünk ezért a tanárnő egyszer-két- szer ki Is vonult. A PRÖBÄK T. Annamária: Kiosztottuk a szerepeket és azt, hogy a színjátszáson kívül ki mivel foglalkozik a csoportban. K. Gábor: Én voltam Döb- rögi. K. Péter: Én az eladó, va­gyis a csizmaárús és a köd- mönárús szerepét kaptam. Azon kívül voltam asztal, fa és kastély is. B. Éva: Ügy döntöttünk, hogy én úgyis kicsi vagyok legyek én a vezérliba. Öröm­mel elválaltam. Sz. Beatrix: — Szétszedtük a oadokat és elkezdtünk ját­szani. R. Anett: Eleint« nem a színdarabbal, hanem a szín­házzal foglalkoztunk. Most már mi is tudjuk. hogyan kell járni a színpadon és még különböző trükköket. K. Norbert: A mozgás be­gyakorlása közbe egy egy gye­reknek jó ötletei voltak de a színpadkéo kialakításában a tanárnő férje segített a leg- töbet. K. Gábor: Közeledett a csa- patszemle. Elkértük az öb- iösüveggvári kultarház szín­padát. Felfedeztünk ott az egvik próba előtt egy súgó- lvukat. Mindenki lement meg­nézni. hoev mi van benne. Cs. László: A többiek mond­ták milyen jó a színjátszó szakkör de én csak nem áll­tam kötélnek. Láttam min­denki jó! adta elő szereoét. Nőttön-nőtt bennem a vágy. hogv én js szeretnék belépni a szakkörbe. AZ ELŐADÁSOK F. Tamás: Egyre többet jöt­tünk össze a próbákra. Folya­matosan gyakoroltuk a beálást, ki-ki honnan jöjjön be. Míg végül felléptünk a csapat előtt. Mindenki izgult és egv kicsit félt is de sikerült. Mindenki nevetett. A fellépés után fa­gyizni mentünk. T. Bea: Három nap múlva lesz a városi seregszemle. Er-‘ re mindenki megszeppent. De szerintem semmi ok nem volt rá mert már hiba nélkül elő­adtuk és persze fegyelmezet­ten. Eljött a várva várt nap... Következik a Centi színpad — mondták be. A függöny fel­ment... Volt egyszer egyasz- szony... — kezdi a mesélő. De mire belejöttünk a szerep­lésbe, már el is játszottuk. Másnap tudtuk meg, hogy el­sők lettünk. J. Tamás: így juttunk el a megyei döntőre. A megyei döntő Nagybátonyban volt. Vasárnap reggel gyülekeztünk az iskola előtt. Ide érkezett a busz. F. Erika: Bea elsírta magát, mert rosszul szokott lenni a buszon, és már nem volt elől hely. Ezért inkább hátra men­tünk, és nem is bántuk meg. Jól összejött a társaság. B. Helga: Nekem még a fellépés előtt volt egy felada­tom, hogy mindenkit ki kell festenem. Persze én ennek na­gyon örültem mert mindig is szerettem másokat kipingálni. Sz. Beatrix: Itt szerepeltünk a legjobban, és a három aranyoklevélböl az egyiket a Centi színpad nyerte el. ÉS EZUTÁN? 4 R. Anett: Azt hiszem, hogy a Sütőiparnál is előadjuk a Ludas Matyit... Üj színdara­bot dolgozunk ki és remélem, hogy szakkörünk még nyolca­dik osztályra is együtt marad és ilyen jó eredményeket ér el. Cs. László: Egy éve műkö­dött a Centi színpad és még­is nagyon jól szerepeltek az osztálytársaim. Én mégsem szerepeltem, de mégis jó ér­zés volt amikor megtudtam ered mén vei két. Jövőre ha ta­nár néni is engedi én is be­lépek a színjátszó szakkörbe. F. Tamás: Most ismét baj van Pesten van egy cent! színpad ezért meg kell változ­tatnunk a nevünket... Megint kezdődik. . .? Összeállította: Fornai Miklós P KOSSUTH RADIO: 4.59: Jó reggelt! *.20: Mit üzen a Rádió? (ism.) 9.00: A hét zeneműve — Ros­sini: Olasz nő Algírban 9.80: Szép bolondok 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék — Kisiskolások műsora *0.35: Három a kislány 1.1.05: Bioritmus 11.25: Magyar énekkarok éne­11.39: Védett férfiak. XXIV/3. rész. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészete albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.40: Valahogy élni 14.35: Édes anyanyelvűnk 15.00: Veszélyben... 15.30: Kóruspódium 16.05: Messze... Messze... VI. 2. rész. 16.45: Andrés Segovia gitározik 17.00: Ecomix. Gazdasági maga­zin. 17.30: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén 18.00: Lengyel népdalok, néptán­cok. 19.15: A Rádiószínház bemutató­ja: Gvalogszerrel 20.02: Aranylemezek 21.00: Az utak összefutnak 21.30: .Grieg: Zongoraverseny 22.20: Tíz nerc külpolitika 22*30: Nyelvrokonaink zenéjéből VI 2. rész 4 NÓGRÁD - 1985. július 22., hétfő 22.50: A parapszichológia „rejtelmei”. 23.36: Sándor .Judit operettfel­vételeiből •.10: A müncheni Capella An­tiqua ének- és hangszer­együttes gregorián felvé­teleiből. PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli ze­nés műsora 8.05: Nóta muzsika 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Fúvósesztrád 12.25; Kis magyar néprajz 12.30: Cigánydalok, csárdások 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Zeneközeiben 19.30: Sportvilág 20.03: Show, ami show. • 23.20: Könnyűzene Victor Máté szerzeményeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚD.lO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, IWőjaras. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán (Közben : El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak- magyarországi krónika — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak- Magyarorázág, a Déli Hírlap. a Heves megyei Népújság, vala­mint a NÓGRÁD keddi számá­ból. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 18.05: Hírek. 18.10: Ünnepi köszöntő a Len­gyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Elmondja: Jerzy Zie­linski. Lengyelország buda­pesti nagykövete. 18.30: Az országos nevelési intézet rövidfilmje. 18.40: Tv-torna .18.45: Esti mese» 19.00: összeállítás a Phila­delphiában és Londonban megrendezett koncertről, amelyet az afrikai éhezők megsegítésére rendeztek. 23.00: Hírek. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A nyugodt tenger vidéke 21.25: Időszerű témáról 21.50: A fehér sámán 23.0«: Hírek 2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hirado 20.00: Jela Spitkova hegedű- koncertje 20.30: Soortvisszhangok 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A repülés története MOZIMŰSOR: Sa»gótarjáni November 7.: fél 4-től: Kölyökbanda. Színes fran­cia film Háromnegved 6-tól: A piszkos tizenkettő. T—TI. (14) Szí­nes. szinkronizált. USA háborús kalsndfilm. — Kohász: Túl nagy rizikó. (14) Színes, szinkronizált IJSA-kalandfilm. — IMH: A pisz­kos tizenkettő. I—II. (14) Színes, szinkronizált USA háborús ka- landfilm. — TIT: Fekete himlő. (16) Színes jugoszláv katasztrófa­film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A cá­pa. (16) Színes USA-kalandfiim, Napközis molzi: Sandokan. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6 és 8-tól: Bomba jó bokszoló. (14 > Színes, szinkronizált olasz ka­land film. — Nagybátonyi Pető­fi: A kulcs rejtélye. (14) Srhnes bolgár bűnügyi film. — Széché­nyi Rákóczi: Tájkép csata után. (14) Színes lengyel film. — Me- semozi: Farkas és a kisgidák. — Rétság: Flashdance. Színes TJSA- film. — Karancslapujtö: Somi* egy fekete bivalyért. Színes ma­gyar-francia koprodukció. — Kisterenyei Petőfi: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Színes, szink­ronizált olasz filmvígjáték. — Ersekvadkert: Örült római vaká­ció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáfék. — Nagylóc: Tsko’a- mozi: Az Ezüst-tó kincse. — Jobbágyi: Szívélyes üdvözlet a földről. Színes, szinkronizált csehszlovák fantasztikus film-víg­játék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents