Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

fTMAR A POHÁR KÖRÜL' CD

í fiSEWDfS A KOCtÉGTOW

Egy rendelet „felhangjai"

f Sok alkohol fogy Magyar- országon. Sajnos. Az ital megrontja a családok életét, az alkoholisták elveszítik személyiségüket, a bűnözési statisztikák élén a rendszeresen borozó-pálinkázó elkövetők állnak. Mindenki tudja ezt.

A túlzott alkoholizálás megfékezésére született a belkereskedelmi miniszter rendeleté 1971-ben, amelynek újrafogalmazott formája 1978. január elseje óta érvényes. Kimondja — többek között —, hogy a „100-nál több dolgozót foglalkoztató üzem környékén — a bejárattól számított 200 méteres körzeten belül — italbolt, borozó, kocsma, poharazó és termelői borkimérés nem létesíthető”. Kimondja a rendelet azt is, hogy a vendéglátóhelyek döntő többsége csak délelőtt kilenc óra után mérhet alkoholtartalmú italokat.

A statisztikai zsebkönyv szerint nyolc év alatt — közben adták ki az új rendeletet — mindössze 1.4 tized százalékkal esett vissza az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi eladása az országban. Nem sokat segített a megyei tanácsok elnökeinek rendelete sem, amely megtilt- totta a közterületek „kocsmá- sítását”, azaz utcán, parkban, boltok környékén ma már nem lehet italozni zsebből sem.

Nógrádban is megváltoztak s szokások. Ma a boltok forgalmának 28—30 százalékát teszi ki az alkohol, szemben a korábbi 24—25 százalékkal. A vendéglátásban érezhető az a négy-öt százalékos visz- szaesés. Azaz olcsóbban iszunk.

Küzdünk az alkoholizmus éllen bizottsággal, fölvilágosító előadásokkal, szép szóval és büntetéssel — az eredmény nem túlzottan biztató.

Idén január 5-én sok országos és megvei napilap tette közzé az MTI tájékoztatását, amelyben emlékeztettek a belkereskedelmi miniszter fenti rendeletére, majd hozzáfűzték: ..A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy ez nemcsak a termelőüzemek, gyárak környékére vonatkozik, hanem például az egészségügyi intézményekre és az iskolákra is, 200 méteres körzetben itt is tilos az italmérés.”

Az idézet utolsó szavai kavartak vihart a poharak körül. Ilyen rendelet ugyanis nem létezik. Sör, bor, pálinka minden olyan vendéglátóhelyen mérhető az országban, amelyiknek erre árusítási jogot adtak. Akár van a közelében üzem és iskola, kórház vagy gyár, akár nincs. A rendelet csupán annyit mond ki. hogy ÚJ „intézmények” nem létesíthetők. (Presszó viszont nyugodtan telepíthető, ahol ki-ki hozzájuthat valamilyen alkoholtartalmú italhoz. Ezek létesítését nem tiltja semmi.)

Balassagyarmaton, a kórházzal szemben ott egy presz- szó, mellette pedig az élelmiszerüzlet. Reggel hétkor az ABC-ben sok a vásárló. Ki figyeli, ki figyelhetné, hogy a vevő hazaviszi-e a vásárolt félliteres vodkát, üveg bort és pálinkát? Sokan nem is viszik haza. Beballagnak az üzlet mögé, vagy a zöldséges árnyékába és már csavarják is le a kupakot: körben állnak a „tettestársak”. Percek alatt kiürül az üveg, irány a munkahely.

Egy fölháborodott olvasónk szóvá is tette lapunkban az esetet, hogy tudniillik a presz- szó sem javítja a kórház munkamorálját: betegek, alkalmazottak át-átruccannak egy felesre. Így igaz. Magam is tapasztaltam. Korosabb férfi váltott blokkot a pénztárnál, a melegítő alól kilógott a pizsama szára. Pálinkát és sört ivott, azután visszaballagott a kórházba. Nem sokkal utána velúrkabátos, bajszos férfi jött, a kabát alatt fehér nadrág, trikó és vászonzakó. Vitán felül a túlsó oldalról érkezett...

Skotnyár Ottóné, a balassagyarmati Ipoly Szálló és étterem vezetője:

— Magam is ott dolgoztam. Két hét alatt hektónyi égetett szeszes italt mértünk ki! Előfordult melegebb időkben, hogy pizsamában jött a kedves vendég. Neki persze nem adtunk italt, de vajon ez a mi dolgunk lett volna? Nem hiszem. Egy munkahely morálját, fegyelmét nem irányíthatja italbolt vezetője, csak belső intézkedések segíthetnek — ez a magánvéleményem.

— És itt az étteremben?

— Havi forgalmunk 900 ezer forint körül van, ebből 130 ezer az alkoholos italok bevétele. Magasak az áraink, hogy tartani tudjuk a hely színvonalát. Mi ezt a módszert választottuk, és azt hiszem sikerrel. Egyébként a cikket én is olvastam, a rádióban is hallottam valamit, de korlátozó intézkedés megyénkben nem született. Gyakran ellenőrzi a tanács, a rendőrség, hogy betartjuk-e a tiltó szabályokat, mi magunk is figyeljük vendégeinket, különösen a fiatalokat. Ha kell, intézkedünk.

(Tőlünk száz méterre a Baj- csy-Zsilinszky úti iskola. Vele átellenben a pincében egy borozó, a ..tengerszinten” pedig egy presszó. A Rákóczi iskolától karnyújtásnyira a Volán-pályaudvar büféje: fröccs és vermut rendelhető.)

(Folytatjuk)

Kiss Mária Hortobágyi Zoltán

Számítógép adagolja az öntözővizet

Kirgiziában a razdolnyensz- ki öntözési rendszer ötezer hektár termékeny, aszá'yos terület öntözését látja el, de a földeken nem találkozhatunk az ezeken a helyeken szokásos vízügyi munkásokkal. Az öntözés egész irányítását, elosztását elektronikus berendezés végzi.

Távvezérlésű berendezések biztosítják az öntözés optimális rendjét, ezek emelik és süllyesztik a több tucat nagy és több száz kisebb zsilipet, kapcsolják automatikusan ki

és be a nagy teljesítményű szivattyúállomásokat. Olyan pontosan és jó ütemben végzik ezt a munkát. hogy nem vész kárba egyetlen köbméter víz, és nincs fölösleges villamos energia-fogyasztás sem. A haszon: a kiszolgálószemélyzet 30 tagját más beosztásba helyezték, gépbeállító, operátorok, gépészek, növénytermesztők lettek és egy év alatt kétmillió köbméter öntözővizet, és 300 ezer kWh villamos energiát sikerült megtakarítani.

Holográfia

ez orvostudományban

A leningrádi orvostudományi intézet szakemberei a hagyományos röntgenkészülék helyett holográfiái vizsgálati módszer felhasználását ajánlották a különösen bonyolult sérülések és törések diagnosztizálására. A lézer segítségével fényérzékeny lemezen kapott hologram reprodukálja a Mrülés teljes térhatású optikai képét. Lehetővé teszi még a legparányibb repedések és belső szilánkdarabok észlelését is. A kísérletek meggyőznek arról, hogy a lézereknek a szájsebészetben is jövőjük van. Segítségükkel lényegesen leegyszerűsíthető a fogprotézisek előállításánál használatos sablonok és minták készítés«.

Felkészülés a katonai pályára

ncropi-raÉ'iiia'

eiötezileiei

A Nemzetközi Campin-g és

Caravanning Szövetség döntése értelmében 1986. augusztus 1—10. között a debreceni erdős pusztákon rendezik meg a kempingezők világtalálkozóját. Az előkészületek megkezdődtek. Színhelyéül a Vekeri- tó körzetében jelöltek ki egy olyan húszhektáros területet, ahol huszonöt szektorban összesen mintegy tízezer vendéget tudnak elhelyezni. Megkezdték a kutak fúrását, a szennyvízelvezetők építésér, a villanyvezetékek szerelését stb.

A debreceni vállalatok és szocialista brigádok számottevő értékű felajánlásokat tettek a találkozó sikeres lebonyolítása érdekében. Többen hozzá is kezdtek a vállalás teljesítéséhez. A vízkutató és -fúró vállalat 220 méter mélységű kutat készített a meglévő mellé. így már maradéktalanul ki tudják elégíteni az óriási tábor vízigényét. A Magyar Földtani Intézet folyamatban lévő kutatása alapján remény van termálvíz felszínre hozatalára is. Ez a melegvíz-ellátást oldaná meg. Elkészült — több vállalat ösz- szefogásával — a szennyvízgerincvezeték, amelyre az oldalágak csatlakozhatnak. A debreceni házgvár selejt betonszerkezetekből utakat énít a táborban. (MTI)

Epió

figáílnitáiii gépkocsi

A Szovjetunióban megkezdték a gépkocsik számára a háromezer földgáztöitő üzemanyag-állomás felszerelését. A speciálisan felszerelt személv- és teherautók száma a Szovjetunióban a közeljövőben eléri az egymilliót. Ez évente 8 millió tonna benzin megtakarítását teszi lehetővé.

MÁR CSENDESEK a katonai kollégium szobái Balassagyarmaton. Elnéptelenedtek a folyosók is, s az itt lakó fiatalok szinte hiányoznak a város utcáiról. Hiszen fegyelmezett magatartásukkal, viselkedésükkel hívták fel magukra a figyelmet.

Már a második évet fejezték be. Tóth György alezredes, a középiskolai honvédkollégium igazgatója így foglalja össze a két év eredményeit.

— A feladatunk? Rendtartásunk írja elő, hogy a kollégium azoknak az általános iskolát végzett szorgalmas, tehetséges, a katonai pálya iránt vonzódó, társadalmi körülményeiknél fogva arra érdemes, fizikailag és egészségileg alkalmas fiataloknak a középiskolai továbbtaníttatását és nevelését végzi, akik törvényes képviselőjükkel együtt vállalják, hogy a középiskolai tanulmányuk befejezése után katonai tanintézetben folytatják tanulmányaikat és annak elvégzése után a néphadsereg hivatásos állományú tagjai sorába lépnek. Kollégiumunk otthont, ellátást nyújt a növendékeknek. Kiegészíti és szükség szerint pótolja a családi nevelést. Sokoldalú segítséget ad a középiskolai tanulmányok eredményes végzéséhez. A növendékek szocialista személyiségének kialakítását és fejlesztését szolgáló lehetőségeket nyújt érdeklődésük felkeltéséhez, tehetségük kibontakoztatásához. Szélesíti a növendékek látókörét, elősegíti a marxista világnézetük fejlődését. Tudatosítja és gyakoroltatja a szocialista erkölcsi normákat. A tanulás, a munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával. a sportolás és a játék lehetőségeinek megteremtésé" vei gondoskodik a növendékek sokirányú művelődéséről, testi fejlődéséről, szabad idejük tartalmas eltöltéséről. A növendékek adottságainak, képességeinek megismerése és

fejlesztése áltaJ föl yamatosan végzi a katonai hivatás megszerettetésére, a katonai főiskolai továbbtanulásra irányuló neveiőmunkát. Hozzájárul ahhoz, hogy a növendékek szocialista erkölcsű, fegyelmezett,' jól képzett fiatalokként kerüljenek a katonai tanintézetekbe és ott — a kollégiumi közösségben szerzett tapasztalataik birtokában — a társadalmi közösségi élet aktív résztvevői legyenek. Úgy érzem, hogy az elmúlt két évben ezeknek a követelményeknek eleget tettünk. Fiataljaink fegyelmezetten éltek, tanultak és dolgoztak...

A folyosó csendjét lépteink kopogása veri fel. Megtudom Tóth György alezredestől, hogy az első évben 36, a másodikban 50 lakója volt a katonai kollégiumnak Balassagyarmaton. A 86 gyermek kétéves átlagos tanulmányi eredménye 3,27 volt.

— A KOLLÉGIUMTÓL A

KÉT év alatt egyetlen gyermek menj el önként, egyet tanulmányi okok miatt bocsátottunk el — folytatja a beszélgetést az alezredes. — Kijelenthetem: itt csavargásnak helye nincs. Ezt tudomásul veszik a fiataljaink is. Éppen ezért - magatartásuk, közösségi életük magasan felette áll az átlagosnak. Magatartásuk példamutató a kollégium más lakói előtt is. Annak ellenére — ahogyan mi fogalmazunk itt —, hogy az úgynevezett „csikókorban” élnek, a megfelelő bánásmód rendkívül' jó hatással van fiataljainkra.

Szó esik a második év tapasztalatairól is. Tóth György erre is „katonásan” válaszol. Mint mondja:

— Nálunk legfontosabb a tanulás, az eredményes munka. Igaz, fiataljaink nehezen birkóznak a gimnázium anyagával, de mindent megteszünk azért, hogy testben, tudásban egészséges fiatalokat neveljünk a holnap számára... A rendtartás előírásait betartják gyerekeink. Ott

vannak a város közéleti eseményein, részt vesznek a sportéletben. Egyszóval ösz- szeforrottak Balassagyarmattal. És ami igen lényeges: ezek a gyerekek itt lesznek KISZ-tagok, most tanulják a politizálást;

Összetalálkozunk két növendékkel. Tóth Zsolt Bor- sosberényből jött ide.

— Már hatodikos koromban pályát választottam. Nagyanyám szerzett egy könyvet, amely a katonaélet szépségeiről szól. Szeretnék legalább ezredesi rangig eljutni. A Zalkára készülök és ott szeretném folytatni tanulmányomat.

Hajdara László zagyvarónai. így fogalmaz:

— Már most, kollégista koromban megtanuljuk a katonai fegyelmet, megismerjük a katonai pálya örömeit. Itt már irányítják is az életünket. Én úgy gondolom, ha már elkezdtem, akkor a végére is járok. Repülős, vagyis földi irányító szeretnék lenni.

Tóth Zsolt háromszoros élenjáró növendék, Hajdara László háromszor nyerte el a Kiváló növendék címet.

— Ezek a gyerekek itt a kollégiumban már együtt élnek, szinte együtt mozognak — mondja Tóth György alezredes, igazgató. — Együtt vannak a tanulásban, a sportban, a szabad idő hasznos eltöltésében. Szükség is van a közösségi életre, az együttlétre. így könnyebb a felkészülés a hivatásra.

MOST MINDENKI OTTHON, a szülői házban tölti el napjait. Ki-ki maga választotta meg nyári programját, de ez is már a holnapot szolgálja, azt, hogy a növendék erkölcsileg és politikailag kifogástalan, fegyelmezett, öntudatos magatartást tanúsítson, tartsa meg a szocialista közösségi együttélés szabályait. Ez saját és a kö- ■ zösség érdeke is.

Somogyvári László

Közvélemény a népesedésről

A KSH Népességtudományi Kutató Intézete közzétette a tömegkommunikációs kutató, központtal együtt 1983-ban folytatott országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit. A tájékoztató szerint ezer, 18 évesnél idősebb korú lakostól érdeklődtek, miként ítéli meg az ország népesedési helyzetét és népesedéspolitikáját.

Megkérdezték többek között, hogy hány gyermeket tartanak általában ideálisnak egy családban. A válaszok alapján megállapították: a tíz évve! ezelőtti közvélemény-kutatás adatai szerint 100 családra 288 gyermeket véltek ideálisnak, ma 246-ot. Az új vizsgálat során a megkérdezettek többsége két gyermeket kívánt, eggyel kevesebbet, mint a 10 évvel ezelőtt nyilatkozók. Akkor az idősebb korcsoportok, p kutatáskor viszont a legfiatalabb és a 40 évnél idősebbek szavaztak több gvermek mellett. A vezető beosztásúak, az értelmiségi foglalkozásúak, valamint a termelés közvetlen irányítói több gyermeket kívánnak, mint más foglalkozásúak. Tíz évvel ezelőtt minél magasabb volt: a megkérdezettek iskolai védettsége, annál kevesebb gyermeket tekintettek ideálisnak.

Változott a sokevermef-es esaládokról alkotott vélp- ménv is. A megkérdezettek 14 százaléka már a bárom- gvermpi'es családikat is úgynevezett na<*vcssiáHeak \ ta>’t- ia. T1 z évvel ezelőtt az nt- gvermekes családot ne”"'Hek sokeveamet’esnek. Ma többen vannai- azok. akik a né»v, séf már a bárom evorrneket >S co^-Pi-k PffV rsa 1"Vba n. s

ez elsősorban a férfiak véleménye. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek csaknem 70 százaléka az öt-, vagy ennél több gyermekes családokat tartja „sokgyermekeseknek”. A

nyolc osztályt végzettek véleménye az országos átlagéhoz hasonló, a magasabb iskolai végzettségűek csaknem 60 százaléka szerint pedig a négy- illetve háromgyermekesek a nagycsaládok.

A többség megítélése szerint nem valószínű, hogy a népesség, ilie.ve a születések száma 2000-ig csökken.

Különbözően vélekedtek az emberek a népesedéspolitikai elvekről, és azok alkalmazásáról is. A megkérdezettek közül némelyek azt válaszolták, hogy anyagi nehézségek miatt nem vállalkoznak több gyermek nevelésére. Mások úgy vélték, a gyerekes szülők nem kapnak annyi megbecsülést, támogatást, mint amennyit megérdemelnének. A családok széthullásának fő oka az, hogy a törvényeink szerint túl könnyű elválni.

A közvélemény-kutatás eredményei — állapították meg a kutatók — a népesedéspolitika számára megmutatták, hogv az emberek meglehetősen kritikusak áz egyének, a családok, valamint az állam felelősségét illetően. Gondolkodásmódjuk és alternatíváik azonban eléggé kötődnek megbatározott társadalmi rétegekhez és csoportokhoz; s ez, befolyásolhatja véleménvüket egv-egy népesedéspolitikai

intézkedés elfogadása iránt. Fzeknpk a véleményeknek az alapién tervezik meg a népesedési kérdésekkel kapcsolatos további közvélemény- kutatásokat. (MTIt

NÓGRÁD - 1985. július 2- kedd 5