Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

A „hobbiember" Mint fáradt utazók esünk be egyik este a Karancs ét­terembe. Nyomban egy fe­hérköpenyes fiatalember lép asztalunkhoz, s mosolygósán kérdi: — Parancsolnak? A rendelést gyors, előírásos kiszolgálás követi. Természe­tesen ismerjük egymást, de az udvariasság mindig is erénye volt Szabó Józsefnek, aki már 13 éve cikázik ven­dégei között az étteremben. Feleségével évek óta ingáz­nak Bárr.ából Tarjánba. ahol ő mint felszolgáló, felesége pedig az egyik élelmiszerbolt üzletvezető-helyetteseként dol­gozik. — Nejem nemrég csapott fel „boltosnak'’, így minden­képpen több ideje marad gyerekünk nevelésére —, me­séli. Érdekes hobbija késztetett arra, hogy felkeressük ottho­nában. Az éremgyűjtés pá­lyája kezdetén alakult ki, mikor az elégedett vendégek egy-egy ritka pénzféleséggel jutalmazták tüsténkedését. Az érdeklődés szenvedéllyé vált, s 'tagja lett a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Nóg- rád Megyei Szervezetének. Eredményes munkájáért 1983- ban. az egyesület fennállásá­nak tizedik évfordulója al­kalmából oklevéllel jutalmaz­ták. Évente hat-hét alkalom­mal kiállításon mutatatta be 170—180 ritkaságból álló kol­lekcióját a megye városai­ban, községeiben. IBUSZ-MERLEG Szabó József egyik kedvenc időtöltése A gyűjtemény legrégibb da­rabja Ferenc 1 Józseí-korabeli érme, de akad jó néhány a Horthv-időszakból is. — Sajnos csökken az érdek­lődés a numizmatika iránt, s ennek elsősorban az az oka, hogy a szenvedéllyel együtt az életszínvonal fenntartása is egyre többe kerül. Egyéb­ként három éve bélyeget is gyűjtök, de hasonlóan az éremgyűjtéshez, itt is érdek­telenség mutatkozik. Az fem­lített hét hobbim régi gyöke­rekből ered. Gyerekkoromban ugyanis a gyufacímke meg a szalvéta volt a mániám. A szoba sarkában gitár, mellette erősítő áll. A házi­gazda elárulja, hogy szívesen zenél szabad idejében, de családi összejövetelek alkal­mával is gyakran előkerül a hangszer. — Az áhított szabad idő persze nem mindig jön össze, jó ha egy héten egyszer el­jutok szüléimhez. No. és a mozgalmi munka. 1974-ben KISZ-titkárrá választottak, öt évvel később párttag lettem. Jelenleg párttitkár-helyettesi funkciót töltök be. A szíveslátás lakályos kis otthonában sem marad el. Invitál, máskor is látogas­suk meg, szép a vidék, szí­vesen elkalauzol valamelyik hegycsúcsra. Mert, hogy hob­bija a természet is... t. n. 1. Utazási helyzetkép Az IBUSZ megyed irodájá­nak forgalma emelkedő ten- tendenciájú, az első hat hó­napban tizenkét százalékos a növekedés. Kálovits Géza me­gyei igazgatótól arról érdek­lődtünk, milyen differenciáló­dás érzékelhető az utazási ,„struktúrában”, mi várható az őszi szezonban. — Ami különösen figyelem­re méltó —, hangsúlyozta Ká­lovits Géza —', az a belföldi turizmus csaknem harminc­öt százalékos növekedése. Torz képet nyújtana, ha most bár­melyik vidéket kiemelném, hi­szen a nógrádiak az orsság valamennyi részébe eljutnak utazási irodánk szervezésében, ott vannak minden jelentős eseményen, kulturális progra­mon, sportrendezvényen. — És mennyien jönnek me­gyénkbe? — Amennyire örvendetes az «többi számadat, annyira fi­gyelmeztető az a tény. hogy hatvan százalékkal visszaesett a fizetővendéglátás... Ennek «kait firtatni, azt hiszem, ez­úttal fölösleges lenne, hiszen a megyei munkavállalásoktól kezdve a nógrádi vidékek nép­szerűsítéséig terjedne. — Éppen a napokban hagy­ta el a nyomdát az ön szer­kesztésében megjelent Ven­dégváró Palócföld.. — A Nógrád Megyei Tanács kereskedelmi osztályának kez- éemenyezésére született ez a kiadvány, a területen műkö­dő valamennyi utazási iroda közreműködésével. Hézagpót­ló ez a 112 oldalas könyv, amely 14 ezer példányban lá­tott napvilágot. A megyénk­be látogatók bizonyára nagy haszonnal forgathatják az in­gyenes kiadványt, mégha sok nyomdahiba is csúszott bele... Térképek, műemlékek, horgá­szati, sportolási, fürdési, köz­lekedési lehetőségek, művelő­dési házak, fontosabb intéz­mények. éttermek, vendéglők, szállodák címei, túraajánlatok, rövid történélem, földrajzi helyzet... fölsorolni is nehéz lenne, mind-mind szerepei benne. — Több megyében találkoz­ni hasonlóval, várható-e foly­tatása? — Ezekre a praktikus is­leretekre van a legnagyobb szüksége a hozzánk látogató turistának. Természetesen, fennáll a veszélye az elavu­lásnak, mindenképpen szük­ség lesz arra, hogy három- negv evénként hozzáigazítsuk az adatokat, az információkat a változásokhoz. Lesz hát folytatása a népszerűsítő pro­pagandának. — Nézzük tovább, milyen volt az érdeklődés a külföldi utak iránt? — Társasutazásaink csak­nem harmincöt százalékkal növekedtek az év első hat hónapjában. Különösen nagy az érdeklődés a bécsi utak iránt, némiképp visszaesett az igény a törökországi kirándu­lásoknál. A szocialista orszá­gokba való kiutazás csökkent az első fél évben, ám a visz- szaesést kiegyenlítik majd az év második felesben induló csoportok. — PéldávT? — Legtöbben a Barátság vonattal utaznak, amely ok­tóber 15-én kel útra 340 uta­sával. Aztán lesz több utunk, például Szocsiba, Jaltába, Becsbe, Bulgáriába, Csehszlo­vákiáiba... sorolhatnám egé­szen a Kan ári-szigetekig, iro­dánk rendkívül széles körű kínálatot nyújt az utazókedvű- eknek. — Olykor országos rendez­vények szervezőiként is sze­repelnek. — ősszel, például, a fogá­szati országos találkozó szer­vezési teendőit látjuk el, de emellett vállalatok, szövetke­zetek dolgozóinak üdültetését, ennek lebonyolítását is vé­gezzük, hiszen ehhez rendel­kezünk megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, így ol­csóbban jön ki. mintha a cég maga szervezné. Aztán már kész a téli programajánlatunk, előrelátó emberek már kará­csonyi, szilveszteri kikapcsoló­dásukról gondoskodnak! T. h. Az északi sarkvidék szennyeződése ’ Az. Északi-sarok, amelyet eddig a környezetszennye­zéstől megkímélt övezetnek ismertünk, az újabb feltevések szerint mór szintén veszély­ben van. A sarki tengereket körülvevő európai, amerikai es ázsiai folyók ugyanis nagy »mennyiségű szennyező anyagot: nehézfémeket, növényvédő szereket, kén-oxidokat, és még nukleáris hulladékokat is juttatnak az óceánba, s onnan azok tovaterjednek az északi Jeges-tengerbe. Még jobban fokozódik majd a veszély, ha megkezdődik a Jeges-tengerben a kőolaj-ki- termeles. Az olaj több ok miatt is veszélyes. Télen a jégtáblák 10 millió négyzetkilométeres területet foglalnak el, s na­gyon nehéz közülük mechani­kai úton eltávolítani a kiöm­lött olajat. Tavasszal meg a kőolaj elárasztja a növényi es állati planktonszerve/.ete- ket, a sarki tápláléklánc alap­ját, De, azért is veszélyes a szennyezés, mert a hullámok felkorbácsolják a sötét színű szennyet a jéghegyekre, s ott a napsugárzást elnyelve eme­lik a jég hőmérsékletét, olva­dást, a jéghegyek letöredezé- sét okozva. A szakemberek attól is tartanak, hogy az északi Jeges-tengerre is ki­terjedő szennyeződés távlati­lag kihat a világ éghajlatára. Azerbajdzsán fakmcsei Azerbajdzsán (Kaukázuson túli köztársaság) ritka szubtrópusi fái­nak magvait küldték el Bulgáriá­ba. Csehszlovákiába és kengyeli- országba Köztük a vasfáét, ame­lyet a szövőgépek alkatrészeinek készítéséhez használnak fel, és a puszpángét, amelynek a fájából készült cikkek a hagyomány sze­rint frissé és egészségessé teszik az embert, valamint a szárazság­tűrő erdei fenyőét és más fákét. Ezek a fák a Talis hegység lejtőin nőnek, ahol csaknem 50 évvel ez­előtt természetvédelmi területet létesítettek, és a fakincseket álla­mi védelem alá helyezték. Azer­bajdzsán tudományos akadémiá­ja botanikai intézetének a tudó­sai a különböző éghajlati öveze­tek szakemberei számara javasla­tokat dolgoztak ki a Talis hegy­ség ritka, egzotikus fáinak a meg­honosításához. Ezek a helyek ritka állataikról és madaraikról is híresek. Közü­lük 30 állat- és madárfajta a Szovjetunió Vörös könyvében is szerepel és a védelmi intézkedé­seknek köszönhetően az állatok és a madarak száma évről évre növekszik. 4 MQ&R&D — 1385. júüus 20.. szombat ■VIT-TÖRTENELEM - HAVANNA, 1978. (11.) Kubai kavalkád Kéz a kézben a kubai fesztiválon Csupa tűz és szenvedély, forradalmi lobogás, hit, re­mény, ragaszkodás és biza­lom — így jellemezték a résztvevők a kubai VIT-et, amelyre 1978. július 28. és augusztus 5. között kerijltsor: 145 ország közel 17 ezer fi­ataljának résztv étel ével. önmagában az a tény, hogy a fesztivál Latin-Amerikában volt, demonstrálta a világ de­mokratikus ifjúságának szoli­daritását a Chile, Uruguay, Salvador és más diktatúrák szabadságáért küzdő fiatalok­kal. Volt idő, amikor a ku­bai küldöttek utaztak álné­ven. most a chileiek kénysze­rültek erre... Színpompás külsőségek közt nyílt meg a fesztivál jú­lius 28-án, a fesztivállángot Alberto Juantorena, olimpiai bajnok lobbantotta fel. Aztán tízezrek torkából szakadt fel az örömkiáltás, csattant fel a taps. — A találkozó kétségtelenül tükrözi azokat az alapvető po­zitív változásokat, amelyek a világban bekövetkeztek — mondotta megnyitó beszédé­ben Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt másodtit­kára. Már a megnyitót követően, késő éjszakába nyúlóan meg­kezdődtek a programok a hat politikai központban. Sor ke­rült szolidaritási nagygyűlé­sekre, vitafórumokra, baráti találkozókra, számos kulturá­lis és sportrendezvényre. A magyarok 450 fős küldött­ségében —, amelyet Maróthy László, a KISZ KB akkori el­ső titkára vezetett — ott volt Ránki Dezső. a Fonográf együttes. Hacki Tamás, Koncz Zsuzsa, Dévai Nagy Kamilla. A találkozó kilenc napján másfél ezer rendezvény zajlott le. a magyar delegáció a ku­bai. a csehszlovák, a román, a laoszi, a vietnami, a pa­lesztin, a finn és a jemeni fi­atalok küldöttségét fogadta. — Be jártuk az ország neve­zetesebb helyeit — emléke­zett vissza a hazaérkezés után Füssy József, a nógrádi cso­port vezetője, a KISZ Nógrád IVÍegyei Bizottságának akkori első titkára —. Voltunk a Zapata-félszigeten is, ahol egy krokodilfarmot tekintet­tünk meg, valamint egy egzo­tikus indiánfalut. Megítélé­sem szerint — mondotta —, mind a magyar, mind a nóg­rádi küldöttség a nagy ese­mény jelentőségéhez méltóan szerepelt, hozzájárultunk a fesztivál sikeréhez. Lakatos József szintén tag­ja volt a nógrádi delegáció­nak. s egy meglepő élménnyel gazdagodott: XI MOCXBA 1985 — Az uioisó napion a, ku­baiak fogadást adtak a VIT tiszteletére a Lenin-piarkban, ahol a magyar delegáció né­hány tagjával beszélgettünk, sörözgettünk éppen, amikor egy terepjáró kocsi érkezett néhány lépésnyire tölünk. Legnagyobb meglepetésünkre Fidel Castro szállt ki a ko­csiból ! Gyorsan odaléptem hozzá, s a kezemben lévő sö­rösüveget nyújtottam felé. ö magához intett, megitta a sör felét, kezet fogott velem, az­tán továbbsietett. Ez a gesz­tus annyira közvetlen és ter­mészetes volt, hogy valóság­gal hihetetlennek tűnt. Kuba sok más meglepetéssel is szolgált. Akiknek megada­tott, hogy ott lehettek, azok egy életre szóló élményt rak­tározhattak el. De nem csak karnevál, utcabál, számos szórakoztató program volt, hanem a piolitikai rendezvé­nyek is pergőén zajlottak. Vi­tákra, nagygyűlésekre került sor, sok szó esett a békéről, a szolidaritásról, a fegyver­kezési hajsza visszaszorításá­ról. És arról, hogy a fesafctváV» sorozatnak nem szabad meg­szakadnia. S jól lehet a foly­tatásra hét esztendőt kellett várni, ám mégiscsak az a fon­tos. hogy Moszkva július vé­gen várja a világ ifjúságát. Tanka László (Vége) Ismét a lakosság segítségével Rács mögött a betörő Csendes, fulladt meleg volt az, a hétfői éjszaka. A hőmé­rő hlganvszáia meg mindig 22 fokot mutatott A bátonytere- nyei Mátra-lakótelepen egy­más után aludtak ki a lám- pafériyek. S, mivel televízió- adás sem volt, a hőség elől egyre többen kerestek mene­déket a lakások erkélyein. Ahogy teltek a percek. úgv csendesedett el a lakótélből rész. A délutános műszakosok hazaérkeztek, az éjszakások már régen elmentek. — Valaki átmászott az ABC-üzletház kerítésén! — szól férjéhez, Nyíri Pál bá­nyalakatoshoz a felesége. A 28 éves férfi kinézett az ab­lakon, s látta, hogy az üzlet­ben fel-felvillan a villanylám­pa. — Magamra kaptam a far­mert, inget, s rohantam ki a lakásból. Mindjárt segítségem­re sietett Józsa László vájár, aki egyben munkásőr, de ott termett a 23 éves Budai László hegesztő is. — Ti asszonyok értesítsétek a rendőrséget! Budai meg te, •Józsa biztosítsátok a környé­ket! Én magam bemászok azon a helyen az üzletbe, ahol a csibész is befért... A kora éjszakai órákban szinte megmozdult a lakóte­lep. A feleségek, aztán az üz­let dolgozói is megérkeztek. Nyíri Pál már bent volt az üzletben. Figyelt, hallgatózott. Zavarta a hűtőgép zaja, de érezte, hogy merre lehet a betörő. A raktárépületbea lé­vő polcok között egy hatal­mas kés villant meg. Nyíri Pál tudta, hogy ott lapul a csibész. Aztán nyílott az üz- letajtó, beléptek a helyszínre érkező rendőrök, az önkéntes segítők és a betörő kezén csattant a bilincs. Már a salgótarjáni rendőr- kapitányságon derült ki,'hogy a tettes nem más, mint a 35 éves, Salgótarjánban született Messzerschmidt Gyula, több­szörösen büntetett előéletű férfi. Utolsó büntetéséből ez év április 30-án szabadult. A bűnlistáját 69 februárjában kezdte. Lopás bűntette, bűn- szövetkezetben elkövetett lopás, tiltott határátlépés kísérlete, magánlakássértés, vagyon el­leni vétség, s ki tudná még felsorolni büntetésének lajst­romát. Az viszont tény, hogy a 35 évéből több mint tizet töltött fegyházakban. Amikor a nagybátonyi ta­nácsházán Tóth Zoltán rend­őr őrnagy, a salgótarjáni rend­őrkapitányság helyettes veze­tője átnyújtotta a három fér­finak bátor helytállásáért, férfias magatartásukért, a tár­sadalmi tulajdonért érzett fe­lelősségükért járó jutalmat, még frissen emlékeztek az eseményre. Tóth Zoltán fo­galmazott így: — Sajnos Bátonyterenye térségében sok a betörés, a garázsfeltörés, a gépkocsilo­pás, a garázdaság, az üzletek feltörése, mindez komoly gon­dot okoz a rendőrségnek. Sze­rencse még az, hogy mint már eddig annyiszor a lakosság nagyon sokat segít. A bátor fellépésükért feltétlen méltó­ak az elismerésre. Most el­mondhatom, hogy amikor Nyí­ri Pál ráakadt a betörőre, azon a helyen volt az a száz­ezer forint készpénz, (!) amit Messzerschmidt Gyula kere­sett. Százezer forint! Gondol­ják meg, milyen nagy összeg... Emlékeznek a segítők is. Józsa László mondja: — Arii!kor kinyitották az üzletet, még nem tudtuk, hányán le­hetnek a betörők. Magam az övét csatoltam le, hogy ha valamelyik lógni akar, meg­kötözze vele. Buda László ez a megtermett férfi, önmaga biztosíték volt arra, hogy a csibész innét már nem lóg meg. Szabó Nándor, a városi jo­gú nagyközségi tanács elnöke így fogalmazott: — Egy rendkívül kellemet­len sztori hőseit köszöntjüic most. Nem túlzás, mert mer­ték vállalni a betörő elfogá­sával járó veszélyt. Ezért a lakosság elismerését kell tol­mácsolnom. A lakosságét, hi­szen ők hárman higgadságról, felelösségerzetről adtak tanú- bi zonyságot. Köszönet érte elv-társak... — Somogy vári — ☆ Messzerschmidt Gyula több­szörösen visszaeső bűnöző ét­ién. a Salgótarjáni Városi Bí­róság gyorsított eljárással folytatta le a tárgyalást, Íté­lete 1 ev 8 hónapi fegyház.

Next

/
Thumbnails
Contents