Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

fveitemény f Két furcsa című tévépro- Ifekciót láthattunk a hét vé­tse» a késő esti órákban. Az egyik a Magyar Televízió műtermeiben készült, és a másiknál kevésbé mozgatja meg a fantáziát. Nem zárjuk kulcsra az ajtót — ezt a cí­met adta Kocsis István a drámájának. S aki végignézte •z előadást, az tudja, hogy ez az egyszerű kijelentő mon­dái úgy igaz, ahogyan szól; *sakhogy a lakók, ha nyitva 4s hagyják ajtajukat, bezárják m szívüket, a lelkűket, a gon­dolataikat. * Az amerikai tévéfilm cí- kne sikamlós történetet sugall: ttagyogás, kéj, mámor a fű­ken. A klasszicista-romantikus angol költészet egyik, embe­ri s művészi ellentmondások­tól sem mentes kitűnőségé­nek, Wordsworth-nek egyik szép, nosztalgikus hangulatú, »gaz versére utal. Vagyis mindazokat a szavakat, ame­lyeket a testiséghez szokott kapcsolni a szexdivaton, sza­badosságokon edződött tu­datunk, képzeletünk, az ér- ntdmi, szellemi szférában kell értelmeznünk. (BEM ZÁRJUK KULCSRA AZ AJTÖT I ' Kocsis István a maga 45 ívével jelenkori drámairo­dalmunk legérdekesebb egyé­niségei közé tartozik. Korábbi drámái — például a Korona aranyból van (Stuart Máriá­ról), az Árva Bethlen Kata — íriss szemléletükkel, alapos színpadismerettel gerjesztet­tek érdeklődést a színházi emberek, az olvasók körében. Kocsis mer arra vállalkozni, bogy történetileg, erkölcsileg ;.tisztázott”, embereket más­képpen láttat, részben a nagy elődök ellenében (a skót ki­rálynő esetében Schillert em­líthetjük), részben a korabeli általános felfogással szem­ben. ' Most tévésített drámáját öt (esztendeje mutatta be nagy sikerrel a marosvásárhelyi színház. Akkor az író még Er­délyben élt. Amit művében r Petikor Géza, a Kelet-ázsiai ktuzeum osztályvezetője. A Budapesti Műszaki Egyete­men filozófiát és marxizmust tavit. A Kína Múzeumban beszélgettünk, ahol éppen egy tudományos munkán dolgozik. A kínai írásjelről kérdezem. ,— írásjegy! — mondja ha­tározottan. — Más a jel és mas a jegy. — Igen. de van villamos- iés buszjegy is. Az a sok ákombákom mitől jegy? — Ákombákom? Maga té­ted. Ez a laikus joga. De mit mond a szakember? — Eredetileg a képírásból fejlődött ki. Csaknem 3000 év­vel ezelőtt ebből jött létre a fogalomjelölő írás. A legré­gibb leleteket állati eredetű jóslócsontokban találták meg. Milyen lesz a termés? Hová megy a király? Persze, ma már nem ezeket a jegyeket 1 Fura címek, komoly tartalmak elbeszél, az azonban általá­nosabb érvényű, nem köthető egy tájegység vagy egy ország szűk határai közé. Nyilván erre a gondolatra jutva vá­lasztotta feldolgozásra Sző- nyi G. Sándor rendező. A szimplának induló törté­net fokról fokra válik mind szövevényesebbé, felforróso- dottabbá. A gyári munkásnő­vel riportot írni kívánó új­ságíróval. szembe a család sündisznóállásba helyezkedik. Nem csak azért, mert — mint kiderül a beszélgetések során — szinte mindenkinek van valamilyen botlása, a nagy nyilvánosság előtti ta­kargatni valója, hanem azért is, mert a tágabb környezet folyamatai, gyakorlati meg­nyilvánulásai is erre a be­zártságra ösztökélnek. Aki sokszor megütötte a bokáját, az legközelebb jobban a lába alá néz. És életünk múlásá­val mindinkább arra kény­szerülünk, hogy alaposabban megfontoljuk egy-egv csele­kedetünket, kimondott sza­vunkat. Rendkívül komor, szóki­mondó drámát írt az immá­ron budapesti Kocsis István, s rendkívül feszes, lebilin­cselő tévéjátékot rendezett belőle Szőnyi G. Sándor. A férfiak (apa — Fekete Tibor, vő — Szélyes Imre, a fiúk — Bácskai János, ifj. Pathó Ist­ván) és az anya (Temessi Hé­di) elsősorban önös érdek­ből védik álláspontjukat, a család nyugalmát tartják mindenekfelett a legfonto­sabbnak, a munkásnő mé­lyebb tapasztalatok, maga­sabb rendű indítékok alapján mond nemet. „Az őszinte szó meghalt... Hogyan lehetne jó riportokat írni, ha az őszinte szó meghalt? Maga se őszinte hozzánk, mi se ma­gahoz. ..” — győzködi Kele­ment, az újságírót. Akiről aztán kiderül, hogy ő is így látja a dolgokat, igazi elhiva­tottságot már nem érez, igazi örömet már nem jelent számára a pálya. S ezzel kerül egy platformra kérttero és kérde­zett, míg mi, nézők, kényte­lenek vagyunk elgondolkodni: saját erkölcsi, emberi tartá­sunkon, talán egy kicsit pi­rulni is, amikor saját félel­meink és bizalmatlanságaink, kis hazugságaink az eszünkbe jutnak. Blaskő Péter és Sunyovszky Szilvia jó alakítást nyújtott a kulcsszerepekben. RAGYOGÁS, KÉJ. MÁMOR A FŰBEN Biz a film szintén színda­rabból készült. Azonkívül nagyon sok benne a gondolati hasonlóság. Hiszen ebben se másról van szó lényegileg, mint: meg lehet-e élni őszin­tén az életünket? A fiatalok szerelme e kérdés példázata. A válasz nem andalítóan meg­nyugtató, de roppant életes. Statisztikákkal ugyan nem tudjuk bizonyítani, kinek si­került kitűnően az első sze­relme, ki járt úgy, ahogyan a film szerelmespárja, de — szerény tapasztalataim sze­rint — az utóbbiak döntő fö­lényben vannak. Csalódások, kisebb-nagyobb fájdalmak ve­zetnek el a vélt, vagy valósá­gos boldogsághoz. A művészetben újat már nehéz mondani, a fenti gon­dolatok sem újak, még csak nem is kizárólag az idézett Wordsworth-é; újszerűén azonban nemhogy illik, de kötelező is szólni. Richard C. Sarafian így dolgozta fel a szerelmi témát, pontos társa­dalmi környezetbe ágyazot­tan — a történet Kansasban és Cincinnattyban játszódik 1927—29-ben. Kitűnőek a nálunk ismeretlen fiatal és idősebb színészek. S úgy gondolok majd erre a filmre, ahogyan az angol költő az első szerelemre: sza­badon idézve: nem gyászo­lunk, az az igaz, hogy szí­vünkben őrizzük. (ok) EZ NEM ÁBÉCÉ TA ÉS HSZIA használják, de ez a fejlődés természetes velejárója. Az eredeti kép formájú je­gyeket az akkori Kínában több száz módon használlak. Kang Hszi császár a XVII. század iipgén elrendelte az egységes kínai írásjegyszótár elkészítését. A mai napig ez a legfontosabb alapmű. Elein­te jobbról balra írtak. meg felülről lefelé — a tekercsek miatt így volt egyszerűbb. Ma balról írnak. Meg jobbról hal­ra. és néha felülről lefelé. De ez még egyszerű. íme a gon­dokra néhány adat. — Én sajnos csak 5—6000 írásjegyet ismerek. Ezért sok szakirodalmat el sem tudok olvasni. Hat évig éltem Kí­nában. ennyit sikerült meg­tanulnom. Az alapműveltség­hez elég 2—3000 írásjegy is­merete. A 15 éve meghalt vi­lághírű kínai polihisztor. Kvo Mo-zso állitólag hetvenezer­nél is többet tudott. — Egyáltalán hány írásjegy van? — Fogalmam sincs. De, ha megmondja hány szó, foga­lom létezik, akkor majd tu­dok válaszolni. Az írásjegy nem olyan: itt a könyv, ben­ne van minden, tanuld meg. A pekingi azt mondja: zsen. A sanghaji: nyin. Mindkettő embert jelent. Az írásjegy azonban azonos, hiszen a fo­galom adja az írásjegy tártál­Új eszközök — Segítség a nyelvoktatáshoz Az el-mű ft tíz évben mint­egy hárommilliárd forint értékű taneszköz került az ál­talános iskoláikhoz. Ezzel a hazai iskolák taneszközállo­mánya jelentősen gyarapo­dott, de egyes iskolákban még mindig jelentősek a hiá­nyok. Az 1985—86-os tan­évben befejeződő általános iskolai központi taneszköz-el­látási program eredményeiről, a taneszközellátás jelenlegi helyzetéről Bata Miklós, a Tanért vezérigazgató-he­lyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, az általános iskolák tervszerű, évente mintegy 120 millió forintos központi és tanácsi támoga­tással segített taneszköz-fel­szerelési programja az 1972- es oktatáspolitikai párthatá­rozat nyomán született meg. Az általános iskolák ellátott­ságának javítására, az egyen­lőtlenségek kiküszöbölésére, va!..mint az új tantervek taneszközszükségletének biz­tosítására szolgáló „akciót” 1973 óta bonyolítja le a Tanért. Ez idő alatt több mint 450- féle tanulókísérleti készlet, egységcsomag, diavetítő, mag­netofon, lemezjátszó, televí­ziós készülék és írásvetítő ke­rült az iskolákhoz. A legutób­bi. 1982-es felmérés adatai szerint azonban — a beszer­zéshez szükséges pénz és a szakszerű tárolásra alkalmas szertárak hiánya miatt — így is nagy az egyes iskolák, il­letve megyék közötti különb­ség. Különösen a tanulókí­sérleti eszközökből van sok helyütt kevesebb a kelleténél; ennek pótlására a következő évben az újak mellett mint­egy 30 típusú eszközt hoz­nak ismét forgalomba. Ezen­kívül az új tanév kezdetéig, illetve a következő tanév so­rán az általános iskolák szá­mára 17-féle új eszközt, első­mát. Ráadásul, ez nem ábécé. Például: ta — nagy, hszia — kicsi. Együtt: nagyság. Az is­kolákban azonban már tanít­ják az ábécét, az európai ne­veket már így írják. Persze, nagyon sok idő kell, hogy si­kerüljön az áttérés. — Hogyan ejtik a latin be­tűket? — itt az újság — mutatja a Zsemnin Zsipaot. Olvasom a latin betűkkel irt újságci- met: Renmin Ribao. — Ezt, hogy találták íci? — Így döntöttek. Maga a „zs”-re zsét mond, Ök is mondják, de r-nek Írják. Vé­gül is nem mindegy? — Ha valaki kedvet érez a kínai írásjegyek ■megtanulá­sához, mit tanácsol? — Vigyázzon az egészségé­re, mert erre sok idő kell. Vadas László sorban audiovizuális és há­romdimenziós ismerethordo­zót kinél a vállalat: egyebek között dia- és hanglemez­sorozatokat, földrajzi és tör­ténelmi falitérképeket és írásvetítő transzparanseket. A középiskolák 300-féle ta­nulást segítő instrumentum közül választhatnak. Egy ré­szüket a Szovjetunióból im­portálják, így például a de­monstrációs dinamómétert, a hidraulikus sajtó modelljét, a fény hullámhasszának megállapítására használható készüléket és csillagászati távcsövet. Lesz néhány ha­zai újdonság is. A szétszed­hető földgömbön metszetek­ben tanulmányozható majd a föld gömbhéjas szerkezete, demonstrációs eszköz készül a magfizikai jelenségek vizsgá­latára, és tervezik a szív, a bőr, az agy és a szem — a mai tudomány állásának meg­felelő — új modelljeit is. Bő­vül az új tanévben a nyelv- oktatást segítő eszközök szá­ma és köre: az orosz nyelv ta­nításához például 34. az an­gol nyelvéhez 15, a francia A közelmúltban értelmiségi fiatalok körében végzett fel­mérést a KISZ salgótarjáni városi bizottsága. Mint az en­nek alapján készült anyag megállapítja, az utóbbi négy­öt évben megszűnt az általá­nos értelmiséghiány mind a megyét, mind pedig Salgótar­jánt illetően. A diplomások több mint fele 35 év alatti fiatal, s közel fele nő. Az ismertetett adatokból következik, hogy mind ifjú­sági, mind pedig társadalmi, gazdasági szerveinknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a fiatal diplomások pályakezdé­sére, letelepedésükre —, hi­szen nagy részük nem Nógrád megyei fiatal, és arra is. hogy a megyénkből egyetemre, fő­iskolára került fiatalok, ho­gyan képzelik el jövőjüket. A fiatal diplomások pálya­kezdését vizsgáló adatokból kitűnik, hogy a megkérdezet­tek háromnegyede arányban érzi megfelelőnek veszettségét és munkakörét. Mindössze egyhatod válaszolt ..nem„-mel erre a kérdésre. Felveti azon­ban az összegzés azoknak a fiataloknak a problémáját is, akik nem alkalmasak betöl­tött hivatásukra. A beilleszkedés szemoontiá- ból különbségek mutatkoznak a városi és vidéki adottsá­gok között is. Falun előbb ..mélyvízbe” kerül a fiatal diolomás — odakerülése ma­gára vonja a falu figyelmét. és német nyelvéhez 17—17- féle diafilmet, hangszalagot, szövegkönyvet használhatnak majd. Az óvodai, mintegy 70-faj«’ ta taneszközkínálatban hat.; új típus szerepel majd, így például a beszédfejlesz- tést,i a szerepjátékokat és a környezetismereti nevelést segítő készletek. A gyógy­pedagógiai iskoláknak kül­dött megrendelőlapon össze­sen 25-féle speciális taneszköz található. A Tanért bútorforgalma várhatóan mintegy négy és fél millió forint lesz, az idei rendelés máris 25 millió fo­rinttal több mint tavaly ilyen­kor: a tapasztalatok szerint erősen megnőtt a kereslet az óvodai bútorok, az emelhető magasságú tanulóasztalok és -székek, valamint a szekrény­sorok és az audiovizuális fal iránt. ’ ■ hatóan az újonnan épülő i'.'.j:ák felszerelése lesz nehezebb: ez alapanyaghiány miatt a megrendeléseket egyes esetekben csak késve tudják majd kielégíteni. A vezetővé válás esélyei is nagymértékben befolyásolják az értelmiségi fiatalok közér­zetét. Sajnálatos módon, ugyanis a vezetői beosztás to­vábbra is sok helyen az élet­kortól függ. Hozzá kell azon­ban tenni, hogy a vezetői, irányítói munkakörben dolgo­zók negyven százaléka 35 éven aluli. A fiatal diplomá­sok jövedelme csak megköze­líti a szakmunkásokét. Ennek következtében kisebb az ér­telmiségi pályák vonzása. Ál­talános törekvés tapasztalható a kiegészítő jövedelmek iránt is, amit csak fokoz a lakás­hoz jutás feltételeinek ne­hezebbé válása. Az értelmiségi fiatalok szak­mai, közéleti szerepvállalása rétegenként változó. A mű­szaki. közgazdasági területen különösen az üzemi élet. a munkásság aktivitása hat ser­kentőleg. Az agrárterületeken, jelentős szerepet vállalnak er- telmiségieink a falu társadal­mi életének formálásában, sok esetben azonban nem építe­nek kellő tudatossággal rájuk. A népművelők kétharmada lát el valamilyen társadalmi tisztséget. Az orvosok. Külö­nösen a falu kulturális életé­nek alakításában vállalnak nagv szerepet, vagy szakmai tevékenységükön keres:,tül kapcsolódnak be a közéleti munkába. (MTI) Értelmiségi fiatalok Salgótarjánban és környékén műsor f KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggeltl 8.20; Társalgó 9.44: Csongor és Tünde tő.05: Történetek állatokról 10.35: Éneklő ifjúság 10.51: Nótacsokor 1.1-40: Isten egyetlen Igazi pénze. IX 4. rész §2.30: Ki nyer ma? §2.45: Zenekari muzsika 13.29: Sorsfordító pillanatok 14.10: Magyarán szólva... §4.25: Orvosi tanácsok — a civi­lizációs betegségek és a táplálkozás §4.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom: Hol- landia 15.20: Népi dallamok nagy mes­terek kezében: Ravel-mű- vek 16.05: Kerhetek valamit? 17.00: Vízpairti történet. VII/L. rész 17.32: Ortonali filmzenéiből 17.45: A Szabó család 19.15: Kilátó 20.00: Puccini: A köpeny 20.54: Nathan Milstein hegedűi 21.30: Agyak a bankban? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Világázinház humora 23.48: Andrés Segovia saját át­irataiból gitározik 0.10: Délhúsa Gjon dalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: A Petőfi rádió reggeli ze­nés műsora 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 9.05: Napközben — Zenés dél- . előtt 12.10: Kukely Júlia operettfelvé­teleiből 12.30: Népdalok 13.05: Popzene — sztereóban L4.00: Az Almásfüzitői Timföld­gyár Petőfi Művelődési Házának fűvószenekara játszik 14.20: A zeneiskolások zeneisko­lásoknak muzsikálnak 14.40: Régen találkoztunk (ism.) 15.05: Banyák Nándor népi zene­kara játszik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.06: Kavargóit ábránd és való. 21.05: A paizán griffmadár. VII 6. rész 21.26: Magnósok, figyelem! 22.06: Adám Jenő feldolgozása: Szép ió estét! 22.13: Filmfül. 23.20: Karnevál Rómába« 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDTÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.35: Építészet. V/l. rész. 9.55: Üldözés 11.30: Képújság 16.55: Hírek 17.00: A chipcsodák kora 17.45: Három nap tévéműsora 17.50: Köszönöm, hogy imádott 18.20: Reklám 18.25: Képújság v 18.30: Diagnózis 18.50: Mini Stúdió ’85. 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híració 20.00: A fekete álarc. VIII ;l. rész: Farsangi mulatság 21.00: Stúdió 85. 22.00: Népdalkórusok. Kodály: Esti dal 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Himnusz 2. MŰSOR: 17.35: Képújság 17.40: Zsebtévé (ism.) 18.10: sakk-matt 18.30: Körzeti adások 19.05: Komodói varánuszok 19.40: Bulgária bennszülött és ereklyenövényei 20.00: Reethoven-ciklus. XI 1. rész 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Mi ketten. VI/1. rész: így kezdődött 21.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az éjszaka őre. 1. rész. 20.50: A számítógépek fel- használásának lehető­ségeiről 21.15: Azimut 21.55: Musica viva 22.40 : Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.5«: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Magányosan MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 2-től: A király és a madár. Szí­nes francia rajzjátékfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: A capa (16). Színes, feliratos USA-ka- landfilm. — Kohász: Segítség, felszarvaztak! (14). Színes, szink­ronizált olasz filmbohózat. — — Tarján vendéglő: sok pénznél jobb a töob. Szinkronizált fran­cia bűnügyi filmvígjáték. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4-töl: Ordasok között. Szinkronizált szovjet kémfilm Háromnegyed 6 és 8-tól: Alkonyat. Színes, szink­ronizált jugoszláv—amerikai kop­rodukció. — Pásztói Mátra: An­na Pavlova I—II. Színes, szink­ronizált angol—szovjet kopro­dukció. — Nagybátonvl Petőfi: Szirmok, virágok, koszorúk (16). Magyar törtér»°!mi film. — Nagy- bátonyi Bányász: Egy asszony visszanéz. Magyar film. — Rct- ság: örült római vakáció. Szí- n°«, szinkronizált olasz f!1mvíg- já'ék. — Kisterenvef Petőfi: Fló­rián karv'fán-" T—IT 5tzfn«s NT)K- b^'i ka'an^fiim — Joh^áyvi: Hn'-'iSovók és hóvirágok. s’/?n<-ronizált csehszlovák ifjúsá­gi film. 21.25: Mi ketten. Angol U e- filmstorozal NÓGRÁD - 1985- július 2.. kedd

Next

/
Thumbnails
Contents